Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-31 / 256. szám

4. oldal Olvasóktól - Olvasóknak 1994. október 31., hétfő A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. EZ A HELY EZER FORINTOT ER - KÜLDJÖN EGY TÖRTÉNETET! Titulusok A diósjenői római katolikus templomban történt az eset. Szokásban volt, hogy a szentélyben oldalt lévő szé­kekre ültették a vendég papo­kat, s itt volt a falu elöljárósá­gának a helye is. A község jelzője is rendszeresen itt foglalt helyet. Egy alkalom­mal a szokásosnál is nagyobb gyülekezet jelent meg a temp­lomban, s a kicsit késve ér­kező jegyző meglepődve vette észre, hogy a helyét el­foglalták. Egy siheder le­gényke ült rajta. Miután már megkezdődött a mise, nem tehetett egyebet, megállt a bejáratnál, és merőn figyelte a betolakodót. Mikor tekintetük véletlenül összeta­lálkozott, begörbített ujjával intett neki, hogy jöjjön ki. Az ifjú azonban a fejét rázta, je­lezvén, hogy nem hajlandó. A jegyző kényszerűségből a hátsó sorokban ülve hallgatta végig a misét, ám annak befe­jeztével elkapta a bátor ifjút.-Tudod-e fiam, hogy ki vagyok én? - Választ sem várva folytatta: — Én vitéz Kámory Lajos vagyok, Diós- jenő jegyzője, s ha így intek neked, az azt jelenti, hogy gyere ide! A legényke az első meg- szeppenés után kihúzta ma­gát, és felbátorodva így szólt:- Én pedig méltóságos báró gavozsdiai Sváb Sán- dorné kocsisa vagyok, a Misa, s ha így intek a fejemmel - ismét rázni kezdte -, az azt je­lenti, hogy nem. Végh József Diósjenő MIÉRT NINCS, AMI VAN? Az önkormányzat segítségében bíznak a balassagyarmatiak Illemhely, mely az enyészeté, és nem a város lakóié Balassagyarmat, Rákóczi út 23. Két körzeti orvosi rendelő, bőr- és nemibeteg gondozó, iskolaorvos. Naponta számos beteg keresi fel. Természetes a várakozás. Az ember szerve­zetében a biológiai folyama­tok működnek. Szeretne könnyíteni magán. Felkeresi az erre a célra kiépített helyi­séget. Meglepődve tapasz­talja, hogy az illemhely ajtaja zárva. Érdeklődésére tájékoztatják, hogy az intézmény önhibáján kívül kénytelen a legvégső esetben ezt a megoldást válasz­tani aiért, hogy a higiéniás sza­bályokat betartsa. Az okok: az intézmény il­lemhelyét veszi igénybe az is, akinek nem lenne szükség or­vosi ellátásra, mivel a vállalko­zásba kiadott városi illemhely a mai napig (október 26.) nem üzemel. így a helyiség látogatói között akadnak olyanok is, akik szenvedélyesen gyűjtik a mosdó csaptelepeit, az öblítő­tartály alkatrészeit, és így azo­kat le is szerelik. Ennek követ­keztében már nem lehet rendel­tetésszerűen használni a helyi­séget. Az intézmény mindig pó­tolja a hiányzó alkatrészeket. Ha saját javítószolgálatuk sür­gősséggel nem tudja vállalni a munkát, akkor a városi Ga- meszt kérik fel a gyorsszolgá­latra. Sajnos, hasztalan a tüs- ténkedésük, mivel szélsőséges esetben már másnap intézke­désre kényszerülnek. Talán az önkormányzat se­gíthetne, megbízhatna valakit az „objektum” őrzésével addig is, amíg nem kényszeríti a vál­lalkozót a városi illemhely mű­ködtetésére. Bük Jenő, Balassagyarmat Szerkesztői üzenetek „Egy olvasójuk” aláírással kül­dött levélre válaszoljuk: az ügyeletes riporterek nem a fénykép közlésében látják a lé­nyeget, hanem abban, hogy a hozzájuk fordulók ügyes-bajos dolgait sikerüljön sínretenni. így tehát a közeljövőben sem áll szándékunkban azt közölni. * * * Babka László evangélikus lel­késznek üzenjük, Egyházas- dengelegre: Levelét megkap­tuk, kérésére a cikket nem kö­zöljük. Meghívását köszönettel vettük. Élni fogunk vele. * * * Örömmel vesszük a „Küldjön egy történetet” című pályáza­tunkra szép számmal beérkező leveleket. Ezúton közöljük a szerzőkkel, hogy azok közlése a beérkezés sorrendjében törté­nik. * * * Kérjük azt a levélírót, aki név nélkül, a fiatalok nevében rea­gált a nyugdíjasok vélemé­nyére, adja meg nevét, hogy le­velét közölni tudjuk. Fáradozá­sát előre is köszönjük. Az oldalt szerkesztette: Kovács Margit Ml TÖRTÉNT A KISGÓLYÁKKAL? Köszönet a melegszívű emberek fáradozásáért A szeptember 24-25-i Nógrád Megyei Hírlapban jelent meg Trosztovszki János bátonyterenyei lakos felhívása a kisgólya megmentésére. Igazgatóságunk már a madár Hortobágyra való elszállításának előkészítésén dolgozott, amikor salgótarjáni irodánk telefonos üzenetrögzítőjén újabb kisgólyáról érkezett bejelentés. Széles Sándorné jelentkezett Drégelypalánkról. Elmondta, hogy náluk is van egy kisgólya, amelyet már nyár óta nevelnek, s szeretnék, ha a másikkal együtt ez is elkerülne a gondozó telepre. Rohanó világunkban alig jut idő az embereknek arra, hogy egymásra figyeljenek. Jóleső érzés volt nekünk tu­domást venni arról, hogy a két család sérült, magára maradt kisgólyák megmentéséért „szó­lalt meg”, s nagy türelemmel és szeretettel gondozták a mada­rakat. Szeptember 28-án, a nemzeti park munkatársa, Kovács Géza tájvédelmi körzetvezető vette át a Széles családtól a kisgólyát. Másnap Salgótarjánban ta­lálkozott a bátonyterenyei és a drégelypalánki kisgólya. Innen indultak a hortobágyi madárotthonba, ahol mintegy ötven társuk várta őket. Bízunk benne, hogy tavaszra megerősödve, társra találva, társaikkal együtt újabb gólya­fészkeket raknak, mindannyi­unk örömére. Köszönjük a két család oda­adó fáradozását. Hisszük, hogy lesznek köve­tőik. Köszönjük mindenkinek a gólyák sorsáért való aggódást és törődést és a Nógrád Megyei Hírlapnak, hogy helyt adott a felhívásnak. Adjon mindannyiunknak megnyugvást, hogy érző szívű társak között élünk, s talán több figyelemmel leszünk majd egymásra is. Varga Ferenc igazgató Bükki Nemzeti Park igazgatósága Kedves látvány nyaranta a gólyafészek Archív fotó Fogadószobánkból: Aki már fiatalon tudja, mi a szegénység Nem mondhatjuk még, hogy a jognak asztalánál mindenki egy­aránt foglal helyet. Míg vannak, akiket a házasság tesz tönkre, sokakat az abból való kilépés. És törvény ide vagy oda, a távo­zók olykor arra kényszerülnek, hogy erős emberekkel menje­nek vissza a közös lakásba, hogy elvigyék onnan, ami az övék. De nem mindenki alkalmas a közelharcra.-Az én idegeim már tönk­rementek, de a gyerekeimet szeretném megvédeni - mondja sírva a Salgótarján környéki, 37 éves fiatalasszony. Ő már nem tartozik azok közé, akik házas­ságát a szegénység tartja össze, de az életén az sem segített so­kat, hogy tavaly augusztusban beadta a válópert. Mint mondta, az első tárgyalás után is együtt laktak a férjével a közös lakás­ban, de a férj brutalitása miatt sok éjszakát kellett máshol töl­teniük, míg végül három gyere­kével együtt elköltöztek. Január óta nem is voltak ott, de minde­nük a lakásban maradt, ahová a férje nem engedi be őket. Csa­ládi életükbe többször kellett már beleavatkoznia a körzeti rendőrnek - azóta is, amióta kü­lön élnek. A gyerekek jól ta­nulnak, versmondó versenye­ken vesznek részt, színjátszó csoportban szerepelnek, de a rokkantnyugdíjból, amit anyjuk kap, nagyon nehezen élnek mind a négyen. Sokszor a gyógyszerét sem tudja kivál­tani, mert annak árán három napra elegendő kenyeret vesz inkább - mondja az asszony, és mutatja: lyukas cipőben jár, a lakásban maradt ruháit a férj élettársa hordja, a kislánynak nincs kabátja, pedig a lakásban négy is van. Még fizeti a házas­ságban közösen felvett szemé­lyi kölcsönt. Baj az is, hogy közel laknak egymáshoz a férjével. Salgótar­jánba akartak költözni, több-* szőr adott fel hirdetést, amiben olcsó albérletet keresett, de senki nem jelentkezett. Szakvé­lemény szerint a lakás meg­osztható. Aki már próbálta, tudja, hogy ez mit jelent. A kö­zös tulajdonú fedél alatt már nem lehet élni, meg kellene egyezni az eladásról, de a férj nem akar kiköltözni. Megoldást jelentene, ha al­bérletbe költözhetne. Abban bí­zik, hogy Tarjánban valamilyen munkát is találna. Ha végre ret­tegés nélkül élhetnének. Ésszerűbb szemétszállítás kellene A minap felkerestem a pol­gármesteri hivatalt, és az al­polgármesterrel kívántam be­szélni. De mivel szemét-ügy volt a témám, azt tanácsolták, menjek a 237-es szobába, majd ott segítenek problé­mám megoldásában. El is panaszoltam , hogy a Csillagház mögötti kis téren, a javító vállalattal szemben óriási szeméthalmaz gyűlik össze, és még egyszer sem láttam, hogy eltávolították volna. Az illeté­kes előadó közölte, hogy a Ri- tas-szal van szerződésük, és annak kell elszállítani a szeme­tet. No, de ha ez a cég nem szál­lítja el, csak ami a konténerben van, és körülötte napról-napra gyűlik a hulladék, kitéve a szél szeszélyének, akkor mitévők legyünk? - próbáltam tovább fejtegetni ezt az ügyet. S a vá­lasz: ők a felelősek érte. Bátor­kodtam arra is rákérdezni: emi­att terheli-e mulasztás a szerző­déskötőket? Hát nem tudnak mit tenni, mert hát a vállalatnak is meg kell élnie - volt a válasz. Persze ez engem egy csöppet sem nyugtatott meg. Lesben áll­tam. Október 24-én jött is a Ri- tas-kocsi, felvette a teli konté­nert és elment, majd pár óra múlva visszajött az üressel. Kérdem én: nem lenne éssze­rűbb, ha üres konténerrel jönne, letenné azt, és elvinné a telit? Kmetyi Ferenc, Salgótarján OLVASÓINK KÉRDEZTÉK - JOGÁSZUNK VÁLASZOL Mi a széljegy a tulajdoni lapon? Olvasónk egyik ismerősének jelentős összegű kölcsönt adott meghatározott kamatkikötéssel és teljesítési határidőt szabva. A határidő eredménytelen eltelte után tudta meg, hogy a ,jó ismerős” másoktól is kért és kapott kölcsönöket vállalkozásá­nak beindításához. A vállalkozás hamar csődbejutott, és a jó­hiszemű hitelezők csak azt követően ismerték meg a valós helyzetet. Most másokkal együtt olvasónk is fut a pénze után. Az adós fizetőképtelen, de ajánlatot tett az ingatlanát ter­helendő jelzálogjog bejegyzé­sének lehetőségére. Olvasónk a fentiek ismeretében szemé­lyesen érdeklődött a földhiva­talban, ahol azt közölték vele, hogy az adós ingatlanának tu­lajdoni lapján elintézetlen szél­jegy van, ezért később érdek­lődjön a lehetőségekről. Olvasónk azt kérdezi, hogy mi az az elintézetlen széljegy? Ingatlant érintő jogváltozá­sok csak akkor jöhetnek létre, ha azokat az ingatlan-nyilván­tartásba (a tulajdoni lapra) is bejegyezték. Az ingatlan-nyil­vántartásba bármilyen jogot, tényt vagy adatot bejegyezni csak teljes bizonyító erejű ma­gánokirat, közokirat, ítélet vagy hatósági határozat alap­ján lehet. Ahhoz azonban, hogy a földhivatal a kért be­jegyzést teljesíthesse, a be­jegyzés alapjául szolgáló ok­iratnak (beadványnak) az in­gatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályokban meghatáro­zott alaki és tartalmi kellékek­kel kell rendelkeznie. Ezért a beadványt a földhivatal ügyin­tézője útján megvizsgálja az elintézés lehetőségének vagy akadályának felderítése céljá­ból. Ezután vagy bejegyzik a kért jogot stb., vagy ha szük­séges és lehetséges, megteszik azokat az intézkedéseket, ame­lyek az érdemi elintézés aka­dálytalan elhárítását célozzák. Ennek érdekében sokszor hi­ánypótlásra hívják fel az ille­tékeseket. Ha nem pótolják a hiányosságokat, a földhivatal a beadványban megfogalmazott kérelmet elutasítja. A fentiekre is figyelemmel a beadványokat rendszerint nem intézik el nyomban a beadás­kor - egyébként is a jogszabá­lyok határidőket biztosítanak az elintézésre. Arra figyelemmel, hogy a beadványok földhivatalba ér­kezése és elintézése között az azzal érintett tulajdoni lapot többen megtekinthetik, félre­vezetné a betekintőt, ha a tu­lajdoni lap nem hívná fel va­lamilyen módon a figyelmet az elintézésre váró beadványra. Erre a célra szolgál az úgyne­vezett széljegy! A széljegy egyébként nem más, mint az érintett beadvány iktatószáma (például: 1.320/1994.) és dá­tuma, melyet a tulajdoni lap érintett részére jegyeznek be. így a tulajdonjog bejegy­zése iránti kérelem esetén a széljegy a tulajdoni lap II. ré­szén - míg a teher vagy hasz­nálati jog bejegyzése iránti ké­relem esetén a széljegy a tulaj­doni lap III. részén kerül az utolsó bejegyzés alá. Olvasónk hivatkozott arra is, hogy ismerőse többektől kapott kölcsönt. Feltételez­hető, hogy az adós másoknak is tett a tulajdoni lapot is érintő ígéretet, esetleg már alá írt va­lami okiratot is, melyet az a földhivatalhoz is benyújtott. Ha a kérelem nem volt azonnal elintézhető, azt széljegyezték s miután a nyilvántartási be­jegyzések egymás mögött úgynevezett rangsort alkotnak, | a rangsoron belül az adott be- j jegyzés helyét az az időpont j határozza meg, amikor a be­jegyzés iránti kérelem a föld­hivatal iktatójához érkezett. Mivel az egymást kizáró be­jegyzések közül a rangsorban előbb álló érvényesül, újabb kérelem bejegyzésére csak ak­kor kerülhet sor, ha az előbb bejegyzettet már elintézték, bejegyezték, vagy elutasítot­ták. Jogszerű volt a földhivatali dolgozó tájékoztatása. Ennek ellenére javasolom, hogy ha bejegyzésre alkalmas okirat lenne olvasónk kezében, azt kérelem kapcsán saját érdeké- [ ben mielőbb juttassa el a föld­hivatalba, ne várja, míg esetleg más hitelezők megelőzik, és az ő követelését emiatt hátrább kell rangsorolni és figyelembe venni. Dr.Verebélyi Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents