Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-22 / 275. szám

1994. november 22., kedd Rétság Es Környéke 5. oldal SZENDEHELYEN SEGÍT AZ ÖNKORMÁNYZAT Munka állástalanoknak SZENDEHELY. A munkanélküliség nyomasztó gond mind­azokon a településeken, ahol egyébként sem sok munkalehe­tőség közül válogathatnak az emberek. Az elmúlt években sorra zártak be a kisebb ipari üzemek a Rétság környéki te­lepüléseken is, így manapság meglehetősen sok ügyfele van a munkaügyi központ városi kirendeltségének, illetve az ön- kormányzatoknak, amelyek erejükhöz mérten igyekeznek segíteni a rászorulókon. Van azonban több olyan te­lepülés is, ahol rájöttek: nem jó tétlenségre kárhoztatni az embereket, mert a kilátásta­lannak tűnő élethelyzetek gyakran őrlik fel a családi kapcsolatokat, s az út nem egyszer szinte egyenesen ve­zet a bűnözéshez. A polgármesterek kezde­ményezésére megszervezték a közmunkákat, amelyek min­denkinek hasznosak: a közös­ségnek és az egyénnek is - mondja Altsach Ignác, szen­dehelyi polgármester. Nem jó a tétlenség A környéken érdeklődve többen is azt állítják, náluk a legszervezettebb a közösségi munkavégzés. Szendehelyen sincs sok munkalehetőség. Ha valaki elveszti állását, legfeljebb a közeli városokban, Rétságon, vagy Vácon kereshet nagyobb eséllyel munkát. Néhány szakmában ugyan van kereslet jó szakembe­rekre, de a munkaadók most már alaposan megválogatják, hogy kit vesznek fel. Akinek végül se így, se úgy nem jut munka, az másfél évig munkanélküli segélyt kap, ami a legtöbb esetben csak nagyon szűkösen ele­gendő a megélhetésre. Ezen próbáltak segíteni a szendehelyi önkormányzat­nál. Pályázatot nyújtottak be a munkaügyi központnál a köz­hasznú foglalkoztatás pénz­beli támogatására, s azt el is nyerték. így a két településen - hozzájuk tartozik Katalin- puszta is - nemrég még hu- szan-huszonöten, jelenleg ti­zen kapnak pénzt ilymódon, de volt olyan időszak is, ami­kor kétszázötvenen dolgoz­tak. A létszám mindig a tele­pülés igényeitől függ, hiszen, ha nagyobb beruházásba, fel­újításba kezdenek, jól jön minden segítség. A közhasznú munkára je­lentkezőket ugyanis elsősor­ban az önkormányzati intéz­mények karbantartásában, a kommunális hulladékok el­szállításában foglalkoztatják folyamatosan, ám amikor épült a tornacsarnok vagy az ivóvíz-csöveket fektették le, megnőtt a kis csapat létszáma. A polgármester szerint mindenkit felvesznek, aki vál­lalja, s még akkor is igent mondanak, ha tudják, az illető nem mindig a megfelelő vé­gén fogja meg a kapanyelet. Altsach Ignác szerint nem megalkuvásról van szó, ha­nem arról, hogy tudják: a se­gítségtől olykor családok megélhetése, egyáltalán a lét függ. Nem is titkolja a pol­gármester, hogy a közhasznú munkavégzésnél a szociális szempontokat is mérlegelni kell, mert hát végül is - embe­rekről van szó. Akik a munkanélküli se­gélyből kikerülve vállalják ezt a megoldást, a munkaügyi központ jóvoltából mintegy 18 ezer forintot kapnak - eb­ből tíz százalékot fizet a helyi önkormányzat a saját kasszá­jából -, de a szakmunkások ennél többet is haza vihetnek, ha valóban jól dolgoznak. Az ő jövedelmüket kiegé­szíti a polgármesteri hivatal még 6-8 ezer forinttal ha­vonta, s ez már tisztességes összeg. Ennek a megoldásnak van még egy nagy előnye. Ha va­laki elegendő időt dolgozik közhasznú munkásként, ak­kor a munkalehetőség meg­szűnése után ismét kaphat munkanélküli segélyt. így legalábbis hosszú hónapokra számíthat egy nem túl magas, de biztos anyagi bázisra, amely itt Szendehelyen sok családnak az egyetlen pénz­forrása. A polgármester irányítja A munkát közvetlenül a polgármester irányítja, de az egy-egy munkahelyre kivezé­nyelt csapatból mindig kivá­lasztanak egy vezetőt, aki a társaságért felel. Altsach Ig­nác szerint a munka intenzi­tása olykor kívánni valót hagy maga után - emiatt a falu pol­gárai gyakran bírálják is a közhasznú munkásokat -, de szerinte nem annyira a gyor­saság, mint inkább az alapos­ság a fontos. Aki már nem fér be a csa­patba, az szociális támogatás­ban részesülhet. Szendehe­lyen 3,5 millió forint van erre, ebben az évben. Négy család kap rendszeres nevelési, hat pedig a megélhetést biztosító szociális segélyt. Igyekeznek a kevés pénz­zel jól gazdálkodni, ezért pél­dául náluk bevett szokás, hogy a közösségi munkavég­zésre jelentkezőkből fakiter­melő brigádot alakítanak, amely az erdészettől megvett fát kivágja, feldarabolja, s azt segélyként adják oda a legrá- szorultabbaknak. SZÁNTANAK. A kedvező időjárást kihasználva, sokfelé dolgoznak a földeken. Felvéte­lünk Tereske határában készült, ahol mélyszántást végeztek. Fotó: Gyurián Rétság és környéke HARMINCKÉT EMBER MUNKAHELYÉRŐL VOLT SZÓ Felszámolás helyett fejlesztés Nőtincsen A Rétság környéki termelő­szövetkezetek többségéből el­tűnt vagy jelentősen csökkent a tej hasznú szarvasmarha. Másokkal ellentétben a nő- tincsi Naszály-völgye szövet­kezetben a felszámolás helyett növelték a korábbi állatállo­mányt. Ez akkor is figyelemre méltó, ha a hetvenhat tehén és az ötven üszővásárlást a váci Naszálytej Kft. jelentős ösz- szeggel finanszírozta. Wim Bos, a cég termelési igazgatója lapunknak el­mondta: burgonya és burgonya között nagy különbség van. Az üzemi feldolgozáshoz olyan fajták felelnek meg a legjob­ban, amelyek a sütéskor sárga színűek lesznek. A hagyomá­nyosan nálunk termesztett faj­ták közül legfeljebb csak a Dé­siré az elfogadható - eredetileg az is Hollandiából került az or­szágba, a többi nem felel meg azoknak az igényeknek, ame­lyeket a nyugati fogyasztók tá­masztanak az áruval szemben. Rétságon a kis üzemben kor­A diósjenői rehabilitációs inté­zet egy személyt ápolóként (16 ezer forint) és egy főiskolát végzett gyógypedagógust venne fel (18 ezer forint). A Híradástechnikai Anyagok Gyára Romhányban 8 fő betaní­tott női munkást keres (15 00- 20 100 forint). Varga Mihály elnöktől meg­tudtuk, hogy hagyományos tar­tási körülmények között jelen­leg 235 a tejelőállomány. A holstein-friz F-l és R-l fajták egyedenkénti tejhozama az idén meghaladja az 5400 literes átlagot. A tehenészet árbevétele ebben az esztendőben várha­tóan eléri a harmincmillió fo­rintot. A nőtincsiek is tudják, hogy az állattartás nyeresége a jelen­szerű gépsoron dolgozzák fel a krumplit. A beérkezett gumókat egy számítógépbe vezérelt rak­tárban tárolják, s a kupacokat rendszeresen szellőztetik. A tisztítás és a szeletelés is telje­sen automatikus. Az utóbbi so­rán keletkezett hulladékot állati takarmányként használják fel. A méretkövetelményeknek meg nem felelő hasábokat ol­csóbban, nagyobb tételben csomagolva hozzák forga­lomba. Ezek minősége ugyan­olyan, mint a jellegzetes Aviko-feliratú, kisebb zacs­kókban lévőké, csupán a hosz­/ Álláshelyek kínálata Hat fő ügynököt alkalmazna a rétsági AB-Aegon Biztosító Rí. jutalékos rendszerben. Felté­tel: érettségi bizonyít­ványt 15-50 ezer forint). A tereskei általános iskola felvesz egy tanítót (20 000 Ft.) légi piaci feltételek között messze elmarad a befektetett összeg elvárható jövedelmező­ségétől. Ennek ellenére a szak­emberek azért döntöttek az ágazat fejlesztése mellett meg­teremtették a lakosság olcsó, jó minőségű tejellátásának a lehe­tőségét is. Döntéshozatalkor természe­tesen nem volt mellékes az sem, hogy a tehenészet har­minckét ember munkahelye. szúságuk tér el az előírástól. A burgonyát pálmaolajban elősütik, így a hasábok az ott­honi felhasználás során nem szívnak magukba jelentősebb mennyiségű olajat vagy zsírt. A hűtve tárolt áru sokáig megőrzi frissességét, ezért a magyar há­ziasszonyok is hamar megked­velték a rétsági termékeket. Wim Bős szerint a magyar termelők még nem igazán ta­nulták meg, hogyan is kell jelen lenni a piacon. A szerződéses fegyelem például nagyon laza, s ez sok gondot okoz nekik. Az államnak is több segítséget kel­lene adnia azoknak a gazdák­nak, akik a maguk eredjéből akarnak boldogulni. A cég ugyanis elsősorban a nálunk megtermelt, feldolgozásra al­kalmas burgonyát szeremé használni, mert a romániai im­port csak átmeneti lehet. A Ramona Finomkötöttáru Szövetkezet Nagyorosziban al­kalmazna tíz varrónőt (10 260- 14 000 forint). Diósjenön Szabó István vál­lalkozó egy-egy traktorvezetőt, motorfűrészkezelőt és három betanított munkást. Teljesít­ménybér: 10 500-25 000 Ft. RÖVIDEN RÉTSÁG. Szerdán ülése­zik a városi önkormányzat egészségügyi és szociális bizottsága. A legfontosabb téma ezúttal is a segélyké­relmek elbírálása lesz. Most tizenkilencen kértek rendkí­vüli nevelési, tizenegyen szociális segélyt. FELSŐPETÉNY. Az óvodában és az orvosi ren­delőben a hagyományos szi­lárd tüzelő helyett ebben az esztendőben már gázzal fűt- hetnek. A hatékonyabb és takarékosabb fűtési lehető­séget a vezetékes gázhálózat megépítése tette lehetővé. Az átállásra az önkormány­zat közel egy milliót költött. KESZEG. A község szépí­tését és a kulturális élet élénkítését tekinti elsősor­ban feladatának a közel­múltban alakult Faluért egyesület. A hetventagú kö­zösség Burai Tibornét vá­lasztotta vezetőjének. Az egyesület a falunap rende­zésével mutatkozott be. NŐTINCS. Újabb léte­sítménnyel gyarapodik a te­lepülés. Egymillió forint rá­fordítással hamarosan elké­szül az a telefonközpont, amelyben egy négyszáz elő­fizető kiszolgálására alkal­mas berendezést helyeznek el. A központ ezer telefon rákapcsolásáig bővíthető. A szomszédos felsőpetényi és az ősagárdi előfizetők igé­nyeit is kielégíti majd a kor­szerű készülék. A MA- TÁV-val kötött megállapo­dás alapján jövő év első fe­lében kapcsolódnak be a te­lepülések a crossbar tele­fonhálózatba. RÉTSÁG. Jónás Attila és Sárközi Krisztina az anya­könyvvezető előtt november 12-én házasságot kötött. Az oldalt szerkesztette Furucz Zoltán Holnapi lapszámunkban Pásztó és környéke Burgonya viszi messzire Rétság hírnevét Romániából importálja a burgonyát az Avikó Rt. rétsági fel­dolgozó üzeme. Az idén ugyanis a tervezettnél jóval kevesebb alapanyagot tudtak csak átvenni a gazdáktól. Ennek a legfőbb oka az aszály, de az is közrejátszott a dologban, hogy a holland vezetők szerint Magyarországon még mindig nem valami erős a szerződéses fegyelem. Sok termelő ugyanis ott adta el krumpli­ját, ahol többet fizettek érte. Főnök úr! A kollégák valami létszámcsökkenésről beszélnek... * - ‘ Ferter János rajza | Már a gázt is lopják A tolvajok a legprimitívebb módszerekkel csapolják meg a ve­zetékeket. A Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. munkatársai azon­ban eddig még minden esetben leleplezték a gázlopókat. A készülékek karbantartásá­ban és a vezetékre való rácsat­lakozásban augusztusban kez­dődik és novemberben tetőzik a csúcs. A már érvénybe lépett, de a végrehajtási utasítás nélkül egyelőre működésképtelen gáz­törvény szerint a jövőben nem a Tigáz jelentkezik időnként a fogyasztóknál az ellenőrzés el­végzésére, hanem mindenkinek magának kötelessége kérnie a felülvizsgálatot. A felhasználók legtöbbje jó partnere a cégnek. A mérőórák pontossága miatt például évente mindössze néhány tucat panasz érkezik, s ezekből csak alig tíz jut el addig, hogy az rt.-nek el kelljen végeztetni a hitelesítést. A berendezések ugyanis roppant megbízhatóak. Az utóbbi időben különböző trükkös módszerekkel próbál­koznak meg néhányan lopni a gázt. Akad, aki egyszerűen nem kér engedélyt, míg más a mérő­órát „felejti el” felszerelni. Egy kocsmai sörpartin kapott tanács alapján az egyik fogyasztó egy­szerűen megfordította a beren­dezést, s így próbálta csökken­teni a számla összegét. A gáz­tolvajokat tízezrekre büntetik. A legnagyobb baj azonban az, hogy akad, aki a biztonságra fittyet hányva csapolja meg a vezetéket. A Tigáz szakembere­inek minden hajaszála az égnek állt, amikor az egyik háznál vé­kony locsolótömlőn Vezették a kazánhoz a lopott gázt. Lezárul a diósjenői fegyelmi vizsgálat Cikkünk megjelenése után kapta kézhez a fegyelmi vizsgálat megindításáról szóló levelet Popovics Tiva- darné, a diósjenői gyermek- élelmezés vezetője. Ennek azonban nincs semmi köze a paprikaügyhöz. Lapunkban korábban, ugyanis beszámoltunk róla, hogy kis híján három kilónyi szennyezett fűszerpaprikát használtak el a gyermekélel­mezési konyhán néhány hó­nap alatt, ám ez szerencsére egyetlen gyermek vagy fel­nőtt esetében sem okozott maradandó egészségkároso­dást. A fűszert egy házalótól vették, akit köröz a rendőrség. ■v - A fegyelmi vizsgálat alap­ját képező levélben az áll, hogy az élelmezésvezető vét­kes kötelességszegést köve­tett el, amikor az előírások el­lenére nem mutatta be az ét­lapot a jegyzőnek. Felróják még, hogy bár szeptember 26-tól megtiltották, hogy közvetlenül a termelőktől vá­sároljon, október 4-én egy 1020 forintos, sárgarépavéte­léről szóló számlát fizetett ki az egyik helybeli lakosnak. Popovicsné úgy érzi, apró dolgok miatt indult ellene a vizsgálat. A polgármesteri hi­vatalban megtudtuk, hogy a fegyelmi tanács vezetője azt javasolja: írásban figyelmez­tessék az élelmezésvezetőt a szabályok betartásáfa.

Next

/
Thumbnails
Contents