Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-29 / 281. szám
1994. november 29., kedd Rétság Es Környéke 5. oldal SZEIZMOGRÁF MÉRI A REZGÉSEKET A FALUBAN Kőkráter Keszeg határában Nagyon fontos nekünk, hogy békességben éljünk a falubeliekkel, ezért mindent megtettünk annak érdekében, hogy minél előbb lezáruljanak az ellenünk indított perek- mondja Tum- bász András, a Dunai Cement- és Mészmű Kft. keszegi kőbányájának üzemvezetője. Ma már minden robbantásnál egy kis szeizmográf méri a rezgéseket a lakott területen, s egy gomb megnyomása után azonnal ki is nyomtatja az eredményt. A jegyzőkönyv első példányát minden esetben a polgármesteri hivatal kapja. Korábban gyakori volt a vita a keszegiekkel, elsősorban a bánya környékén lakókkal, akik szerint a robbantások károkat okoztak a lakóházakban. Az épületeken valóban voltak repedések, amelyek a szakértők szerint nagy valószínűséggel a bányászat következtében keletkeztek. A bánya és a polgárok között több per kezdődött, s az esetek többségében hosszú jogi vita után a bíróság kártérítést ítélt meg az ingatlanok tulajdonosainak. Tumbász András megjegyezte: a cég ezeket az ügyeket lezárta, mindenkinek kifizette, ami járt neki. Közben beszerezték az amerikai gyártmányú kis szeizmográfot, amellyel minden robbantáskor a bányához közeli lakott részen mérik a rezgéseket. A megengedett határértéknek - amelyet szintén szakértők állapítottak meg - általában csak a felét-kétharma- dát érik el a rezgések, így most már nem okoznak kárt a környezetben a robbantások. Ebben szerepe van annak is, hogy más módszert alkalmaznak, mint korábban. Amíg ugyanis régebben nagyobb tölteteket használtak, hogy a lerobbantott kő minél kisebb darabokban álljon később a rendelkezésükre, addig mostanság jóval kisebb erejű robbanószert használnak, s a nagyobb köveket hidraulikus törővei darabolják tovább. Igaz, ez hangosabb, zajosabb tevékenység, de a munka egy hatalmas kráterre emlékeztető gödörben zajlik, s így csaknem tökéletes a hang- szigetelés. De más, kedvező változások is bekövetkeztek a bánya életében az elmúlt időszakban. Az idén például kiépült a vezetékes vízhálózat, így a kő további feldolgozása során keletkező port egy permetező rendszerrel meg tudják fogni. Nagy figyelmet fordítanak a rekultivációra is: az elmúlt hét utolsó munkanapján is dolgoztak a meddő teraszosításán. Az így kialakított részekre hamarosan fákat, cserjéket telepítenek, s arra számítanak, hogy néhány esztendő múlva már szépen zöldellő erdő takarja majd a ma még kopár meddőoldalt. Bár a DCM Kft.-ben még viták folynak a mészgyártás jövőjéről, a keszegi kőre egyelőre szükség van - mondja Tumbász András. Évente mintegy félmillió tonnányit bányásznak ki, ám még további 22 millió tonna ásványi vagyont rejt a föld mélye. Évekkel ezelőtt a mészgyártáshoz nem megfelelő méretű kövek egy részét jobb híján a meddőre hordták, ám most olyan nagy a kereslet a különböző szemcseméretű alapanyag iránt, hogy gyakorlatilag mindent el tudnak adni. A keszegi mészkő ugyanis nagyon olcsó-egy tonna, betonalapba való kő mindössze 375 forint -, hogy szinte sorban állnak az üzemben a szállítók. A mészkőből egyebek között nagyon sokat használnak fel az útépítések során is, de alkalmas az anyag támfal építéshez is. A legapróbb szemekből álló dará- lékot az állattartók is szívesen használják, egyebek között tojótyúkok ásványi keverékében. AVIKO-KÓSTOLÓ BUDAPESTEN Az Aviko Burgonyafeldolgozó Rt. rétsági gyára sikerrel mutatkozott be a budapesti élelmiszeripari kiáíllításon. A kóstolók sok vendéget vonzottak. Fotó: Gyurién Hiányoznak az értékarányos árak RÉTSÁG. Még ma sincs nyugalom a termelőszövetkezetek háza táján. Nem egy nagyüzem van az országban, amelyet nem jegyeztek be a cégbíróságok, s emiatt hivatalosan nem is léteznek, habár több ezer embernek adnak megélhetést. Az utóbbi négy évben nem minden politikai hátsó szándék nélkül nyúltak a mezőgazdasághoz azok, akik a döntéseket hozták. Az eredmény: egy sor téesz tönkrement, a farmergazdaságoknak legfeljebb a csírája látszik, a néhány esztendeje még 2,5 milliárd dolláros export- többletet adó mezőgazdaság és élelmiszer- ipar az idén veszteséggel zárja az évet. Pedig gazdálkodni mégis csak kell - mondja Pongrácz József, a rétsági Barátság Mezőgazdásági és Ipari Szövetkezet elnöke. Szerinte válságban van az ágazat, s még úgy is nehéz boldogulni, hogy igyekeztek alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. Öt-hatszoros különbség A rétságiak is létrehoztak három kft.-t, amelyekben ma már a termelés folyik, míg maga a szövetkezet jobbára csak vagyonkezelő funkciókat tölt be. A korábban virágzó kistermelés is bajokkal küszködik, s ezeknek a legfőbb oka az értékarányos árak hiánya. Amíg a mezőgazdaság már idehaza is világpiaci árakon vásárol, addig a termékeit erősen nyomott hazai árakon tudja csak eladni a határokon belül. Nyugaton meg az agyontámogatott, az Európai Közösség által is védett termelőkkel nem tudnak versenyezni. Az elnök adatai szerint ugyanis a két támogatás között öt-hatszoros a különbség. Pongrácz József nem tagadja: az utóbbi években csak úgy tudtak talpon maradni, hogy felélték a szövetkezeti vagyon egy részét. De szükségük volt minden közgazda- sági, könyvelési ismeretre ahhoz, hogy a korábbi mintegy 107 milliós vagyonból minél többet meg tudjanak őrizni, illetve befektetni úgy, hogy abból a közösnek haszna legyen. A traktorok már a kft. tulajdonában vannak Időközben megtörtént a vagyon nevesítése, s bár mindenkinek megvolt rá a lehetősége, mindössze hatan váltak ki a szövetkezetből. A kárpótlás miatt is mintegy 1 ezer 400 hektárral csökkent a téesz területének nagysága. Rétságon a három cég a korábbi nagyüzem három alapvető tevékenységi körét öleli fel. Külön kft. alakult a szolgáltatásra, az iparra és az alap- tevékenységre. Az utóbbiban nemrég még igen nagy szerepe volt a tehenészetnek, amelyet azonban a ráfizetés miatt fel kellett számolni. Segítik a kistermelőket A növénytermesztésben ma a búza viszi a prímet, a sörárpát pedig exportálják. A csillagfürtöt vetőmagként termelik hazai piacra, de újabban külföldre is el tudnak adni belőle. Több országban ugyanis jelentős támogatást kapnak a gazdák ahhoz, hogy ne műveljék meg minden földjüket. Ilyenkor sokan a csillagfürttel trágyáznak. A japán piacra magas olajsav-tartalmú napraforgót adnak elí A szigetországi szakemberek rendszeresen ellenőrzik az ültetvényeket Rétságon is, s megkövetelik a növény tökéletes gondozását. A termést még nálunk dolgoztatják fel. Mintegy 110 hektáron burgonyát termesztenek, ám a szövetkezet kft.-je csupán a szolgáltatást adja, a termelést a gazdák maguk végzik. Korábban azzal indult a dolog, hogy az Aviko Rt. rétsági üzeme felvásárolja tőlük a krumplit, ám az utóbbi időben különböző viták voltak az árak miatt. Az idén például kicsi volt a termés, a burgonya jól fizetett, ezért a gazdák oda vitték árujukat, ahol többet kaptak érte. A szövetkezet is úgy gondolta, hogy szükséges volna a kapcsolatok lazítása, ezért a tulajdonukban lévő Aviko-részvé- nyek nagy részét eladták. A szövetkezetben igyekeznek minden segítséget megadni a kistermelőknek, de az elnök bevallja, hogy a vita gyakran lángol föl amiatt, mert el kell dönteni, kié az elsőbbség. Amíg a szövetkezeti földeken nincs elvégezve a munka, addig másnak sem tudnak segíteni. Pongrácz József úgy véli, megbízható agrárirányítás és biztosabb gazdálkodási támpontok kellenének. Az ugyanis járhatatlan út, hogy például Olaszországba rengeteg nyulat lehetne exportálni, mert van rá kereslet, de a fel- vásárlási árak olyan alacsonyak, hogy a gazdák inkább levágják tenyészállataikat. Négyhektáros farmer? Hasonló a helyzet a sertésnél is. Néhány hónapja még nyolcvan forintot adtak kilónként a felvásárlók, mire a gazdák legyintettek egyet, s abbahagyták a ráfizetéses munkát. Aztán akkora lett a hiány a piacon, hogy már száznegyven forintért sem kapnak elegendő hízót a vágóhidak, így most külföldről kell importálni a sertéshúst. Azt mondják, a farmergazdaságoké a jövő. Ahhoz azonban, hogy egy család a földből meg tudjon élni, legalább harminc-ötven hektárt kellene megművelnie. A jellemzőbb birtokméret azonban ma még a három-négy hektár. Állásajánlatok Rétság térségében A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ rétsági kirendeltségénél az alábbi álláshelyeket jelentették be:- A diósjenői rehabilitációs intézet egy ápolót (16000 Ft), és egy főiskolát végzett gyógypedagógust venne fel ( 18000 Ft).- A Híradástechnikai Anyagok Gyára Romhányban 6 fő betanított női munkást venne fel (15500-20100 forint között).- Hat fő ügynököt alkalmazna a rétsági AB-Aegon Biztosító Rt. jutalékos rendszerben, feltétel az érettségi bizonyítvány (15-50000 forint között).- A tereskei általános iskola felvesz egy fő általános iskolai tanítót (20000 forint).-A RAMONA Finomkötöttáru Szövetkezet Nagyorosziban alkalmazna tíz fő varrónőt (10260-14000 forint).- A Colonia Biztosító Rt. Nyugat-Magyarországi Körzeti Igazgatósága, Pásztó, jutalékos rendszerben felvesz egy fő üzletkötőt, feltétel érettségi biz. (30000 forint). Rétság és környéke RÖVIDEN KÉTBODONY A horgá szók kedvelt pihenőhelye a kétbodonyi tó. A rendszeres negyedévi haltelepítések — idén több mint száz mázsa fogási lehetőséget biztosítanak. Ezért a helyieken kívül sokan próbálnak itt szerencsét az ország különböző területeiről is. Az egyesületnek jelenleg kétszáz felnőtt és hetven ifjúsági tagja van. NŐTINCS. A település központjában elkészült az útbővítés és a járda építése. Az önkormányzat három év alatt összesen 8 millió forintot költött erre a beruházásra. A közúti igazgatóság 3 millió forinttal járult hozzá a költségekhez. ŐSAGÁRD. A lakosság jobb tájékoztatását szolgálja az az új telepített hangoshíradó, amelyet a közelmúltban szereltek fel. Az i önkormányzat kettőszázezer forintért vásárolta meg a berendezést. KESZEG. A közelmúltban közmeghallgatással egybekötött falugyűlést tartottak a községben. Petrik Sándorné polgármester számolt be az önkormányzat négyéves munkájáról és ismertette a folyamatban lévő beruházások helyzetét. NÓGRÁD. A helyi terme- ! lőszövetkezet bejáratánál baleset történt szombaton este Nógrádban. Egy budapesti lakos vezette személygépkocsi a kanyargós úton megcsúszott és az árokban kötött ki. Az autó utasai kisebb zúzódásokkal megúszták, a gépkocsi azonban kigyulladt. A tűzet már nem tudták megakadályozni, így a jármű kiégett. Az oldalt szerkesztette Furucz Zoltán Holnapi lapszámunkban Pásztó és kornyéke i Golfpálya, uszoda: Legénden (is) nyereséges üzlet a falusi turizmus Meglehet, a falu egy cseppet sem romantikus annak, aki ott éli le az életét és nem élvezi mondjuk a távfűtés, a központi melegvíz-szolgáltatás, vagy a villamosközlekedés kényelmét. A nagyvárosi ember számára viszont a falu - csendjével, nyugalmával, természetközelségével - maga a romantika. Ha óraberregés, motorzúgás helyett madárcsicsergésre, kakaskukorékolásra ébredhet, ha reggelijét a szabadban fogyaszthatja el, ha délelőttjét erdei sétával töltheti, ebéd utáni szunyókálásra pedig egy diófa árnyékában nyílik módja, akkor olyan kikapcsolódásra, felüdülésre van alkalma, amelyben valósággal újjászületik. Hollandok is megkedvelték Ezért az újjászületésért - a falusi üdülésért - jó pénzt fizetnek szerte Nyugat-Európá- ban a városi emberek.- A falusi vendégfogadás számottevő üzletté vált mondja Takács László, Legénd polgármestere, aki mellesleg magyar-holland állampolgárságú. -Turizmus szempontjából Nógrád megye maga a csoda. Külön világ mind történelmében, mind természeti szépségeiben, az erdők, az egymásba simuló dombok közé épült Legénd is lehetne turista- paradicsom. Öt esztendővel ezelőtt néztem szét a környéken, azóta is szeretem e tájat, és otthonommá választottam. Az eltelt esztendők alatt több holland barátommal is megkedveltettem e gyönyörű természetet.-Mivel gyarapodott a falu polgármestersége idején?- A legbüszkébb az infrastruktúra fejlődésére vagyok. Jó minőségű ivóvize lett a településnek. Felújítottuk az úthálózatot. Jelenleg épül a vezetékes gáz- és a telefonhálózat. Ezek a beruházások olyan tág lehetőségeket adnak e kis településnek, hogy előbb-utóbb megindulhatnak majd a munkahelyteremtő vállalkozások is. Tervek a fejlesztésre- Úgy tudom, vállalkozóként ön is dédelget ilyen terveket.- Igen. Egy holland barátommal közösen az idegenforgalmi lehetőségeket szeretnénk kihasználni. Százhúsz hektárnyi területen egy turisztikai központot kívánunk kialakítani. Az első ütemben tizenöt, négy-, illetve hatszemélyes tipikus magyar ház épülne, amelyek illeszkednének a környezetbe. A pihenő házak mellé uszoda és teniszpálya is készülne. A második ütemben - öt esztendő alatt — még nyolcvanöt ház épülne a vendégek elhelyezésére. A sportolásra alkalmas létesítményeket pedig egy golfpályával egészítenénk ki. Jelenleg a tervek engedélyezése van folyamatban mondja a polgármester. - Ha az aláírás megtörténik, tavasz- szal megkezdjük a munkát. A népi hagyományok ápolása sok vendéget csalogathat a faluba
