Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-24 / 250. szám

4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1994. október 24., hétfő Megalakul, felszámolják: egyre több a vállalkozás A Központi Statisztikai Hivatal a harmadik negyedévben 3578 jogi személyiségű gazdasági szervezet alapítását regisztrálta. Ebből 3452 új alapítás volt, 126 már meglévő szervezet átala­kult. Júliusban 81, augusztus­ban 90, szeptemberben 76 cég szűnt meg, közülük 20-at fel­számoltak, 124 véglegesen be­szüntette tevékenységét, 103 pedig más gazdálkodási formá­ban működik tovább. Az „egyenleg”: a harmadik ne­gyedév végén 96 950 jogi sze­mélyiségű gazdasági szervezett működött az országban, csak­nem 4 százalékkal több, mint a negyedév elején. A legtöbb új cég a fővárosban és Pest me­gyében alakult. A csődöt jelen­tett szervezetek száma az el­múlt hónapokban viszonylag csekély volt: júliusban hat, au­gusztusban hét, szeptemberben egy cég ment csődbe. Hol szorít a nyúlcipő? A felújított héhalmi polgármesteri hivatal épületének alsó részén üzemelteti vegyesboltját Lőrincz Józsefné, aki egyút­tal nyúlfelvásárlással is foglalkozik a kisközségben. Lőrincz Józsefné több lábon álló vállalkozó Fotó: Gy.T. _ - Korábban a pásztói ÁFÉSZ felvásárlójaként uborkát, zöldséget, sárgaré­pát, meggyet vettem át a ter­melőktől, ugyanakkor tápot is árultam. Mára csak a nyúl maradt meg. Az ÁFÉSZ erről a területről is kivonult - érzé­kelteti a mai valóságot Lő- rinczné, majd így folytatja: - jó ha 10-12 helybeli lakos foglalkozik nyúltenyésztés- sel, főleg családi alapon. A korábbi éveket jellemző jelen­tős kistermelői kedv mára nyugdíjkiegészítő bevételi forrássá degradálódott. A fér­jem nyugdíjas. Amikor a nyúltenyésztés szóba került csak annyit mondott: - vala­mivel nekem is foglalkoznom kell! Lőrincz Józsefék öt év­vel ezelőtt kistermelőkként fogtak a nyúltenyésztéshez.- Mi nem esszük meg, csak fizetéskiegészítésként foglal­kozunk vele - mondja Lő­rincz Józsefné. A nyúl felvásárlási ára vál­tozó. Jelenleg az első osztályú kilójáért 135 forintot adnak, a másodosztályúért csak 40 fo­rint jár. Ez utóbbi összegért nem tisztelik meg a tapsifüle­sek felvásárlóját.-Egy-egy átvétel alkalmá­val mennyi nyulat vesz át?-Nagyon ritkán jön össze egy mázsára való. Átlag 2-3 tenyésztő adja el állatait. Ko­rábban számuk 10-12 volt.- Ön szerint mi veti vissza a tenyésztési kedvet?-Á drága táp! Régebben egy 50 kg-os telt zsák 700 fo­rintba került, most 1100 fo­rint. Aki ma tenyészt, az in­kább megszokásból teszi... Az új tulajdonos megtartotta a régi nevet Az Állami Nyomda Pásztói Gyára dolgozói - a nemrég megva­lósított több száz milliós korszerű gépi technika fejlesztése után - újabb nagy pillanathoz közelednek: október 1-vel a pesti köz­pont dolgozói birtokba veszik új telephelyüket - Budapesten. Dancsi Gáborné a nyomóformát mossa a beállított gépen-Az előbbi esemény jelen­tős változást jelent a cég életében. Tel­jesen új kör­nyezetben, Közép-európai színvonalon berendezett nyomdaüzem avatására kerül majd sor -, utal a változás lényegére Lángos Gyula, az Állami Nyomda Pász­tói Gyára igazgatója. - Azok a gépek, amelyek nem fértek el Pes­ten, az új helyen, azokat mi ál­lítjuk majd a termelésbe. Mind­egyik megfelel a korszerűségi követelményeknek, és jól bele­simulnak üzemünk gépi felsze­reltségébe. A totó-lottó beruhá­zás után a fővárosból ide kerülő gépekkel a termelés ütemét tud­juk majd növelni. Ennek érde­kében a pásztói gyár új tulajdo­nosa, a Éáng Kiadó és Holding Rt. vezetése számunkra kultu­rált körülményeket teremtett. Ezenkívül július 1-től vissza­menőleg 20 százalékkal emelte a béreket. Ezzel a környezetben lévő cégeknél jóval többet kap­nak az itt dolgozók.- Ne haragudjon, nem egészen világos számomra, hogy a pásztó­iaknak új tulajdonosuk van, az épület homlokzatán viszont a kö­vetkező olvasható: Állami Nyomda Részvénytársaság!- Az új tulajdonos megtar­totta a 125 éves múltra vissza­tekintő, a szakmában elismert nevet. Ezenkívül nem hagy fel azokkal a tevékenységekkel sem, amelyekhez az állami nyomda adta a nevét.- A korszerű technika terem­tette új helyzet indokol-e lét­számbővítést?- A jelentős árbevétel növe­kedést az eredeti létszámmal old­juk meg. Saját erőből szakmai átképzéssel al­kalmassá tesz- szük a dolgozó­kat a magasabb minőségi és na­gyobb mennyi­ségi követelmé­nyek teljesíté­sére. A részvétel nem kötelező. Aki viszont nem végzi el, az bi­zonyára kiesik majd a sorból.- Ha jól érzé­kelem az elmon­dottak, egyúttal azt is jelentik, hogy mára megszűntek a pász­tói nyomda korábbi megrende­lés gondjai?- Üzleti partnereink az év végéig folyamatos munkát ad­nak, két műszakra. Nyomdánk tevékenységét a jövőben, még inkább az állami nyomtatvá­nyok előállítása határozza meg. Az önállóság együtt jár majd az értékesítés szabadságával és felelősségével. Venesz Károly Kiállítási kilátások a BNV-n 1995-ben Február 2-5'.Szépség és Egész­ség Nemzetközi fodrász, fod­rászkellék és kozmetika vásár, Karát Nemzetközi ékszer, drá­gakő és óra szakkiállítás. Február 2\-25:Benzinkút '95 Nemzetközi kiállítás. Február 26-28: UKBA Nem­zetközi cukrászati vásár. Március 16-19: Utazás Nemzetközi idegenforgalmi ki­állítás és vásár, TSH '95 Turisztika, sport, hobbi, szabadidő kiállítás, Budapest Boat Show ’95 Nemzetközi hajókiállítás, Budapest Art Expo Nemzet­közi művészeti vásár, Nemzetközi Motor Show ’95 Nemzetközi motorkiállítás. Március 28-31: Mach-Tech Nemzetközi fémmegmunkálási és szerszámgépipari kiállítás, Chemexpo Nemzetközi vegy­ipari szakkiállítás. Március 28 - április 1: Agro-Mashexpo Nemzetközi mezőgazdasági és mezőgazda­sági gépkiállítás. Április 25-29: Aqua-Therm Budapest Nemzetközi fűtés, szellőzés szakvásár, Construma Nemzetközi épí­tőipari szakkiállítás, Decorstone Nemzetközi dí­szítőkőipari szakkiállítás. Május 9-13: IFABO számí­tástechnikai szakvásár. Május 23-27: Industria ’95 Beruházási javak nemzetközi szakvására. Június 13-16: Kommunál- expo Nemzetközi településfej­lesztési szakkiállítás. Szeptember 8-17: BNV ’95 Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek vására. Szeptember 27 - október 1: Automobil '95 Nemzetközi járműipari szakkiállítás. Október 10-14: Promotion ’95 Nemzetközi marke­ting-kommunikációs kiállítás, Budapack Nemzetközi cso­magolástechnikai szakkiállítás, Printexpo Nemzetközi nyomdaipari szakkiállítás, Compfaír ’95 Nemzetközi számítástechnikai szakvásár. Október 24-29: Bútor Szak­vásár. Október 25-28: Hungarodidact Nemzetközi oktatási vásár. Október 25-30: Hoventa Nemzetközi kereskedelmi és vendéglátótechnikai kiállítás. November 5-7: Magyar Garden Week and Hardware Szakkereskedői Vásár. November 9-12: Hó-Show ’95 Találkozó a téli sportok sze­relmeseinek. November 14-17: C+D ’95 Közép-európai védelmi felsze­relés és repülési szakkiállítás. Szövetkező gyógynövényesek Terméktanáccsá alakul a Gyógynövény Szövetség, hogy a korábbinál erőteljesebben képviselhesse a szakma érde­keit. Eddig 98 termeléssel és ér­tékesítéssel foglalkozó cég je­lentkezett. Ezek a vállalatok a hazai legális forgalom 55-60 százalékát adják. A várhatóan december végére megalakuló terméktanács részt kíván venni mindazon döntések előkészíté­sében, amelyek a gyógynö­vénytermelést, feldolgozást, vagy kereskedelemet érintik. Elsődlegesen hazai piacvé­delmi intézkedéseket sürget­nek. Javaslatokat tesznek arra, hogy milyen feltételekkel le­hessen gyógynövény alapú termékeket az országba be­hozni. Jelenleg ugyanis a ké­szítmények felét a feketegazda­ság forgalmazza. INNEN-ONNAN Rekorddöntő málnaár A málna ára az idén ország­szerte 50 százalékkal ha­ladta meg a tavalyit. Ebben az évben ismét megnyíltak a korábbi német, belga és hol­land piacok. A magas euró­pai málnaárak részben a ju­goszláv málna kiesésének köszönhetők. Nagyobb ter­melési döntés előtt célszerű véleményt kérni a Magyar Gyümölcs Szövetség és Terméktanácstól. Külkeresnek drágábban? Rövidesen megszűnik az a hátrányos megkülönbözte­tés, amely a külkereskedel­met sújtotta amiatt, hogy másfél-kétszeresét fizetik a MÁV belföldi vonalain a szokásos honi fuvardíj he­lyett. Az export-import fu­vardíjak a magyarországi szakaszon évek óta a szabad árkategóriába tartoznak, ezért fizethették a külkeres­kedők a többnyire 1,5-2-szeres összeget. Ez drágította a külkereskedelmi forgalmat, így természete­sen az árakat is. Ingatlanok, kétmilliárdért A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet értékesíti a keze­lésében lévő, eladásra kije­lölt volt szovjet, munkásőr, bős-nagymarosi, műemlék- és örökségi ingatlanokat. Az elmúlt egy év során átlago­san havonta egyszer jelen­tettek meg árverési, illetve értékesítési pályázatokat. Ezen a módon 50 milliárd forintnyi nyilvántartási ér­tékű állami vagyont kínáltak eladásra, a meghirdetett 600 ingatlanra 650 pályázat ér­kezett. Legutóbb október 10-én jelentettek meg pá­lyázatot, amelynek kereté­ben az állam által örökölt ingatlanokat és a volt mun­kásőr antennákat ajánlottak fel megvételre. Az idén a KVSZ 86 adásvételi szerző­dést kötött meg, mintegy kétmilliárd forint értékben és az ezekből származó idei várható árbevétel megha­ladja az egymilliárd forintot. Az OPEC árai csökkennek Ismét csökken a nyersolaj piaci ára. Az OPEC-orszá- gok által termelt olaj átlag­ára, amelyet hét olajfajta árát figyelembe véve számí­tanak ki 16 dollár körül ala­kul barrelenként. Júliusban 17,40, augusztusban 16,86, széptemberben pedig 15,70 dollár volt az átlagár. Az oldalt szerkesztette Faragó Zoltán Hatezer programra 300 milliárd dollárt adott eddig a Világbank A címtől nem kell megijedni, nem Magyarország adósodott el ilyen mértékben __Október elején, kivételesen nem Washing­tonba n, hanem Madridban tartott évi közgyűlés egyúttal a Vi­lágbank 50. születésnapja is volt. Az intézményt, teljes és hiva­talos nevén a Nemzetközi Építési és Fejlesztési Bankot a há­ború után azért hozták létre, hogy - javarészt a fejlett orszá­gok pénzéből - segítsék az elmaradottak fejlődését. Fél évszázad alatt mamut in­tézménnyé fejlődött: hatezer programra mintegy 300 milli­árd dollárt fordított. Washing­toni központjának több ezer, kitűnően fizetett munkatársa nemrég költözött egy több száz millió dolláros költséggel fel­épített új irodapalotába. Csapás a környezetünkre A bírálók azonban nem is elsősorban ezt minősítik pazar­lásnak, hanem azt vetik az in­tézmény vezetőinek szemére, hogy sorozatban olyan beruhá­zásokat támogattak, amelyek súlyosan károsítják a környe­zetet. E vélemények szerint bűn volt például óriási duz­zasztógátak építését finanszí­rozni Brazíliában, Indiában, Thaiföldön. A következmény: termőterületek, városok, falvak elárasztása, ami miatt 2,5 mil­lió embernek kellett elhagynia a „felfejlesztett” vidékeket. Az indiai, összesen 11 milliárd dolláros költséggel épülő Narmada-gátra 15 éven át adott pénzt a Világbank, mire belátták, hogy az erőmű a kör­Morgan Preston, a Világbank elnöke: Az ENSZ jól gazdálkodik nyezetet veszé­lyezteti - így az­után tavaly leállí­tották végre a hi­teleket. Egy má­sik riasztó példa: Brazília félmilli- árd dollárt ka­pott, hogy meg­épülhessen az Ámazon-vidéki őserdőt átszelő autópálya. Ezál­tal azonban a vi­lág egyik utolsó, érintetlen termé­szeti környeze­tébe is behatol­tak a telepesek s olyan ütemben égetik fel az ős­erdőket, hogy az jelentősen hozzá­járul a Földön az üvegház-effektus kialakulásá­hoz, a légkör súlyos veszé­lyekkel fenyegető felmelege­déséhez. Hitelek a megbékélésért Morgan Preston vezérigaz­gató, aki 1989-ben a tekinté­lyes New York-i Morgan Bankház éléről került a Világ­bankhoz, elismeri, hogy való­ban voltak kisebb-nagyobb té­vedéseik, ám mindez már tör­ténelem. A hiteleket most sok­kal gondosabban készítik elő, ennék egyik jele, hogy koráb­ban három, jelenleg viszont már 300 környezetvédelmi szakember dolgozik az intéz­ménynél. A legújabb projektek haszna aligha vitatható: jó fél milliárd dollárt szánnak az orosz olajtermelés korszerűsí­tésére, csaknem ennyit kap a lengyel gazdaság, s jelentős vi­lágbanki hiteleket élvez Ma­gyarország is. A közel-keleti megbékélést szolgálja, hogy 2,4 milliárd dolláros hitelekkel fejlesztik a nyugati partot és a Gaza-övezetet. Amíg a hitelpolitikát vitat­ják, azt senki nem vonja két­ségbe, hogy az ENSZ-bank példásan gazdálkodik: az el­múlt évtizedben rendszeresen évi egy milliárd dolláros több­lettel zárta mérlegét, a felhal­mozott tartalékok pedig elérik a 16 milliárdot. Sok a rossz adós... A megtakarítások ellenére nem egy fejlődő ország - a leg­szegényebbek soraiból - évek, sőt évtizedek óta nem törleszti a régen felvett, nagy összegű hiteleket. Heltai András

Next

/
Thumbnails
Contents