Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-15 / 295. szám

1994. december 15., csütörtök Bátonyterenye Es Környéke 5. oldal Indul a növényvédő szaktanfolyam MEGRENDELÉSRE IS DOLGOZNAK. A bátonyterenyei Fáy András szakmunkás- képző korszerűen felszerelt tanműhelyében gyakran végeznek bérmunkát. Képünkön Csernus Máriusz elsőéves forgácsoló szakos tanuló Bagyinszki László szakoktató segít­ségével marószerszámot élez a salgótarjáni acélárugyár megrendelésére. F: Gy. T. MÉZES EMLÉKEK ÉS MINDENNAPOK EGY NÁDÚJFALUI PORTÁN Van, aki napi 40-50 szúrással megússza... Bátonyterenye. Még lehet je­lentkezni a Városi Vállalkozás- fejlesztési Iroda ’95 január 3-án induló növényvédő szaktanfo­lyamára. A háromszáz órás képzés utáni szakvizsga az álta­lános növénytermesztési isme­retek mellett a védőszerek vá­sárlására, felhasználására és árusítására is jogosít. Részt vehetnek ezen a leg­alább nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkező, egészséges férfiak. Az előadá­sokat a Nógrád Megyei Nö­Mátranovák. Mit tenne Ön az ifjúság érdekében, ha polgár- mester vagy képviselő lenne? - Ezzel a kérdéssel kopogtattak be a nemrégiben napvilágot lá­tott suliűjság, az Irkafirka szer­kesztői, írói egy-két helybeli­hez. Bár a választás megtörtént, a falukrónikába (ha van ilyen,) érdemes volna bejegyezni né­hány választ, hogy az utókor többféle megvilágításból is lássa, mit szerettek volna és mi az, amit tettek a fiatalokért eb­ben a községben. Idézet a számon nem kérhető ígéretekből: „Ifjúsági klubot hoznék létre, vitafórumokat, ki­rándulásokat, szerveznék ...Kikérném a véleményete­ket, aztán a lehetőségeim sze­rint megvalósítanám az igénye­teket. ...Gondoskodnék a Ganz Művelődési Ház teljes körű- Nem igaz, hogy milyen szerencsétlen vagyok! - fakadt ki keserűen Gál Gyuláné. A két gyermekét egyedül nevelő anya állandó lakása Sámsonházán van, ideiglenes címe pedig: Salgótarján, Úttörők útja 11. Igazán nagy szüksége van arra a beiskolázási segélyre, amit a sámsonházi önkormányzat adott a családnak. Az asszony elmondása sze­rint a sámsonházi polgármesteri hivatal hónapokkal ezelőtt adta postára a pénzt, melyet azonban a címzett hiába várt. December 14-én - a karácsonyi program keretében - a bátony­terenyei zeneiskola tanárai ad­tak ünnepi hangversenyt a kis­vényegészségügyi és Talajvé­delmi Állomás szakemberei tartják. A tanfolyam önköltsé­ges, s a befizetendő összeg függ a jelentkezők számától. A vál­lalkozásfejlesztési iroda a város és a körzethez tartozó települé­sek lakói közül a kezdő mező- gazdasági, a termény-kiskeres­kedői vállalkozóknak, valamint a munkanélkülieknek, ötven százalékos támogatást nyújt. Bővebb tudnivalókért az iro­dához forduljanak, jelentkezési lapot is ott kérhetnek. működtetéséről, az iskolai fel­szerelés fejlesztéséről, a zenei és nyelvi képzés lehetőségének megteremtéséről. ...Szeretném, ha a faluban egy szép park létesülne. Csikó István Béla, a falu régi-új polgármestere a követ­kező terveit mondta el a ripor­tereknek:- Nekünk idősebb nemze­dékbelieknek feladatunk, hogy a fiatalokat a lehető legjobban felkészítsük a váltásra, a felnőtt életre. Ebből adódóan az óvo­dai, iskolai és a szabadidős fog­lalkozásokhoz szükséges felté­teleket meg kell teremtenünk. Gondolok itt a számítástech­nika oktatására, a művelődési házban klubok, szakkörök szervezésére, nem utolsósorban munkahelyek teremtésére. Hi­szen a családok szeretnék, ha fiataljaink itt maradnának.- Érdeklődtem a feladónál, elmentem a tarjáni főpostára is. Sorra kaptam a tanácsokat, de sajnos, nem sikerült nyomára bukkanni az összegnek. Vár­tam, hogy majd csak megkerül, s nem volt más vigaszom, mint az a sajnálkozó levél, melyet a sámsoni polgármester írt ne­kem. Aztán fordult a kocka, s Gálné boldogan újságolta, hogy megkapta a pénzét. Nem tudni ki lépett közbe, de ezzel olyan örömet szerzett, hogy az asz- szony el is felejtette az elmúlt hetek keserű perceit. (M.J.) terenyei 3. Számú Altalanos Is­kolában. A jeles eseményen vendégeket is fogadott az is­kola vezetése.- Egyik nagybátyám révén 14 éves koromban kezdtem megismerni ezt a szúrós foglal­kozást. S hamar meg is szeret­tem. Ettől fogva soha nem fél­tem a méhektől, bármikor közé­jük merészkedtem, akár fürdő­nadrágban is - meséli a nádúj­falui László János, aki évtize­dek óta mé- hészkedik. Egyetlen családdal kezdtem, de azért az egyért bizony meg kellett dolgoz­nom! A mos­toha öcsémmel hordtuk a mé­hészeknek a vizet. Egy vö­dör víz egy fo­rintot ért akko­riban. Emlék­szem, az öcsém ko­paszra volt nyiratkozva, és megtámad­ták a fejét a méhek. így kiabált: „Gyere Jani segíts, mert ki­szaggatják a hajamat!” 1968-ban a bányától került rokkant nyugdíjba, így volt ideje a méhészkedésre. Minden kaptárt és ami a méhekhez kel­lett, maga készítette el. Aprán­ként fejlesztette föl az állomá­nyát százhúsz családra.- Azért is növeltem meg, mert Marikának, a lányomnak három gyereke van, és így én is jobban be tudok nekik segíteni. Marikával közösen dolgozunk, és felezünk mindent. Bár az utóbbi három év gyengén sike­rült. Alulfizették a mézet, a szá­razság sem kedvezett, alig volt vadvirág és nektártermelés. A nyolcvanas években keve­sebb család több hasznot ho­zott, mint most a százhúsz. Je­lenleg a méz ára az öt évvel ez­előtti szinten van, a kiadások viszont sajnos, már a három­szorosára nőttek.- Néha előfordul rajzás is, de ilyen nagy méhészetben, ha csak lehet, elejét veszi ennek az ember. A készülődést nem ne­héz észre venni, mert olyankor nem dolgoznak. Egyszer kézzel fogtam be egy rajt. Megtaláltam az anyát, (királynőt) kézbe vettem, a többi méh pedig rászállt a ke­zemre. Igaz, egy pár meg is csí­pett, de az ilyesmi már nem za­var, ugyanis átlagban az a napi 40-50 szúrás azért megvan. Tizenöt évig volt a körzet méhegészségügyi felelőse, de a saját megromlott egészsége mi­att lemondott erről a tisztségről.- Rengeteg munkával jár a méhészkedés, de végül is nem megerőltető. Eddig körülbelül másfél millió forintot költöttem erre amellett, hogy az összes kaptárt és a szállítókocsit ma­gam csináltam meg. Szoktunk vándorolni is, He­ves megyébe, Kömlőre és más helyekre akácvi­rágra. A jö­vés-menés köz­ben kellett rá­jönnöm, hogy az emberek már nem olyanok, mint régen. Pár évvel ezelőtt akár egy hétre is ott lehetett hagyni a lakó­kocsit. Most egy órára szaladtam be a legköze­lebbi faluba ke­nyérért, és addig elvittek min­dent. Pár éve, ami­kor pergetni vol­tunk, olyan vihar jött, hogy ne­kem is derékig ért a víz, ahogy betört a völgybe. Elsodort tíz mézzel teli kannát. Több száz méterrel odébb találtuk meg, persze méz nélkül. A biztosító azonban nem fizetett egy fillért sem. Ma már abban bízom, hogy a három fiú unokám közül vala­melyik majd folytatja a mé­hészkedést. Most ugyan mind­egyik ezzel biztat, de ki tudja, mit mondanak később. Én any- nyira szeretem a méheket, hogy ha tudnám, holnap meghalok, az utolsó napomat is méhész­kedéssel tölteném. Cs.A. Bátonyterenye és környéke RÖVIDEN BÁTONYTERENYE. Szociálisan nehéz helyzet­ben lévő családok gyerme­keinek karácsonyi ünnepsé­get szervez a helyi Vöröske­reszt, valamint a városi csa­ládsegítő központ. A de­cember 20-i közös ese­ményre ötvenen kaptak meghívást. MÁTRATERENYE. A település hűtőházában több mint egy hete kezdődött a fagyasztott szilva feldolgo­zása, felezése, magvalása és csomagolása francia meg­rendelésre. A százhetven mázsányi gyümölcsöt a hét közepéig kell szállításra előkészítenie az idénymun­kásokkal bővült gárdának. Terv szerint a szilva után ismét málnát csomagolnak a hűtőháziak. MÁTRAVEREBÉLY­LUCFALVA-MÁTRA- MINDSZENT. Nem ala­kulhatott meg a kisebbségi önkormányzat (cigány) Mátraverebélyben, mivel a választáshoz nem állítottak megfelelő számú jelöltet. Lucfalván (szlovák) nem volt ennek akadálya, a meg­választott személyek a kö­vetkezők: Pribisán Teréz, Bartkó László és Maczák Natália Zsuzsanna. Kisebb­ségi önkormányzat (cigány) alakult Mátramindszenten is, a bejutott helybeliek: Szajkó Lajos, Csikós József és Csikós András. SZUHA. Januártól indul­hatnak a számítógépes fog­lalkozások a község általá­nos iskolájában. Eszközök­ben, érdeklődésben eddig sem volt hiány, felkészült oktatót viszont csak mos­tanra sikerült találni egy salgótarjáni pedagógus személyében. Az oldalt szerkesztette Mihalik Júlia Holnapi lapszámunkban Szécsény és környéke DIÁKOK KÉRDEZTEK, FELNŐTTEK ÍGÉRTEK Az Irkafirka szerkesztői belekóstoltak a politikába Két hónapig várta a segélyt a kétgyermekes anya Ünnepi hangverseny Bátonyterenyén László János és egyik unokája a kaptáraknái IKEA-SZÉKEK BÁTONYTERENYÉRÓL. A Salgó­tarjáni Acélárugyár Rt. Kisterenyei Feldolgozó Gyáregy­ségében készülnek a közismert IKEA-székek. A tarjáni és az ismert világcég gyümölcsöző kapcsolata eredménye­ként a Magyarországon már igen elterjedt termékcsalád terebélyesedik, így jövőre még nagyobb választékban készülnek a különböző darabok. Fotó? c^uriánTitíor Visszamenne Salgótarjánba a Gyivi Bátonyterenye. Ez év nyarán indult a Nógrád Megyei Gyer­mekvédő Intézet családba he­lyezési programja, melynek lé­nyege, hogy minél több állami gondozott fiatal családi vagy családias környezetben nőjön fel. Eszerint a gyerekek egy ré­sze nevelőszülőkhöz kerül, má­sokat örökbe adnak, s vannak, akiket az úgynevezett családi házas modell keretében nevel­nek fel. Az utóbbi egy viszony­lag új forma, fogadtatásának, működtetésének azonban jók a tapasztalatai. Ebben az évben - egy évi előkészítés után - mintegy har­minc fiatal nevelését vállalták fel nevelőszülők, s várhatóan ez a szám emelkedni fog. Vagyis a gyermekvédelem törekvése az, hogy csupán egy szűk kör, a legnehezebben kezelhető mag mafkdna a hagyományos inté­zeti körülmények között. Mint dr. Szondi Béla igazgató ennek kapcsán elmondta, s a fentiek is sejtetik, a Salgótar­jánban lévő épület jobban meg­felel ezen céljaiknak.-Egyetlen olyan érvet sem említhetnék, amely az itt létünk ésszerűségét bizonyítaná. Tud­valévő, az ide költözés is sokba került, s a kiadások csak növe­kednek, mivel ez az épület már alapos felújításra szorul, s ez véleményem szerint nem kevés pénzt fog fölemészteni. Egyebek mellett a víz-, és az elektromos hálózat korszerűsí­tését is el kell végezni.- Ezzel szemben a tarjáni ti­zenhárom éves ház, melynek olajjal is olcsóbb a fűtése. Ott van konditerem, s egyáltalán, az egész létesítmény jobban ki­szolgálja a gyermekvédelmi munkát, a fiatalok igényeit - fögalrriázőtt 'az'igazgató. 1 'b ^ (mj.) Háromezer fenyőfa az ünnepre sítik. A kistere- nyei erdészet máshová nem szállít. Akinek nem jut kará­csonyfa, az még mindig elmehet Nagybátonyba, ahol az erdészet 2000 fát árul sa­ját telephelyén. A kitermelés már befejező­dött és az erdé­szek szerint egyelőre nincs is túl nagy kereslet a fenyőfák iránt. Ezzel szemben a kisterenyei er­dészetvezető úgy vélte: több fa is elkelne - ha lenne. De nem vághatnak nyakra-főre, mert akkor el­fogyna az erdő. > S.j.f. Ezer fenyőfát vágnak ki idén a vizslás-újlaki erdőben, s mlhd' a2 ezret helyben éftéke­Műfenyőt ma még kevesen vesznek

Next

/
Thumbnails
Contents