Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-07 / 236. szám
4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1994. október 7., péntek Rövidesen színre lépnek a kamarák PIACI ÁRAK B.-gyarmat Pásztó B.-terenye Salgótarján tojás 10-11 Ft/db 9-11 Ft/db 10-11 Ft/db 11-12 Ft/db burgonya 25-30 Ft/kg 26-30 Ft/kg 30-50 Ft/kg 25-30 Ft/kg sárgarépa 20-30 Ft/kg 50 Ft/kg 2040 Ft/kg 40-60 Ft/kg petr. gyökér 40-50 Ft/kg 50-60 Ft/kg 40-50 Ft/kg 80-100 Ft/kg vöröshagyma 30 Ft/kg 26-36 Ft/kg 2040 Ft/kg 24-50 Ft/kg fokhagyma 130-160 Ft/kg 120-140 Ft/kg 140-180Ft/kg 150-160 Ft/kg fejes káposzta 20 Ft/kg 22-25 Ft/kg 18-30 Ft/kg 20 Ft/kg kelkáposzta 40-50 Ft/kg 60 Ft/kg 40 Ft/kg 50 Ft/kg karfiol 70 Ft/kg 70 Ft/kg 50-60 Ft/kg 60-70 Ft/kg karalábé 40 Ft/kg 40 Ft/kg 40 Ft/kg 15 Ft/kg uborka 30-60 Ft/kg 50-60 Ft/kg 50-60 Ft/kg 60-80 Ft/kg zöldpaprika 20-56 Ft/kg 30-60 Ft/kg 20-80 Ft/kg 50-70 Ft/kg paradicsom 30-98 Ft/kg 26-60 Ft/kg 50-80 Ft/kg 50-100 Ft/kg görögdinnye 20 Ft/kg 20 Ft/kgszőlő 40-70 Ft/kg 30-50 Ft/kg 40-50 Ft/kg 35-50 Ft/db alma 2045 Ft/kg 25-38 Ft/kg 2540 Ft/kg 25-30 Ft/kg Indiai étterem Budapesten INNEN-ONNAN Kerékpárút Vas megyében Két magyar-osztrák határmenti település között kerékpárutat építenek Vas megyében, Bozsok és Búcsú között. A 25 millió forintba kerülő beruházás költségeit a vasi Közúti Igazgatóság állja, de az érintett önkormányzatok és a megyei közgyűlés is támogatja a terv megvalósítását. Szabvány európai szinten Az Európához való csatlakozás európai szintű szabványügyi normákat is kíván, ezért a Magyar Szabványügyi Hivatal az Európai Vizsgálati és Tanúsítási Szervezet munkájában is részt vesz a jövőben. A munkát segítő szabályozó, szabványosító, vizsgáló, ellenőrző szervezetek, gyártói és fogyasztói érdekképviseletek jelentkezését november 15-ig várják. A KISOSZ Phare segélye Együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA), valamint a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ). Az MVA ebben az évben a Phare segélyből 23 millió ECU-t fordíthat képzési programjaira. Az oldalt szerkesztette: Faragó Zoltán A közeljövőben fognak megalakulni a kereskedelmi, az ipari és a kézműves kamarák. Milyen feladatokat fognak ellátni ezek a szervezetek? Nos, az alábbi tevékenységi körök a legfontosabbak: Cégregisztráció: A kamarák tagjaikról és azok gazdasági tevékenységéről nyilvántartást vezethetnek. Kereskedelem-fejlesztés: A kamarák részt vesznek a nemzetközi kereskedelmi forgalomban szereplő hazai áruk piacra juttatásában. Vásárokat, kiállításokat, konferenciákat és más rendezvényeket szerveznek. Partnerkereső és közvetítő szolgálattal segítik az üzletfelek találkozását. Piacvédelem: Kezdeményezik a dömpingellenes és a piacvédelmi intézkedések meghozatalát, közreműködnek vitás ügyek rendezésében, jogszabályokba ütköző magatartás esetén eljárást kezdeményeznek. Nem csak általában jósolt gazdasági fellendülésből fakadó aranykort az ezredfordulóra, hanem már 1995-re erősödő konjunktúrát is jelzett. A kibontakozó, és - mint mondotta - „hosszútávra szóló gazdasági dinamikában a közép-kelet európai reformfolyamat máris kiszélesedett” és „a gazdaság mutatói Cseh-, LenUzleti magatartás és etika: Felügyelik az üzleti forgalom biztonságát, a piaci magatartás tisztességét és a hatósági engedélyhez kötött tevékenységek végrehajtását. A kamarák a fogyasztókat károsító tagot az etikai szabályzat szerint figyelmeztetik, súlyos esetben pert indíthatnak ellene. Elmarasztalják a gazdálkodók széles körének jó hímevét sértő vagy veszélyeztető tagjaikat. Felügyelik és minősítik tagjaik vásári, kiállítói tevékenységét. Okmányhitelesítés: Kiadják az árukra vonatkozó származási igazolásokat, kereskedelmi okmányokat és elvégzik azok hitelesítését. Tanácsadás: Szakmai tanácsadást nyújtanak a magyar és külföldi jogszabályokról, felvilágosítást adnak kereskedelemtechnikáról, minőségügyről és iparjogvédelemről. A gazdaság általános érdekeinek érvényesítése: A karnagyéi- és Magyarországon felfelé mutatnak”. Kételkedjünk? A mi valóságunk persze alapos okokkal szolgál a fejfájásra. De miért ne hihetnénk abban is, amivel a Wall Street Journal első oldalára kerültünk? Az egyebek között a Petőfi Nyomdát dicsérő kecskeméti keltezésű elemzésében írja a New York-i lap, hogy Lengyel-, rák fellépnek a gazdasági tevékenységet folytatók érdekeinek érvényesítésére. A piacgazdaság működését akadályozó vagy korlátozó jogszabályok módosítását, hatályon kívül helyezését is kezdeményezik. A gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályok, kormányzati és önkormányzati döntések meghozatala előtt meg kell kérni az országos gazdasági kamarák véleményét. Képviselik a vállalkozás jogának és a gazdasági verseny szabadságának érvényesülését is. Szakképzés, továbbképzés: A szakképzési törvénynek megfelelően felügyelik a szakképzés gyakorlati oldalát, végzik a vizsgáztatás és mester- képzés teendőit. Közigazgatási feladatok: A kamarák eljárnak a hatáskörükbe utalt közigazgatási ügyekben, a gazdasággal összefüggő államigazgatási feladatok ellátásában. Cseh-, és Magyarország „a problémák ellenére gyorsan közeledik a nyugati világ termékszínvonalához, és inkább előbb, mint utóbb, versenytársként is jelentkezik”. Végezetül egy gesztus. Richard Halbrooke amerikai külügyi államtitkár-helyettes bejelentette: ezentúl - a történelmi folyamatosság alapján - Washingtonban hivatalosan is Közép-Európának nevezik térségünket, megkülönböztetve azt Kelet-Európától. Az ukrán határtól marad a régi név. Kuala Lumpur és Mexikó City után az idén Budapesten nyitotta meg harmadik éttermét a Bombay Palace étteremhálózat. A néhai Opera étterem helyén megnyílt vendéglátóhely kedd esti megnyitóján a tulajdonosok elmondták: magyar, angol és amerikai befektetők hozták létre az indiai éttermet egymillió dolláros ráfordítással. Az erősen fűszerezett ételeket, szárnyasokat, marha- és disznóhúsból, illetve tengeri halakból készült eledeleket faszénnel táplált agyagkemencében készítik el. A zsírszegény ételeket 24 órán át marinírozzák, vagyis a húsokat fűszeres joghurtban pácolják. Az indiai konyha ételei bizonyára ínycsiklandóak. Arra a kérdésre, hogy a személyzettel és a nyersanyagokkal együtt nem kerülnek-e be a rettegett pestisvírusok az országba, a tulajdonosok elmondták: a négy konyhaséf már a járvány kitörése előtt megkapta vízumát, s Magyarországon egészségügyi vizsgálaton esett keresztül. A felhasznált nyersanyagok közül a fűszerek Londonból érkeznek, a mélyhűtött halféleségeket Indonéziából, a húsokat és zöldségféléket pedig a budapesti piacokról szerzik be. Édentől keletre, Ukrajnától nyugatra Békési pénzügyminiszter keserű pirulaként tálalta az országnak az idei pótköltségvetést, dr. Otto Schlecht professzor azonban, a német Ludwig Erhard Alapítvány köztiszteletben álló elnöke csupa jót ígért a világnak, és benne nekünk is. Tulajdonos, név- és rendszerváltások után is talpon maradtak A gyár látképe száz esztendővel ezelőtt, a kezdetek kezdetén A Herczeg István és Szvir- csek Ferenc szerkesztésében megjelent jubileumi gyári kiadványban az alapítással kapcsolatban a következőket olvashatjuk: ... Salgótarjánban Keszler Antal, Böhm Béla és Bauer Miksa kereskedők és zálogház-tulajdonosok 1894. május 8-án kapták meg a telepengedélyt egy vasöntöde és gépgyár felépítéséhez. Ekkor a Székesfővárosi Csatornázási Művek, valamint a MÁV rendelésére öntvényeket és féktuskókat gyártottak. Később itt alapítottak egy részvénytársaságot „Hirsch és Frank Budapest Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntöde” névvel. Ez annyira beivódott a város lakóinak tudatába, hogy a háború után még hosszú ideig a „hol dolgozol?” kérdésre „a Hirsch-gyárban” - volt a válasz. Legnépszerűbb a kályha A legnagyobb sikereiket a kályhagyártásban érték el, de a ’20-as évektől népszerűek voltak a háztartási eszközök, a zománcozott öntöttvas edények és a különféle tűzhelyek is. A harmincas évek közepén például csaknem 2700 termékfélét állítottak elő! Most ismét lépjünk előre egy nagyobbat a gyár életében, és álljunk meg egy rövid visszatekintésre a háborúnál. Gránát és fegyveralkatrész A világégés kitörésétől a kizárólag közszükségleti cikkeket termelő üzem kedvezőtlen helyzetbe került. A foglalkoztatottság érdekében a nagyobb hadiüzemektől elvállalták a kézigránátok és egyéb fegyveralkatrészek gyártását. Ezen kívül tízezer sínszánra és ötezer rajkályhára kaptak megrendelést. Á dióhéjba zárt régmúlt történései után a közelmúltból villantunk fel néhány érdekesnek mondhátó epizódot, mely előfuszázalékban állami kezelésbe került. A cégbírósági bejegyzés szerint 1949. június elsejétől Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár néven folytatja tevékenységét a korábbi gyártmányszerkezetével. 1949-ben kályhából 20 ezer, tűzhelyből pedig 32 ezer darabot állítottak elő. Ebben szerepe volt annak, hogy saját erőből és kivitelezésben megkezdték az üzem korszerűsítését. Ezzel egyidő- ben 1950-ben elindult a szakosodás. A tűzhelygyártás mellett megmaradt a szürke- és tem- peröntvény, valamint a zár- és lakatkulcsgyártás. 1954-ben pedig már itt gyártották az ország tűzhelyeinek 84, a kályháknak pedig 64 százalékát. Ezt a korszákért á dinamikus termeA száz évet több mint három történelmi időszaknak szokták nevezni a történetírók. Ennyi esztendőt tudhatnak maguk mögött a közismert, régi néven, a Salgótarjáni Tűzhelygyár, illetve a mai nevén, az SVT-Wamsler Háztartástechnikai Részvény- társaság ma élő, eredményesen munkálkodó dolgozói, a gyárért fiatalságukat, és egészségüket feláldozó nyugdíjasok. Az ilyenkor szokásos ünnepi megemlékezés során csupán néhány fontosabb epizód, esemény megemlítésére van lehetőség. Olyanokra, amelyek történelmi fordulópontot jelentenek az elmúlt évszázadban, amely táplálja az egészséges lokálpatriotizmust. tára a mai valóság egy-egy szeletének. A tulajdonosváltás az összes nagybank állami ellenőrzés alá vételével kezdődött. A nógrádi üzemeket finanszírozó Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. államosításával a Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntöde az üzemek államosításakor már 85 lésnövekedés jellemezte, a gyár létszáma háromezer fő körül stabilizálódott. Később megszüntették a kályhagyártást, majd újra visszakapták. 1955-ben már 22 ezer tűzhelyet készítettek. Az 1959. január elsejei országos átszervezéssel a gyár jogállása megváltozott. A Zománcipari Művek Salgótarjáni Gyáregysége néven termelt tovább, újra elvesztve önállóságát. A korszerű fűtéstechnikához való alkalmazkodás újabb kihívást jelentett a dolgozók számára. Ennek kielégítésére újabb gyári rekonstrukcióra került sor, ami 1963-ban megindult, majd azt követően be is fejeződött. Az Ignis, Bástya, Szépasszony, Béke tűzhelyek és kályhák visz- szavételével az ország egyedüli tűzhely- és kályhagyártójává vált a gyár. Ugyanakkor megteremtették a gáz- és elektromos tűzhelygyártás feltételeit is. A mai készülékek első elődje a Fővárosi Gázmüvektől átvett T3-as típus volt. Olajkályha, hulladékégető... A gyár történetében 1981. január elseje ismét fontos dátum volt, mert ekkor ismét visszanyerte önállóságát. Ettől kezdve Salgótarján Vasöntöde és Tűzhelygyárként termelt, gazdálkodott 1992-ig. Ezt az időszakot a gyártásban a következők jellemzik: az olajkályha, az elektromos tűzhely, a hulladékégető-gyártás, a szabadidős termékek, a grillek előállításának meghonosítása mellett nő a magas feldolgozottságé öntvények, saját gyártású célgépek előállítása. A közélet fontosabb eseményei az 1990-ben újjáválasztott vállalati tanácshoz kötődik, melynek elnöke Mede Sándor lett. Az 1993 májusában lezajlott üzemi tanácsválasztásokon ugyanő kapott bizalmat. A rendszerváltást követő években az SVT az új világpiaci viszonyok között is folytatta a gazdálkodást, majd átalakult. Német tőkéstárssal Kétéves előkészítő munka után, 1991. június 1-től a gyár megszűnt mint állami vállalat és részvénytársasági formában működik tovább SVT-Wamsler Háztartástechnikai Részvény- társaság névvel. Az rt. egymil- liárd alaptőkével alakult meg. Ebből 30 százalék a német cég tulajdona, 70 százalék pedig az Állami Vagyonügynökség tulajdonában maradt. Ez év május 24-én került sor a gyár privatizációjára. Az ünnepélyes aláírás azt jelentette, hogy a gyár menedzsmenje mellett a dolgozók közül az MRP (Munkavállalói Résztulajdonosi Program) lékek gyártása. A kapacitás az összetételtől függően évi 180-240 ezer készülék előállítását teszi lehetővé. Az értékesítésben az export részaránya és jelentősége folyamatosan növekedett. A termékek 50-60 százaléka kerül külpiacra. A legfontosabb a német piac, emellett Ausztriában, Olaszországban, Francia- országban és Finnországban is kialakultak a kapcsolatok. A részvénytársasággá válással a társaság átvette a Wamsler cég olajkályháinak és szilárdtüzelésű készülékeinek gyártását. A gyár eddigi vezetői Ide kívánkozik a gyár vezetőinek névsora is: Bucsovszky István, Hirsch Károly, Ra- lisch János, Roller Benő, Sztareczki István, Ralisch János, Hölzi Ármin, Herczeg József, Hölzi Ármin, Roller Benő gondnokok, Bréh Árpád, Hehl Antal, Wéber János gyárvezetők, Horváth Géza gyárfőnök, Tárnái István igazgató, Bozó György vállalatvezető, Kovács Miklós vállalat- vezető mérnök, Németh Gyula A modern központi irodaépület a Rákóczi úton keretében 572-en váltak résztulajdonossá. A legjelentősebb változás az irányító testületekben történt. Az új részvénytársaság termelésében is meghatározó a háztartási és fűtőkészüigazgatóhelyettes, Kovács János, Fodor Sándor, Oravecz László, Longauer József, Dia- novszky Gyula, Gressai Sándor igazgatók, Gressai Sándor vezérigazgató. V. K.