Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-03 / 259. szám
1994. november 3., csütörtök Diákpanoráma 7. oldal Pályázat toliforgatóknak A Balassi Bálint Könyvtár Gyermekkönyvtára mese- és prózaíró gyerekek számára pályázatot hirdet a téli gyermekkönyvhét alkalmából. Ezen részt vehet minden felsőtagozatos tanuló. Díjak: 1. díj: 2.000 forint, 2. díj: 1.500 forint 3. díj: 1.000 forint. Ezenkívül tíz tanulót 500500 forintos tárgyjutalommal jutalmazunk. Pályázni egy A/4-es gépelt, illetve ennek megfelelő kézzel írott, legfeljebb két oldal terjedelmű művel lehet. A pályázaton kérjük feltüntetni: név, cím, iskola, osztály. A pályázat beküldésének határideje: 1994. november 25. Eredményhirdetés: 1994. december 7-én, 14 óra 30 perckor a Balassi gyermek- könyvtárban. Iskolai ünnepség - kicsit másképp Vadkertiek egy padban a kárpátaljaiakkal Hamarosan kinyílik az Országház kapuja a kárpátaljai kisdiákok előtt Az átlagünnepély úgy kezdődik, hogy a jelenlévők eléneklik a Himnuszt, a Szózatot, esetleg a Székely Himnuszt. A közös ének után jön a java: három (négy, öt), komoly tekintetű előadó drámai hangon meséli el mindazt, ami már az általános iskolai történelemkönyvekből ismerős. Két próza között persze jut idő versidézetekre is - kár, hogy többnyire unalmas és az alkalomhoz egyáltalán nem illő versidézetekről van szó. Nem is beszélve az idegtépőén hangos Elmondta, tudja ő is, hogy cseppet sem könnyű gimnazistának lenni, nagy a követelmény, folyamatos a számonkérés. De a tanárnak sincs könnyű dolga, mivel napról napra vizsgáznia kell, hogyan tudja „kordában tartani” a diákot, aki - talán életkora miatt, talán az őt körülvevő világnak köszönhetően - gyakran érthetetlen, kezelhetetlen, érzelmei hullámza- nak, s előfordul, hogy kihozza a felnőtteket a sodrukból. Ezután következtek a leg- meghittebb percek; osztályfőnökünk egy gratuláló puszi kíséretében föltűzte „szívünk fölé” a madáchos jelvényt. Két szavalat közt elgondolkodtam: Nemrég volt az a várva várt júniusi nap, amikor virágokkal roskadozva búcsúztunk az általános iskolától. S még az is milyen közelinek tűnik, amikor a tanító néni nagy türelemmel és mérhetetlen segítőkészséggel tanítgatott bennünket a betűvetés tudományára. Tele voltunk izgalommal, hogyan fogunk majd megtanulni ími-olvasni, hogyan tués legalább annyira rossz zenei betétekről, a koreográfiáról, meg a díszletekről. Tehát ez az átlag. A pozitív kivételek a fehér hollónál valamivel ritkábbak. De vannak! A salgótarjáni Bolyai gimnázium október 23-i ünnepsége a kivételek közé tartozott, ugyanis dráma helyett dokumentumműsort, versek helyett tényeket, dalok helyett Nagy Imre-beszé- det adtak - magas színvonalon. És várom a folytatást is, mondjuk március 15-én. (—ef) dunk majd megfelelni a követelményeknek, milyen lesz az osztályfőnökünk, ki lesz a padtársunk, sikerül-e beilleszkednünk az új közösségbe. A hatéves elsős gondjait ’94. szeptemberében újra átéltük. Nagyon vártuk, és nagyon féltünk a tanév kezdetétől. Hosz- szú, szorongással, gondokkal, kétségekkel teli hónapnak mutatkozott a szeptember. Azóta eltelt egy hónap, és túl az első sikereken, esetleg kudarcokon egyre inkább madáchosaknak érezzük magunkat, amelyet föltűzött jelvényünk még jobban megerősít. Tovaröppenő gondolataim közben folytatódott a tiszteletünkre rendezett ünnepi műsor, és máris negyedikes iskolatársaim Kire ütött ez a gyerek? című előadására figyeltem. Az ünnepség után átadhattuk magunkat az önfeledt szórakozásnak. A napot a gólyabuli zárta. Remek hangulatban este tízig diszkóztunk. Varga Zsuzsanna Madách Imre Gimnázium, Salgótarján Érsekvadkert vendégei idén október 21-e óta a kárpátaljai Bótrágyi Általános Iskola tanulói. A 9-15 éves diákok a Szent Bernât Alapítvány jóvoltából érkeztek Magyarországra. A szervező munkát Átányi László budapesti tanár és Szabó János érsekvadkerti mérnök végezte. A kisdiákok Kísérője Török Béla igazgató és Lázár István tanár. A vendégeket olyan vadkerti családoknál helyezték el, amelyek kötődnek a Kolping-moz- galomhoz (a családok katolikus szelleművé alakításáért működő szervezethez). Itt-tartózko- dásuk két hetét a vendéglátók sokféle programmal tették élményszerűvé. Harmincnégy kisdiák a vadkerti ön- kormányzati, öt a katolikus iskolában, tíz a balassagyarmati Szent Imre Katolikus Iskolában ismerkedett az oktatás, tanulás itthoni körülményeivel. Részt vettek az önkormányAz emléktúrát az elmúlt napokban rendeztük, melyen részt vett 20 Somoskőújfalui kisdiák, 20 losonci tanuló a testvériskolánkból, valamint 4 kísérő tanár. Az útvonal: Somoskőújfalu, Fülek, Losonc, Gács, Kékkő, Zólyom, Divény vára. A kékkői vár, a kápolna és a várkastély megtekintése emlézati iskolában a velük azonos korúak óráin, valamint a sportdélutánon és a sulibulin. Videóvetítésen megnézték az Egri csillagokat, s ikebana-foglalko- záson lakásdíszeket készítettek. Az élmények élménye a budapesti kirándulás volt: a látogatás az Országházban, az állatkertben, a Hadtörténeti Múzeumban. A vadkerti katolikus iskola kezetes marad mindenki számára, hiszen e várudvarban is játszadozott a kis Bálint úrfi. A zólyomi vár múzeuma látványos és értékes darabokat őriz. A vár belső udvarában elhelyezett Balassi-emléktáblánál - mely Kő Pál alkotása - virágot helyeztünk el. Divény a legrégebbi nógrádi többek között szalonnasütésre hívta vendégeit, és Visegrádra szervezett kirándulást. A Szent Bemát Alapítvány szervezésében a bótrágyiak az ötvenedik kárpátaljai csoport, Mélázik az ősz Mélázik az ősz, szinte már szendereg. Kék szemével tompán a távolba mered. Agyában szikrát vet, a sok színes gondolat. Szanaszét hever, mint az utolsó pillanat. Mélázik az ősz, csendesen mereng, s nézi a napot, mely lassan feldereng. Észre sem veszi, hogy lassan könnyezik. Szíve messzire viszi, s tovább mélázik. Baranyi Annamária Táncsics Közgazdasági Szakközépiskola, S.-tarján Óvodáskora óta versel a különdíjas gimnazista Sáros Angéla, a bátonytere- nyei Váci Mihály Gimnázium II. A. osztályos tanulója. Szereti a verseket olvasni is, mondani is. A Balassi szavalóversenyen - melynek különdíjasa lett - rendkívül érzékeny előadásmódjával tűnt ki. Ezért kérdeztük a költészethez való vonzódásáról, szerepléseiről; s Angéla egyik kedvenc idézetét választottuk az oldal mondatául. „Verseket már óvodáskorom óta mondok. Komolyan csak a Váci Mihály Gimnáziumba kerülésem óta foglalkozom versmondással. Itt, az elmúlt tanévben "nyelvi kör"-ös lettem. A kéthetenkénti foglalkozásokon megtanultam a helyes hangképzés, a hangsúlyozás és a hanglejtés fortélyait. Részt vettem a Váci Mihály szavalóversenyen, melyet megnyertem. A tavalyi tanévben meghirdetett Balassi Bá- lint-emlékverseny területi döntőjén szintén első helyezést értem el. E tanévben, október 15-én pedig a megyei Ba- lassi-versenyen különdíjban részesültem. (A díjjal a kistere- nyei cukrászüzem hatalmas Kinder csokitojását kaptam.) Jelenleg az országos nyelvi körös találkozóra készülök, amely Budapesten a Gundel Károly Vendéglátóipari Szak- középiskolában lesz december 10-én. Szívesen szerepelek az iskolai és a városi ünnepségeken is. Főleg József Attila és Radnóti Miklós műveit szeretem, de újabban a mai kortárs irodalom is vonz. Minden érdekel, ami a tájról, a benne élő emberről, a szeretet összetartó erejéről szól.” Az oldalt szerkesztette: Sándor Mária Az oldal mondata: „Versem azé, ki szívem versbe kérte, S nékem elég a barátság érte.’’József Attila (1905 - 1937) Az ágyú elfoglalása a Hadtörténeti Múzeum előtt Diákjaink ott, ahol Bálint úrfi is játszott A Somoskőújfalui Általános Iskola tanulói nyáron „Balassi nyomában - látogatás a Balassi-emlékhelyekre” címen pályázatot nyertek, melyhez 10 ezer forint támogatást nyújtott a Nógrádi Ifjúságáért Alapítvány. Ezt kiegészítve, autóbuszkirándulást szerveztünk Zólyomba, Balassi Bálint szülővárosába. melynek alkalma volt ellátogatni hozzánk. Reméljük, jól érzik magukat nálunk, s élményeik emlékezetesek maradnak sokáig. Visszavárjuk őket. (S. M.) végvár. Romokban áll, de megtekintettük, hiszen Zólyom és Kékkő mellett ez a nagy költő gyermek- és ifjúkorának kedves tartózkodási helye. Egy másik pályázatunk is sikeresnek bizonyult. Az Ifjúsági Közösségeket Támogató Alapítványtól 50 ezer forint támogatást kapott az iskola. Ezt egy esztergomi és egy budapesti kirándulásra fordítottuk. A három autóbuszkiránduláson közel 100 somosi és 20 losonci kisdiák járhatta „Balassi útját”. Koronczi Kornélia Szívünk fölött a Madách-jelvény Október 7-én a kora délutáni órákban a Madách Imre Gimnázium elsősei ünnepélyes keretek között vehették át az iskola szimbólumát ábrázoló jelvényt. Iskolánk igazgatója Básti Istvánná, mindenki számára megszívlelendő útbaigazítást adott. Hüllőkiállítás a salgótarjáni könyvtárban A múlt héten sok látogatót vonzott a salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtárban megrendezett hüllőkiállítás. A bemutatott állatok Herczeg István tulajdonában vannak, aki gyűjteményét három évvel ezelőtt kezdte kifejleszteni egy kisállat-kereskedésből. Az első két nap alatt ezer- négyszázan ismerkedtek a hüllőkkel. Az emA mai hüllőit hatalmas ősei Lengyel Szilvia rajza(Salgótarján. Petőfi isk., 5.b) berek kiváncsiak a félelmetes állatokra. Valószínűleg ezért ilyen népszerű ez az élményekkel teli bemutató. Jó ötletnek tartjuk, hogy néha egyes kígyókat kézbe is lehet venni, így a látogatók legyőzik a hüllőktől való félelmüket. A legkülönlegesebb állat a feketekajmán-bébi volt, amely felnőtt korára a négy méteres hosszúságot is elérheti. Sokan akadtak, akik nem borzongtak a furcsa teremtményeket látva. S volt olyan látogató, aki hasonlóságot vélt felfedezni a szalagos varánusz és a házinyúl között. A hüllőbemutató következő állomása Eger. Valószínű ott is nagyon népszerű lesz. Döbrei Roland Jegesi Csaba Régi idők állatainak (láb)nyomában Nagyon vártuk október 14-é't. Okunk volt rá! Jó idő esetén kirándulunk Ipoly- tarnócra! - hallhattuk a hangosbemondóból az iskolában. Párás, ködös reggelre ébredtünk. Ez sem vette el hatalmas jókedvünket. Boldogan foglaltunk el osztályonként egy-egy vasúti kocsit. Indulás az ősleletekhez! Mire megállt a célnál a szerelvény, a nap szikrázóan sütött. Kellemes időnk volt a sétára. A csodálatosan gondozott és ápolt parkban megtekinthettük a régi idők állatainak lábnyomát, itató és dagonyázó helyét. Hallhattunk beszámolót arról, hogy milyen állatok élhettek ezen a helyen. Megnéztük az ősidőben élő fenyő megkövesedett maradványát, a levelek és a tobozok lenyomatát. Ezek után osztályonként vetélkedőt rendeztünk. Versengtünk zsákban futásban, célba dobásban; képek kirakásában és szellemi totóval mértük össze tudásunkat. Osztályom az első helyezett lett. Boldogság töltött el bennünket egész nap. Hazafelé a vonaton még mindig volt erőnk játszani. Csodálatos nap volt! Köszönjük mindenkinek, akit illet. Honti Zsanett 8.a Szécsény, II. Rákóczi Ferenc Ált. Isk.
