Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-25 / 251. szám

1994. október 25., kedd Rétság Es Környéke 5. oldal A parancsnok lapátja L etolták a tűzoltóparancs­nokot. Azt mondták neki a kert végében ácsorgó embe­rek, hogy mit idegeskedik, majd jönnek a tűzoltók. A ház meg közben égett. Fábián János megcsóválta a fejét. Nagyot köpött a mar­kába, s munkához látott. Merthogy még mindig azt vallja: a bajban mindenkinek kötelessége segíteni. Éppen ezért a tűzoltónak állandóan készenlétben kell állnia. Fia a rétságiak megbízott parancs­noka - amúgy tűzoltó főhad­nagy - bárhova útra kel, ko­csijának csomagtartójában ott a lapát meg a terepszínű ruha. Megtörtént már nem egyszer, hogy előbb ért oda a helyszínre, mint a Vácról vagy Balassagyarmatról ri­asztott fecskendős kocsik. Ilyenkor amit lehet, megtesz annak érdekében, hogy minél kisebb legyen a kár. Mozgó­sítja például a bámészkodókat is, S a többség megérti, és se­gít neki. Rétság kisváros, nincs is önálló tűzoltósága. Az önkén­tesek csapatában tizenöten vannak. Korábban, ha nagy volt a baj, a parancsnok neki­állt telefonon riasztani az em­bereket, mostanában azonban már egy lépéssel közelebb vannak ahhoz a szinthez, amit egyébként normálisnak lehet nevezni. Nemrég ugyanis vet­tek három rádiót, így baj ese­tén Fábián János pillanatok alatt riaszthatja a szertárban álló fecskendős kocsi vezető­jét és az önkéntesek parancs­nokát. A többieket azután már hárman igyekeznek elérni. A riadólánc jól működik, de ez nem is csoda: régi, összeszo­kott csapat az övék. Szükség is van erre, hiszen Rétságon és vonzáskörzeté­ben részben a váciak, részben a balassagyarmatiak hívha­tók, ha a helyzet megkívánja. De ha nagyon sietnek az egy­ségek, akkor sem érnek a helyszínre húsz-harminc percnél korábban. Ilyenkor indul a rétsági önkéntes csa­pat, amely átlagosan tíz-ti­zenöt perc alatt mozgósítható. A z idén tartottak először kis ünnepséget Szent Flórián napján. Végre volt egy kis pénz a kasszában: egyszer Nőtincsre kellett rohanniuk, s mert sikerült a nagyobb bajt megelőzni, a helyi önkor­mányzat kiutalt nekik tízezer forintot. F.Z. Munkát kapnak az állástalanok? NEM EZEN GAZDAGODNAK MEG AZ ÖNKORMÁNYZATOK Kevesebb volt a külföldi vendég Nem panaszkodnak a vállalkozók: az idei idegenforgalmi sze­zon általában a legtöbb helyen szép pénzt hozott a konyhára. Az önkormányzatok viszont türelmesek, pedig a vendégjárásból egyelőre csak csurran-cseppen a települések kasszájába. Holnap, szerdán tartja soros ülését a rétsági képviselőtestü­let. A tervezett napirend sze­rint kla városatyák és -anyák egyebek között a helyi lakás- rendelet módosításával is fog­lalkoznak. Az előterjesztés azon a meg­állapodáson nyugszik, amelyet a városban júniusban megala­kult, Lakásbérlők és Lakástu­lajdonosok Országos Szövetsé­géhez csatlakozott helyi egye­sület képviselőivel kötött az önkormányzat előzetesen. A kompromisszumokon nyugvó egyez ség szerint a lakásokat a rendeletben jelenleg szereplő 100 százalékos forgalmi érték helyet 50-60 százalékos áron adják majd el azoknak a bér­lőknek, akik meg akarják venni. A javaslat szerint, ha va­laki a vásárláskor nem kér rész­letfizetést, további jelentős en­gedményeket kaphat. Rétságon mintegy 40 lakás van önkormányzati tulajdon­ban. A bérlők egyesülete - amelynek mintegy negyedszáz tagja van - hajlandó elfogadni, hogy a lakbéremelés elhalasz­tásáért cserébe a törvény adta egy év helyett három hónapon belül nyilatkoznak az érintettek arról, hogy meg kívánják-e venni otthonukat, vagy sem. Aki továbbra is bérlő szeretne maradni, az a jövő év elejétől várhatóan magasabb lakbért fog fizetni. A képviselő-testület emellett az idei költségvetést módosító döntést is hoz, illetve várhatóan megváltoztatja a közösségi munkavégzés szabályait tar­talmazó helyi rendeletét is. Az előterjesztés szerint a legalább hat hónapja jövedelempótló támogatásban részesülő mun­kanélkülit a lakosság vagy a te­lepülés általános szükségletei­nek kielégítésére lehet foglal­koztatni ilyen módon. A havi munkaidő azonban a 40 órát nem haladhatja meg. Ugyan­csak fontos szabály, hogy napi egy óránál kevesebbet nem le­het dolgozni, de nyolc óránál hosszabb sem lehet a műszak. A közösségi munkavégzéssel megbízott polgárt a jövedelem- pótló támogatás mellett díjazás is megilleti. A helyi rendelet- tervezet - a törvényi lehetőséget kihasználva - szankcionálni fogja azokat, akik nem tesznek eleget a felszólításnak, s nem akarnak dolgozni. Végső eset­ben ugyanis legalább három hónapra megvonhatják tőlük a jövedelempótló támogatást, ami azt jelenti, hogy egy ne­gyed évre minden jövedelemtől elesnek. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy például valaki­nek szakképzettségének nem megfelelő munkát is el kell vál­lalnia. A polgármesteri hivatal igyekszik a legmesszebbmenő­kig figyelembe venni a tanult szakmát, a korábban gyakorolt hivatást. Rétságon főleg szak­képzetlen állástalanok vannak. Nógrád megye déli részén kétségtelenül Bánk és Diósjenő neve a legismertebb a turiz­mussal foglalkozó szakembe­rek körében. Mindkét települé­sen az utóbbi évek­ben némi fejlődés jelei tapasztalhatók az idegenforgalom­ban. A befektetett tőke azonban vi­szonylag csekély. Bánkon például a Tengerszem fogadó tulajdonosa, Hu- gyecz József nyúlt mélyebbre a zse­bébe, amikor tavaly a már korábban is álló fogadó padlás­terén kis panziót alakított ki. A vál­lalkozó reményeit igazolni látszanak az idei eredmények, hiszen a hét két­ágyas és az egy négyágyas szoba csaknem az egész szezon alatt foglalt volt. A hűvösebb idő beálltával azon­ban tovatűnt a turis­tatömeg, s ma bár­mikor lehet náluk üres szobát találni. A településnek kétségtelenül a szép horgásztó és a strand a legnagyobb vonzereje. Az arra tévedő vándor még válogathat is, hiszen Bánkon áll aTó-mo- tel is, amely szintén nem tartozik a drá­gább szálláshelyek közé. A strandot az önkor­mányzat működteti. Ebből, va­lamint az üdülőhelyi díjakból juthat a falu kasszája közvetle­nül bevételhez. Az utóbbi tény­leg csak filléres összeg, hiszen naponta 20 forintot szednek vendégenként, s így évente jó, ha 50-60 ezer forint összejön. A közvetett haszon viszont ennél jóval nagyobb - mondják a helybeliek, mert a környéken nagyon sok a munkanélküli, s a családok egy részének a szo- báztatás, illetve a turistajárás­hoz kapcsolódó kereskedelmi Rétságon és környékén nem tartanak harci kutyákat. Dr. Kása Géza szerint korábban ugyan két háznál is volt pittbull terrier, ám az egyiket eladták, míg a másikat egy autó elütötte. A közelmúltban az országban történt két kutyatámadásról a tevékenység adja a megélhe­tést. Hasonló helyzetben van Di­ósjenő is. A Nógrád Megyei Idegenforgalmi Hivatal által fenntartott kempingben csök­kent a külföldi vendégek száma, a hazaiak viszont visz- sza-visszatémek a faluba. A te­lepülés nagy előnye Lénái t Já­nos polgármester szerint az, hogy a fontosabb börzsönyi tu­ristaútvonalak kiinduló-, illetve végpontja. A pihenni vágyók a táj szépségein kívül a strand hűs vizét is élvezhetik. Az utóbbit az önkormányzat bérbe adta, s mert a felhasznált vízért a vállalkozó csaknem 70 forin­tos köbméterenkénti vízdíjat fi­zet, a falu közvetlenül nem sok körzeti állatorvos azt mondta: egyetlen kutyafajta sem rossz­indulatú, bár vannak labilis idegzetű állatok, amelyek adott helyzetben képesek agresszívan fellépni. Egy normális kutya vi­szont inkább kitér az ember elől. hasznot húz az éppen csak null­szaldós üzletből. Közvetve vi­szont itt is jelentkezik bevétel, hiszen a turizmusra települt ke­reskedelmi és vendéglátó egy­ségek tulajdonosai iparűzési adót fizetnek. Diósjenőn az idén megpró­bálkoztak a falusi turizmus szervezésével is. A polgármes­teri hivatalban kis füzetben ve­zették az igényeket és a ven­dégfogadásra jelentkezőket. Az ország különböző utazási irodá­iba több száz szórólapot küld­tek szét, s más módon is igye­keztek népszerűsíteni kezde­ményezésüket. Ebben az évben mintegy ötven férőhelyet kínál­tak, s az első tapasztalatok ked­vezőek. A polgármester szerint jövőre még nagyobb forgalom várható, így megéri pénzt fek­tetni a turizmusba. Hogy 1995-ben mire vállalkoznak, azt még nem tudják. Dr. Kása Gézától azt is meg­tudtuk, hogy bár törvény tiltja a harci kutyák szaporítását és be­hozatalát, sokan úgy próbálják kijátszani az előírásokat, hogy nem tiszta vérben, hanem ke­resztezve, „korcsként” tenyész­tik azokat. Rétság és környéke RÖVIDEN RÉTSÁG. A Nógrád Me­gyei Munkaügyi Központ rétsági kirendeltségénél az alábbi álláshelyeket jelentet­ték be:- A kétbodonyi községi ön- kormányzat egy fő villany- szerelőt és egy fő festő-má- zolót keres (bérezés 18 ezer forint).-A diósjenői rehabilitációs intézet egy fő ápolót (15 ezer forint), és egy főiskolát végzett gyógypedagógust venne fel (18 ezer forint dí­jazás biztosítható) .- A romhányi Kerámia Burkolólapgyár Rt. két fő női betanított munkást al­kalmazna (17-18 ezer forintért).- A Híradástechnikai Anyagok Gyára Romhány- ban 8 fő betanított női mun­kást venne fel. (15 500- 20 100 forint között.)- Hat fő ügynököt alkal­mazna a rétsági AB-Aegon Biztosító Rt. jutalékos rend­szerben, feltétel az érettségi bizonyítvány, (15-50 ezer forint között).- A szendehelyi általános iskola keres egy általános iskolai tanítót, a német nyelvismeret előnyt jelent (bérezés a közalkalmazotti törvény szerint.) A központ által támoga­tott tanfolyamokra a jelent­kezés befejeződött. TOLMÁCS. A község többévi „házasság” után kü­lönválik Rétságtól, s de­cember 11-től önálló ön- kormányzattal rendelkező falu lesz. Héttagú önkor­mányzat irányítja majd a te­lepülést. ANYAKÖNYVI HÍREK. Makk Levente Almos és Hajnis Annamária Rétsá­gon, október 15-én házassá­got kötött egymással. Az oldalt szerkesztette: Furucz Zoltán Holnapi számunkban: Pásztó és környéke Bánkon már csak emlék a sok turista Fotó:Gyurián Tibor A harci kutyát elütötte egy autó Ólmos paprikát ettek az óvodások és az iskolások Diósjenőn minden jel szerint szennyezett pirospaprikával főz­tek azon a konyhán, amely az óvoda és az iskola tanulóit látja el - tájékoztatta lapunkat dr. Szabó Ilona, a rétsági városi tiszti- orvosi szolgálat vezetője. Ezért valamennyi gyermektől vérmintát vettek, s elküldték a megyei laboratóriumba. Mint kiderült, a konyha egy házaló­tól vásárolta a fűszert. A tisztiorvosi szolgálat mun­katársai a fogyasztóvédelmi felügyelőkkel közösen járták sorra a közétkeztetéssel foglal­kozó helyeket és a kereske­delmi egységeket. Összesen huszonhét boltot ellenőriztek, s kilenc helyen zárolták a papri­kakészletet mintegy 150 ezer forint értékben. Az ellenőrzés során egy központilag kiadott listát használtak: ezen nemcsak azt tüntették fel, hogy mely gyártók termékei biztosan kifo­gástalan minőségűek, hanem A legtöbb szennyezett paprikát a piacokon árulták azoknak az eddig ismertté vált cégeknek az adatait is, amelyek paprikája a „gyanús” kategóri­ába tartozik. A közkonyhák közül Rétság térségében egyedül Diósjenőn volt gond, ám a gyors vizsgálat megállapította, hogy az élelme­zésvezetőt semmilyen felelős­ség nem terheli. A pénz szűke miatt ugyanis bevett gyakorlat, hogy az intézmények konyhái is igyekeznek megkeresni az olcsóbb beszerzési forrásokat, s olykor a szabadpiacról is vásá­rolnak. Az érintett gyermekek első vizsgálata azt mutatja, hogy a paprika szennyezettsége nem okozott maradandó egész­ségkárosodást náluk. SOKAN KÉRNEK SEGÉLYT Segítség a tél előtt A hideg idő beálltával egyre többen kémek az önkormány­zatoktól szociális segélyt. Hogyan lehet ilyen támoga­táshoz jutni? - kérdeztük dr. Dósa Ferencnétől, a rétsági polgármesteri hivatal szociá­lis ügyintézőjétől.- Városunkban az egyszeri segélykérelmeket levélben, vagy itt a hivatalban besze­rezhető formanyomtatványon lehet benyújtani - válaszolta. - Mellékelni kell a kereseti igazolást, vagy a nyugdíjszel­vényt. Ha tartósan beteg ké­relmezőről van szó, akkor or­vosi igazolásra is szükség van. Amennyiben a jegyző asszony elrendeli, környezet­tanulmányt is készítünk. Az összeállított, előkészített anyaggal minden esetben a képviselő-testület szociális bizottsága foglalkozik, amely havonta egyszer ülésezik. Se­gélyt az kaphat, akinél, ha egyedül álló, a 7480 forintos öregségi nyugdíjnál 30 száza­lékkal nagyobb mértékben nem haladja meg a havi jöve­delem, illetve, ha családról van szó, 10 százalékkal térhet el felfelé az egy főre eső jö­vedelem a már említett nyug­díjminimumtól. A bizottságtól a legtöbben tüzelővásárlásra és téli ruhá­zatra kértek egyszeri támoga­tást. Ha csak tehetik, termé­szetesen adnak pénzt, bár a kassza tartalma az elmúlt hó­napokban alaposan megcsap­pant. Ezért egy-egy alkalom­mal legfeljebb 1 ezer 500-2 ezer forintot tudnak kiutalni. L

Next

/
Thumbnails
Contents