Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-01-02 / 231. szám
1994. október 1—2., szombat — vasárnap Hétvégi Magazin • Riport 9. oldal NÓGRÁDI. HÍRLAP Adárn Tamás riportja Hiába a tiltakozás: bezárták a gyarmati kórház gyermekosztályát Néhány hónappal ezelőtt minden létező média világgá kürtölte: bezárják a gyarmati kórház gyermekosztályát. Az indok az volt, hogy kevés a gyermekorvos, így nem lehet működtetni az osztályt. A kórház vezetői kész tényként számoltak be a zárásról - már költöztek is a gyerekek. Aztán gyaníthatóan a kulisszák mögött zajló tárgyalások eredményeként mégsem tettek lakatot a részlegre - tovább folyt a gyógyítás. Hogy miként alakultak így a dolgok, arról keveset tudunk. Mindegy.... Az ügy már-már feledésbe merült. Mindenki azt gondolta, hogy a dolgok a legnagyobb rendben mennek. El sem akartam hinni, amikor ismét hallottam, hogy mégis bezárják a gyermekosztályt. Pedig most tényleg bekövetkezett a vég. Éppen azon a napon, amikor ezek a sorok megjelennek, becsukódik a részleg ajtaja. Dr. Németh Géza orvosigazgató sem így képzelte el az osztály jövőjét. Megpróbált minden követ megmozdítani, mégsem sikerült megfordítania a kedvezőtlen irányt, mely a részleg bezárásához vezetett.- Igazgató úr, nem is olyan régen történt, amikor először megkongatták a vészharangot a gyermekosztály fölött.-Nem csak a vészharangot kongattuk meg, hiszen már megszületett a döntés, bezárjuk a gyermekosztály fekvő részlegét. Azért kényszerültünk erre a fájdalmas döntésre, mert alig maradt orvos a részlegen. Hosszú, hetekig tartó vajúdás előzte meg a kegyetlen döntést. Ma is úgy látom, teljesen megalapozottak voltak az akkori lépések, nem tudtunk mást tenni.- Végül az utolsó pillanatban mégis megváltoztatták a döntést. Kevés orvos ide vagy oda, tovább folyt a gyógyítás az osztályon.- Óriási hullámokat kavart a döntés. Elkezdődött a lakossági tiltakozás, és a minisztérium is állást foglalt az ügyben. Közbeléptek a felsőbb szervek. Azt mondták, nem lehet megengedni az ellátás csökkenését, miként azt sem, hogy a lakosság méltatlankodjék. Kifejezetten hangsúlyozták: az osztálynak működnie kell!- Ennek olyan politikai színezete van, nem igaz?- Szerintem is politikai okok motiválták a minisztérium vezetőit.- Önök ezután elálltak eredeti szándékuktól?- Azt mondtuk, amennyiben segítséget kapunk, ha hoznak ide orvosokat, nem kell bezárni a gyermekosztályt. Legalább további két ember kellett a működéshez. A megbeszélésnek az lett az eredménye, hogy a megyei kórház ad majd szakorvosokat. így alakult, hogy nem kellett bezárni a részleget. Dr. Takács Mária osztály- vezető főorvos szomorúan ül a székében, szemmel láthatólag megviselték őt a történtek. Nehéz napokat élhetett át, annyi szent.-Tényleg annyira tragikus volt a létszám az osztályán?- Legalább négy orvos kell a működéshez. Ehhez képest kettőre csökkent az orvosok Szemünk fényét már csak bájos gyermekarcok fotói őrzik a kórházi osztályon Dr. Takács Mária szomorúan ül száma, ráadásul jöttek a szabadságolások is. Mi mást tehettünk volna, mint hogy felvetettük, be kell zárni az osztályt.- Mégsem zárták be a részleget!- Szelíd erőszak áldozatai Kutyus, kutyus, hová tűnt a kicsi gazdi7 lettünk. Mondták, bármilyen áron is, de folytatni kell a gyerekosztály működését.- Gondolom, a presszió mellé létszámot is ígértek!- ígéretekben nem volt hiány. Ha nem is a minisztérium, de a megyei kórház segítséget nyújtott. Azt most ne firtassuk, kiknek a biztatására. Még így is csupán ketten maradtunk a salgótarjáni kolléganővel. Igaz, egy külső segítség is érkezett. Iszonyatos terhek árán tudtuk az osztályt működtetni. Kétnaponta ügyelni - igazán embert- próbáló feladat.- Tényleg mindent megtettek azért, hogy ne következzék be a vég?- Mindvégig kitartottunk, harcoltunk az osztály megmaradásáért. Felelősséget éreztünk, és érzünk ma is a gyarmati és a környező települések gyerekeiért. Telefonáltunk, próbáltunk embereket találni. A személyi feltétel hiányában azonban tehetetlenek voltunk. Végig telefonálgattuk a Pestre került régi kollégákat, hátha tudnak segíteni. Utólag bebizonyosodott, reménytelen vállalkozás volt. A kórház vezetése várta a segítséget, amely sehogyan sem akart megérkezni. Reménykedtek abban is, hogy a friss diplomások kapva kapnak az állás- lehetőségen. Közben az osztály orvosai erőn felül dolgoztak, bíztak benne, egyszer csak megoldódnak a bajok. Gyakorlatilag a kötelező hat ügyelet mellett a két szakorvos fedte le a teljes hátteret. Teljes hónapig hirdették az állásokat, de egyetlen érdeklődő sem jelentkezett. Sajátos helyzet, az biztos, hiszen viszonylag tisztességes bért fizettek volna a belépő orvosoknak. Különös a dolog azért is, mert Budapesten például két meghirdetett állásra huszonnyolcán jelentkeztek ugyanezen idő alatt. Dr. Takács Mária sem igen érti, miért nem jönnek szívesen Gyarmatra az orvosok.- Tényleg, miért...? államtitkárral, melyen dr. Takács Mária és a kórház igazgatóhelyettese vett részt. A találkozón azt hangsúlyozta az ál- Őszintén mondom, nem tudom. Mi annak idején tizenhármán jöttünk a gyarmati kórházba, s mondhatom, nem csalódtunk. Azt mondják, Gyarmat nem nagy vonzerő, mert kevés a szórakozási lehetőség. Érdekes módon mi jól éreztük magunkat, felfedeztük a környéket, rengeteget kirándultunk. Budapestnek is és a vidéknek is megvan a maga varázsa.-Talán innen nehezebb letenni a szakvizsgát?! — Ebben van valami. Vidéki kórházból nem nagyon tudnak szakvizsgázni a fiatalok, ugyanis egy olyan új szakvizsgarendelet van érvényben, mely szerint öt év gyakorlat szükséges a vizsgához, és ebből csupán egy évet tölthet el általános gyermek- osztályon a törekvő, fiatal orvos. A többi négy évre olyan speciális gyakorlatokat írnak elő, hogy azokat bizony vidéken nem köny- nyű megszerezni. Segítség sehonnan nem érkezett. A kórház vezetésének újból végig kellett gondolnia, mit lehetne tenni. Rá kellett jönnie az igazgatónak is, hiábavaló harcot folytatott az osztály fennmaradásáért. Dr. Németh Géza végül kimondta: semmiféle olyan döntést nem vállal fel, amelyre hatásköre nincs, de ráerőltetik. Az orvos-igazgató megbeszélt egy találkozót Fehér Miklós helyettes Tájkép „csata” után lamtitkár-helyettes, hogy meg kell oldani a problémát. Végül belátta Fehér úr is, hogy ilyen létszámmal képtelenség működtetni a részleget.- Sok gyermekorvos dolgozik a városban és a környező falvakban. Nem lehetett volna őket bevonni a munkába? - kérdezem dr. Takács Máriától.-Én megértem őket, hogy nem vállalták a kórházi helyettesítést. Ugyanis, kicsit eltérnek a körzeti orvosi teendők a kórházi feladatoktól.- Tehát bezárult a kör.- így is mondhatnánk. Olyan megoldást találtunk ki, hogy bár fekvőbeteg-gondozás nem lesz, de a folyamatos gyerekeit látást biztosítjuk. Legnagyobb meglepetésemre mégis sikerült egy olyan megoldást találni, hogy a háziorvosok egy része vállalta azt, hogy ügyeleti szolgálatot biztosítanak éjszakánként.- Azt hiszem, megérdemlik ezek az orvosok, hogy megemlítsük a nevüket.-Valóban. Dr. Molnár Pál, dr. Szálkái Júlia, dr. Komócsi András, valamint Érsekvadkert, Rétság, Diósjenő és Nagyoroszi gyermekorvosa segít majd az ügyeletben. Köszönet illeti őket. Október elsején lép életbe ez a „szervezeti változás” - ahogy dr. Németh Géza fogalmaz. Ennek az a lényege, hogy az osztályos gyermek fekvőbetegrészleg nem üzemel - átmenetileg szünetel. Működni fog a gyermekszakorvosi járóbetegellátás. Semmilyen formában nem érinti a változás az újszülöttellátást. Ezután Salgótarján fogadja majd azokat a gyerekeket, akik kórházi fekvőbeteg-ellátásra szorulnak. Több, mint hatszáz gyarmati polgár írta alá a megfogalmazott tiltakozó petíciót. No, persze, mindhiába. Az ember, félve bár, de játszik a gondolattal: az ideiglenes bezárás talán azt is jelentheti, hogy végérvényesen megszűnik a gyarmati kórház gyermekosztálya. Még ha visszaáll az eredeti állapot, akkor is előfordulhat, hogy elszoknak innen a betegek. Arról nem is beszélve, hogy az összeszokott nővérgárda sorsa is bizonytalan. Megeshet, hogy kínálkozó lehetőség esetén egyszerűen tovább állnak a nővérkék. Nagyon nehéz újjászervezni egy halott osztályt. A tervek szerint egy évig tart az átmeneti állapot, ám a tervek néha nem válnak valóra. Félelmetes egy üres kórterem - a magányos, pici ágyakban nem ficánkol senki. A gyarmati kórház gyermekosztálya üres. A beteg csöppségek Salgótarjánba költöztek. Csend van, reménytelen csend. Akárhogy csűrjük-csa- varjuk is a mondatokat, veszítettek az orvosok, veszített a kórház és veszített Balassagyarmat. De ki beszél itt a beteg gyerekekről? Fotó: Rigó Tibor Dr. Németh Géza nem így képzelte
