Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-08 / 263. szám

4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1994. november 8., kedd INNEN-ONNAN A kormány és a gáz ára Legkésőbb november 25-ig a kormány elé kerül a Ma­gyar Energia Hivatal, vala­mint a gázszolgáltatók által kidolgozott gázáremelési javaslat. A gázszolgáltatók és a MÓL Rt. november 1-i határidővel kapták meg a feladatot, hogy az energia- hivatal számára teljes körű költséganalízist végezze­nek. A MÓL Rt. által kívá­natosnak tartott 100 száza­lékos gázáremelés vélhe­tően a cég saját költség- elemzésén alapul. Ne épüljön galvanizáló! Esztergom lakossága tilta­kozik és követeli az önkor­mányzattól: ne járuljon hozzá, hogy a város szívé­ben galvanizálót építsen a német Carl Zeiss cég. A la­kók ugyanis félnek a kör­nyezeti ártalmaktól, szerin­tük az ilyen üzemben veszé­lyes oldószerekkel dolgoz­nak. A Carl Zeiss cég szem­üvegkereteket gyártó üze­met épít Esztergomban, az első lépcsőben már több száz millió forintot költött az új beruházásra Megmentik a mangalicát Az ősi magyar sertés, a mangalica néhány példányát Debrecenben eleddig csak az állatkertben láthatták az érdeklődők. Szakemberek egy csoportja most úgy dön­tött, hogy megmentik ezt a fajtát, ezért a Debreceni Ag­rártudományi Egyetemen megalakították a Manga­lica-tenyésztők Országos Egyesületét. Legfontosabb céljuk a mangalica védelme, genetikai bázisának megőr­zése, a sertésfajta újraszapo- rítása, mivel a szakemberek szerint végveszélyben van. Emelkedő agrárvámok November 1-jétől 280 féle mezőgazdasági és élelmi- szeripari termék import­vámja emelkedett. A fonto­sabb termékek vámja a kö­vetkezőképpen alakul: üdí­tőital: 40-ről 80; juhsajt és juhtúró: 40-ről 105; paprika 40-ről 80; szárított zöldség: 30-ról 139; banán: 20-ról 55; szőlő: 40-ről 60; alma és körte: 25-ről 77; búza, rozs, zab és kukorica: 0-ról 50; vetőmag: 10-ről 50; rizs: 5-ről 99; baromfizsír: 25-ről 147; sertészsír és olaj: 8-ról 57; élősertés 15-ről 59; a juh és a kecske: 15-ről 50 száza­lékra emelkedik. Az oldalt szerkesztette Faragó Zoltán Kicsit fáztak rá a cukorrépa-termesztők Szabó Endre, a Mátravidéki Cukorgyárak Rt. Balassagyarma­ton lakó répafelügyelője minden bizonnyal bekerülne a nógrádi rekordok könyvébe, már ha lenne ilyen. Ugyanis Szabó úr kis személygépkocsijával annyit megy, mint senki más ezen a vidé­ken. Különösen az ősz szaporítja a kilométereket. Tavaly a hajukat tépték a gazdák, hogy belevágtak a répa termesztésébe...- Való igaz, tavaly a száraz­ság miatt nagyon kevés répa termett. Volt olyan hely, ahol nem is érte meg kiszedni a répát. Ugyanakkor előfordult, hogy néhol a hó miatt ma­radt a földben a répa.- Hogy tör­ténhetett ez?-Az egyik fő ok abban keresendő, hogy a tée­szek szétes­tek, és az önálló kis egységekben kevés volt a betakarítógép.-Ha jól tudom, a hó alatt maradt répát kompenzálta az előző kormány?-Jól tudja, de ez csak gyenge ír volt a sebre.- Gondolom, az idén alapo­sabban meggondolták a gazdák a dolgot?!- A legtöbben megint bele­vágtak -, mindenki azt remélte, hogy az idei év jobb lesz. Per­sze a téeszek szétesése éreztette hatását most is, közel ezer hek­tárral kevesebb földbe került mag, mint tavaly. Habár, kisebb darabokban lassan növekszik a terület. Gyári támogatással termelnek- Mivel támogatja a terme­lőket a cukorgyár?- Az a helyzet, hogy majd minden munkafázist támogat a cukorgyár. Kezdve,a. vetéstől a betakarításig, az elszállításig. Mi több, termelési előleget he­lyezünk ki, amelyből vetőma­got, műtrágyát tud venni a ter­melő. Még kapáltatásra is telik. Igaz viszont, hogy ezek a ter­melési előlegek is csak akkor érik el céljukat, ha megfelelő termőképességű területen vég­zik a termesztést. De még így is mindezek hiábavalók lennének, ha a jó Isten, meg az eső nem lenne a gazdákkal.- Milyen termés volt az idén?-Meglehetősen vegyes ké­pet mutat a paletta, de semmi­képpen sem sorolható be az idei év a legjobbak közé. így aztán a tervezetthez képest kevesebb répát dolgoz fel a selypi gyár. Az országosnál jobb termés A répa cukortartalma is vál­tozó ezen a vidéken, bár hozzá­teszem, hogy az országos át­lagnál jobb a helyzet.- Sok a kistermelő?-Igen, magas a kistermelők aránya. Sokan most próbálkoz­tak először. Például Kishar- tyánban Ferenc Róbert is, aki­nek jó volt a répája, csak a költ­ségei voltak magasak. Jó ter­mést könyvelhetett el Végh Kornél Pilinyben és Varga Jó­zsef Szécsényben. Nem panasz­kodhatnak a patvaréi gazdák sem. Bár utóbbiaknál alacsony volt a répa cukortartalma.- Úgy, hallom, hogy az alsó- toldi térségben és Magyarnán- dor körül gondot okozott a répa elszállítása.- Meghibásodott néhány gé­pünk, következményeként egy kicsit elkéstünk a szállítással.- Hogy áll a betakarítás?- Gyakorlatilag a termés több mint nyolcvan százaléka már a gyárban van, ahol gőz­erővel folyik a feldolgozás. Ez talán annak is köszönhető, hogy Jászapátiból betakarítógépet hoztam Nógrádba. Viszont az időközben lehullott csapadék gátolja a még földben lévő répa betakarítását.- Meglehet, naiv a kérdés: cukortartalom után, vagy súly függvényében ve- szik át a termést?-A kettő ke­verékét vesszük figyelembe.- Mondana át­lagos árat?- Olyan há­romszáz körül mozog az átvételi ár. S hogy mond­jak valami bizta­tót is a termelők­nek, jövőre leg­alább négyszáz forint lesz az átlag. Ha pedig a cukortartalom növekszik, úgy az átszámítási kulcs is maga­sabb lesz.- Beszéljünk a jövőről. Ér­demes lesz répát termeszteni?- Mi mindent megteszünk azért, hogy megérje. Már most hektáronként négyezer forint készpénzt adunk a műtrágya megvásárlásához, vagy éppen a szántáshoz szükséges gázolaj­hoz. A vetőmagot is biztosítjuk a termelőknek. Igen kedvező hitelt is nyújtunk az igénylők­nek. Szeretnénk, ha Nógrádban a közeljövőben jelentősen megnőne a répa termesztése iránti igény. Vita a költségeken- A termelő akkor termel majd sok répát, ha megéri neki.- Nézze, ha a tervezett felvá­sárlási árakat nézzük, akkor látható, hogy egy hektárról akár 120 ezer forintot is beszedhet a vállalkozó. A költségeken per­sze lehet vitatkozni. Az eset­ben, hajó idő is lesz, arathatnak a termelők. Ádám Tamás Betakarítás után felszántják a répaföldet Fotó: v. a. Nagy bátorság, végtelen türelem és sok pénz - ez kell a társulásba lépő erdőgazdáknak Az erdős területek nagyságá­hoz mérten kevés, mindössze nyolc-tíz erdőbirtokosság alakult eddig a megyében, köztük Balassagyarmaton, Csitáron, Bárnán, Szuhan, és Nagyorosziban. A szakemberek véleménye szerint a lassú ügymenet egyik lényeges oka a földkiadó bi­zottságok nem megfelelő tem­pója. A meggyorsítást pedig ilyen-olyan okok miatt a hivata­los szervek nem szívesen vál­lalják fel. Esetenként az újabb és újabb aktusért befizetendő összeg begyűjtése nyújtja el a folyamatot, máskor pedig a gazdálkodáshoz előírt terv pon­tatlansága szaporítja meg a vá­rakozási időt. A türelmi idő egyetlen előnye: amíg az alap­szabály-készítéstől a könyve­lésszervezésen át a tagok eljut­nak a bélyegző beszerzéséig, a bankszámla kötelező megnyitá­sáig, szép lassan kitanulják, hogyan mennek tönkre a kezdő vállalkozók. S ha a büszke gaz­dák kikapcsolódásként néha ki­sétálnak az erdejükbe, mosta­nában azt is láthatják, hogy lop­ják a tulajdon fájukat. Ha van merszük, üldözőbe veszik a tolvajokat, s féltve őrzik azon reményüket, hogy az állam megadja a várva várt engedélyt ahhoz, hogy végre hozzányúl­janak a sajátjukhoz. (M.J.) Kárpótlási földet a közösbe? Idén sok gazda döntött úgy, hogy önállóan, saját maga mű­veli meg a földjét. Többeknek sikerült jó eredményt elér­niük, mások viszont a mezőgazdasági szövetkezetek ajtaján kopogtatnak, hogy bérletre felajánlanák földjeiket.-Területileg a kárpótoltak 50 százaléka jelezte, hogy szeretné bérbe adni a földjét - vág a téma közepébe Szabó György, a rétsági mezőgazda- sági szövetkezet főkönyve­lője. - Az újabb jelentkezők azonban olyan szétszórt táb­lákkal rendelkeznek, amelyek nagyüzemileg nem művelhe- tők. Abban az esetben, ha egy 50 hektáros területet egyben ajánlanának fel a földtulajdo­nosok, akkor valószínű fog­lalkoznánk a témával. Azok­ról a földekről azonban, ame­lyek eddig nem hoztak nyere­séget, szó sem lehet!- Hány hektárról van szó?- Száz-kétszázról. A je­lentkező gazdák rájöttek, hogy nem éri meg a földdel foglalkozni.- Néhány kisgazda próbál­kozott a földje művelésével, de nem jött be a számításuk. Most szeretnék, ha a szövet­kezetnek bérbe adhatnák terü­letüket - mondja Szabó Sán­dor, az érsekvadkerti mező- gazdasági szövetkezet elnök- helyettese. - Szerencsés hely­zetben vagyunk, mert a kár­pótlás egy-egy tábla felparcel­lázását vette célba, és ez nem zavarja a nagyüzemi műve­lést. Eddig tízen ajánlották földjüket bérletre: két terüle­tet fogadunk, mivel nagy táb­lánkkal határos. r Élelmiszer-gazdaság 1994-ben Az alapanyaghiány ellenére az élelmiszer-gazdaság helyzete javult az év első felében - álla­pítja meg a Központi Statiszti­kai Hivatal most közzétett ösz- szesítése. Jelentősen csökkent a vetetlen szántóterület. A vetés- terület, elsősorban a gabonafé­lék javára, növekedett. Az év első felében a gazdaságok több gépet vásároltak mint koráb­ban, és a műtrágya-felhasználás is jelentősen meghaladta a múlt évi szintet. Kalászos gabonák­ból jó közepes termést takarí­tottak be, ami a megelőző évi­hez képest csaknem 2,5 millió tonnás többletet jelent. Az élelmiszeripari termelés több mint 5 százalékkal haladta meg a tavalyi első fél év szintjét. Az élelmiszer-gazdaság export ár­bevétele 32 százalékkal nőtt annak ellenére, hogy árualap hiányában a külpiaci lehetősé­gekkel nem sikerült élni. Dupla felségvíz, háborús viszály? Görögország november 16-án, a Nemzetközi Tengerjogi Kon­venció életbe lépésekor nem fogja kiterjeszteni 6-ról 12 mér­földre égei-tengeri felségvizeit. Az egyezmény - amelyet Gö­rögország aláírt, Törökország viszont nem - valamennyi alá­írójának megadja a jogot a fel­ségterület növelésére. Törökor­szág azonban többször kinyi­latkoztatta már, hogy háborús oknak tekinti, ha Athén a gya­korlatba ülteti át a kiterjesztést. A felségvizek növelése Görög­ország szuverén joga, és élni fognak vele, amint jónak látják -jelentették be Athénben. Kínaiak öröme: rizst rizzsel A tudósoknak sikerült kine­mesíteni egy új rizsfajtát, amellyel ugyanakkora vetés- területen a mainál 25 száza­lékkal nagyobb termést lehet elérni. Ezt állítják a szu­per-rizs „szülei”, a Fülöp-szi- geteki Los Bánosban működő Nemzetközi Rizskutató Inté­zet munkatársai. Az újfajta rizs, amely első­sorban a jövő évszázad lakosait táplálja majd, öntözött területen hektáronként akár 12,5 tonna termést hoz, míg a mai, ha­gyományos rizs legfeljebb 10 tonnát. Ha elég nagy területen termesztik, ez a fajta évi 100 millió tonna termést hozhat, s egy főre évi 200 kilót szá­molva, több mint 450 millió embert lehetne vele jóllakatni. A fejlődő országokban a rizs a legfontosabb táplálék, s a vi­lág lakosságának mintegy a fele rizsen él. A demográfiai robba­nás alighanem oda vezet, hogy a következő 30 esztendő során 70 százalékkal nő a rizsszük­séglet. Mivel pedig újabb rizs­földek számára alig akad sza­bad terület, fontos lenne a szu­per-rizs bevezetése. A szuper-rizs az intézet által kinemesített több mint 300 fajta közül a legsikeresebb: a sze­mek száma egy kalászon az ed­digi 100 helyett 200-250, s a kevesebb kalász termése az ed­diginél jóval kiadósabb. Az új rizsfajta öt év múlva kerülhet termelésre: a tudósok addig igyekeznek a különböző helyi viszonyokhoz „idomí­tani”. Az intézet munkatársai olyan új rizsfajtát is próbálnak előállí­tani, amely kevés vízzel be­érné:. egy kiló rizs előállításá­hoz ma átlag 2000 liter vízre van szükség. A cél: megtakarí­tani ennek felét. Pénz csak a kereskedelemben van? Valaha a fogyasztási szövetkezetek több lábon álltak. Egy­szerre foglalkoztak kereskedelmi tevékenységgel, felvásárlás­sal, vendéglátással. Mára azonban inkább csak a kereskedés maradt meg, a többi ágazatukat megszüntették, vagy gazda­sági okokból jelentős mértékben visszafejlesztették.- Javult ettől az áfészek helyzete? - kérdeztük Komó- csi Györgytől, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének alel- nökétől.-Az 1992-ben elhatározott profiltisztítás az áfészek meg­erősödését szolgálta. Szükség volt a gazdaságtalan tevé­kenységek megszüntetésére, mert csak veszteséget termel­tek. Amióta minden energián- j kát az élelmiszer- és az ipar­cikkek kereskedelmére fordít­juk, folyamatosan javul a szö­vetkezetek helyzete. Tavaly összesen 450 millió forint nyereséggel zárták az évet, az idén csak az első fél évben 735 millió forinttal. Ez az adat magáért beszél.- Volt olyan település, ahol az egyetlen éttermet az áfész tartotta fenn. Ezekről a he­lyekről is kivonultak?- Ahol nem tudtuk nyeresé­gesen működtetni a konyhát, onnan igen. A helyzet ugyanis alapvetően megváltozott: egy­részt a kis kocsmák, borkimé­rések hódították el a vendége­ket, másrészt megszűntek a munkahelyek, amelyek az ét­keztetésre igényt tartottak. Harmadrészt: az egyre szapo­rodó számú munkanélkülinek nincs pénze étteremre. Ezért az összes vendéglőnk mintegy felét el-, vagy bérbe adtuk. Az ebből befolyó pénzt fejlesz­tésre vagy a bankhitelek tör­lesztésére fordították a szö­vetkezetek. Minden fillérnek megvolt a helye.-A felvásárlási üzletágból is visszavonultak?- Szinte az első lépésben. Ez a tevékenység több szövet­kezetünk vesztét okozta. Meg­történt - például Békés me­gyében -, hogy a konzervgyá­rak nem fizették ki a felvásár­lóknak az ámt, az így kelet­kező milliós veszteségeket a szövetkezetek nem tudták el­viselni. Felvásárlással ma már csak azok az áfészek foglal­koznak, amelyeknek feldolgo­zóipari részlegük is van. Ilye­nek főleg Győr-Moson-Sop- ron és Bács-Kiskun megyében találhatók. Ösztönző kényszer A kormány a lakossági fo­gyasztás visszafogására sze­retné ösztönözni az embereket, pedig egyre kevesebbet köl­tünk, a jövedelmünk felszaba­duló részét leggyakrabban fo­rint- vagy devizabetétben, il­letve államkötvényekben őriz­zük. A kereskedelmi forgalom az év eddigi részében több mint 7 százalékkal csökkent, csak az olcsóbb áruk iránt nőtt a keres­let. A megtakarítások növeke­dése - amely összességében év végéig várhatóan eléri a 300 milliárd forintot - első hallásra örvendetesnek tűnik, de még­sem egyértelműen jó jel. Az emberek ugyanis aligha jó szántukból rakják félre a pén­züket, sokkal inkább félelem­ből. A gazdasági nehézségek arra ösztönöznek mindenkit, hogy gondoljon az esetleg be­következő ínségesebb időkre, s inkább ma nélkülözzön keve­set, mint holnap többet. EZ LEGALÁBB NEM ROHAD RÁNK, ÉS MÉG PULISZKÁNAK IS JÓ ... Ferter János rajza

Next

/
Thumbnails
Contents