Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-29 / 281. szám

4. oldal AZ ÖNKORMÁNYZATOK NÉGY ÉVE - HOLLÓKŐ 1994. november 29., kedd Hollókő egyre inkább a hollókőieké Hollókő, ez az 500 főt számláló kistelepülés más, mint a hozzá ha­sonló nagyságrendű többi falu. Ezt a másságot elsősorban a vilá­görökség jelenti. A rang felelősséget, körültekintőbb szervező, irányító munkát követel a falu vezetőitől. Csak úgy lehet az ófalut fejleszteni, hogy az a kemény és szigorú előírásoknak megfeleljen. A polgármester, az önkor­mányzat elképzeléseinek, ter­veinek egyszerre kell megfelel­nie a lakosság elvárásainak és a világörökség adta követel­ményrendszernek. A falu veze­tőinek törekvésében egyértel­műen tetten érhető az a gondo­lat, hogy az ott élő emberek egyre inkább élvezői legyenek a világörökségnek. Amikor Nagy Ignác polgármesternél át­tekintettük a falu négy évét, közvetlenül vagy közvetve többször is utalt erre.- Négy évvel ezelőtt az első ténykedésünk között szerepelt az önállóság megteremtése. Nagylóctól leválva önálló ön- kormányzati hivatalt hoztunk létre. Egy olyan apparátust si­került összehoznunk, amely el tudja látni feladatainkat. Nagy segítséget jelent a lakosságnak, hogy az ügyeit helyben intéz­zük. Talán mi vagyunk a me­gyében a legkisebb település, amelynek önálló polgármesteri hivatala van. De feladatainkat - amelyek nagyrészt a világörök­ségből adódnak - csak így tud­juk megvalósítani. Nagyon sok országos szervezettel állunk kapcsolatban. Bizony nem egy­szer minisztériumok, követsé­gek kémek meg minket a ven­dégeik itteni fogadásának a megszervezésére. Pénzügyeket bonyolítunk. Én azt mondom, hogy annak idején helyreállították, megépí­tették az ófalut, elkészült egy díszlet, de kimaradt belőle az ember, pontosabban a hollókői ember. A lakosság zöme - az újfaluban élő családok - úgy érezte, hogy semmi köze a vi­lágörökséghez. Az ófaluban 26 család lakik. Ezen a részen ala­kították ki a falu intézményeit, szálláshelyeket, vendéglátó­helyiségeket, múzeumokat, de ott vásároltak maguknak főleg budapestiek, hétvégi házakat. A hollókőiek nagy része úgy érezte, hogy semmi köze az ófaluhoz, a vi­lágörökséghez. Mi azt akarjuk, hogy az itt élő emberek jobban magukénak érez­zék a világörök­séget. Elkészítet­tünk egy fejlesz­tési tervet, amely­ben nagyobb hangsúlyt kapott az újfalu, ahol az emberek 80 száza­léka él. Nagyon lénye­gesnek tartom, hogy Hollókő vé­gül a hollókőieké lett. Sikerült el­érni, hogy az itt lévő műemléki együttesek 50 százalékos tulajdonban, a me­gyével közösen a miénk, amit mi üzemeltetünk. Korábban semmi közünk nem volt hozzá. Ez a kedvező változás több munkalehetőséget ad az itt élőknek. Csak megjegyzem, hogy a nyáron 800 amerikai tu­ristát fogadtunk, akiknek az it­teni programját mi szerveztük meg, s a családoknál ebédeltek. Jövőre 1800 amerikai állam­polgár ilyenfajta vendéglátá­sára van szerződésünk. Az itt élő emberek ezzel jobban be­kapcsolódnak az idegenforga­lomba, s a saját zsebükön ta­pasztalják a világörökség elő­nyeit. Remélem, hogy egyre több hollókői tud majd megélni az idegenforgalomból. Az eredményeink között könyvelhető el, hogy bővítettük a szennyvízhálózatot, s így újabb 40 családot tudtunk be­kötni a rendszerbe. Ezzel a szennyvíztisztító telep kapaci­tása teljes mértékben kihasz­nált. Viszont csak a lakások 50 százalékát kötötték be a háló­zatba. így a tisztítótelep bőví­tése máris szükségessé vált. Kiszélesítettük, korszerűsí­tettük a Szállások útján az út­burkolatot. Sikerült elérnünk, hogy közvetlenül autóbuszjárat legyen Hollókő és Budapest között. Rendbehoztuk az autó­buszállomást. Felújítottuk az orvosi rende­lőt. Több százezer forintot for­dítottunk a falu jelképévé vált fatomyos templom karbantartá­sára. Csatlakoztunk Szécsény térségének gázprogramjához. Elkészült a gázfogadó állomás. Jövőre elkezdődik a faluban a gázvezeték lefektetése. A rákö­tési engedély családonként 50 ezer forint. Most van folyamat­ban a közvilágítás korszerűsí­tése. Apróságnak tűnik, de az itt élő emberek szempontjából lé­nyeges dolog, hogy körbekerí­tettük a temetőt és felújítottuk a ravatalozót. Köztudott, hogy minden év­ben mi adunk otthont a Palóc Szőttes Kulturális Napok ren­dezvényeinek. Ez több ezer embert vonz a községbe. A színpad és környékének a rend­betétele a mi dolgunk. Ez egy­ütt jár azzal, hogy mi vagyunk a rendezvény házigazdái. Amivel dicsekedni lehet, hogy 1993. decemberétől az au­tomata telefonhálózat kiépíté­sével összeköttetésben állunk a nagyvilággal. Elmondhatjuk, hogy nem csak a világörökség vagyunk, de a világgal közvet­len kapcsolatot is tudunk terem­teni. A feladataink megoldásához az intézmények működtetésé­hez, fejlesztéséhez, a normatív támogatás, az államtól külön­böző jogcímen kapott összegek nem bizonyultak volna elegen­dőnek. Forintjainkat különböző pályázatokon nyert pénzössze­gekkel is megtoldottuk. A végére hagytam, de nem utolsó sorban említem szociál­politikánkat. Valamennyi hol­lókői diák szeptemberi beisko­lázását négyezer forinttal segí­tettük. Ezenkívül megvásárol­tuk részükre a tankönyveket. Szécsénybe járó tanulóink­nak kifizetjük az útiköltséget. Nagyon sok gyermeknél hozzá­járulunk az étkeztetési költsé­gek fedezéséhez. Működik az Öregek Napközi Otthona. A rászorult idős em­bereknek szociális étkeztetést biztosítunk. Különböző jogcí­meken benyújtott segélykérel­mezőket, ha az indokolt, anya­gilag segítjük. Nyugodtan kijelentem, hogy az elmúlt négy évben gazda­gabb lett a falu, s eredményes volt az a törekvésünk, hogy Hollókő tényleg a hollókőieké legyen. Nagy Ignác. A hollókőiek nagy része úgy érezte, semmi köze a világörökséghez Csak az alsó tagozatos iskolások tanulnak helyben-Nagy terveink vol­tak az általános iskolát illetően - mondta Nagy Ignác polgármester. Úgy gondoltuk, hogy nyolc osztályig bezárólag megoldjuk a gyermekek helybeni tanulását. Évti­zedekkel ezelőtt ez így volt. A tárgyi feltételek biztosítottak voltak. Rá kellett döbbennünk, hogy ez ennek a község­nek túl nagy falat. A ma­roknyi gyermeksereg számára a szakos ellátást nem tudtuk volna megfe­lelő színvonalon biztosí­tani. Egész biztos, hogy így hátrányos helyzetbe kerültek volna gyerme­keink. A szécsényi álta­lános iskola szívesen fo­gadta a felső tagozatoso­kat. Annak külön örülünk, hogy Szécsényben beindult a nyolc- osztályos gimnáziumi képzés, így ebből a korosztályból a te­hetséges gyermekek oda járnak iskolába - magyarázta a pol­gármester. A tizenhárom alsó tagozatos, két tanulócsoportban, helyben tanul. Az önkormányzat az is­kolában lévő két szabad tan­termet és egy kisebb helyiséget ágyakkal rendezett be. Itt a „Gyermekek táborozta­tásáért alapítvánnyal” közösen, a szorgalmi idő alatt is más te­lepülések iskolásait fogadják egy-egy hétre. Gál Tibqr, az is­kola igazgatója elmondta: főleg budapesti iskolások élnek ezzel a lehetőséggel. Az így kapott pénzt az önkormányzat az álta­lános iskola fenntartására for­dítja. A finn elnök is vásárolt nála Alkotásai egy részét a falura hagyja Kelemen Feri bácsi, mint el­mondta, anyai nagyapjától örökölte tehetségét. Már gyermekkorában szívesen fa­rigcsált. Képes volt órákon át félrevonultan egy darab fával és egy bicskával bíbelődni. Nem tudná megmondani, hogy hány száz és száz kü­lönböző fafigurát adott el. Hercegek, bárók, politikusok, üzletemberek vásároltak nála. Jogos büszkeséggel jegyezte meg, hogy vásárlói között szerepelt a finn nép elnöke is. Azt a díszes ládikát, amit 10 éves korában készített, amiért a tanító úr annak idején meg­dicsérte, nem adná el semmi pénzért. Ahogy elmondta, eddig 17 kiállítása volt. Repertoárjában elődeink egykori használati- és dísztárgyai szerepeltek, de igazán az áttört képek nőttek a szívéhez. Talán azért, mert a néprajzosok ezt az alkotását fogadták el a legnehezebben. Feri bácsi az ófaluban lévő családi ház kis műhelyében ma is szorgalmasan dolgozik. Nem szereti a nyári hónapo­kat, mert akkor naponta szá­zával keresik fel. Jobban ked­veli a csendes téli napokat, ilyenkor kedvére alkothat. Azért hozzátette: Kellenek a turisták, mert belőlük élek! Családi háza szomszédsá­gában egy romos épület áll. Szíve vágya, hogy ezt a falu megvásárolja számára, hogy ott állandó kiállítást tudjon tartani. Amikor ott jártam, öröm­mel újságolta, hogy ezen álma megvalósítására a polgármes­tertől ígéretet kapott.- így az alkotásaim egy ré­szét a falura hagyom, s talán az emberek nehezebben felej­tenek majd el, - mondta az alkotó, az idős ember bölcses­ségével. Milyen sors vár a várra? Decembertől kivilágítják a várat A világörökség mellett a tele­pülés másik büszkesége a vár. Lassan két évtizede, hogy az anyagiak függvényében hol gyorsabban, hol lassabban, de épül a vár. Most mintha fel­gyorsultak volna a munkálatok. Idén az Országos Műemlékvé­delmi Hivatal 15 millió forintot fordít a helyreállítási mun­kákra. A tervek szerint félrom- szerű helyreállítást végeznek, amellyel sejtetik, hogy milyen is volt az egykori vár. Az elképzelések szerint a munkálatok jövő év augusztus 20-ára befejeződnek. Akkor a várat, amelyben múzeum lesz, átadják a nagyközönségnek. Nagy Ignáctól megtudtuk, ki­tisztítják a vár környezetében lévő legelőt. December elsejé­től a várat és a faluban lévő templomot kivilágítják. Testvérkapcsolat Vlkoineccel Világörökségi mivoltá­ból adódóan eltérőek a hollókői önkormányzat feladatai, mint a hasonló nagyságrendű települé­seké. Egy éve vették fel a szlovákiai Vlkoinecet a világörökség listájára. A hollókőiek testvérkap­csolatot alakítottak ki a kistelepüléssel. A két község vezetői kölcsönö­sen ellátogatnak egy­máshoz, s megegyeztek a sport, a gazdaság, kultu­rális élet, a turisztika és idegenforgalom kapcso­latainak elmélyítésében. A falu vezetői kölcsö­nösen kicserélik tapaszta­lataikat a világörökség­ről. Szép az ovis élet Gyermekek rajzai, fale­velekből készült alkotá­saik, apró kedves papír­makettjeik teszik jnég hangulatosabbá az egyébként is szép és ott­honos óvodát. Az apró­ságok szemmel látbatóah jől érzik magukat a kö­zösségben. Tőzsér Józsefné ve­zet ő óvónő elmondta, hogy jó a kapcsolatuk az ônkormâhÿZatnrf, a pol­gármesterrel. • - Munká­jukhoz minden táitíoga- tást megkapnak. A falu vezetői mindent még-' tesznek azért, hogy az óvodában színvonalas munkát tudjanak vé­gezni, a gyermeket fel tudják készíteni az isko­lai életre. Ki utazhatott Párizsba? Az UNESCO, a világ- örökség megalakulásá­nak huszadik évfordulója alkalmából nagyszabású programot szerveztek Pá­rizsban, ahol Hollókő is bemutatkozott. Az országos szervek úgy gondolták, hogy erre az eseményre egy buda­pesti csoportot visznek ki. Nagy Ignác, a község- polgármestere kérte, hogy ‘a hollókői napon a Hollókői Pá\akör lépjen fel. A tele­pülés vezetője kérésének helyt adtak. így harminchat fős hollókői csoport utazha­tott Párizsba, ahová elvitték a falu kultúrájának egy da­rabját.

Next

/
Thumbnails
Contents