Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-28 / 280. szám
4. oldal AZ ÖNKORMÁNYZATOK NÉGY ÉVE - SÓSHARTYÁN 1994. november 28., hétfő LEKEZELT TÁRSKÖZSÉGBŐL FEJLŐDŐ TELEPÜLÉS LETT Négy év alatt rendbe tették a községet 1990. október elsején léptem hivatalba, a régi, koszos, füstös hivatali helyiségben kezdtem a munkát - mondta Sirkó József polgármester. - Egy íróasztalt találtam az épületben, amit sötétítő függönnyel terítettek le, mert annyira kopott volt a teteje. Egy rossz szekrény volt még benn, meg egy táskaírógép, aminek törött volt az egyik betűje, azon írni nem lehetett. Először is ki kellett alakítani a hivatalt, kifestettük, bevezettük a vizet, vécét alakítottunk ki a kinti poty- tyantós helyett, a hagyományos, szétrepedt kályhát kitettük, hőtárolós kályhával oldottuk meg a fűtést. Asztal, bútor kellett. A kishartyáni közös tanácshoz tartoztunk, Sóshar- tyán társközség volt, '90. végéig közös költségvetésből kellett gazdálkodnunk. Nehéz volt megszerezni a pénzt a kezdéshez. Decemberben került hozzánk Zsiskó Erzsébet jegyző. Januártól négyórás igazgatási dolgozót és pénzügyest vettünk fel, de fél év után kiderült, hogy főfoglalkozású munkatársakkal kell dolgoznunk. Itt minden leromlott volt. A falu közepe csupa kosz, a községet átszelő árok színig volt iszappal, kinőtt benne a páka - így vettük át a falut. A költségvetés elfogadása után jött az óvónő, neonégőt kért az óvodába. 45 darabot akart venni, mert a 46-ból ennyi kiégett a közös tanácsi évek alatt, de azelőtt hiába kért rá pénzt Ennyire /Icke^hék. a társközséget. * * ¥ Tudnák, hogy az állami normatíva kevés lesz, mert nekünk fejlesztenünk kell. Az iskolásokat szükségtantermekben négy helyen tanították, a kultúrházban tartották a tornaórákat. Négy tanteremmel bővítettük az iskolát, erre pályázat útján nyertünk pénzt, építettünk tornatermet, bevezettük a központi fűtést, kialakítottuk a vizesblokkot. Megépítettük a Május 1. utat, korszerűsítettük az utcai lámpákat, új hivatalt építettünk, felújítottuk az orvosi rendelőt, az óvodát. A rendelőbe is bevittük a vizet, a fűtést. Az óvodában ki kellett cserélni a kazánt, a kéményt. Buszmegállót építettünk. Ezeket csak nagy utánajárással tudtuk megvalósítani. Igaz, figyelembe vették a társközség elmaradottságát. Különböző összeköttetések, pályázatok útján értük el, hogy már tiszta a községközpont, új hivatalunk, tíztantermes iskolánk, modem orvosi rendelőnk van. Bővítettük az öregek napközi otthonát. Megoldottuk az iskoláskorúak ebédeltetését, mert bővült az óvoda konyhája. Addig az iskolások a bisztróban ebédeltek. Megkezdtük a közkifolyós víz bevezetését, ebben az évben ennek készen kell lennie. A köz- kutakat, közkifolyókat kell még felszerelni. Megpályáztuk a szennyvízberuházást, 70 százalékos támogatottságot kaptunk. Az Országgyűlés egy évvel elhalasztotta a beruházásokat, így ez áthúzódott 1994-95-96-ra. Még ebben az évben megkezdjük a szennyvíztisztító építését, a Nógrádi Regionális Tanács erre 6,3 millió forintot szavazott meg. A szennyvízberuházást Kishartyánnal együtt végezzük. A gázt társulásos formában vezetjük be, jövőre az is indul. Ha minden sikerül, 1996-ban a gáz, a vezetékes víz is itt lesz a községben, s szennyvizet csatornába tereljük. Utána aszfaltozzuk majd az utat. A lakosság igényli a víz bevezetését. A közkifolyós víz száz százalékig támogatott, ez nem kerül pénzébe a lakosságnak, de mindenki szeretné bevezettetni, erre lesz lehetőség. * * * A hétfős képviselő-testületben a négy év alatt viták igen, de ellentétek nem voltak. Nálunk nem érvényesült a pártokon belüli harc. Volt, aki kereszténydemokrataként, kisgazdaként, függetlenként került be, de a választások után a pártalapszervezetek is megszűntek a községünkben. A képviselőket kicsit meg kellett tanítani a falu érdekében gondolkodni, az első másfél év néha zökkenőkkel ment, de ezt az időszakot is át tudtuk vészelni. Én 1958-ban vb-titkár- ként kezdtem, utána tanácselnök voltam, Államigazgatási Főiskolai végzettségem van, ez átvezetett bennünket a nehézségeken. Úgy érzem, nincs szégyenkeznivalója a testületnek, rendbe tettük a községet. Az intézmények zavartalanul működtek, hitelünk nincs. Másfél millió forintot a közalkalmazotti bérekre vettünk fel, de ennek kamatait az állam átvállalja. A számlánkon most is van pénz, még egy intézménynek sem kellett azt mondanunk, hogy még a papíron is spóroljatok. Végig tudjuk vinni az évet. Úgy érzem, a község nyugalma is jó volt. Sóshartyán lakosainak fele cigány. Az itt élők jól megfértek egymással. Ha voltak is ellentétek, nem a cigányság és a falusiak között voltak, hanem esetleg egyes hőzöngők között, akik összetévesztették a jogot és a kötelességet. * * * Az építkezések lecsökkentek, nagyon sok a munkanélküli, de még nem halt éhen senki a faluban. Ami járt, mindenki megkapta. Azonkívül még különböző tanszersegélyeket adtunk, ingyen tíz- óraiztatjuk az iskolás gyerekeket, 2000 forintos támogatást adtunk a tanév kezdetén. A normatívában kapott szociális segély nem lett volna elég, de utánajárással mindig megkaptuk, amit kértünk, azt hiszem, hogy ebből feszültség nem keletkezett. Az igaz, hogy a rendkívüli segélyeket leszorítottuk. Sok ilyen igény volt az első két évben. Azon voltunk, hogy folyamatosan segítsük az embereket. Karácsonyi segélyt ebben az évben is tudunk adni. * * * Közelednek a választások. Az eredmények, a feladatok arra ösztönöznek, hogy ha el is értem a nyugdíjkorhatárt, de még folytatni szeretném, hogy a megtalált kapcsolatok, megkeresett kiskapuk útján minél több pénzt szerezzünk. Ahhoz, hogy minél kevesebbe kerüljön a lakosságnak a gáz, a víz, a szennyvíz, még el kell indulnom a választáson. Nem a teljes képviselő-testülettel, mert ketten elfáradtak. A lakosságon múlik, hogy ki lesz a polgármester, kik lesznek képviselők. Bízunk az emberek józan ítélőképességében. Úgy gondolom, nekik is az az érdekük, hogy ez a község mind jobban fejlődjön. Bízunk abban, hogy a választáson a kisebbség is indul, és olyan képviselőik nyernek, akikkel együtt tud dolgozni az önkormányzat és nem lesz széthúzás. Sirkó József, polgármester Szállást is nyújthat az idősek otthona seknek, étkező, nappali és hálószoba épült, mosdó és zuhanyzó is rendelkezésükre áll. A napközi otthont jövőre úgy szeretné átalakítani az ön- kormányzat, hogy az szállást nyújtó idősek otthona legyen. Magukra maradt öregekre gondolnak, akik éjszaka is szállást kapnának itt azért, hogy amíg helyben elláthatják őket, ne kerüljenek szociális otthonba, ne szakadjanak el környezetüktől. Az otthont az önkormányzat tartja fenn, a bővítésre a Népjóléti Minisztériumtól nyertek pénzt. Tovább viszik a cigányság hagyományait A résztvevők egy része szakmát is szerezhet a Mesterségek Házában Ez évben, október 23-án adták át a Mesterségek Házát. Az ötlet a megyei közművelődési központé és az önkormányzaté volt. A Házban a cigányság fejlett kultúráját szeretnék hasznosítani, és továbbadni meglévő adottságaikat. A Nógrád Megyei Közművelődési Központ az Országos Jóléti Alapítványtól pályázaton nyert pénzt a programra, amit a megyei Mecénás Alapítvány is támogatott. Bekapcsolódott a bátonyte- renyei Fáy András Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola is, ők biztosítják a képzés szakmai hátterét. A Mesterségek Háza műhelyeit a volt polgármesteri hivatalban alakították ki, programja a felnőtteket célozza, mintegy rendhagyó népfőiskolaként, ahol a gyakorlati képzésen van a hangsúly. A Mesterségek Házába a környező településeken élőket is várják. A képzés során szakmát is szerezhet a résztvevők egy része. Sóshartyánban megkezdték a vályogverést. Az Esélyteremtés Alapítvány, a nagybátonyi ISZSZI és a sóshartyáni önkormányzat 2,5 millió forintot nyert pályázaton erre a célra. Létrehozásához a téesztől visz- szaigényelt volt lóistálló épületével is hozzájárult az önkormányzat, amelynek felújítását a salgótarjáni és a nagybátonyi szakmunkástanulókkal a helyi közmunkások végezték. Két tanítói lakás épül majd vályogból, ez lesz a minta. Az alapítvány ingyen adja az alapanyagot. Cigány munkanélkülieket tanítottak meg a vályogvetésre. Tavasszal már megkezdődik a vályogtéglák termelése és piacot is keresnek a termékeknek. A község már a betegellátásban is önálló Külön vizsgálóhelyiségben fogadják a beteget Korábban tartályos kis kézmosó volt mindössze, de már hideg-meleg víz folyik a sóshartyáni orvosi rendelő csapjaiból. Központi fűtési kapott a rendelő a hagyományos fűtésű kályha helyett. Az önkormányzat megépíttette a vizesblokkot, és külön vizsgálóhelyiséget alakított ki. EKG készüléket vásárolt, és ebben az évben még számítógép-vásárlásra is sor kerül. Sóshartyán az önkormányzatiság előtt a betegellátás terén is társközség volt, akkoriban Nógrádmegyer tanácsa volt a körzeti orvos munkáltatója. Hosszas egyezkedéssel sikerült csak megoldania a képviselő-testületnek az önállóságot. Az Erdélyből, Nagyváradról érkezett körzeti orvos, dr. Fazekas Ildikó a községben él, és 1993. májusától gyógyítja a sóshartyáni betegeket. Bővül az ellátás Sóshartyán legnagyobb ellátója az Áfész vegyesboltja. Emellett működik még egy maszek élelmiszerbolt a telepen, Balázs Jenöné vezetésével. Vojtovszki Ferencné hamarosan egy harmadik vegyesboltot nyit a polgármesteri hivatal mellett. Vojtovsz- kiné a területet az önkormányzattól bérli. Sóshartyánban tehát kereskedelmi versenyhelyzet alakul ki, amivel a vásárlók csak jól járhatnak, hiszen bővül a község ellátása. Megszokott környezetükben maradhatnak a sóshartyáni idősek Az orvosi rendelő épületében egy helyiségből állt az öregek napközi otthona ez év szeptemberéig. Az önkormányzat - az óvodához hozzáépítve — nagyobb helyet biztosított az idő-
