Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-23 / 276. szám

1994. november 23., szerda Pásztó Es Környéke 5. oldal ELŐSZÖR MEGVIZSGÁLJÁK A VIZET Egy hét múlva fogyasztható CSÉCSE. A község polgár- mesterét, Barna Sándort a falu lakói közül többen megállítják és megkérdik: mikor folyik az egészséges ivóvíz az elkészült vízveze­tékrendszerből?-Valóban kész a rendszer - kezdi a tájékoztatást - 372 helyen megtörtént a házi be­kötés. A víz fogyasztására csak akkor kerülhet sor, ha az állami közegészségügyi tisz­tiorvosi szolgálat a kivitelező által leadott vízmintákat meg­felelőnek találja. Ezt köve­tően lehet üzembe helyezni a 9,5 kilométer hosszúságú há­lózatot. Erre előreláthatólag egy héten belül kerül sor. A jó ivóvíz a hasznosi víztározó­ból jut el majd a községbe. Keményebb az iskola igazgatói széke a tanárinál SZURDOKPÜSPÖKI. Ebben a tanévben új igazgatója van az általános iskolának. E tisztet most a huzamosabb időn át igaz­gatóhelyettesi beosztást ellátó Bacskó István tölti be. Pályázat útján, két ellenjelölttel szemben jutott az igazgatói székbe.- Miért vállalta ezt a szép, de mégis nehéz beosztást?- Az eddigi igazgatónő nyugdíjba ment. Abban a tu­datban adtam be különböző biz­tatásokra a pályázatomat, hogy a két ellenjelölttel szemben helyt tudok állni. Az első kör­ben a tantestület, a másodikban pedig az iskolaszék bizalmát sikerült megnyernem. Ennek ismeretében döntött javamra az önkormányzat. Úgy érzem, hogy a tanári kar is elfogadott és bizalmáról biztosított - mondja az új igazgató.-Milyen gondokkal kell szembenéznie?- Az új munkakör ellá­tása több idő­met veszi igénybe, emi­att kevesebbet taníthatok. A szaktanári gárda jól fel­készült embe­rekből áll. Sajnos, idegen nyelv és ének szakos peda­gógus hiányzik. Nagy segítsé­get jelent, hogy a volt igazga­tónő óraadó tanárként visszatért magyar nyelvet és irodalmat tanítani.-Hogyan telt el az első két hónap?- A magam elé tűzött elkép­zelések, koncepciók megvalósí­tása folyamatban van, érvénye­sül a vezetői munkámban. Bi­zonyítja a tanulmányi verseny- sorozatokra való felkészülés, amely tudatosabb, szerve­zettebb lett. Az igazsághoz tar­tozik, hogy ez a tendencia már az elmúlt évek során is érezhető volt. Nagyon fontos feladat a szülőkkel való kapcsolattartás, a gyermekekben rejlő értékek minél jobb felszínre hozása ér­dekében. Ez eddig sajnos, nem hozta a várt eredményt, bár az elmúlt két évben négy tanulónk jó előmenetele révén bekerült a hatosztályos gimnáziumba. A szülőkkel való eredményesebb együttműködést indokolja, hogy egyre csökken a kitűnő, il­letve a jeles bizonyítványt elérő tanulók száma.-Miként látja az iskola mű­ködtetésének anyagi feltételeit ?- Mint minden költségvetési intézménynél, a fenntartási kia­dásokat a normatív támogatás­ból finanszírozzuk. A polgár- mesteri hivatal viszont ennél magasabb ösz- szeggel tartja fenn az iskolát, így hát műkö­dési gondjaink nincsenek, bár néhány szemlél­tető eszközre szükségünk volna. Az ön- kormányzat az iskola helyzetét felmérve, a régi, életveszélyes tantermek kivál­tására pályáza­ton állami pénzt nyert el. A kívá­natos bővítés eredményeként egy egységben folyik majd az oktatás és a nap­közis ellátás.- Hogyan történik a gyere­kek felkészítése a továbbtanu­lásra?- Ezzel kapcsolatos mun­kánk már a hatodik-hetedik osztályban elkezdődik. A nyol­cadikosok tanulmányozhatják az országos, valamint a megyei iskolajegyzéket és tájékoztató­kat. A középiskolákból tanáro­kat hívunk meg iskolájuk be­mutatására. A szülői értekezle­ten háromoldalú megbeszélés során alakulnak ki az optimális lehetőségek. Mi, pedagógusok azon fáradozunk, hogy minden gyerek tanuljon tovább az általa választott és képességeinek megfelelő iskolában.-Kela­Bacskó Istvánt az iskola­szék is támogatta AMI ÖNKÉNTES, AZ HOGYAN LEHETNE KÖTELEZŐ? Megint háttérbe szorul az érdekvédelem PÁSZTÓ. Nemrég tudósítottunk a Nógrád Megyei Kézműves Kamara megalakulásáról. Ezzel kapcsolatban Báthy Károlyné, a Pásztó és Vidéke Ipartestület ügyvezető titkára jelezte, hogy tolmácsolni szeretné a kamarai törvénnyel kapcsolatos vélemé­nyét, mint az érdekvédelmi szerv képviselője. Nyolcvan IPOSZ-tagnak megfelelő fizetség ellenében rendszere­sen könyvel Verebélyiné Alapi Éva és Juhász Pálné (balról jobbra)- Talán megzavarta a kisipa­rosokat a kamara létrehozása? - kérdeztem az előzetes infor­mációk birtokában?- Igen. Elmaradt az a fajta tá­jékoztatás, hogy mi is ez a ka­mara, mi a feladata, mennyire fontos, hogy minden vállalkozó tudja: 1995. január 1-től, aki nem regisztráltatja magát, attól a polgármesteri hivatal vissza kell, hogy vonja meglévő enge­délyét. Ez viszont nincs a köz­tudatban, csupán egy szőkébb réteghez jutott el.- Mi az, amit kifogásolnak?-A kamarai törvény szerint a kamarákat önszerveződőként kell felállítani. A törvényben viszont el van bújtatva a köte­lezőjelleg, vagyis ellentét van a kettő között: ami önkéntes, az hogy lehet kötelező. Ezt a tör­vényt az előző kormány hozta, a mostaninak jogában lett volna hatályon kívül helyezni, de nem tette, bizonyára sok más egyéb fontos feladata miatt. Csupán érdekességként említem: ami­kor eltörölték a kötelező KI- OSZ-tagságot, akkor sem kér­ték véleményünket erről, akár­csak a vállalkozói törvénynél. Mindkét esetben az érdekvé­delmi szervezet szerepét csök­kentették. Ez folytatódik most a kamarai törvénnyel.- Jómagam is találkoztam sokféle véleménnyel. Például olyan ez a kötelező kamarai tagság, mint annak idején az önkéntes békekölcsönjegyzés. Egy újabb felemás feladatú, sok tekintetben homályos megfo­galmazással bíró, állami tenni­valókat is ellátó szervezetről van szó, amelynek fenntartását a kötelező tagsági díjból fede­zik. Egyöntetű az olyan megfo­galmazás, mely szerint ez egy újabb adóbevételi forrása az ál­lamnak, illetve ennyivel még drágább lesz az állami bürok­rácia...- Ha valami kötelező jellegű, azt végre kell haj­tani. Tagságunk szerint is - így igaz - valóban egy új adójellegű tagdíjról van szó, amelyet a költségvetés 1995 első felében meg­előlegez, amit majd vissza kell fizetni. A törvény szerint, aki nem fizet, attól közadók módjára be lehet hajtani. Kérdezem: felállít­ják a behajtási osz­tályt? Ugyanis a tagdíjat akkor is kell fizetni, ha a kisiparos, a vállalkozó veszteséges, ha nincs bevétele. Tagságunk hat­van százaléka főállásban, negyven pedig nyugdíj és mun­kaviszony fenntartása mellett gyakorolja vállalkozását. Ag­gódom, hogy a mátrakeresztesi fakanalat gyártó nyugdíjas, a hasznosi cifrabotot készítő - ugyancsak nyugdíjas - piac hi­ányában miként tudja leróni a kötelező tagdíjat. Ilyen körül­mények közepette jogos a kér­désünk: ebben az esetben miből tartja fenn magát a kamarai szervezet? Ugyanis, az államtól kapott ingyenes vagyonjuttatás úgy tűnik, elmarad. Befejezésül csupán annyit: akkor lett volna reális a kama­rai törvény, ha az érdekképvise­leti törvénnyel együtt hozza meg a törvényalkotás. V. K. Nem segítenek a cigányszervezetek sem A Nógrád Megyei Hírlap pásztói regionális kirendeltségétől se­gítséget kért a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövet­sége pásztói szervezetének vezetője. A pásztói önkormányzat 2,2 millió forint értékű, saját tulaj­donú épületét átadta a szerve­zetnek azzal, hogy elevenítsék fel a régi kovácsmesterséget, s ily módon néhány főnek te­remtsenek kenyérkereseti lehe­tőséget. A megvalósításhoz vi­szont pénz is kellene. Egy sza­kértő szerint több mint három millióra volna szükség.- Megelégednénk kétszáz­ezer forinttal is, hogy a kidűlő falat rendbe tegyük, megszün­tessük az életveszélyt - mondja Balázs Sándorné.- Megpróbálkoztak segítő társakat felkutatni?- A salgótarjáni síküveg­gyártól négy-öt tábla üveget kértem, hogy az épület kitört ablakait befedhessük. Visszaír­ták: sajnos, nem tudják kérése­met teljesíteni.- A különböző cigány szerve­zetektől sem kaptak anyagi tá­mogatást?- Az országos elnökségtől egy fillért sem. Az etnikai ki­sebbségi hivatal azzal utasította vissza pályázatomat, hogy többrétegű. Az Autonómia Alapítvány csak visszafizetésre ad pénzt. A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítványtól kapott összeget nyáron a gyermekek kirándulására használtam fel. Ki veszi ezt A minap kezembe akadt a Pásztó és Környéke Rikkancs 44. száma, amelyben a többi között az alábbi szöveget olvas­tam: A szurdokpüspöki válasz­tópolgárok polgármesterjelöl­tet keresnek, mert szeretnének választani. komolyan? Furcsa. Ugyanis néhány hét­tel ezelőtt még öt-hat jelölt neve forgott közszájon. Akaratlanul is kikívánkozik a kérdés: mit tett a jelenlegi pol­gármester a falu asztalára? A környéken nincs olyan falu, ahol egy időben két beruházás folyik. Az ehhez szükséges pénz nagyrészét a polgármester pá­lyázatokon szerezte. Meggyőződésem, hogy a falu lakóinak döntő többsége nem veszi komolyan a felhívást, és kellően méltányolja a polgár- mester eddigi eredményes munkáját. December 11-én el­dől, mennyit ér a bevezetőben említett hirdetés. -esla­Pásztó és környéke RÖVIDEN ALSÓTOLD. Három közmunkást foglalkoztat március 31-ig az önkor­mányzat. Mindannyian szakmunkások, minden munkát elvégeznek, ami a falu életében szükséges. Je­lenleg hólapátokat gyárta­nak a téli hóeltakarításhoz. PÁSZTÓ. Csütörtökön, november 24-én a kiváló címmel kitüntetett Tittel Pál Kollégium aulájában Antal András képzőművész kiállí­tását előzetes információnk szerint Csohány Kálmánné nyitja meg. Előtte a Cso­hány Baráti Kör tartja meg találkozóját. FELSŐTOLD. A vegyes­bolttal szemben fenyőfából felépült fedett buszvárót bir­tokába vette a lakosság. Bodnár József pásztói lakos volt a tervezője. Létrehozá­sára 350 ezer forintot irány­zott elő az idei költségvetési tervében az önkormányzat. BOKOR. Az év elején még öt, jelenleg kilenc fő részesül jövedelempótló támogatásban. Közülük egy szülő gyermekét egyedül neveli, a többi családoknál a gyermekek száma változó. CSERHÁTSZENTIVÁN. Átmeneti segély címén az iskolakezdés előtt az ön- kormányzat 28 fő részére 69 ezer forintot fizetett ki a rá­szorulóknak. Valamennyien alacsony jövedelemmel rendelkeznek. KUTASÓ. Az egyetlen közmunkás, akivel az ön- kormányzat március végéig kötött szerződést, a polgár- mester irányításával végzi el a település tisztasági és egyéb faluszépítő feladatait. Az oldalt szerkesztette Venesz Károly Holnapi lapszámunkban Bátonyterenye és környéke Aki a mezőgazdaságban nevelkedett, az nem tudja abbahagyni CSECSE. Hídvégi István, magángazda a lovaskocsi bak­ján szorít nekem helyet.- Beleszülettem a mezőgaz­daságba. Édesapámnak hét hold földje volt, bevitték a téeszbe. Én elmentem az iparba. A selypi cukorgyárból mentem nyugdíjba. A termelőszövetke­zettől kapott egy hold háztájit viszont szüleim helyett én mű­veltem. A kárpótlás során a fe­leségem és szüleim után 12 holdhoz jutottam.- Saját maga munkálja meg?- A két lovammal - mutat a jó karban lévő igavonókra. - Van vetőgépem, boronám.- Elégedett a terméssel?- Viszonylag jól fizetett az őszi búza és az árpa. Nem pa- naszkodhatom a lucernára, a zabos bükkönyre sem. Harminc mázsa búzát eladtam, az árpát viszont megtartom abraknak. Kell az állatoknak: a két lónak, a tehénnek, a vemhes üszőnek és a két borjúnak. A tehenet vá­góra adom, mert elapadt. A vemhes üszőt egy mátraszőlősi magángazdától vettem. Ma­gyartarka fajta, ellés után na­ponta tíz-tizenöt liter tejet vá­rok tőle. Beszélgetésünket egy idős néni szakítja félbe:- Voltam nálad - mondja.- Vera néni, nem fiatal már maga, hogy utánam járjon... Ahogy megígértem, még a hé­ten megcsinálom.-A faágakat is levágattam, hogy elférjél alatta...- A kertjét kell fölszántanom - mondja felém fordulva. Megtudom, hogy az idén há­rom holdon került a földbe az őszi búza. Két holddal megnö­veli a lucerna termőterületét, jövő ősszel pedig, ha az idén nem fagy ki, akkor két holdon felújítja a lucernását. Ezen kí­vül egy holdat kukoricával vet be.- A tavaszi vetéshez szüksé­ges szántást már elvégeztem. Három holdon kiszórtam a szerves trágyát, még egy holdra való van a tábla végében.-Szakmai segítséget kér-e , mondjuk a falugazdásztól?- Nem én, nem is ismerem.- Milyen az egészsége?- Ettől rosszabb sose le­gyen... A föld megművelésébe két fiam is besegít. Az egyik Pesten van, ő ritkábban jut haza, a másik a helyi polgár- mesteri hivatalban dolgozik.- Nem gondolt arra, hogy bérbe adja a földjét a szövetke­zetnek megművelésre?-Aki ebben nevelkedett fel, az nem bírja abbahagyni. A gazda 74 éves. V. K. Ettől rosszabb sose legyen - mondja a csécsei magángazda Fotó: Verebélyi Anita

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents