Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-27 / 253. szám
4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1994. október 27., csütörtök INNEN-ONNAN A kárpótoltak részvénye A Citadella Kárpótlási Jegy Hasznosító (CKJH) Rt. részvényeit igénylők kárpótlási jegyeit a címletérték 165 százalékán veszik át készpénzért a jegyzési helyeken, ha a pénzen a befektető a CKJH részvényeiből jegyez. így a részvényjegyzésre fordított összeg - a kárpótlási jegy címletértékével 165 százalékra - leírható az adóalapból - annak 30 százalékáig. Tárgyalások az IMF-fel Befejeződtek a Nemzetközi Valutaalap szakértőivel folytatott budapesti tárgyalások. A jövő évi gazdaság- politikát és a költségvetést érintő kérdésekről vitát folytattak, és egyetértésre jutottak abban is, hogy a kormány hároméves gazdasági programjáról is konzultálnak. A jelentések eredményről nem számolnak be. Kiszolgáltatott a vevő A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 460 autókereskedőnél végzett vizsgálatokat a közelmúltban. Mind nagyobb teret kapnak az autóforgalmazásban a használt járművek, de a használt személyautók forgalmazásánál a rendeletben meghatározott előírásokat nem tartják be, a szerződéskötések során a vevők kiszolgáltatottá válnak. Szavatossági igényük érvényesíthetetlen, a kocsik valódi műszaki állapota ismeretlen. Az oldalt szerkesztette Faragó Zoltán Kevés a munka, de a betonkeverő nem áll meg A 95,8 százalékban ÁVÜ, 4,2 százalékban pedig önkormányzati tulajdonban lévő Nógrád Megyei Általános Építőipari Vállalkozási Kft. privatizáció előtt áll. (Az ország 18 hasonló építőipari cége közül eddig hármat privatizáltak.) A következő a tervek szerint a NÁÉV Kft. lesz, és nagyvállalatként szándékoznak magánkézbe adni. Mészáros György, a kft. ügyvezető igazgatója adott tájékoztatást a cég helyzetéről. Végső visszaszámlálás: határidők a gazdaságban Mészáros György ügyvezető igazgató- Köztes állapot a miénk. Nem maradtunk meg nagyvállalatnak, de nem is csuklottunk össze - mondta Mészáros György. - 1975-ig növekedtünk: a vállalat fénykorában 2000 fővel dolgozott, elég nagy piaci vonzáskörzettel. Akkoriban főleg lakásokat és közintézményeket építettünk. 1975-ben kezdődtek a gondok, amelyek 1982-ben elvezettek a szanáláshoz. 1982-től 1989-ig a korábban jól gépesített vállalat létszáma 1300 főre apadt, és újra jelentkeztek a gazdálkodási problémák. Ezek az 1992-es csődeljárásban csúcsosodtak ki. A tárgyalások sikeresek voltak: az állami vállalat átalakult, 1986 óta vállalati tanács irányítja, 1992-től pedig Kft.-ként tevékenykedik.-A korábbinál jóval kisebb piaci pozícióval...-Ha nem is főszereplőként, de újra a piacon vagyunk, adott esetben meghatározóak lehetünk. A cég nincs olyan állapotban, hogy minél előbb adjunk túl rajta, de azért hasznos lenne, ha jó gazda kezébe kerülne. Az elmúlt évek recessziója miatt viszont középvállalati szintre esett vissza, és pénzügyi, strukturális gondok nehezítik a társaság gazdálkodását. Adottságai azonban olyanok, hogy működését kedvezőbbé lehet tenni! Eszközállománya még mindig komoly értéket képvisel, ütőképes szakmai gárdával rendelkezik. Adósságösszetétele is sajátos: nem terheli bankhitellel járó magas kamatfizetési kötelezettség. Az elvállalt munkáit határidőre átadja. Az idén a 177 főre csökkent létszámmal a tavalyi termelési szint elérését céloztuk meg. Az első fél évben, ha a magas befejezetlen állományt is beleszámítom, akkor tervünk időarányos részét közel teljesítettük.-Mi kellene a piacon való térnyeréshez?-Tőke, amely biztos hátteret adna a hatékonyabb építőipari tevékenységhez! Olyan tőkeerőre, amely nem visszafejleszt, hanem a dolgozókkal együttműködve stabil munkahelyet biztosít, illetve újakat létesít.- A kft. vezetését foglalkoztatja a tulajdonszerzés?- Kicsit az események elején vagyunk. Nem ismerjük a pályázati feltételeket. A privatizációs csomagot sem vettük meg. A dokumentumok elkészítéséig, beadásáig hosszú idő van még hátra. Azt viszont tudjuk, hogy cégünk nem a vigye már valaki állapotában van - válaszolja az ügyvezető igazgató. Nem sokkal később az üzemi tanács elnökével, az MRP (munka- vállalói részvényprogram) szervező bizottság egyik tagjával, Bozó Pállal váltottunk szót a dolgozók esélyeiről.- Első lépésként felmértük az érdeklődés nagyságát - mondta. - Eddig a dolgozók több mint 90 százaléka jelezte részvételi szándékát, de a feltételeket még nem ismerjük. Az ÁVÜ adja meg a részvételi lehetőség arányát is.- Készpénzben, értékpapírban, vagy netán kárpótlási jegyben gondolkodnak a jövőbeni részvényvásárlók?- Az Építőipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége kidolgozta, milyen összeggel lehet munkavállalói részvényessé válni. A privatizácóban résztvevők egyébként készpénzben gondolkodnak. V. K. November 1-e: vágósertés állami felvásárlása; vágómarha állami felvásárlása; November 5-e: tehéntej-felvásárlási és -feldolgozási támogatás; November 6-a: statisztika a szálláshelyekről; November 8-a: áruforgalmi statisztika; November 9-e: kereskedelmi statisztika; November 10-e: információ az MNB-nek a jegyzett fizető- eszközökről; információ az MNB-nek a konvertibilis valutákról; információ az MNB-nek a valutákról; társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetése egyéni vállalkozóknak; tag után fizetendő társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék jogi személyiségű vállalakozásoknak; társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék; biztosítottak bejelentése; összesítő elszámolás a járulékról; összesítő elszámolás a járulékokról; Védővámok óvják a magyar árut, de mérsékelt áremelkedés várható A kormány döntése alapján november 1-jétől mintegy 280 mezőgazdasági és élelmiszeripari termék importvámja emelkedik, ami termékenként eltérő mértékű, átlagosan a jelenlegi szint kétszeresét meghaladó behozatali terhet jelentenek. Az intézkedés célja a hazai termelők piaci helyzetének javítása. A magyar agrárágazatnak az elmúlt időszakban nemcsak egyes hagyományos exportpiacok elvesztésével, illetve beszűkülésével, hanem a jelentősen visszaeső belső fogyasztás mellett a dinamikusan növekvő import kiszorító hatásával is szembe kellett néznie. Az utóbbi néhány évben 60-80 millió dollárral növekedett a közvetlen fogyasztást szolgáló élelmiszer- ipari termékek behozatala. A külföldi áruk nem kis része a magyar támogatás többszörösét kitevő exportszubvencióban részesült. A november 1 -jétől életbe lépő döntés összhangban van azzal a nemzetközi törekvéssel, amelyik az agrárimporttal szembeni védelem központi elemeként a vámokat jelöli meg. Ezt a megközelítést a GATT keretében kialakított nemzetközi mezőgazdasági megállapodás rögzíti. Hatályba lépése időpontjának bizonytalansága, valamint a hazai agrárpiacon kialakult feszült helyzet indokolja, hogy már most bevezetésre kerüljenek a termelők által szorgalmazott és az ágazat védelmét szolgáló intézkedések. A vámemelés a tavalyi agrárimport 16 százalékát érinti, így nem várható a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek árának jelentős emelkedése. Ugyanakkor javulhatnak a hazai áruk értékesítésének lehetőségei, hiszen kiegyenlítettebbé válnak a piaci versenyfeltételek. Az ipari és pénzügyi tárca rendelete a változásokról a Magyar Közlöny október 26-i számában jelent meg. Száz nap, amely egyáltalán nem rengette meg az országot (Folytatás az 1. oldalról) A magyar gazdaság szerkezeti problémáit jelzi például a fogyasztás és felhalmozás kedvezőtlen aránya, illetve a bankkonszolidáció ellenére is további tőkeinjekcióra szoruló, magas költséggel dolgozó pénzintézeti szféra. A mai gazdaság egyensúlyzavarainak folytatódása a legfőbb veszély. A következő évi stabilizációs és szerkezetváltoztatási politika megköveteli egyebek között az erőteljes antiinflációs erőfeszítéseket, a jövedelemosztozkodási arányok átrendezését. A kormányprogram elsőbbséget kíván adni a vállalkozásoknak: a tervezet megvalósítására eddig több, mint négy hónap állt a kormány rendelkezésére. Mennyit is valósított meg belőle, mire is számíthatunk? „Akárki mit ábrándoz, csak a vagyonos nemzet szabad." Széchenyi szavai ma is megállják a helyüket, de napjaink gazdaságát az veszélyezteti, hogy a gazdaság egyensúlyzavarai állandóvá váltak. Csalódás hátán csalódás Csalódtak a vállalatokat, vállalkozásokat tömörítő kamarák is a kormány most meghirdetett gazdaságpolitikájában. Azt várták, hogy az új kabinet feloldja, •és megoldja a magyar gazdaság súlyos, belső ellentmondásait. Szerintük ez nem történt meg, sőt a legújabb intézkedésekkel még tovább sújtották a tőke és pénzszegény vállalkozásokat, elsősorban a kisvállalkozókat. A Békési program a kilábalási lehetőség reményét villantotta fel a vállalkozások előtt. (Igaz a megvalósítása együtt jár a szociális ígéretek megszegésével.) A kompromisszumok elvennék a válságkezelő program hatékonyságát, hiszen a megállapodások csak addig hajthatók végre, amíg finanszírozhatók. Az elméleti közgazdaságtan szakemberei képesek a legpontosabban megérteni az eltelt közel 140 nap eseményeit. Néhány általános dologra azonban bárki felfigyelhetett: ez az idő kevés a véleményalkotásra, a gazdasági program értékelésére. Lényeges változás eddig nem volt (várhatóan november elseje után lesz), az új gazdasági irányítás hatásáról érdemlegesen körülbelül egy év elteltével beszélhetünk. Hogyan folytatódik a banki adóskonszolidáció, eltörlik-e a minimála- dót, bevezetik-e az átalányadózást, megtörténnek-e az egyre többet hangoztatott privatizációs felülvizsgálatok? A kérdések megválaszolása még várat magára, csak találgatni lehet, és az érintettek meg is teszik ezt. „Engem az APEH tesz tönkre” Másképp ítélik meg a helyzetet a kisvállalkozások, az egyéni vállalkozók, a bankok. Hölgy ismerősünk büfét vezet a belvárosban. Törzsközönsége elsősorban az ifjúság, akik meg vannak vele elégedve. A gazdasági események kapcsán elmondta:- Nagyon fel vagyok háborodva, eddig is rossz volt vállalkozónak lenni, most, ebben az évben meg még rosszabb! Az állandó áremelkedés engem is emelésre kényszerít: ezzel csökken a forgalmam, az alacsony szinten lévő ivási kultúra meg egyre lejjebb süllyed. Hiába teremtettem barátságos környezetet, a vendégeimnek nincs pénze, elpártolnak tőlem — talán egy kocsmába. Sok a szóbeszéd a vállalkozók között, nagy a bizonytalanság. Nem tudjuk, hogy mi lesz, mire számíthatunk a jövőben . . . Elégedetlenségemet a kormány tevékenységéről csak egy elégtelen fejezi ki... Egy salgótarjáni egyéni vállalkozó is csalódott a meghirdetett gazdaságpolitikában. Szerinte mást ígért a kormány, mint amit csinál. A vállalkozási feltételek javítása helyett egymást követték és követik az áremelkedések és az adóterhek. Ezek összességében erősen csökkentik a vállalkozó amúgy is szűkös pénzeszközeit. Fizessek, vagy jöjjön a csőd? A családi kisvállalkozás vezetője még nem érezte meg az új gazdaságpolitika hatását. Ügy gondolja, az talán majd november 1-je után lesz érzékelhető. A vendéglátóipari vállalkozás a pénztelenséget, a forgalom visszaesését nehezen vészeli át, de ez inkább az előző kormány „eredménye”. A legnagyobb problémának a protekcionizmust érzi, mely elsősorban az adóhatóságon keresztül érintette őt. Véleménye szerint a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatti vétséget túlságosan keményen szankcionálták, így az országban a legmagasabb (be nem fizetett) bírsággal sújtották vállalkozását. Amennyiben kifizetné a büntetést, az a csődöt jelentené, mivel a család egyetlen jövedelemforrása szűnne meg. A kabinet eddigi tevékenységét erős közepesre, az adóhatóságét elégtelenre minősítette. Hogyan ítéli meg a kormány első száz napját és gazdasági intézkedéseit a Balassagyarmati Finomkötött Rt. ügyvezető igazgatója. Béres József?- Véleményem szerint a jelenlegi kormány folytatja elődje rossz gazdaságpolitikáját. Intézkedései az elvonásokra, a terhek további növelésére irányulnak. Nagy csalódás számomra, hogy legálisan működő, a terheket becsülettel fizető egyének, vállalkozások ellen irányulnak az új rendeletek. A fekete gazdaság a tisztességtelen jövedelmek megadóztatása továbbra is elmarad. A tervezett adó- és áremelések jelentős inflációt indítanak el. A munkahelyemen is, amely versenyszférában termel, a munkatársak morálja napról napra csökken, jövőjüket kilátástalannak tartják. Ha osztályozni kellene a kormány eddigi tevékenységét, azt elégségesnek ítélném! Hogyan vélekedik Rács Géza, a salgótarjáni Color Mozaik Kft. ügyvezető igazgatója?- Első és legfontosabb, meg kell szoknunk azt a tényt, hogy a választási szólamoknak és ígéreteknek csak a töredéke valósítható meg a gyakorlatban. Ez minden kormányra többé-kevésbé, de áll. A jelenlegi kormány eddig semmiféle, a gazdaság élénkítését elősegítő intézkedést nem tett, kivéve talán az utóbbi napokban bejelentett élelmiszervámtarifa-növe- lést. Ahhoz, hogy a gazdaság a jelenlegi bénultságából kimozduljon, meg kell szabadítani a vállalatokat a bankok, az APEH, valamint a TB részéről rájuk nehezedő erkölcstelen és indokolatlan kamatterhek tömegétől! Akkor is, ha ezeket a kamatterheket hatályos törvények segítségével átminősítik járuléktartozássá. Ebben az irányban is látszik valami pozitív, de bátortalan kísérlet az elmozdulásra. Végül pedig, ami szintén ígéret volt, és még marad is, hogy a bankrendszert gyökeresen átalakítják és működőképessé teszik. Ehhez sürgősen törvény kell, de olyan, amelyik lehetővé teszi a magánbankok létrehozását is. Jót jósolni? Nincs miért... A magyar gazdaság egészében a kialakult feszültségek miatt az üzleti élet mozgástere is leszűkült, a kitörési esélyek csökkennek. Az idei évre ösz- szességében stagnáló, vagy legfeljebb enyhén emelkedő gazdasági összteljesítményt jósolnak a szakemberek. (Á kisvállalkozók véleménye nem látszik megerősíteni ezt a várakozást.) A bizonytalanság visszafogja a vállalkozói kedvet is. Jó lenne, ha a lehetőségek a jövőben inkább bővülnének, de ehhez a megfelelő jogi keretet is biztosítani kellene, ami pillanatnyilag rengeteg sok ellentmondást, kétértelműséget tartalmaz. Márton I. - Venesz K. Bűvészmutatvány a számlával: a vállalkozók legfőbb ellensége a nyugtaadás? Gy.T.
