Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-03 / 232. szám
1994. október 3., hétfő 0vasóktól - Olvasóknak 7. oldal A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Ami a pénteki Élő-vonal rovatunkból kimaradt Örömünkre olyan nagy érdeklődés kísérte kezdeményezésünket, hogy kénytelenek vagyunk e hasábokon folytatni olvasóinkkal a párbeszédet. Megdicsérem főnökeimet „Nagyanyó” jeligéjű Kedves Olvasónk Szurdokpüspökiből telefonált, és azt kérte, dicsérjük meg nyilvánosan a SUMA Kft. által üzemeltetett pásztói ABC vezetőit, név szerint Csuka Gábort, Hajdú Bernadettet és Várhelyi Attilát. „Öröm velük dolgozni és állítom, hogy a vevőknek is ez a véleménye. Az üzlet megszépült, fellendült, mi pedig vidámak lettünk. Hát bizony öröm ilyet hallani a mai világban, ezért a ráadáskérést is szívesen teljesítjük: sok szeretettel köszöntjük „Nagyanyó” 3 éves unokáját, Anettet. „Édesanyám, te jó asszony...” B. Z. zagyvarónai olvasónk azt kérdezte, hogy hová, melyik vendéglátó helyre ülhet be manapság Salgótarjánban vagy akár megyénkben is, ha mondjuk magyar nótát szottyan kedve hallgatni. Hol és ki tudná kedvencét, az „Édesanyám, te jó asszony”-t eljátszani szerény poharazgatás közben. Fogós kérdés. Hová szerződtetnek manapság népi zenekart? Aki tudja, írja meg nekünk. Hová menjünk gombázni? Szép őszi délután volt a múlt pénteki, ezért nem is nagyon csodálkoztam, amikor W. O. azt kérdezte, hová menjen ő ilyenkor gombázni. Három-négy távoli szakadékot egyből ajánlottam neki. De félretéve a viccet, nem is volna butaság mondjuk egy szakértő természetbaráttól hallani, hogy milyen gombát érdemes szedni megyénk különböző erdeiben így ősz derekán. Vitália in EZ A HELY EZER FORINTOT ÉR Küldjön egy történetet! A mindennapok küzdelmeiben az embernek jólesik olykor-olykor megpihenni, lelkileg, szellemileg felüdülni. Szabad perceiben - netán óráiban - szívesen hallgat és olvas mosolytfakasztó fricskákat, tanulságos, érdekes történeteket, olyanokat, amelyek az életben is bármikor megesnek. Gondoljon bele, Kedves Olvasó, milyen szívderítő, melengető, bátorító érzés mindezeket a történetecskéket megosztani másokkal, lesni és érezni a hatást: tetszett. Ugye, vágyik Ön is arra, hogy másokkal is megismertesse az Önnel vagy szeretteivel, ismerőseivel megtörtént dolgokat; Ön is szeretné történetét nyomtatásban viszontlátni. Nos, ennek most épp itt az ideje. Ne sokat habozzon, ne sokat késlekedjen! Fogjon tollat és papírt a kezébe, üljön le a lakás egyik csendes zugába, és írjon! Küldjön a Nógrád Megyei Hírlapnak egy megtörtént sztorit! A jól sikerült, durvaságot, trágárságot nélkülöző írásokat ezen a helyen közöljük, mert ez a felület mostantól kezdve az Öné. Fáradozását nem kérjük ingyen, nyomtatásban megjelent történetéért bruttó ezer forint üti a markát. Tférjük, hogy a beküldött J\. írások terjedelme ne haladja meg a 45 gépelt sort, igyekezzenek minél tömörebben, minél világosabban írni. Sztorijaikat az alábbi címre küldjék: Nógrád Megyei Hírlap, Küldjön egy történetet rovat! 3100 Salgótarján, Erzsébet tér 6. A szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy az írások között szabadon válogat, és szükség szerint tömöríti, stilizálja azokat. Mentőautó az óvodában A gyerekek régi vágya teljesült A mentőautó láttán és hangjának hallatán minden gyermekben felmerül, hogy szeretne egyszer egy ilyen járművel közelről megismerkedni, beleülni, a kormányát forgatni. Ez a vágy teljesült a bátonyterenyei IV.sz. lakótelepi óvoda kis óvodásai számára. A nyári szünetben az Országos Mentőszolgálat Salgótarjáni kirendeltsége egy kiselejtezett mentőautót ajándékozott az óvodának azzal a céllal, hogy ott szélesebb körű játéktevékenység alakulhasson ki. A járművet a mentőszolgálat bátonyterenyei dolgozói szabad idejükben hozták rendbe, és állították fel az intézmény udvarán. A gyerekek nagy örömmel fogadták az ajándékot, és a közülük választott ’’kis mentősök” azóta folyamatosan szállítják a képzeletbeli betegeket. Ezúton szeretnénk az óvoda pedagógusai, gyermekei és a szülők nevében megköszönni az ajándékozók nemes gesztusát, hogy teljesítették sok kisgyermek kívánságát. Bátonyterenyei IV. Sz. Óvoda szülői munkaközössége NYÍLT LEVÉL AZ ANGYAL-ÜGYRŐL Bízunk a bíróság munkájában A szeptember 22-én megtartott sajtótájékoztatónkon többször felmerült: Miért tartjuk a sajtó- tájékoztatót? Nem értettem. Hiszen engem és „társaimat” az eljáró szakhatóságok személyiségi jogainkban megsértettek, megaláztak és lejárattak - az alapos gyanú okán. Azért tartottuk hát a sajtótájékoztatót, mert nem tudunk védekezni a bíróság előtt, mivel nincs kitűzve a tárgyalás. Pedig meg tudnánk védeni magunkat. Fel tudjuk használni a vádhatóság által készített vádiratot is. A védelem fő tanúi a következők lesznek: dr. Kovács Gyula vádiratot készítő ügyész úr, Horváth Nándor, a nyomozást végző rendőr. Bízunk a bíróság munkájában. Hisszük, tudjuk, hogy meggyőző tárgyi bizonyítékok alapján nem maradhat el a felmentő ítélet. Angyal István HOZZÁSZÓLÁS AZ ÖNKORMÁNYZATI MUNKÁRÓL SZÓLÓ VITAIRATHOZ Miért ellenszenves a politizálás...? Gusztos István salgótarjáni SZDSZ-es önkormányzati képviselő háromrészes cikksorozatát közölte a Nógrád Megyei Hírlap Vál(asz)tás előtt címmel. A szerkesztőség vitairatnak szánta az írást, nem tudom, hogy a szerző is így gondolta-e? Nehezen vitathatók ugyanis, az evidenciák, különösen, ha azokról meglehetősen elvontan, konkrét példák nélkül szólunk. Nem hiszem, hogy bárki is kétségbe vonná azt, hogy az önkormányzatban a képviselőknek a szakmai és politikai szempontokat egyaránt mérlegelni kell, sőt talán azt sem, hogy vegytiszta szakmai kérdések, amelyek politikai érdekeket nem érintenek, nem igen léteznek. Egyetértek tehát azzal a megállapítással, hogy a „politika és a szakma merev szem- beállítása... nyíltan nem vállalható szándékokat, érdekeket leplezhet”. Kiragadott példák Mégis mi lehet az oka, hogy valóban létezik az a szemlélet, mely szerint szakmai kérdésekben nem volna szabad politizálni, és a politikáról tapasztalni lehet elmarasztaló véleményeket, még ha nem is olyan szélsőséges formában, ahogyan a cikk szerzője megfogalmazza. Nyilván sok összetevője van ennek a kérdésnek, közülük csak azokkal foglalkozom, amelyeket a képviselő-testületben személyesen is tapasztaltam. Olyan esetekre gondolok, amelyek előtt többekkel együtt magam is értetlenül állok. A politikai érdekek feltétlen érvényesítése mellett például mi más oka lehetett annak, hogy többszöri pályáztatás után sem nevezett ki a testület vezetőt egy nem túl jelentős intézmény élére akkor, amikor több jelentkező is akadt, megfelelő szakmai képzettséggel, vezetői és egyéb gyakorlattal. Növelte a „politizálás” iránti ellenszenvet az az elgondolás is, hogy az iskolaszékekbe az önkormányzati megbízottakat pártszimpátia szerint delegálják, még kevésbé az a gyakorlat, hogy a képviselők jórészt csak a saját jelöltjeiket támogatták. Az említett esetek csak kiragadott példák. A munkáspárti frakció azt az elvet vallotta, és több-kevesebb sikerrel érvényesítette is, hogy azokat a kezdeményezéseket támogatja, amelyek a város közösségének érdekeit szolgálják, származzon az bármely képviselőtől vagy frakciótól. Mások is tanúsíthatják, nem egy fontos kérdésben a mi szavazatunk tette lehetővé a határozat elfogadását. Nem volt könnyű ennek az önmagunkkal szemben támasztott követelménynek eleget tenni - főleg az utóbbi három évben -, amikor akaratunkon kívül „ellenzéki” pozícióba soroltak bennünket. Talán nem elég közismert, hogy létrejött egy megállapodás az SZDSZ-, az MDF- és a Fidesz-frakció között amihez a KDNP képviselője is csatlakozott, mely szerint elosztották egymás között a vezetői tisztségeket, és kötelezettséget vállaltak, hogy a főbb kérdésekben egyeztetett álláspontot képviselnek. A munkáspárti frakciót nem csak a vezetésből zárták ki (azért jóindulatúan egy bizottsági elnöki tisztséget meghagytak), hanem az előzetes egyeztetés lehetőségéből is. A kialakított szereposztás tehát akaratlanul is (legyünk jó- hiszeműek) megosztotta a képviselő-testületet, esetenként kikényszerítette a szembenállást. Az ugyanis nem fogadható el, hogy egyes frakciók csak a vezetést sajátítják ki, de a testület működéséért már szívesen megosztanák a felelősséget. Úgy gondolom elvárható, hogy például a költségvetés elfogadása — különösen ha az több szempontból is kifogásolható - a paktum részeseinek legyen elsőrendű kötelessége. A jelzett, korántsem részletesen kifejtett körülmények és más tényezők együttesen idézték elő azt a gyanakvó légkört, amely az előterjesztések objektív tárgyalását és a döntések meghozatalát nehezítették. Eh-' hez hozzájárult, hogy feltáratlanul maradtak olyan egyéni érdekek, amelyek összeférhetetlenek a képviselő-testületi tagsággal, és következmény nélkül maradtak nyilvánvaló szabálytalanságok is. Vezetők felelőssége Ahhoz, amit a szerző a cikksorozat második részében a döntések előkészítéséről - pontosabban előkészítettségéről - ír, nem sokat tudok hozzátenni. Még azt is elfogadom, hogy a szervezeti és működési szabályzat egészében megfelelően szolgálta munkánkat. Szolgálhatta volna azonban jobban is! Elég korán felismertük, hogy a testület működési zavarai, a hatáskörök rendezetlensége, a jogok sajátos, egyéni értelmezése mellett, a szabályozás hiányosságaira vezethető vissza. Az ügyrendi bizottság el is készített - jó két évvel ezelőtt - egy átgondolt, rendszerezett, egyértelműbb módosító tervezetet, melyet azonban számomra máig érthetetlenül a testület tárgyalásra sem méltatott. Gusztos képviselő úr talán többet tudna erről mondani. Úgy tűnik, valakinek jobban megfelelt a jelenlegi rendezetlen állapot, mintha a jogok és kötelességek, a felelősség és a működési rend pontosabban körülhatárolt keretek között érvényesülhetett volna. Más kérdés, hogy ez nem mentség azok számára, akik az érvényes szabályzatot szándékosan vagy gondatlanságból megsértették. Nem látom olyan bonyolultnak azt a kérdést, hogy ki a felelős az előterjesztések, különösen a költségvetés elkészítéséért, amint azt a cikk szerzője próbálja kibogozni. Számomra egyértelmű a vezetők felelőssége. Ők irányítják az apparátust, nekik kell a szükséges egyeztetést - megfelelő módon - elvégezni, a bizottságokat informálni. Meg kell viszont teremteni annak az erkölcsi megújulásnak a feltételeit, amely megfelelő légkört teremt az önkormányzati munkához, amelyet joggal sürget a cikk írója. A cikk szerzőjével a legtöbb kérdésben egyetértek. De talán hasznosabb lenne, ha az érintettek egy kerekasztal-beszélgetés keretében vitatnák meg a felvetett kérdéseket, mert ez a forma vélhetően alkalmasabb lenne a különböző megközelítések értékelésére. Amiről viszont szélesebb körben szükséges tájékoztatást adni, az az önkormányzat négyéves munkájának az eredménye. Sikerült-e megőrizni a város működőképességét, mit fejlesztettünk, mit értünk el, mit nem sikerült megvalósítani. Közismert, hogy még a testületen belül sem azonos módon ítéljük meg a város jelenlegi helyzetét, azt, hogy milyennek értékelhető a négy évvel ezelőtti állapotokhoz képest. Dr.Kovács József önkormányzati képviselő, a Munkáspárt frakcióvezetője OLVASÓINK KÉRDEZTEK - JOGÁSZUNK VÁLASZOL A gépjármüvek adásvételéről Olvasónk a forgalomból kivont használt személygépkocsiját eladta. Állítja, hogy a vevőt szakértő tanúk jelenlétében tájékoztatta a gépkocsi valós állapotáról, s hogy arról a vevő is meggyőződött. A megkötött ügyletről írást is készítettek, és a tanúk igazolása mellett írták alá. A vevő a kölcsönösen kialakított teljes vételárat kifizette, és a rendszámtábla nélküli gépkocsit,„saját lábán” elvitte. Jogban járatlanságuk folytán nem rögzítették, hogy a vevő a megvett gépkocsit mennyi időn belül viszi műszaki vizsgára, és a saját nevére mikor íratja át. Olvasónk kérdése: van-e valami kötelező szabály a használt személygépkocsik eladásával kapcsolatos szerződés elkészítésére, illetve annak tartalmára, továbbá a kárveszély viselése ilyen esetben kit és hogyan terhel? A gépjármű adásvételi szerződés nincs formakényszerhez kötve, de még az írásba foglalására sincs kötelező törvényi előírás, bár az államigazgatási előírások (például: „az átírás”) kötelezettsége folytán a felek legtöbbször mégis kénytelenek a szerződést írásba foglalni. Véleményem szerint a későbbi reklamációk és konfliktusok elkerülése céljából is jó, ha olyan írásba foglalt szerződéssel rendelkeznek a szerződő felek, amely mindenre kiterjedően rendezi a felek szerződéses jogviszonyát, s mely vita esetén bizonyítékként is szolgálhat. Ennek érdekében az írásbeli megállapodásnak (szerződésnek) meg kell felelni a magánokiratra előírt legfontosabb kellékeknek. Feltétlenül szükséges, hogy a szerződés tartalmazza a szerződő felek pontos személyi adatait és szerződéses akaratát, a gépkocsi adatait és valós állapotát, a vételárat és a szerződéskötés helyét és idejét is. A feleknek az ilyen szerződést (megállapodást) alá kell irmok, és az aláírásaik hitelességét két tanúnak kell aláírásával bizonyítania. Az átadáskor a gépkocsi iratait és tartozékait is át kell adni a vevőnek. Olvasónk kihangsúlyozta, hogy a vevőt az eladott (forgalomból kivont) gépkocsi valós állapotáról tanúk jelenlétében tájékoztatta. Ezt nagyon jól tette, hiszen a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban Ptk.) 367. paragrafusának 1. bekezdése is akként rendelkezik, hogy az eladó köteles a vevőt a dolog lényeges tulajdonságairól és a dologgal kapcsolatos fontos követelményekről tájékoztatni! Azok a tulajdonságok és körülmények, amelyek tekintetében fennáll az eladó tájékoztatási kötelezettsége, a legkülönfélébbek lehetnek, s mindig az adott dologhoz (gépjárműhöz) és helyzethez igazodnak. A Ptk. 117. paragrafusának 1. és 2. bekezdéseiben megfogalmazott általános szabályok szerint az eladott gépjármű (dolog) tulajdonjoga az átadás, átvétellel átszáll a vevőre, ugyanakkor a Ptk. 99. paragrafusa akként rendelkezik, hogy az átadással a kárveszély viselésének terhe is átszáll a vevőre. Ennélfogva az átvételt követően már a vevő köteles viselni a gépkocsival kapcsolatos terheket, és azt a kárt is, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni. Fel kell hívnom a figyelmet az államigazgatási előírások teljesítésére is. Tehát arra, hogy „az átírás” céljából a tulajdonos személyében bekövetkezett változást az illetékes rendőrhatóságnál is be kell jelenteni. Dr. Verebélyi Gyula * * * Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy péntek délelőttönként szerkesztőségünkben továbbra is jogsegélyszolgálat áll rendelkezésükre. A tanácsadás ingyenes. CÉLIRÁNYOS EMELÉS
