Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-21 / 274. szám

6. oldal Olvasóktól - Olvasóknak 1994. november 21., hétfő A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. EZ A HELY EZER FORINTOT ER - KÜLDJÖN EGY TÖRTÉNETET! Erzsi néni „megrontása” Nagyapám ügyvéd volt, és kisgyermek koromban sok érdekes történetet mesélt. Ma is jól emlékszem az egyikre. Volt nagyapámnak egy kedves ismerőse, aki idős ko­rára magára maradt a vidéki nagy portán és rigolyái miatt a szomszédok céltáblájává vált. Volt is ezek miatt bonyoda­lom bőven. Egyik alkalommal furcsa panasszal és kérelemmel állt elő Erzsi néni. Elpanaszolta, hogy haragos szomszédja úgy „megrontotta”, hogy ezen már csak a szentatya (a pápa) tudna segíteni. Kérte nagy­apámat, hogy írja meg az ese­tet a pápának, és kérje meg, hogy „vegye le róla a ron­tást”. Megígérte, hogy siker esetén 100 szál gyertyát vesz a templomnak. Nagyapám érdeklődéssel hallgatta a rontás részleteit.-Alig alszom el - pana­szolta Erzsi néni -, a vekker felzörget. Ha ismét elszuny- nyadok, a kakasom kukoréko­lására riadok fel, minthogy a szobám melletti istállóban tar­tom három tyúkommal együtt. Ha a zaklatott éjszaka után kora reggel kimegyek az istállóba a tehenemet meg­etetni, az nem farral, hanem fejjel van felém, és olyan na­gyot bőg, hogy ijedtembem majd összeesek. Ezeket csak a boszorkány teheti velem - mondta Erzsi néni -. amit a szomszédasszony rontása okoz. így akarja elérni, hogy mielőbb a temetőbe vigyenek, vagy menjek el valamelyik gyermekemhez lakni, hogy ők a házamat megvehessék. Nagyapám türelmesen hallgatta a rontási eseteket, és megígérte Erzsi néninek, hogy írni fog a szentatyának, de csak akkor, ha elfogadja és teljesíti tanácsait. Erzsi néni vágja le a kakast, főzzön belőle levest és fo­gyassza el. Minek ahhoz a há­rom tyúkhoz egy kakast etetni. Etesse a kakasát a szomszédasszony. A tyúkok a trágyadombon úgyis talál­kozni fognak vele, mert ők nem haragosai egymásnak. Megkérdezte nagyapám, hogy jár-e valaki Erzsi néni­hez? Jár bizony - mondta ő nagy büszkén - a tízéves Vera unokám sokszor itt alszik ve­lem, és már segít a tehenet is bekötni. Nagyapám már tudta, hogy mi a „rontás” nyitja, ezért ja­vasolta, Erzsi néni olyan he­lyen tartsa az ébresztőóráját, hogy unokája azzal ne játsz­hasson, s ha Vera segített be­kötni a jászolhoz a tehenet, akkor fejés előtt erősítse meg a kötélen a görcsöt, mert a te­hén csak addig áll nyugodtan a jászolnál, amíg a takar­mányt elfogyasztja. Erzsi néni megígérte, hogy teljesíteni fogja nagyapám ta­nácsait, ha ő is megírja és el­küldi a kért levelet a szenta­tyának. Alig telt el két hét, Erzsi néni ismét felkereste nagy­apámat és megköszönte a se­gítséget, mert biztos volt ab­ban, hogy a szentatya imája vette le róla a rontást. Jól emlékszem nagyapám vallomására is:- Édes fiam, ez volt életem legeredményesebb ügyinté­zése. Igaz, a levelet nem írtam meg, de biztos vagyok abban, hogy Erzsi néni is adósa ma­radt a templomnak a száz szál gyertyával. Remélhetőleg Szent Péter is megbocsátotta ezt a nagy vétket akkor, amikor Erzsi nénit a mennyország kapujá­ban elszámoláson fogadta. Benkó Balázs, tanuló Salgótarján KÍSÉRJÉTEK FIGYELEMMEL A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAPOT! Készülődik a Hírlap-Mikulás Kedves beteg gyermekek! Mint a Hírlap Mikulása szólok most hoz­zátok. Szívhez szóló, szépen megfogalmazott leveleiteket meg­kaptam. Mindjárt az ele­jén elárulok egy nagy titkot: már egy éve munka nélkül voltam. De ennek most vége, hiszen a kért ajándékokkal út­nak kell indul­nom. Egy egész éjszaka öreg szemüvegem alól róttam soraitokat, jegyezgettem kívánságaitokat. Nagyon sok ajándékot szeretné­tek. A pénztárcám belseje majd mindent elárul. Mindenesetre nagyon készü­lök feladatom teljesítésére. Már előszedtem porlepte subámat, kucsmámat, de a hócsizmámat még a polcon hagytam, ki tudja, szükség lesz-e rá? Mindenesetre együtt re­ménykedjünk a hólepel érkezé­sében. A szánkóm lapját is már oly fényesre suvickoltam, hogy Holdanyó tükörként is használ­hatja. Torzonborz szakállamat a hupikék törpikék vették olló alá. Száz évemből húszat le is tagadhatok. Hogy mikor érkezem? La­punkban megüzenem érkezé­sem idejét. Tehát nagyon fi­gyeljétek! Mától tehát kezdődhet a visszaszámlálás: tizenhárom.. tizenkettő... Pecsétem és nevem helyett álljon itt Éliás Anikó szécsényi kislány által rajzolt portrém. Mielőbbi gyógyulást kívánok! Az oldalt összeállította: Kovács Margit Számoljon az illetékes! A Szamóca Market- ben trappista sajtot vásároltam a nyáron. A jegyzék szerint I kg sajt eladási ára 460 Ft/kg- A 13 dkg sajt ára 63,80 Ft. Nyár óta azon tö­röm a fejem, milyen matematikai mód­szerrel számolták ki a sajt árát. Már én bele­fáradtam, tovább nem töröm a fejem. Kérem, szívesked­jenek a Nógrád Me­gyei Hírlapban megírni - rét. Fáradságukat köszönve: melynek rendszeres olvasója Fülöp László vagyok - a számolás módsze- Salgótarján Szamóca Market Megn.: Trappista sajt E.ár: UOD Ft Súly: i^> dgFt Csom^nípja^G.W0 Eltart, idő: C Q » Tárolás: 0-10 *C között Energ, tart.: 1436 kJ/l00g. A termékjegy igazolja a számítást Fáradhatatlan az újságkihordó Évekkel ezelőtt lemondtam a Nógrád című lapot, mert igen sok esetben késve vagy egyálta­lán nem kaptam meg. így aztán esetenként vettem meg az újsá­gos standokon. Ennek igen nagy hátrányát éreztem, mert nem reggel tud­tam tájékozódni megyénk éle­téről, s a reggelizéssel együtt a szellemi táplálékot nem kaptam meg. Az utóbbi időben viszont fel­figyeltem egy alacsony ter­metű, szemüveges, gyorsmoz­gású hölgyre itt az utcánkban. Az időpont általában negyed hét volt. Házról házra járt, s lát­tam, hogy újságot hord. Mivel egy fiatalember szintén ezt a tevékenységet folytatta, meg­kérdeztem, hogy ő milyen új­sággal jár? Kérdésemre el­mondta, hogy a Nógrád Megyei Hírlapot juttatja el az előfize­tőknek. Meg kell mondanom, hogy az általa elmondottak meggyőz­tek arról, hogy most már más­képpen van a terjesztés, minden nap időben „házhoz megy ” a sajtó. Kapva a jó alkalmon, mindjárt meg is rendeltem nála a szerintem egyre színvonala­sabb sajtóterméket. A hölgy nevét ma sem tu­dom, de emberségből jelesre vizsgázott. Kívánom a szer­kesztőségnek, hogy sok ilyen terjesztője legyen. Úgy érzem, hogy ezt szükséges volt az Önök tudomására hoznom. Farkas János, nyugdíjas Salgótarján, Szerpentin u. 9. Ne csak siránkozzunk...! Felháborodással olvasom a lap hasábjain nap nap után megje­lenő egy-egy, „nyugati” város­részben lakó „panaszos” ben- zinkútellenes sorait. Ráadásul még a városrész­ben lakók nevében is szólnak. Kérdésem hozzájuk az, hogy az építkezés előtti időszakban a kérdéses területen hány nyugati városrészben lakó ember vette azt a fáradságot, hogy néhány gaz és gyom kiirtásával rende­zetté tegye a területet? Sok ház, illetve városrész van a városban, ahol a lakók tartják rendben a területet és nem is akárhogyan! K. P. panaszosnak üzenem, hogy a Kálvária oldalban leve- gőzzön, ami közelebb van az Alkotmány út néhány házához, mint a „benzinkút”. Örülni kellene, hogy a város vezetése maradandót alkot. Gyermekeink remélhetően nem azon az egy csomóponton fognak majd levegőzni. Van másutt is hely. F.Gy.-né, Salgótarján Minarik ment A Népszava egyik október végi számában olvastam cikket arról, hogy Minarik György megy az APEH éléről. Másodszor is figyelmesen vé­gi gtanulmányoztam, mert bi­zony az APEH-hal szemben már nagyon sok észrevétel merült fel a lakosság részéről, megalakulása óta. Őszintén megvallom, nem sajnálom távozását, de meg­lepett, amit írtak róla. „Mina­rik ezután a könyvvizsgálat területén fog dolgozni.” Nem tudtam eldönteni, hogy a szó­ból egy „n”, vagy „v” betű hiányzik-e. Az egyikre van magyaráza­tom, ugyanis többen sírnak, akiktől könyörtelenül bevasal­ták az adót. Nem jogosan könnyeznek. A másik csoport pedig azért könnyezik, mert nem tudja, hogy az utód veze­tése alatt lehetséges lesz-e sok-sok milliós adócsalásokat eszközölni. Ezek jogosan sír­nak, illetve könnyeznek. Ha viszont a „v" betű hi­ányzik, akkor ugyan mit fog csinálni a volt vezető? Laikus vagyok, és ezért nem tudom, milyen könyveket fog vizs­gálni. Ez nem derült ki, és biztos, hogy az én hibám, hiszen le­het tankönyveket, regényeket, tanulmányokat, adókönyveket és még sokféle könyvet vizs­gálni. Bízom benne, hogy megtalálja helyét, mert melyik volt vezető nem találta meg a jól jövedelmező helyét, ha ön­ként lemondott zsíros pozíció­járól? Tavaslom a Népszavának, J hogy jobban nézzen utána szövegeinek, és ilyen kétér­telműségre ne adjon okot. Kmetyi Ferenc Salgótarján Tisztiorvosi intézet figyelmébe Már sokszor tapasztaltam vá­sárlásaim alkalmával, alig akad élelmiszerbolt, ahol tartanának a pulton vizes szivacsot abból a célból, hogy az eladó a péksü­temény és kenyér csomagolá­sakor ebbe mártaná ujját a papír szétválasztására. S mit tapasztalhatunk mi, vevők? A szivacs helyett jó adag nyálat nyom a papírra, s ezt rakja rá a kenyérre. Ezután vihetem haza a családnak a ba- cilusokat. Tisztelt ÁNTSZ! Jön a jár­ványos időszak, jó lenne intéz­kedni ebben a nagyon fontos ügyben. Kerekes Józsefné Pásztó, Cserhát-lakótelep OLVASÓINK KÉRDEZTEK - JOGÁSZUNK VÁLASZOL A közös lakásból távozó házastárs anyagi ellenszolgáltatása Olvasónk házassága oly mértékben megromlott, hogy sze­retne elválni, és a közös lakásból is elmenne, hogy véget vessen a sok vitának és veszekedésnek, melyek mindkettőjük idegál­lapotát tönkretették, de nagyon rossz hatással vannak gyer­mekeikre is. Mielőtt döntene, tudni szeretné, hogy a közös la­kásból távozó házastársat milyen ellenszolgáltatás illeti meg, mivel az ilyen címen igényelhető pénzből szeretné szerény la­kásszükségletét megoldani. A családjogi törvény szabá­lyozza és a bírói gyakorlat a Éegfelsőbb Bírósági irány­mutató állásfoglalásainak és döntéseinek figyelembe véte­lével kialakította a házasság felbontásának egyik legsúlyo­sabb gondja rendezésének gyakorlatát: azt, hogy hogyan alakuljon az elvált házastársak további lakáshasználata. Viszonylag szerencsések azok az esetek, amikor a volt közös otthon további sorsáról a házastársak önként megálla­podnak. Ennek hiányában álta­lános szabály, hogy a lakásból távozni kényszerülő házastárs a lakáshasználati jog ellenér­tékének rá eső részére jogo­sult. Ez az igény függetlenül attól, hogy a távozó házastárs milyen lakásba költözik. Tehát közömbös ilyen szempontból, hogy új lakást vásárol-e, vagy élettársa, esetleg leendő új há­zastársa lakásába költözik, vagy saját szüleinél (nagyszü­leinél) talál ismét otthonra. A távozó házastársnak járó ellenérték egyik célja, hogy új lakáshelyzetének megoldásá­hoz nyújtson segítséget. Figye­lemmel kell lenni arra, hogy a távozó és a bent maradó házas­társ anyagi helyzetében jelen­tős eltolódás következik be, tehát a lakás vagyoni értéké­nek igen nagy jelentősége van a rendezésnél. Ha a lakás a házastársak kö­zös tulajdonában van, vagy va­lamelyik házastárs egyedüli tu­lajdona (külön vagyona), ak­kor a lakáshasználati jog ellenértéke - következéseként a térítés díja is - a lakás beköl­tözhető és lakott forgalmi ér­tékének a különbözete. Bérlakás esetén a lakás- használati jog ellenértéke lega­lább a hasonló bérlakásnál a lakásügyi hatóság javára tör­ténő lemondás esetén fize­tendő térítés mértékének meg­felelő összeg. A távozó házastárs a lakás- használati jog ellenértékének csak egy részére tarthat jog­szerű igényt, mégpedig arra a részére, amely őt a visszama­radt volt házastársra és a la­káshasználatra ugyancsak jo­gosult gyermekek számára fi­gyelemmel arányosan megil­leti! Ezt azért kívánom ki­hangsúlyozni, mert olvasónk kérdésében a gyermekekre is hivatkozott! A kialakult bírói gyakorlat szerint általános mérce az, hogy a jogosultnak járó összeg a használati jog ellenértékének egyharmadánál kevesebb nem lehet. Mégis vannak különös méltánylást igénylő esetek, amikor az ismertetett szabá­lyoktól is el lehet térni. Ezek általában szociális körülmé­nyekhez kötődnek, de vannak olyan kivételek is, amikor az elváló házastársak igen jó anyagi körülmények között él­tek és élnek, s a luxuskivitelű lakásnál nem a vagyoni érték az elsődleges szempont a használati jog ellenértékének és a térítés díjának megállapí­tásakor. Miután a kérdés nagyon tö­mören megfogalmazott, még egy-két szempontra ugyancsak szeretném olvasónk - (és álta­lában olvasóink) - figyelmét felhívni. Általános szabály, hogy a használati jog ellenér­téke, - tehát a fizetendő térítési díj - a lakás elhagyásával egy­idejűleg esedékes. Természe­tesen ettől is lehet és van elté­rés, például részlettörlesztés vagy beszámítás formájában. Igényelhetők még a lakás értékét növelő, - meg nem té­rült - ráfordítások költségei­nek arányos része is. A bérlakások esetében ak­kor, ha a ráfordítás a használati jog ellenértékében nem feje­ződik ki. Ha a lakás közös tulajdon­ban áll, vagy a másik házastárs külön vagyona, akkor a ráfor­dítások értékének elszámolása a házastársi vagyonközösség megszüntetésének a keretében történhet meg. Javaslom olvasónknak, hogy az ismertetett szempon­tokra is figyelemmel, ha lehet­séges - önként állapodjanak meg házastársával, mert az a legolcsóbb és leggyorsabb. Ennek érdekében szívesen ad­nék további jogi tanácsokat is. Dr. Verebélyi Gyula < I ♦

Next

/
Thumbnails
Contents