Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-08-09 / 237. szám

8. oldal Hétvégi Magazin • Közélet 1994. október 8-9., szombat - vasárnap KÖKÉNY MIHÁLY ÁLLAMTITKÁR SZERINT Lesz pénz a kórházfelújításokra Januártól megemelik a gyógyszerárakat, de a minisztérium el­képzelése szerint nagyon jelentős biztosítási támogatást kapná­nak az alapgyógyszerek, a vérnyomáscsökkentők és a kopásos betegségek gyógyszerei. így 5-600 gyógyszer ára dobozonként 50 forint lenne - erről is beszélgettünk dr. Kökény Mihállyal, a Népjóléti Minisztérium államtitkárával Salgótarjánban tartott lakossági fóruma előtt.- Kiket érint a visszamenőle­ges nyugdíjemelés?- Vonatkozik azokra, akik szeptemberben megkapták a nyolcszázalékos emelést, tehát gyakorlatilag a teljes körre, an­nak az összegnek a nyolcszoro­sában, amelyet szeptemberben kaptak. Ezt kapják meg egy összegben novemberben. Nem érinti azokat, akik szeptember­ben sem kaptak emelést, a nyugdíjszerű ellátásban része­sülőket. Nem érinti a gyes-en lévő édesanyákat - ennyi pénz nincs a költségvetésben. Az ő járandóságuk szeptembertől 6700 forintra emelkedett. Azt most nem tudom megmondani, hogy a hátralékot együtt kap- ják-e meg a nyugdíjjal, vagy a postás kétszer fog csengetni. Egységes támogatás- Milyen feltételekkel és meddig jár a rendkívüli családi pótlék? Van-e arra lehetőség, hogy ne az eltartó, hanem az el­tartott vegye fel a pénzt?- Itt tényleg nem ér véget a családi pótlék folyósítása a gyerek 18 éves korára. Ennek változtatásán gondolkodunk, mert léteznek párhuzamos ellá­tások is. Azon dolgozunk, ho­gyan lehet egységes jövede­lempótló támogatást adni az egészségkárosodott emberek­nek, akik képtelenek önálló jö­vedelemszerzésre. Ettől külön­bözzék az, ha valakinél még nagyon súlyos fogyatékosság is fennáll. Szélesíteni szeretnénk az ápolási díj konstrukcióját is.- Ingyenes lesz-e az inzulin?-Igen. Januártól új gyógy­szertérítési rend bevezetésére készülünk. A biztosító gyógy­szerkiadásai nem nőhetnek a csillagos égig, ugyanakkor az sem megengedhető, hogy idős emberek, krónikus betegek ha­vonta 1000-1500 forintos gyógyszerszámlákat fizessenek ki. Az egészségbiztosítás meg­határozna egy alapgyógyszer­kört, amelybe 5-600 gyógyszer tartozna: vérnyomáscsökkentő, kopásos betegségek gyógysze­rei. Ezekre nagyon jelentős biz­tosítási támogatást állapítana meg a rendszer, dobozonkénti áruk 50 forint lenne. Ezzel va­lamelyest szűkül a térítésmen­tes gyógyszerek köre. Az eseti­leg szedett, vagy káros hatású gyógyszerek azonban drágul­nának. Az inzulinkészítmények továbbra is térítésmentesen lesznek kaphatóak.- Balassagyarmaton - sze­mélyi feltételek hiánya miatt - bezárták a kórház gyermekosz­tályát. Nem voltak jelentkezők az állásra, mert az orvosok itt nem tudnak szakvizsgázni.- A város vezetése úgy látja, az orvoshiány alapvető oka, hogy nem tudnak lakást biztosí­tani az orvosok számára, ez az elsődleges gond. Javasoltam, hogy a fővárosi Semmelweis Orvostudományi Egyetem gye­rekosztályait keressék meg. Meg kell vizsgálni, hogy tér­ségi programban milyen támo­gatást lehet adni ilyen célú la­kásvásárlásra. A minisztérium önmagában nincs abban a hely­zetben, hogy önkormányzatok­nak lakást vásároljon. Azt ígér­tem a polgármester úrnak, hogy a minisztérium ennek mene­dzselésében igyekszik segíteni. A szakvizsgához más területe­ken is el kell tölteni bizonyos gyakorlati időt, ha orvoshiány van, nem tudják elengedni a kollégát az osztályról. A kérdés megint az, hogy sikerül-e lete­lepíteni megfelelő számú or­vost. 80 milliárd a rekonstrukcióra-Lesz-e pénz 1995-töl a kórházak rekonstrukciójára?- Lesz. Fennmarad a címzett támogatási rendszer, gondol­kodunk azon, hogyan lehet egyéb forrásokat találni. Két éve mérte fel egy különbizott­ság, hogy 80 milliárd forint kö­rüli összegre lenne szükség a magyar kórházak rékonstrukci- ' ójához. Jövőre, ha jól egyeztet a Népjóléti Minisztérium, és a parlament jóváhagyja, nyolc címzett támogatású rekonstruk­ció kezdődhet az országban. A pásztói kórház felújítása jelen­leg tart, címzett támogatásból, bár hozzá kell tenni, felmerül­tek bizonyos szakmai kétségek. Figyelembe kell venni ezen a területen a megyei kórház sze­repét is. Tudjuk, hogy vannak gondjai a salgótarjáni kórház­nak. Itt nem annyira a rekonst­rukció a gond, inkább a műkö­dési költség, ezért egyike a ne­héz helyzetben lévő 21 kórház­nak. Annak ellenére, hogy is­mereteink szerint nem voltak likviditási gondjai. Azt tervez­zük, hogy jövőre a nehéz hely­zetben lévő kórházakat úgy se­gíti az egészségbiztosítás, hogy megkezdődik a felzárkóztatás - mintegy ötéves - programja. D.I. Parlament: a kézfogáshoz két kéz kell A pártok második sikertelen egyeztetése után Göncz Árpád végül aláírta az önkormányzati törvénycsomag módosítását, december 11-én megválasztjuk az új önkormányzatokat, úgy tűnik, az ügy lezárult. Mégis érdemes foglalkozni - a jelen­séggel. Nem teszi vidámmá a helyzetet, hogy míg a parla­menti ellenzék kivonulásáról mindenki tud (és bár szinte mindenfelől megközelítették ezt az esetet, mégis érzelmi kérdés maradt, hogy kinek van igaza), aközben a települések vezetői nem tudják, mit fogadott el a te­remben lévő koalíció, mit tar­talmaz az önkormányzati tör­vény. Ez a rész valahogy hát­térbe szorult. Azon a szeptember 30-i, pén­teki napon délelőtt még kevesen voltak az ülésteremben. Kövér László Torgyánnal tárgyalt, Szabó Iván a pótköltségvetés­hez tett hozzászólása után pak- samétáival együtt kiment a te­remből. Surján László felállt, leült, sétált egyet, visszaült. Bo- ross Péter és Für Lajos elmé- lyülten olvasott, Torgyán ba! kezének ujjaival dobolt. Deutsch Tamás percekig ma­gyarázott Kövér Lászlónak. Egyetlen miniszter sem volt benn. Szekeres Imre telefonnal a kezében kiment, Katona Ta­másfigyelte, mit olvas Lezsák. Ebédszünetben az MDF, az MSZP és az SZDSZ tartott saj­tótájékoztatót. AZ MDF a pót­költségvetésről beszélt, és kö­zölte: este 6-kor újabb tájékoz­tatót tart. (A menetrend szerint 6-ig nem érhetett véget a - ön- kormányzati törvényről folyó ­szavazás.) Azt, hogy itt valami történni fog, nemcsak ez mu­tatta, úgy tűnik, erre a koalíció éppúgy készült, mint az ellen­zék. Magyar Bálint azt bizony­gatta, hogy az ellenzékkel lehe­tetlen volt megegyezni, az csak az időt húzta. F eltűnhetett, hogy ebédszü­net után szinte teltházas lett a Parlament. Kuncze Gábor bel­ügyminiszter - meglehetős alapzaj mellett - zárszót mon­dott az önkormányzati törvé­nyekhez. Igen meghökkentő volt, hogy miután befejezte, el­lenzéki oldalról egyetlen taps sem hangzott el. Az ellenzék mozdulatlanul ült, ilyesmi vélet­lenül nem történik. Ennek fé­nyében már nem volt megdöb­bentő, amikor a nagy mozgoló­dás után kiderült: mindannyian kimentek a teremből. G. Nagyné Maczó Agnes maradt benn egyedül, mást nem tehe­tett, éppen elnökölt. A koalíció magára maradt odabenn, és 6 órán át nyomta a gombokat. Technikai malőr csak az elején történt. Néhány szavazás után semmilyen kiírás nem jelent meg a képernyőn. Maczó Agnes kis türelmet kért, mondván: nem működik a szavazógép. Közben, este 6-kor meg­kezdte „rendkívüli” sajtótájé­koztatóját az MDF és a KDNP. (Az ellenzéki képviselők egyéb­ként zömmel nem csak ki-, de elmentek. A kivonulás után Szabó Iván, az MDF frakcióve­zetője evett a büfében az SZDSZ-es Bauer Tamás társa­ságában.) A közös tájékoztatón nem csak azt fejtegették, hogy a demokráciára veszélyt jelentő eljárás folyik a parlamentben, de arra is utaltak: vannak jel­zések, hogy a koalíció az ön- kormányzati után a parlamenti választási törvényt is meg akarja változtatni, vagyis elin­dult egy veszedelmes úton. Az eddig talán legsúlyosabb parlamenti döntés mindkét fél részére kudarccal végződött. Magyar Bálint szavaival élve, a kézfogáshoz két kéz kell. A pon­tosság kedvéért: ő ezzel kizáró­lag az ellenzéket minősítette. Az viszont az egész Országgyűlést, a hirdetett közmegegyezést, és esetleg a várható folytatást is minősíti, hogy az új kormány negyedik hónapjában az vált a vita tárgyává: alkotmányos dik­tatúra van-e ma Magyarorszá­gon? Dudellai Ildikó ZÖLDI LÁSZLÓ „MACSKAKÖRÖMPÖRKÖLTJE Ütésről mondják Dobd vissza kenyérrel Tanuló demokráciában az em­bernek a hülyeségre nem ütés­sel kell reagálnia. Palotás János közgazdász és nagyvállalkozó, a Vállalkozók Országos Szövetségének társ­elnöke, a Köztársaság Párt el­nöke, volt országgyűlési képvi­selő Népszabadság, május 18. Módi Most az a divat, hogy jó pofán ütünk valakit, s nem az, hogy leülünk vele beszélgetni. Szilágyi János rádióriporter 24 Óra, június 29. Egy leváltott nagykövet Én a pofonokat a politikától és nem Magyarországtól kaptam. Zwack Péter vállalkozó és unikális személyiség, az An- tall-kormány sürgősen eltávolí­tott washingtoni nagykövete, a Vállalkozók Pártja elnöke, or­szággyűlési képviselő Mai Nap, szeptember 4. Kővel is lehet Hatalmas ütéseket kaptam. Igaz, azt mondják, hogy az a jó bokszoló, aki ezeket állja, de most már nagyon jó lenne visz- szaütni. Németh Miklós gerelyhajító olimpiai bajnok, gerelykészítő kisiparos, étteremtulajdonos és közgazdász Vasárnap, szeptember 4. Reváns Gyűlölöm azt, aki nem üt visz- sza. Bodor Pál közíró, a MUOSZ volt elnöke Kuncze Gáborról A belügyi tárca egyik lényeges elemét képező rendőrséget még csak úgy sem ismeri, mint né­mely volt szamizdatos pártbeli társa - a gumibotok ütlegeiből. Halmágvi Miklós szombathe­lyi hírlapíró Vas Népe, július 2. Levelezés Ha túl sok érzelem gyűlik fel bennem, egy jó nagyot ütök a teniszlabdába; oda képzelek va­lakit - nem mondom meg, hogy kit - és belecsapok. Bőd Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Ántall-kormány volt ipari minisztere, a Magyar Tenisz Szövetség elnöke 168 Óra július 26. Baleseti sebész leütése után Ha én a százhuszonnyolc ki­lómmal ütök, akkor az biztos érezhető. Pócsik Dénes vízilabdázó olimpiai bajnok, az egri úszók és vízilabdázók szakosz­tály-igazgatója Sport Plusz Foci, február 5. Ritmus Ha ütöm a dobot, az olyan él­mény, amit csak a szeretkezés­hez tudok hasonlítani. Bubik István színész, a buda­pesti Művész Színház tagja, a színész rockzenekar dobosa Képes Európa, szeptember 9. Erőteljes hasonlat Pályám során kaptam már ak­kora pofonokat, hogyha tölgyfa lennék, rég kidőltem volna. Dunai Tamás színész, a buda­pesti Madách Színház tagja, a színész rockzenekar szaxofo­nosa Pesti Hírlap, február 5-6. Beismerés Politikában az ember tudja, hogy miért ütik. Csurka István tartalékos drá­maíró, az MDF volt tagja és al- elnöke, a Magyar Igazság és Élet Pártja társelnöke Pesti Hírlap, március 28. Ha én kormány volnék... A hideg napokon próbafű­tésekre kérném fel a pa­nelházak fűtőit és a családi otthonok gazdáit. Az energia­árak emelése előtt velük szá­moltatnám ki, hogy mennyi­vel fog többe kerülni az új fű­tési szezon. Hozzávetetném természetesen az áramdíjak növekedését is. Az így kijövő végeredményt összehasonlí­tanám a régivel és az átlagos családok jövedelmének alaku­lásával. Kakuszi kontra Kakuszi Kakuszi István, a Népjóléti Mi­nisztérium helyettes államtit­kára. Véleménye szerint az „át­lagcsaládot” havonta 600-700 forint többletkiadás terheli majd az energiaárak emelke­dése miatt. Ugyancsak Kakuszi a hagyományos neve a vasúti sorompó melletti sörözőnek Gyarmaton. Adva van tehát két Kakuszi. Mi lenne, ha a szociá­lisan - hivatalból - érzékeny államtitkár véleményt cserélne a sörözőben megforduló embe­rekkel? Nem Gambrinus italá­nak minőségéről, hanem az ár­emelések zsebre gyakorolt ha­tásáról. A betérők megsaccol- nák, mibe kerül őnekik a har­minc százalékkal drágább energia. Fogadást kötnének: hat-hétszáz forinttal lesz-e több havonta a rezsi, vagy nagyobb összeget fújnak ki a zsebekből a böjti szelek? Májusra össze- geződnének az eredmények. Ha a helyettes államtitkár úr nyerne, akkor a vesztes foga­dók fizetnének. Ha veszítene a népjólét avatott ismerője, úgy térítené a mutatkozó különbsé­get. Gyanúm szerint Kakuszi úr májusban vesztene a Kakuszi kontra Kakuszi fogadáson. Csak a sörözőbe betérőknek kénytelen lenne kifizetni „át­lagcsaládi” házának az árát, plusz a nem „átlagcsaládi” jö­vedelmét. Prózaibban: még a gatyáját is ráfizetné. Hasonlóan járna minisztériuma: rámenne az éves költségvetése, ha téríte­nie kellene a különbséget. Elég baj mindenkinek a várható ár­emelés - legalább ne ingereljük nevetségesen alacsony össze­gek emlegetésével az embere­ket. Megy a megye Mármint ismét az ég felé emel­kedik, akárcsak az energiaárak. Hogy ez kinek lesz jó, ezúttal ne firtassuk. Maradjunk annyi­ban, a kormánynak szüksége van a középső közigazgatási szint megerősítésére. Különben nem tudnának mit kezdeni nagy önállóságukkal a falvak és vá­rosok. Atyai gondosságú bel­ügyminiszter urunk ezt még­sem hagyhatja. Igaz, pártja az elmúlt években, az ellenzékben éppen ellenkező húrokat penge­tett, és a választási kampányban is egészen mást ígért. Hja, ké­rem, más az ellenzékiség, meg­int más a kormányzati felelős­ség. Választáskor a nép szava Isten szava, a négyéves ciklus parlamenti szavazásainál a me­gyei listákon bejutott képvise­lőké és a megyei pártelnöksé­geké ... Lezsák képviselő úr kemé­nyen rá is koppintott ezért a kormány körmére. Lakitelek mostani álláspontja szerint a megye szerepének bizonytalan- sága-tisztázatlansága miatt nő­het a központi irányítás min­denhatósága. Lakitelek gazdája ettől fél mostanában. Ha én kormány volnék, né­mileg felfrissíteném Lezsák úr emlékezetét. Egy-két évvel ez­előtt egy másik kormány nevé­ben Boross belügyminiszter úr hirdette a megyék erősítésének szükségességét. Akkoriban majdhogynem Lakiteleké volt az Isten szava. Mégsem érke­zett égi sugallat Boross úrhoz: hátrább az agarakkal! A megvi­lágosodást az ellenzékbe kerü­lés - lám - gyorsan elhozta. A kormány talán attól fél, hogy csak ellenzéki padsorokban félelmetes a központi irányítás és az erősebb megye eljövetele. A kormány nem fél attól, ha előrébb megy a megye. Még kevésbé fél az ellenzéki oldalon beszélő politikusok önazonos­ságától, következetességétől. Ha én kormány volnék, azért könyörögnék, hogy jövő héten Torgyán úr védje a volt „falu-tanácselnököket” a szoci­alista kormány megyéket erő­sítő túlkapásai ellen. Köszönjük, Gárdonyi! Pár hete idéztük Gárdonyi Géza - a jeles önkormányzati szakértő - véleményét. Az ön- kormányzati választások érvé­nyességi küszöbe tárgyában Gárdonyi úr kifogásolta, hogy egy faluban Göre Gábor, Dur- bints sógor és Kátsa esküdt úr saját szavazatukkal önkor­mányzati testületté „válasszák” önmagukat. Kormánypárti képviselő és miniszter urak má­ris helyt adtak a tiltakozásnak. Talán mégis lesz érvényességi küszöb novemberben - ha cse­rébe az ellenzék az önkor­mányzati törvénycsomaggal szőröstül-bőröstül egyetért. Ha én kormány volnék, ja­vaslatom megtámogatására most még nagyobb önkor­mányzati tekintélyt idéznék. Mikszáth Kálmán képviselő úr a közigazgatás huncutságaival bárkinél többet foglalkozott. Ráadásul megbízható mame­luk, szilárd kormánypárti vőlt egész életében. Amikor Bontó vármegye közgyűlésében tet­szett az ellenzéknek Kope- reczky főispán, az ellenzéknek nem tetsző másik javaslatát is keresztülhajtotta. Ä tiltakozók Palojtay alispánhoz fordultak jogorvoslatért. O így válaszolt: - Hja, kedves barátim, ha meg­ettük a fácányt, aki nagyon ízle­tes pecsenye volt, most már bi­zony nyeljük le a békát is, aki nagyon keserű falat.” H a én kormány volnék, to­vább citálnám Mikszáthtól Palojtay alispán úr indoklását: „Ha ez egyik jogtalanságot, mert jólesett, lelkesen megélje­neztük, most már nem lehet sími a másikért.” Boross és Kónya - belügyminiszterviselt -képviselők talán értenének a szóból. Ha nem, az sem baj, mert ők úgysem lesznek még egyszer kormány. Négy évig elüldögélnek a parlamentben, aztán utánuk a vízözön. Előt­tünk pedig a mérsékelt, vissza­fogott áremelések özöne ... Bilecz Endre

Next

/
Thumbnails
Contents