Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-21 / 248. szám
1994. október 21., péntek Bünügy 7. oldal MEGTÖRTÉNT BŰNÜGYEK... Négy tolvaj és a tizenöt sértett különös esete Csaknem másfél evtizede Kis- terenyén, Nagybátonyban és környékén úgy elszaporodtak a lopások, hogy a rendőrség alig győzte számba venni. Igaz, ezek a bűncselekmények nem a súlyosságukkal, nagy értékükkel vonták magukra a figyelmet, hanem a gyakoriságukkal. A tolvajok működése néhány hónapig tartott. Az ügyek ösz- szefüggtek egymással, felderítésükben az is sokat segített, hogy a tolvajok szűk területen működtek, ugyanakkor módszereiket kiismerve egy ügyön elindulva fokozatosan kinyomoztuk a többit is. Sorozatlopás a garázsból „Feljelentést teszek ismeretlen tettes, illetve tettesek ellen, a sérelmemre elkövetett lopás miatt. Elmondani kívánom, hogy Nagybátony Bányaváros területén a Mező Imre úton garázzsal rendelkezem. 1979 november közepén ... az egyik nap délutánján megjelentem a garázsom előtt. Arra lettem figyelmes, hogy a garázs bal oldali falán felszerelt polcról hiányzik egy 42 voltos pisztoly villanyfúró, valamint egy 42 voltos zöld tokban lévő trafó. Ugyancsak hiányzott a fúrógép mellett tárolt csigafúró készlet is. Alaposan körülnéztem a garázsban, és megállapítottam, hogy a jobb oldali polcról hiányzik a dobozból egy csehszlovák gyártmányú pillanatforrasztó, valamint az ajtó felett lévő polcról 1 pár új, 42-es méretű gumicsizma ...” A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a cselekményeket B. Géza kisterenyei lakos követte el. Azt is sikerült kideríteni, hogy ugyancsak ebben az időben a harisnyagyárból ellopott két mikrofont, a pásztói általános iskolából egy magnetofont, Szurdokpüspökiben két légpuskát, hat bátonyterenyei lakostól különböző ruhaneműeket, fényképezőgépet, dísztányérokat tulajdonított el. Hiányzik egy kacsa Idézet K. János kisterenyei lakos feljelentéséből: „Az éjszakai órákban hangos kutyaugatásra ébredtem. Láttam, hogy a kert végében egy fiatalember van, aki a dróthálón keresztül ugorva elszaladt. Odamentem, és egy tőrkést találtam, ami jelenleg is nálam van. Üldözés közben láttam, hogy a személyek négyen vannak. Véleményem szerint a személyek húsz-huszonöt évesek lehettek. Mivel nem voltam felöltözve, s mezítláb voltam, hazamentem felöltözni. Magamhoz vettem a kerékpárt és Kisterenye különböző részein kutattam a személyek után. A kutatás eredménytelensége miatt a lakásomra indultam. Az Arany János úton haladtam, amikor két személy szembe jött velem. Néhány méterre közelítettem meg őket, és ezt mondtam nekik: A kutya szentségét, a tört meg elhagytátok! Mutattam is feléjük. A magasabbik a kezében lévő légpuskát a kabátja alá rejtette, és elkezdtek szaladni. Akkor láttam, hogy az egyiknek a hóna alatt egy fehér kacsa van. Reggel a világosban otthon megszámoltam a kacsáimat, egy hiányzott. Néhány hét múlva, a kitartó és következetes nyomozások eredményeként kiderült: B. Géza mind a tizenöt rendbeli bűncselekmény elkövetésében részt vett, egyedül követett el azonban egy garázsbetörést, két betöréses lopást, két besurranásos lopást, valamint három alkalmi lopást. A fiatalkorú B. Gyula egyedül nem követett el bűncselekményt, azonban társaival hat esetben vett részt valamilyen érték eltulajdonításában. Az ugyancsak fiatalkorú Cs. Béla egyedül nem, de társaival nyolcszor, B. László pedig társaival egy alkalommal követett el bűncselekményt. Testvérnek mondták magukat B. János mutatványos tanú- kihallgatásából: „1980. március 18-tól 23-ig Kisterenye területén a Dobó téren voltunk a kis vidámparkkal. 23-án a hintától két személlyel együtt mentünk el a közelben lévő italboltba azzal a céllal, hogy ott valami italt fogyasz- szunk. Ezek a személyek testvérnek mondták magukat. Az egyikük egy fekete bajuszos, a másik pedig, az öccse, zömö- kebb, szőke, kissé göndör hajú. A nevüket nem mondták meg, én pedig nem is kérdeztem tőlük. Az italboltban részükre is kértem egy-egy üveg kőbányai sört. Az ital fogyasztása közben a bajuszos férfi mondta nekem, hogy: öcsém, mivel jó srác vagy, adok neked valamit. Ekkor az italboltból kiment, majd egy idő múlva visszajött egy fekete színű diplomata táskával, és azt nekem adta. A táskáért tőlem pénzt nem kért, és nem is adtam neki érte semmi ellenszolgáltatást. A személyeket, határozottan kijelentem, bármikor felismerem. Arra én nem is mertem gondolni, hogy a táska bűncselekmény elkövetéséből származna.” A gyanúsított egészséges Részlet az igazságügyi elmeorvosszakértői véleményből: „.. . A gyanúsított 1979 szeptemberétől 1980. április 30-áig Kisterenye és Nagybátony területén több személy sérelmére lopásokat követett el. Nevezett több esetben volt büntetve lopás miatt. B. Géza a fent jelölt idő alatt összesen 19 lopást követett el, amelyek részben betöréses, besurranásos jellegűek voltak. A lopások tárgyai között volt magnó, légpuska, fúrógép, forrasztópáka stb. Az Allampusztai Szigorított Börtön nevelői véleménye szerint ott közepesen dolgozott, általában kielégítően beilleszkedett. Szabadságvesztése idején lopás bűncselekményét követte el, ezért tíz hónapi szabadság- vesztésre ítélte a bíróság ... A gyanúsított nem szenved és cselekményei elkövetése idején sem szenvedett elmebetegségben, gyengeelméjűségben, tudat-, vagy olyan kórós személyiségzavarban, s más kóros elmeállapotban, amely őt képtelenné tette vagy korlátozta volna cselekményeinek felismerésében és ezen felismerésnek megfelelő magatartásban." Jó balhénak indult B. Gyula gyanúsított kihallgatási jegyzőkönyvéből: „1980. április első napjaiban a kisterenyei vasútállomáson összetalálkoztam Cs. Béla barátommal. Beszélgettünk, amikor csatlakozott hozzánk B. Géza. Ó olyan ötlettel állt elő, hogy nézzünk szét Nagybátonyban, hátha tudunk valamilyen dolgokat lopni. A felvetését minden elfogadtuk, mivel jó balhénak találtuk ...” * Benne jártunk már a nyárban, amikor befejeztük a nyomozást a díszes társaság ügyében, és az iratokat vádemelési javaslattal átküldtük az ügyészségre. Nem sokkal később elnyerték büntetésüket. I. N. DADA: hogy vigyázz magadra! Vigyázz magadra! Mondj nemet! - oktatják a rendőrök a DADA órákon. Általános iskolásoknak szóló, rendőrségi bűnmegelőzési, személyiség- fejlesztő amerikai program magyar változatáról van szó. Nevét a Dohányzás-Alko- hol-Drog-AIDS szavak rövidítéséből kapta. A DADA-t oktató rendőrök szeretnék a gyerekeket megtanítani, hogyan kell a veszélyt hordozó helyzeteket felismerni, miként kell megtanulni helyesen dönteni. A gyerekek őszinték, nyíltak, tapasztalatlanok és ezáltal sok veszélynek vannak kitéve. Egyre többször célpontjai lehetnek olyan felnőttek, nagyobb gyerekek vagy bandák támadásainak, akik elveszik értékeiket, vagy veszélyes helyzetbe kényszerítik őket. Nagyobb barátaik, ismerőseik talán már cigarettáznak, sőt alkoholt is ittak, sokan az utcán csavarognak. Ők nem tudhatják, ez jó vagy rossz. Tehát meg kell a gyerekeknek tanulniuk felismerni a veszélyes helyzeteket, azokban dönteni, visszautasítani, ha valami káros dologra akarják rávenni őket. Hogy helyesen döntsenek és biztonságban élhessenek, ehhez adnak jó tanácsokat, sok segítséget a DADA- programot oktató rendőrök. Kíváncsi Ön rá. mi a razzia? Gondolta volna a nyájas olvasó, hogy - a minden bizonnyal - sokat hallott razzia kifejezés arab eredetű és francia közvetítéssel került szókincsünkbe? A szó tulajdonképpen rendőri ellenőrzést jelent, de nem akármilyent, hanem meglepetésszerűt, rajtaütésszerűt, és olyant, ami egy lezárt területre irányul. A célja többféle lehet, bár alapvetően bűnözők, gyanús elemek kézrekerítése a cél. Említést érdemel az Éli- ássy-háló is. Budapest egykori kiváló főkapitánya a harmincas években honosította meg a razziának azt a formáját, amikor egy-egy nagyobb területet, városrészt hálószerűén vizsgáltak át, ahonnan az elmenekülés kilátástalan volt. Gondolhatunk a híres R-cso- portra is, amelynek tagjai egy-egy súlyos bűncselekmény elkövetése után rendkívüli gyorsasággal jelentek meg a helyszínen és környékén, majd ellenőrzést tartva gyakran fogták el a tetteseket. Mindezek után láthatjuk, hogy a közbiztonsági akciók, razziák eredményes rendőri módszernek tekinthetők. A hatékonyság azonban nagymértékben függ a felkészüléstől, a szervező munka szakszerűségétől is. A tervezésnél figyelemmel kell lenni: - a végrehajtás időpontjának helyes megválasztására - a szükséges létszám rendelkezésre állására - a meglepetésszerűség biztosítására - az alapos eligazításra - a megfelelő információk közreadására - a hozzáértő ellenőrző, elszámoltató csoport felállítására. E követelmények részben már utalnak a titkosságra, vagyis arra, hogy legalább az első ellenőrzés megkezdéséig kívülállók ne szerezzenek a razziáról tudomást. A razziák végrehajtását, az elért eredményeket elemezni, értékelni szükséges a jövőbeni hatékony rendőri feladat végrehajtása céljából is. (A Pandúr bűnügyi magazin nyomán.) ZSÚFOLT BŰNJELSZOBA. Egy-egy lopássorozat gyors felderítését követé' házkutatás után gyakran kicsinek bizonyul az e célra használt helyiség. ZÖLDKÁRTYA KŐTELEZŐ'. Szigorú előírás minden autótulajdonosnak évente megszerezni a zöldkártyát. A rendőrség ellenőrzi a rendelkezés végrehajtását és mulasztás esetén szigorú a büntetés. Az ellenó'rzések elvégeztetése is szükségszerű. Szilágyi Szilárd is ennek a kötelességének tesz eleget Susán Zoltán segítségével. NÁLUNK EDDIG ISMERETLEN MÓDSZER VOLT: „VÁDALKU” A RENDŐRSÉGEN Amikor a kis hallal nagy halat fognak Ebben a hónapban lépett életbe a rendőrségi törvény, amely a bűnüldözés hatékonyabbá tételére - egyebek között - lehetőséget teremt az úgynevezett „vád- alkura”. A nálunk eddig ismeretlen módszernek a lényegéről az Országos Rendőr-főkapitányságon Krőzsel Károly ezredest kérdeztük:- A rendőrség mindennapi munkája szempontjából rendkívül fontos, hogy nálunk is létrejött a nemzetközi gyakorlatban már bevált ’’vádalku” intézménye - hangsúlyozta Krőzsel Károly. - Ez a mindennapi gyakorlatban annyit jelent, hogy a rendőrség a bűncselekmény elkövetőjével - az illetékes ügyész hozzájárulásával - megállapodhat abban, hogy nem folytat ellene büntetőeljárást, amennyiben olyan információval szolgál, amellyel egy súlyosabb bűncselekmény felderítését segíti. Ez az alku szigorúan a jogszabály szerinti keretek között zajlik, s a törvény értelmében nincs szükség hozzá bírói engedélyre, mert nem számít titkos információgyűjtésnek. Fontos kitétele a jogszabálynak, hogy a „vádalku” megkötése után a rendőrség megtéríti az elkövető által okozott kárt is, így a külső sértettek nem válnak a megegyezés vesztesévé.- Mondana egy példát is arra, hogyan történik mindez a gyakorlatban?-Tegyük fel, hogy egy városban lefülel valakit a rendőrség autólopás miatt, és a tolvaj történetesen a kocsit össze is törte. Ekkor rendőrségi eljárás indul ellene, amelynek során - erre az illető általában valamiképpen utal is - kiderül, hogy két-három komolyabb bűncselekményről is tudomása van. Ekkor a rendőrség - természetesen a helyi ügyész hozzájárulásával - megállapodhat a tolvajjal, hogy amennyiben a súlyosabb bűnesetek felderítésében információival segítséget nyújt, akkor a lopás miatt az eljárást ellene megszüntetik, sőt megtérítik az autó jogos tulajdonosának a kárát is. Ez a megállapodás magától értetődően titkos, így nem derülhet ki, hogy ő volt a nyomravezető.- Várhatóan mennyire lesz gyakori ez az eljárás?- Nem tartunk attól, hogy tömegesen köttetnek majd ilyen "alkuk". Hiszen arról nem lehet szó, hogy valaki leleplezi majd a szomszédját, aki nála több, mondjuk két autót lopott, s ezért mentesülhet a felelősségre vonás alól.- Ellenben, ha gyilkosságról, kábítószeres visszaélésről, robbantásos terrorcselekményről, vagy más, hasonlóan súlyos bűnügyről van tudomása, akkor az ’’alkuhoz” már valóban komoly társadalmi érdek fűződik.- A szóban forgó alkuk tehát ilyen, vagy hasonló jellegű esetekben köttetnek majd meg Magyarországon is. Ezt a gyakorlatot a magyar közönség eddig például az amerikai krimikből ismerhette, nálunk ezt nem alkalmazták. Németh Zsuzsa KÖZÚTI ELLENŐRZÉS. Az ősz beköszöntővel a rendőrök gyakrabban megállítják az autóval közlekedőket.
