Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-29 / 281. szám

2. oldal Külpolitika 1994. november 29., kedd Rablóbandát fogott a kínai rendőrség Civil ruhás rendőrök tetten ér­tek és elfogtak egy rablóbandát Kína nyugati-középső részén. A négytagú bandát a két rendőr egy nő megerőszakolásán kapta rajta egy helyközi autóbuszjára­ton - írta az AP hivatalos, teg­napi pekingi sajtóközlésre hi­vatkozva. Hatósági jelentések szerint az ilyen útonálló rabló­bandák egyre veszélyesebbé te­szik a távolsági autóbuszon és vonaton való utazást Kína gyé­ren lakott vidékein. A lap szerint a többségben lévő bandatagok először ellen­álltak a letartóztatási kísérlet­nek, de miután a rendőrök fi­gyelmeztető lövéseket adtak le, és az egyik fiatalt lábon lőtték, a többiek menekülni próbáltak. Később mind a négy tagját el­fogták a bandának, amely a je­lentés szerint rendszeresen állí­tott meg autóbuszokat, és ra­bolta ki utasaikat. Newton rokonai Thatcher címeréről Sir Isaac Newton leszármazot­tai tiltakoznak amiatt, hogy Margaret Thatcher volt brit mi­niszterelnök az általános tö­megvonzás törvényének felfe­dezőjét belefoglaltatta saját bá­rónői címerébe - adta hírül a Reuter. Margaret Thatcher, aki egy egyszerű szatócs gyermekéből Anglia első női minszterelnöke lett, a közelmúltban kapott ne­mesi rangot. Richard Newton nyugalmazott vadőr, a nagy fi­zikus legidősebb leszármazottja a Sunday Times lapjain „kö­zönségesnek” és „arcátlannak” nevezte a politikusasszony ma­gatartását, szerinte illőbb lenne, ha az ex-kormányfő a „névtelen szatócs” alakját mintáztatná meg újkeletű nemesi címeré­ben. A gyilkos anya. Az Egyesült Államokban nemrégiben Susan Smith bejelentette, hogy két gyermekét, Michaelt és Alexet emberrablók vitték el. Könnyes szemmel fordult az or­szág népéhez, hogy segítsenek visszaszerezni a két kisfiút. A bűnügyi hatóságok ha­zugságvizsgáló gépnek vetették alá Susant, aki rövidesen bevallotta, ő ölte meg a két ki­csit, mert új szerelmével szeretett volna együtt élni, és a gyerekek ebben akadályozták... A japán-orosz kapcsolatok rendezéséért Murajama Tomiicsi japán kor­mányfő és Oleg Szoszkovec orosz miniszterelnök-helyettes egyetértett abban, hogy a szi­lárd alapokon nyugvó ja­pán-orosz kapcsolatok megte­remtése érdekében rendezni kell a két ország közötti területi vitát. A két politikus tegnapi ta­lálkozóján azonban nem merül­tek fel új elképzelések a rende­zés mikéntjét illetően. Szoszkovec, aki vasárnap ér­kezett Japánba ötnapos hivata­los látogatásra, előzőleg már Kono Johei külügyminiszterrel is tárgyalt a Japánban „északi területek” néven ismert Ku­ril-szigetek hovatartozásával kapcsolatos problémákról. A két fél azonban mindkét meg­beszélésen csupán a Jelcin el­nök tavaly októberi látogatása­kor aláírt tokiói nyilatkozat ér­vényességét erősítette meg. Eszerint a területi vita rendezé­sére „a jog és az igazságosság” elvei alapján fognak törekedni. Nem történt előrelépés annak az orosz javaslatnak az ügyé­ben sem, amely szerint a kétol­dalú gazdasági kapcsolatokat valamilyen formában ki kellene terjeszteni a vitatott szigetekre. Szoszkovec átadta Muraja- mának az orosz elnök szemé­lyes üzenetét, amelyben Jelcin oroszországi látogatásra hívta meg a kormányfőt. De Mura­jama érzékeltette, hogy Tokió ezt csak akkor látná célszerű­nek, ha előzőleg érdemi előre­lépés következne be a kétoldalú kapcsolatokban, mindenekelőtt a területi vita rendezésében. Az orosz miniszterelnök-he­lyettes, aki a gazdasági kapcso­latokért felelős a kormányban, tegnap Maszajosi pénzügymi­niszterrel is találkozott, és nagyra értékelte, hogy Japán hajlandó átütemezni Oroszor­szág kereskedelmi adósságai­nak idei törlesztőrészletét. Szoros eredmény várható a norvégjai népszavazáson Norvégiában tegnap fejeződött be az Európai Unióhoz való csatlakozásról rendezett kétna­pos népszavazás. A Reuter és a DPA szerint szoros végered­mény várható. A kimenetel jó­részt attól függ, hogy Gro Har­lem Brundtland miniszterel­nök-asszonynak az utolsó pil­lanatokban sikerül-e az ingado­zókat a csatlakozás elfogadá­sára bírnia. A vasárnap közzé­tett közvélemény-kutatási ada­tok szerint a belépést elutasítók 52-48 százalékkal vezetnek. A szavazásra jogosult norvégok 10 százaléka bizonytalannak vallotta magát. Az EU-csucsra készülve... Az Európai Unió állam- és kormányfőinek decemberi es­sem csúcstalálkozója előtti utolsó tanácsülésükre gyűltek össze tegnap a tagországok - valamint a januárban csatla­kozó „Négyek” - külügymi­niszterei Brüsszelben. Az ülés egyik kiemelt témája az esseni csúcson is központi kérdésnek számító, leendő új kelet-euró­pai EU-stratégia szövegterveze­tének a lehetőségek szerinti véglegesítése. Az EU kelet-európai politi­káját legalább az ezredfordu­lóig meghatározó dokumentum tizenegy főbb témakört foglal magában: a különböző szintű és gyakoriságú párbeszéd intéz­ményesítésétől a kelet-európai piaci rendelkezések közösségi szabványokhoz való közelítését segítő EU-ajánláson („Fehér Könyvön”) át a mezőgazdasági vagy éppen pénzügyi együtt­működésig (segítségnyújtásig) a kapcsolatok minden fonto­sabb elemét érintve. (MTI) Kozirev tárgyalásairól Moszkva nem számít könnyű tárgyalásokra az összekötő csoport külügyminisztereinek december 2-i brüsszeli találko­zóján - jelentette ki Grigorij Karaszin orosz külügyi szóvivő Andrej Kozirev külügyminisz­ter hétvégi, bonni és belgrádi látogatása kapcsán. Karaszin nem zárta ki, hogy a belga fő­városban az amerikai, brit a francia, a német és az orosz dip­lomácia vezetője megpróbálja ütköztetni a boszniai rende­zésre vonatkozó álláspontokat. A szóvivő szerint Kozirev- nek a brüsszeli találkozót meg­előzően tett hétvégi bonni és belgrádi látogatása a rendezésre vonatkozó „európai irányvo­nal” kidolgozását célozta. Karaszin közölte, hogy az orosz diplomácia vezetője jó­részt zárt ajtók mögött tárgyalt Belgrádban Milosevic szerb el­nökkel. Karaszin nem adott egyértelmű választ arra, hogy részt vettek-e a találkozón a krajinai és a boszniai szerbek képviselői. Ám utalt arra, hogy Kozirev nyíltan megmondta: józan észre, nem pedig nyo­másgyakorlásra van szükség a délszláv válság megoldásához. Az orosz szóvivő nem zárta ki, hogy Milosevic a közeljövőben a válság rendezésére vonatkozó elvi nyilatkozatot tesz. Aranyláz tört ki a donyecki szénmedencében Kublaj kán hajói a japán partoknál Japán régészek megtalálták azon mongol hajók egyikének horgonyát és törzsének darab­jait, amelyeket a XIII. század­ban Kublaj kan küldött Japán elfoglalására. A Reuter által idézett lapjelentések szerint a kőből készült horgonyra és a fából ácsolt oszlopokra a ten­gerparti iszapba ágyazva buk­kantak a Japán délnyugati ré­szén levő Takasima szigeténél. A XIII. századból fennma­radt írásos feljegyzések bizo­nyítják, hogy a Kublaj kán által 1281-ben Japán elözönlésére küldött 4400 hajóból álló flotta egy része a sziget partjainál ve­tett horgonyt. A mongol flotta legnagyobb részét tájfun pusztította el. Ez volt a kán utolsó kísérlete Japán leigázására. Aranyláz tört ki a donyecki szénmedencében. Szekerek százai tartanak arrafelé. Gaz­dagság vár arra, aki elég bátor és elég kitartó - ezt kiabálhatta a kijevi rikkancs száz évvel ez­előtt, amikor egy bizonyos An­ton Glebov nevű geológus mélyfúrásokat kezdett a ke­let-ukrajnai vidéken. Klondike persze, nem volt az akkori cári kormányzóságban, mint Kana­dában. Helyette a Don egyik mellékága által vágott völgy­ben folyt a kutatás éjjel és nap­pal. Glebov nagyon sok pénzt ölt vállalkozásába, miután kinyer­ték az első néhány gramm ne­mesfémet a kvarcból. Újabb és újabb helyen próbálkozott, ám két év alatt az a kevés arany is elfogyott, amit nagy munkával kitermeltek, Glebov a hitelezők elől végül öngyilkosságba me­nekült. Utódai azzal nyugtatgat­ták magukat, hogy másnak sem sikerült meggazdagodni, pedig jó néhányan szerencsét próbál­tak. A hatvanas években az ak­kori szénipari miniszter, aki bi­zonyára Jack London rajongója volt, megint beindította az aranykutatást, hátha mégiscsak érdemes tovább ásni. Kiderült, hogy van ugyan egy másik, több arannyal kecsegtető lelő­hely is, méghozzá nem is mesz- sze az eredetitől. Csak az a baj, hogy túl mélyen van, és kiter­melése nem gazdaságos. A függetlenné váláskor, há­rom évvel ezelőtt hivatalban lévő kormányzat illetékesei azonban úgy gondolták, hogy jó szolgálatot tehetnek a fiatal hazának, ha megint jó sok pénzt áldoznak a kutatás folytatására. Kerek 120 ezer karbovanyecet, vagyis az akkori árfolyam sze­rint tízezer dollárt sikerült ki­harcolni a költségvetésből erre a célra. Egyre lejjebb és lejjebb jutot­tak, míg végül 1200 méteres mélységben rátaláltak a szerin­tük óriási lelőhelyre. Azóta a hollandiai Utrecht egyeteméről érkezett tudósokat is bevonták a leletek értékelésébe, akiktől azt is remélik, hogy segítsé­gükkel Ukrajna közelebb fér­kőzhet az Európai Unió (EU) pénztárcájához. Az EU-nak ugyanis van egy speciális kuta­tásokra szánt hitelkerete, ebből szeretnének kapni az ukránok, hogy megint „fertőzhessen” az ukrajnai aranyláz, de most már az állam húzzon hasznot belőle, ne más. Olaszország fővárosában már 2000-re készülnek... Az olasz főváros hatóságai időben megkezdték az előké­születeket az ezredforduló al­kalmából várhatóan Rómába özönlő zarándokok fogadá­sára. Francesco Rutelli, Róma főpolgármestere az ITAR-TASZSZ tudósítójának elmondta, hogy már létrehoz­tak egy vegyes bizottságot az Örök Város és a Szentszék képviselői az évfordulóhoz méltó egyházi és világi ünne­pek terveinek kidolgozására. Hangsúlyozta, hogy Róma nemcsak a katolikus világ központja és az európai törté­nelem páratlan műemlék­együttese, hanem mai lakói életét biztosító huszadik szá­zadi város is, és mint ilyen kell bemutatkoznia a látoga­tóknak. Az 1960-as olimpiai játé­kok alkalmából épült olimpiai falu mintájára vadonatúj la­kónegyedet szándékoznak építeni az ünnepségek vendé­geinek elszállásolására. Az ünnepek után a „jubileumi falu” a város tulajdona lesz, és római családok tízezreinek szolgálhat majd bérlakásul, amint ez annak idején az olimpiai falu lakásaival is tör­tént. A terv iránt már több olasz és külföldi építővállalat érdeklődött. Az orosz maffia a „tisztes alvilág” ellen A z egykori Szovjetunió­ban az alvilágnak is szigorú szabályai vol­tak, s a tolvajoknak is megvolt a becsülete. De a szuperhata­lom összeomlása elsöpörte az alvilági hierarchiát, és manap­ság újdonsült, elvadult bűnö­zők irtják az alvilág egykor legtekintélyesebb képviselőit. Jevgenyij Galkin, az orosz belügyminisztérium szervezett bűnözéssel foglalkozó labora­tóriumának pszichológusa sze­rint „a Gonosz új iparága lép a bűnözők szigorú hierarchiájá­nak helyére. Azok, akik nem­rég még az egész alvilágot irá­nyították — akiket az orosz szleng törvényes tolvajoknak nevez - lassan éppen úgy ki­halnak, mint valaha a mamutok és más őslények”. A „törvényes tolvaj” a Szov­jetunióval együtt született meg: a szovjet politikai rend­szer afféle fejreállított tükör­képe volt. A külsejét tekintve mogorva arcú, simlis sapkát viselő és legalább egy arany foggal rendelkező férfiú széles körben örvendett tekintélynek, s az emberek afféle Robin Ho- odnak tartották, aki azért fosz­togatja a gazdagokat, hogy ez­által segíthesse a szegényeket. A tekintélyes cím megszer­zéséhez a „törvényes tolvaj­nak” hátat kellett fordítania a hivatalos világnak, nem lehe­tett a Komszomol tagja, nem teljesíthetett katonai szolgála­tot, nem dolgozhatott az ál­lamnak, le kellett mondania házról, családról. Az volt a kö­telessége, hogy csakis bűnö­zésből éljen. Embert nem ölhe­tett, de művészetnek tekintette a zsebmetszést. A mai Moszkva fegyverrel hadonászó, Mercedesen járó, napszemüveget és drága ruhá­kat viselő, neanderthali test­őrök vigyázta gengszterei és a „törvényes tolvajok” között ég és föld a különbség. Az alvi­lágban is hatalomra törő gengszterek politikai téren kö­zelebb állnak a Kreml kapita­lizmust hozó mai uraihoz. Gal­kin pszichológus a Reuter tu­dósítójának elmondta: a mai gengsztereknek a felszínen lát­szólag legális vállalkozásaik működnek, s nem lehet őket első pillantásra megkülönböz­tetni a tisztes üzletemberektől, noha szoros kapcsolatban áll­nak az alvilággal. „Ugyanak­kor sokkal inkább hajlanak az erőszakra, mint a régiek: semmi nem tartóztathatja fel őket, fegyvereket használnak és bérgyilkosokat alkalmaz­nak” - fejtegette a szakértő. Oroszországban meredeken növekszik a bűnözés, mert na­gyobb a tét, mint bármikor: a piaci reformok pénzt hoznak az eddig bürokraták és utasítá­sok által irányított gazdaságba. Egyszerűbb lőfegyvert vásá­rolni, mint átalakítani a rend­szert. Egy orosz intézet nemrég közreadott tanulmánya szerint jelenleg mintegy 150 banda körülbelül 40 ezer orosz válla­latot ellenőriz, köztük számos kereskedelmi bankot. A bűnözési ideológiák összeütközése vesztő­hellyé tette az alvilágot is. A fő ütközőpont az, hogy az új bandák hajlandók kábítósze­rekkel és fegyverekkel is ke­reskedni, míg a „törvényes tol­vajok” kódexébe ez nem fér bele. Ezért a „régieket” üldözik az új gengszterek, és sokukat meg is gyilkolták már. E gyil­kosságokat a rendőrségnek rendszerint nem sikerül felderí­teni - állítja Igor Baranovszkij, a Moscow News című hetilap riportere. Börtönökben és az utcán lőtték le, vagy lakásáról hurcolták el egyenruhások a Rafik Svo, Glóbusz, a Sebhe­lyes, Frol és Szultán néven is­mert „törvényes tolvajokat”. Akadt, akinek - egy lövöldö­zést és egy pokolgépes me­rényletet megúszva - állítólag sikerült Németországban alá­merülnie. Rossz véget értek többen azok közül is, akik ideig-óráig a két alvilág között működtek: tekintélyt szereztek a régiek között, de megindul­tak felfelé az új bandák világá­ban is. Közéjük tartozott a 47 éves Otari Kvantrisvili, akit idén áp­rilisban lőttek le egy moszkvai szauna előtt. A Szovjetunió idején hamiskártyásként és csalóként kezdte karrierjét. Ha­lálakor az orosz birkózóválo­gatott edzője volt, és ellenőr­zése alatt tartotta Moszkva Krasznaja Presznya kerületét, az újgazdagok és a kormány tagjai között forgott. Amikor a gyilkos lövés érte, zsebeiben 1,5 millió rubelt és 30 ezer amerikai dollárt találtak... M iután az utolsó tekin­télyes „törvényes tol­vajok” már külföldön bujdosnak, Moszkvában az új gengszterek átvehetik az alvi­lág irányítását is. Sőt: maga a „törvényes tolvaj” cím is meg­vásárolható. A belügyminisz­térium szerint a címet azok a fiatal bűnözők vehetik meg, akik azonnal státust akarnak szerezni pénzük mellé. „Az új bűnözők mindig győznek, mivel nincsenek já­tékszabályaik” - mondta Igor Baranovszkij bűnügyi riporter. (

Next

/
Thumbnails
Contents