Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-19 / 246. szám

1994. október 19., szerda Pásztó Es Környéke 5. oldal Cserkészek a pangás ellen Szurdokpüspöki. A gróf Ap- ponyi Albert nevét viselő cserkészcsapat 1990-ben ala­kult újjá. Sztancsik Tamással, a cserkészcsapat parancsno­kával beszélgettünk.- Ismereteink szerint 1948-ig Magyarországon csak három csapat volt, az egyik a szurdokpüspöki, amely akkor mintegy nyolc­van főt tudhatott magáénak. Feladataik a néphagyomá­nyok ápolása, a falutörténet­kutatás és műemlékvédelem köré csoportosult. Mindezek­hez anyagi fedezetként a csa­pat tagjai házuk padlásán se­lyemhernyót tenyésztettek.-Közel négy éve újjáala­kult cserkészmozgalomnak mi volt az elsődleges célja?- Úgy gondoltuk, hogy kell egy ifjúsági szervezetet létre­hozni a községben. Szükséges volt, hogy a falu fiataljait ösz- szefogjuk, a közösségérzetet erősítsük. Célunk volt, hogy megmozgassuk az ifjúságot annak érdekében, hogy meg­szűnjön az a rettenetes pan­gás, ami az emberek többsé­génél uralkodik. Egyúttal fel akartuk lendíteni a község kulturális és sportéletét is.- Az eltelt négy év alatt mit sikerült e célokból megvalósí­tani?- Csapatunknak szép eredményeket sikerült elérni. Sok barátot, támogatót szerez­tünk, akik erkölcsileg és anyagilag is segítenek ben­nünket. Tevékenységünk a katonasírok ápolása, az öre­gek otthonában előadott kul­turális műsorokra és a telepü­lésünkért végzett közszolgá­lati tevékenységre terjed ki. Ez év januárjában a Magyar Cserkész Szövetség felhívá­sára gyűjtést szerveztünk a kárpátaljai árvízkárosult ma­gyarság megsegítésére, ami szép eredménnyel zárult.- Mi vezérli a cserkészeket a feladatteljesítésben?-Ismeretes, hogy maga a cserkészet egy önkéntességen alapuló ifjúsági szerveződés. Egy életforma, mely két tar­tópillérre épül szellemiségé­ben. Egyrészt a nemzeti, népi hagyományaink ismerete, az istenhit, felekezeti hovatarto­zás figyelembevétele nélkül. A cserkészek számos foglal­kozási területe is nevelési módszerre épül. így fedezhető fel a környezetvédelem és a természet szeretetére történő nevelés, a karitatív tevékeny­ség, a népi hagyományok művelése. Á mi csapatunk gazdag programjának tetőpontját az éves nagy csapattáborozás al­kotja. Tíz nap szoros együttlét vidámságban, játékban, szere- tetben egymásért. k.l. Nem bánta meg a választását-Milyen ma a pedagógusok helyzete?- Ma sokkal jobb, mint a mi­énk volt annak idején, hiszen a diplomával egyből a kezükben a tanári kinevezés. Nekünk pe­dig igencsak meg kellett küz- denünk, hogy segédtanítóból kinevezett tanítók lehessünk. Szirák. A 79. életévében járó Szentes Ferenc nyugdíjas peda­gógus napjait a keresztrejtvény­fejtés, az olvasás és egy keleti szőnyegféleség, a kelim készí­tése tölti ki. Hosszú tanítói pá­lyájára így emlékezik vissza.- Vas megyében, Körmen­den születtem, Sopronban vé­geztem a taní­tóképzőt.- Hogyan és mikor ke­rült Szirákra?- Egy kér­vény alapján 1938 októbe­rében kerül­tem ide. A községbe érve Gróf Dégen- feld Miklós a kastélyában adott szállást és kosztot is.-Nem bánta meg, a választását?- Nem, a pedagógus pályát én élethivatás- A kedvenc időtöltése a rejtvényfejtés ként válasz­tottam. Úgy érzem ebbéli vá­gyaim megvalósultak, hiszen becsületes, jellemes és jól kép­zett emberekké lettek tanítvá­nyaim.- Mivel foglalatoskodik mos­tanában?- Mint látja, keresztrejtvény­fejtéssel, újságolvasással és ke- limvarrással. -esla­Nyolcvan százalékban külföldre termelnek PÁSZTÓ. Új, a legmodernebb technikával felszerelt üzemcsar­nokot avattak a napokban. A szabályozók, hajtások, érzékelők, nyomás- és hőmérsékletérzékelők gyártásával foglalkozó, né­met tulajdonú AKO Kft. hitelből épített új csarnokot, melyben a legújabb gépekkel modern eszközök gyártását végzik. gére szeretné dolgozóinak szá­mát megduplázni, ezzel is csökkenteni Pásztón a munka- nélküliséget. Igaz csak néhány embernek, de nekik megszűnik a megélhetési problémájuk, leg­Az új üzemcsarnok látogatói érdeklődve szemlélték a berendezéseket Amely vállalkozás ma beru­házásba kezd, az nehéz terhet vesz nyakába. Az AKO mégis belekezdett, hiszen csak így tud versenyképes maradni, minő­ségi terméket korszerű feltéte­lek között előállítani. Pásztó város polgármestere, dr. Dobrovoczky István ünnepi beszédében szólt a megyében jelen lévő külföldi tőke fontos­ságáról, így a német üzleti part­nernek is köszönetét mondott tevékenységéért. Megemlítette, hogy az AKO Kft. volt a város­ban az első külföldi befektetés. Bíztatta az AKO Kft.-t a to­vábbi jó, színvonalas munkára, melyhez az önkormányzat tá­mogatását ígérte. Hangsúlyozta a piacgazdaság fontosságát, a jól működő vállalkozások pia­cérzékenységét. A német üzletvezetők nevé­ben Peter ITo/jjfelmondta, hogy nagyon örült ennek a beruhá­zásnak, hiszen három éve kezd­ték meg Pásztón működésüket, s a jó munkának köszönhetően eddigi helyüket „kinőtték”. Ki­hangsúlyozta, hogy nagyon meg vannak elégedve Varga László ügyvezető eddigi mun­kájával, továbbra is számítanak rá. Halkan tette hozzá, hogy nem volt teljesen véletlen vá­lasztás Pásztó, hiszen felesége itt született, gyerekeskedett. A beruházás 11 millió fo­rintba került, melyet német bankhitelből, a német partnerek segítségével építettek fel rövid idő alatt. A jelenleg öt főt fog­lalkoztató vállalkozás az év vé­jelentősebb gondjuk. A gyártott termékek 80-85 százaléka kerül külföldre, tehát magas az export aránya. A bel­földi termelésnél, értékesítésnél komoly referenciát jelent egyik nagy munkájuk, Százhalombat­tán a Duna menti erőmű felújí­tása. A kft. indulása után, 91-ben és 92-ben veszteséges évet zártak a magas beruházási költségek miatt, de a tavalyi évben már minden veszteségü­ket ledolgozták. Ezután mertek belekezdeni a most átadott üzemcsarnok építésébe, mely jobb munkafeltételeket, ponto­sabb munkavégzést eredmé­nyezett - tudtuk meg Varga Lászlótól, az AKO Kft. ügyve­zetőjétől. Márton Ildikó A klub igazi otthona öregnek és fiatalnak SZARVASGEDE. Az emberekkel beszélgetve, akarva-akarat- lanul szóba kerül a közösségi klub. A négyszáz lakosú kis tele­pülés apraja-nagyja jár ide, hiszen állandó jelleggel nyitva áll mindenki előtt. A klub agilis, fiatal vezetőjével ifjabb Kurunczi Sándorral, arról beszélgettünk, hogy milyen célt szolgál ez a kis intézmény a kastélyépület szívében?- Ez a klub az önállóvá vált önkormányzat kezdeményezé­sére alakult meg, és 1992 de­cember elején nyílt meg a láto­gatók előtt.- Részmunkaidős napközis nevelőként kaptam megbízatást a polgármestertől, mint klubve­zető és könyvtáros. Magát a he­lyiséget, ami tulajdonképpen egy pince volt a polgármesteri hivatal újíttatta fel és látta el felszereléssel.-Milyen programokat láto­gathatnak az érdeklődők?- Heti három alkalommal van kötött programunk. Szer­dán videófilmklub van, ahol a legújabb filmek vetítésére is sort kentünk. Pénteken zene­klubot tartunk, ahol a fiatalok a legfrissebb slágerek, a régi nagy zenekarok, énekesek le­mezfelvételeinek hallgatásával tölthetik kellemesen az időt. Szombaton sportprogram várja az érdeklődőket sakkal, asztali- tenisszel. Más alkalmakkor kö­tetlen elfoglaltságot talál az ide betérő. Többféle sajtótermék, a könyvtár, a televízió ad kikap­csolódási lehetőséget. Van egy Commodore-64 típusú számí­tógépünk is, melyet általában a gyerekek használnak, mivel több mint száz játékprogram közül válogathatnak.- Úgy tudjuk, más célú ren­dezvényt is lehet itt megtartani.- Mivel ez a klub a községé, teljes a kihasználtság. Az emlí­tett programok mellett voltak már itt eljegyzési ebédek, eskü­vők, szilveszteri bulik, falugyű­lések, pártok választási gyűlé­sei, óvodások, iskolások kultu­rális műsorai, Mikulás-ünne­pek, farsangi bálok. A labdarú­gócsapat sikereinek megünnep­lésére is otthont adunk, de ren­dezünk különféle vásárokat is. A rendezvények felsorolása hűen tükrözi, hogy itt kortól függetlenül az óvodástól a nagyszülőkig mindenki meg­fordul és talál magának elfog­laltságot. íme egy klub, ami hajdaná­ban portól, pókhálótól borított, törött székeket, asztalokat és más tárgyakat rejtegetett. Nem kellett más, mint egy cselekvő polgármester, egy kis pénz és máris sok ember talál itt egy-két óra időtartam erejéig otthonra. K. L. Pásztó és környéke RÖVIDEN PALOTÁS. A község álta­lános iskolájában nagy gon­dot fordítanak a gyerekek sport- és szabadidős tevé­kenységére. Harminc kis­diák heti egy alkalommal jár Aszódra úszásoktatásra. Az iskolában 13 fő részvételé­vel furulyaoktatás folyik Czigler Lászlóné Tuzsok Cecília, a hatvani Kodály Zoltán iskola tanárának ve­zetésével heti két alkalom­mal. Az első időszakban csoportos foglalkozás van, majd később áttérnek az egyéni képzésre. SZURDOKPÜSPÖKI. Megkezdődött az iskola bő­vítése. Az életveszélyessé vált tanterem kiváltására el­nyert céltámogatással, válla­latok és magánszemélyek támogatásával az építkezés során az első szint falai már állnak. A munka folytatódik és remélhetőleg még a rossz idő beállta előtt tető alá ke­rül. PÁSZTÓ. Sikeres véradás zajlott le a napokban a vá­rosban. A megyei Vérellátó és a városi Vöröskereszt szervezésében a mechanikai és a kézműipari üzem dol­gozóinak közreműködésé­vel eredményes véradás tör­tént, amiért a szervezők kö- szönetüket fejezik ki. Állásajánlatok a térségben Szabó-varrónő 82 fő, sütő- és tésztaipari munkás 4 fő, vasaló 2 fő, szakács 2 fő, raktárkezelő 1 fő, betanított munkás (35 éves korig) 46 fő, felszolgáló, pultos 2 fő. További információ a Nóg- rád Megyei Munkaügyi Köz­pont pásztói kirendeltségének közvetítői irodájában. Az oldalt szerkesztette: Pádár András Holnapi számunkban: Bátonyterenye és környéke Bér község tiszteletbeli főépítésze A béri polgármesteri hivatal­ban Maczó László polgármes­ter éppen nagy megbeszélést folytat Luda László mérnök­kel. Luda László másfél éve ment nyugdíjba. A megyében jól ismert szakember nemcsak a kivitelezésben jártas, hanem a tervezésben is. Sőt, egész élete során tanított is. Most is.-Mit keres tulajdonképpen Béren?- Az utóbbi két hét során ta­lán már ötödször vagyok itt. Most már a feleségem is jár velem, mert fél, hogy nem is megyek haza - mondja ne­vetve, s folytatja - Az egyik kollégám itt műszaki ellenőr­ködik, és nemrégiben szólt, hogy adódnának itt építész­feladatok is. S azt kérdezte, hogy foglalkoznék-e vele. Mi­vel nyugdíjas vagyok gondol­tam, hogy szívesen. Egyszer már jártam Béren, amikor szóba került, hogy akarnak itt egy faluközpontot. Tekintve, hogy ez nekem kedvenc té­mám, hiszen a diploma mun­kám is ilyen feladat volt, a hí­vásra örömmel kijöttem.- Mivel fogadták?- A polgármester azonnal elhalmozott feladatokkal. Ezek között vannak sürgősek és távlatiak. Most éppen egy ilyen sürgős feladattal foglal­kozunk. Amit eddig elkövet­tek parcellázásokat is a Kutya­hegyen, az Öregszőlősben, meg jobbra balra, ezt egy szemléltető térképre felrajzo­lom. A térkép azt a célt szol­gálja, hogy ha jönnek a vásár­lók, a polgármester csak rámu­tat ezen a térképen azokra a parcellákra, amelyeket meg lehet még venni.-Azt hallottuk, hogy Ön a település tiszteletbeli főépíté­sze?- Ezt nem én mondtam. De hát legyek, hiszen ezt a funk­ciót még úgy sem töltöttem be.- pádár ­Kétszáz éves az enyészet temploma Szirák. Nemrégiben, egy Ma­gyarországot bemutató úti­könyvben olvastam a sziráki evangélikus templomról. Az építmény látványa megdöb­bentő. A vakolat leperegve, az üvegek kitörve, megrepedezve, a toronyrésznél már kerete sincs az ablakoknak. Az ajtók erősen a korhadásnak indultak és rozsdás zárak éktelenkedtek rajtuk. A templom belsejében repedezett falak jelzik a műem­lék gazdátlanságát. Az oltár még ellenáll az idő vasfogának. Az orgona körül a felbontott deszkák, vastag törmelékhal­maz és betonacél jelzi, hogy itt építők jártak, de a helyreállítás már elmaradt. A templom tor­nyába a harangokhoz vezető lépcső életveszélyes és romjai­ban hever. A vastag fából ké­szült lépcsőfokok korhadtak, kilazultak. A tető is erősen fog­híjas, hiszen egy komolyabb szélvihar mindig tovább tize­deli a cserepeket. A torony ab­lakai omladoznak. A körülbelül 200 éve épült templomnak ugyan automati­kusan vezérelt harangja van, de ha ilyen ütemben romlik az ál­laga, akkor sajnos, néhány éven belül menthetetlenné válik. A templommal kapcsolatban szót váltottam néhány lakóval. Kiderült róluk, hogy evangéli­kus vallásúak és szeretnének tenni valamit a templomukért. A helyi önkormányzatnak nincs pénze, hiszen a felújítás több millió forintba kerülne. A ba­lassagyarmati evangélikus es- peresi hivatalnak (akihez a templom tartozik) is üres a tár­cája. írtak az Evangélikus Elet című újságnak is, de a segítség elmaradt. Felvetődik a kérdés: Vajon meghallja-e valaki a sziráki templom jajkiáltását? - k ­A szél is tizedeli a tető­cserepeket A szerző felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents