Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-14 / 268. szám
1994.-november 14., hétfő Olvasóktól - Olvasóknak 7. oldal A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. OLVASÓSZOLGÁLATUNK FOGADÓSZOBÁJÁBÓL Először és utoljára A kisfiú - aki november 4-én, pénteken este olvasószolgálatunkat megkereste - lehetett vagy hatéves. Mögötte nyilván apja tornyosult, mégis az apró termetű adta elő panaszukat.- Vacsoráravalót szerettünk volna venni a boltban. Parizert- nyel egyet a szónál a gyerek - és kiflit. Ja, és tejet vagy kakaót is. Én azt jobban is szeretem. Apja - később ez nyilvánvalóvá vált - figyelmeztetően vállát böködi, s mondja is, térjen a lényegre.- írd meg néni az újságodba — parancsol az olvasószolgálatosra -, a mi drága táskánkat ellopták a boltban. Az újban. Mi is a neve? - fordul hajába túrva a felnőtthöz. Az mondja is. A nemrég megnyílt Profi diszkontban.-És képzelje, - veszi át a szót immár az apa - ahelyett, hogy elnézést kért volna tőlünk a biztonsági őr, ránk förmedt, nekik az nem feladatuk. A mo- dortalanságban profik?- Először mentünk oda vásárolni - folytatja a fia - meg utoljára is. Hétfőn is jelen volt egy biztonsági őr a Profiban. Az eladótérben. Egyébként az ominózus esetnél nem a fiatalember volt szolgálatban, aki mellesleg szolgálatkészen felvilágosított, neki az eladótér figyelése a feladata, de, ha valaki arra kémé, vigyázzon értékére, megtenné. Az ő szolgálati helyéről pedig a boltnak csupán az árukkal telepakolt része esik látószögbe. De talán nem lett volna nagy fáradság a pénteken kora este szolgálatban lévő társának sem a károsultak felvilágosítása. Természetesen olyan kulturált hangnemben, mint ahogyan a hétfői fiatalember beszélt. EZ A HELY EZER FORINTOT ÉR - KÜLDJÖN EGY TÖRTÉNETET! Tánc az éjszakában gy összeszokott, vidám társaság Budapestre volt hivatalos farsangi bálba. A meghívón az állt, hogy reggel két óráig tart a mulatozás, ezért úgy döntöttek, nem vesztegelnek a pályaudvaron a vonat indulásáig, inkább elindulnak Pali Skodájával. Különben is nyugodt szívvel bízhatják az életüket a gépkocsivezetőre, hiszen az józan életű, soha egy korty szeszes italt nem fogyaszt. Nagyon jó volt a hangulat. A társaság tagjai, és még jó pár, mulatós kedvében lévő ember ki is tartott záróráig. Az utolsó zeneszám után ösz- szeszedték magukat és hazafelé indultak, amikor kiderült, még két helybéli embert, s plusz még két részeget is haza kell szállítani. Nagyon szabadkozott a Pali gyerek, hogy a Skodába csak öt ember fér, és a kilenc már túl sok.-De elférünk ilyen rövid távon! - harsogták a többiek.- És mi lesz, ha a rendőrök igazoltatnak? - kérdezi a vezető.- Ugyan, menj már, ilyenkor, két óra tájban ők is szundiznak! - győzködték tovább.- Na, jó, ti fizetitek a büntetést! - állt kötélnek a sofőr. Mindenki elhelyezkedett, és irány a nagy budapesti éjszaka. Első teendő, a részeg emberek hazaszállítása. A kocsiban felcsendült az énekszó, a hahota. De nem sokáig tartott a jókedv, mert körülbelül tízperces utazás után, a Dózsa György úton rendőrök megállásra szólították fel a Skodát. A rémület után ez volt az első kérdésük:- Hol a gépkocsivezető, vagy távirányítású ez a kocsi?- Ugyanis, a sok-sok ember közül alig látszott ki a 160 centiméter magas, 50 kilogramm súlyú Pali gyerek.-Itt vagyok - szólalt meg vékony, reszkető hangján.- Kérem a forgalmi engedélyt, jogosítványt! - szólt erélyesen az egyik rendőr.-Fújjon bele a szondába!- harsogta a másik. Közben a két részeg mintha parancsszóra történt volna-, egyszerre esett ki a kocsi ajtaján. A két intézkedő zsaru annyira megijedt ettől a látványtól, hogy egyből a segítségükre sietett. Felemelték őket, porolgat- ták és rémülten kérdezték: Megütötték magukat, hívjunk mentőt? Mire a két részeg fel- tápászkodott és táncra perdült, invitálván az intézkedő rendőröket is, akik a hasukat fogták a nevetéstől. J Tát így lett a kritikus hely- ll zetből komikus helyzet. Pali és díszes társasága pedig így szerencsére megúszta a vaskos büntetést. Sándor Judit Pásztó Igaz történet Karancslapujtőról Hétvégeken mindig sütök valamilyen finomságot - újságolta telefonon egy nagymama. - Kisunokám ilyenkor el nem mozdul mellőlem. Legutóbb éppen piskótát készítettem, amikor az elmaradhatatlan kérdések újból előjöttek.- És most mit csinálsz?- Verem a fehérjét, kicsikém.- És nem fáj neki? Szerkesztői üzenetek Húszak Árpádnak, Budapest, R.liget, XI. u. 18-ba. Kérését továbbítottuk az illetékes szerkesztőséghez, a Nógrádi Krónikához. Reméljük kívánságát teljesíteni tudják. Kovács Árpádnak, Salgótarjánba: „Józsikám” címmel hozzánk küldött cikkét próbálja más formába önteni, hogy közölni tudjuk. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy péntekenként 912-ig jogsegélyszolgálatot, valamint 13-15 óráig olvasói ügyfélszolgálatot tartunk szerkesztőségünk székházában. Az oldalt szerkesztette Kovács Margit Előzzük meg a bajt - Ne parkoljanak a járdán! Tisztelt Szerkesztőség! Szeretném közbenjárásukat kérni ahhoz, hogy Salgótarjánban, az Ybl Miklós út 63. számú épületnél ne álljanak az autók a járdára, mert baleset okozói lehetnek. Ötven méterre ott a tágas parkoló, pihentessék ott kocsijukat, hiszen erre a célra hozták azt létre. Szülők, nagyszülők mindennap aggódunk kicsinyeink életéért, akik az iskolába és óvodába menet, a járdán álló kocsik miatt a forgalmas úton közlekednek. Kérem, intézkedjenek addig, amíg nincs baleset. Erre kéri magukat egy aggódó nagymama. özv. S. M.-né Salgótarján Nem a fiatalok akarták a munkanélküliséget! Nemrégiben olvastam megyei lapunkban a nyugdíjasok véleményét a nyugdíjemelésről. Sokak szavából még mindig a nagy elégedetlenség szól. Egyet irigylek tőlük: van érdekképviseletük, és hangjukat mindig, mindenhol hallani. Kedves fiatalkorú sorstársaim! Alkossunk mi is valamilyen szervezetet, több helyen hallassuk hangunkat, hátha valaki erre is felfigyel. Hallgatva a józan észre, tudom, nem számíthatunk semmiféle emelésre, az ország gazdasági helyzete ezt nem engedi meg. De ha mi ezt tudomásul tudjuk venni, a nyugdíjasok miért nem? Mert miről is van szó? Sok ezer hozzám hasonló fiatalnak nincs munkahelye, de van 5900 forint jövedelempótló támogatása. Ennek elköltéséhez van viszont két-három kicsi gyermeke, OTP tartozása. Jobbik esetben házzal is rendelkezik, amit illik fűteni jó drága szénnel. Továbbá van még villanyszámla, vízdíj, Zsolnai módszer az iskolákban, a napi élelemről és ruhákról nem is szólva. Önök, kedves nyugdíjasok, kicsit mégis örüljenek. Hol van annyi kiadásuk, mint egy négytagú családnak? Ezek után joggal mondhatják nekem. „Te kapod a pénzt a semmiért.” Ez igaz és nagyon szomorú. Inkább tennék érte valamit és kapnám legalább kétszeresét, akkor talán most nyugodtabb lennék. Önök kapják a nyugdíjukat, minden évben van nyugdíjemelés, és többször kapnak egy nagyobb összegű kiegészítést. Tessék akkor megmondani, kinek nehezebb: Önöknek, vagy kicsi gyerekeiket is nevelő állástalanoknak? Tudón, nem könnyű a válasz. Mi, fiatalok igenis szenvedünk. Szívem szakad meg, amikor volt munkahelyemre gondolok. Pedig nagyon is kemény, embert próbáló nehéz fizikai munkát végeztem, három műszakban, és négy gyermek mellett. De legalább dolgozhattam. Rossz érzés, de muszáj azt mondani gyermekeinknek, hogy nincs, majd kapsz, ha lesz pénzünk. Hogyan lesz így nekik mikulási és karácsonyi ajándék? Leszögezem, nem volt célom sértegetni a munkában elfáradt, idős embereket, csak azt akartam tudatni velük, másnak sem nyakig tejföl az élete. És közben nekünk még fel kell nevelni a jövő generációját, a semmiből a bizonytalanságba. Csikós Károlyné Karancslapujtő Bizonytalan és veszélyes manapság, a közbiztonság a tarjáni Acélgyári úton Az Acélgyári útról és környékéről írt néhány sorom miatt már kaptam „névtelen” pofont. Az úgynevezett „keményfiúk” nem sajnálták szappant is régen látott kezecskéjüket, amivel két fogam is találkozott. De most komolyabb dologról van szó! Madzsar József kórház, baleseti sebészet, negyedik emelet. Egy gyermekkori barátom, egy józan életű ember október 25-én kíméletlenül összeverve, eszméletlenül, infúzióval, katéterrel ellátva feküdt ott. Szülei, felesége vörösre sírt szemekkel kérdezték: - Kinek ártott ő? Amikor szülői kérésre bemehettem a kórházba megborotválni az ütésektől felduzzadt arcát, csak annyit kérdezett: - Anyámék és az asszonyom hogy vannak? Utána néhány másodperc múlva ismét elájult. Soha nem szidtam a rendszert, sem a közbiztonság őreit, hiszen ők sem állhatnak éjjel-nappal minden utcasarkon részeges, felelőtlen keményfiúkat feltartóztatni. De talán több figyelmet szentelhetnének az egykoron híres Acélgyári út közbiztonságára, az itt lakó, idős emberek lelki nyugalmára. Az incidens barátomnak majdnem az életébe került, nekem talán ismét néhány fogamba! Bármi történjék is, amíg a toliam és az eszem fog, gyakran fel fogom hívni az illetékesek figyelmét az Acélgyári út (mely néha kivilágítat- lan) közbiztonságára. Bagyinszki Zoltán Salgótarján Futhatunk a pénzünk után A Tarjánhő Kft. az ISTA rendszerben érdekelteket a lépcsőházak hirdetőtábláin értesíti az 1993/94. évi fűtési díj elszámolásának helyéről és idejéről. Tehát futhatunk a pénzünk után, pedig a szolgáltatási szerződés 12. pontja szerint a fizetendő díj beszedése a szolgáltató feladata és költsége. A túlfizetésből eredő visszafizetéseket is a szolgáltatónak kell elvégeznie, helyben. Mi a múlt évihez hasonlóan elfogadhatónak tartjuk, hogy az esedékes havi díjbeszedéssel egyidőben kiadják az elszámolást. Erre a célra helyiséget is biztosítunk. Az elszámolásra tett javaslatot viszont a mi közösségünk nem támogatja. Borók Sándor közös képviselő S.-tarján, Pécskő u.10. HARAGSZIK A SZEMÉT A TÁROLÓRA. Erre gondolhat, aki a salgótarjáni Damjanich út végén készült felvételt nézi. Ugyan mi másért kerüli el a tartály belsejét? F: (-án) OLVASÓINK KÉRDEZTEK - JOGÁSZUNK VÁLASZOL Nyugdíjas munkavállalásának lehetősége Olvasónk nyugdíjas, aki alacsony nyugdíja és családi kötelezettségei miatt szeretne munkát vállalni. Kérdezi, hogy vállalhat-e munkát, s ha igen, milyen különleges előírásokkal kell számolnia, nem veszélyezteti-e a meglévő csekély nyugdíját is? Hogyan alakulna, ha esetleg bedolgozást vállalna? Melyik lenne számára kedvezőbb? A kérdésre a Legfelsőbb Bíróság Munkajogi Kollégiumának 74. számú állásfoglalásában foglaltakra hivatkozva válaszolok: Nyugdíjas nyugdíjának veszélyeztetése nélkül vállalhat munkát, s a munkaviszonyban foglalkoztatott öregségi, rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjas jogosult mindazokra a járandóságokra, amelyek a vele együtt munkaviszonyban j lévő és azonos munkaidő-be- I osztás, illetve munkaidőkeret, I stb. mellett munkát végző nem I nyugdíjas munkavállalót megilletik. Ezért az alkalmazáskor meg kell határozni a munkakört és munkabért, valamint - ha a foglalkoztatás a törvényesnél rövidebb idő mellett történik - a munkaidőt is. A nyugdíj mellett foglalkoztatott munkavállaló keresőképtelenség esetén jogosult táppénzre is. A táppénzjogosultság tartamának megállapításánál azonban csak a nyugdíjazást követően biztosításban töltött napokat, a táppénz megállapításánál pedig csak a nyugdíjazást követően kapott munkabért lehet figyelembe venni a 89/1990. (V.l.) MT. számú rendelet 52. §-ában foglaltak szerint. A nyugdíjas munkavállalót is megilleti szabadság és kaphat jutalmat is. A jogok jóhiszemű gyakorlása elvének figyelembevételével azonban a szokásos arányokat (részmunkaidő és részbér figyelembevételével) a nyugdíjasnak adandó járandóságoknál is be kell tartani. A nyugdíjas bedolgozó munkát is vállalhat. A bedolgozó nyugdíjas is a munkaviszonyban állókra, illetve az elvégzendő munkára irányadó bértételek és teljesítmény követelmények alapján kap díjazást, amelynek kifizetésére az abból való levonásra, az átlag- kereset számításra ugyancsak a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A munkadíjon felül meg kell téríteni a bedolgozó által viselt, a munkavégzés során felmerülő úgynevezett rezsi- költségeket is. A költségtérítés fogalmát a személyi jövedelemadó-törvény pontosan meghatározza. A bedolgozók vállalhatják a tételes számlák alapján történő költségelszámolási módszert, de lehetőségük van arra is, hogy költségeiket tételes igazolás nélkül - átalány jelleggel - számolják el. A biztosított bedolgozót megilleti alap- és pótszabadság is. A nyugdíjas bedolgozó részére a kiadásra kerülő munkamennyiség átlagban nem haladhatja meg a munkaviszonyban, törvényes időben elvégezhető munka mértékét. Ezen korlát tekintetében - különös figyelemmel a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó előírások betartására - javaslom, hogy bedolgozói munkaviszony létesítése előtt érdeklődjék a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság szakembereinél, ahol mindenre kiterjedő tájékoztatást adnak. A lehetőségek ismeretében olvasónk választhat, hogy munkavállalói munkaviszonyt létesít, vagy a számára kedve- j zőbb bedolgozást választja. Mindkettőhöz törvényes joga van. Dr. Verebélyi Gyula
