Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-14 / 242. szám
1994. október 14., péntek Bűnügy 7. oldal MEGTÖRTÉNT BŰNÜGYEK - NÉGYÉVES GYERMEKE BUKTATTA LE Negyvenhatos cipőben járt a falusi halálosztó Jégpáncél bontotta az utat. Az őrnagy óvatosan vezetett, a gépkocsi ablakán alig lehetett kilátni, a pára folyton ráfagyott. Kollégájához fordult.- Na, ez az év is jól kezdődik. Még ki sem pihentük a szilveszteri éjszakát, máris itt az első gyilkosság. Mit fog szólni ehhez a doki? A rendőrorvosra közel félórát kellett várakozni. A százados szokásos módján nem tudta megállni.- Mi van, doki, visszahúz az ágy?- Könnyű nektek. Két órája jöttem haza, mert helyszíneltünk egy halálos balesetet. A csevegésnek a rádió hangja vetett véget.- Mikor jön már a forrónyom, itt fagyunk meg a helyszínen! Az őrnagy a rádió után nyúlt.-Útban vagyunk, 20 perc múlva odaérünk. A kocsma udvarán sokan tolongtak. A körzetmegbízott ekkor lépett ki a kocsma ajtaján.- Jó reggelt, zászlóskám! Nem kellene rendbe tenni az udvart? A zászlós intézkedett, gyorsan kiürült a tér. A helyszínt biztosító jelentette a történteket. Reggel 6 órakor fedezték fel a holttestet. Józsi bácsi, aki minden nap első vendége az italboltnak, ezen a napon is pontos időben érkezett. A bejárati ajtó azonban gyanúsan zárva volt, holott a helyiségben égett a villany. Az udvarba ment a hátsó bejárathoz, melynek ajtaja résnyire nyitva volt. Lábával beljebb lökte, és belépett a raktárba. Tovább ment a söntésrészbe, ahol szörnyű látvány várta. A kocsmáros a fűrészporos kályha mellett a kövezeten hason fekvő helyzetben. Mellette és a falon tömérdek vér.- Segítség! Meghalt a kocsmáros! - rohant az utcára. Az érkező újabb törzsvendég futólépésre váltott.- Mi van, Józsi, meghibbant az agyad?- Az öreganyádé! Meghalt a Laci! Szaladj az orvosért! A körzeti orvos hamar megérkezett. Értesítették a rendőrséget. A rendőrorvos és a körzeti orvos beszélgetésének az őrnagy hangja vetett véget.- Dokikám, szétválnak útjaink. Ti a századossal hozzáfogtok a szemléhez, én a nyomozócsoportot irányítom. A százados átvette a helyszíni munka irányítását. Az őrnagy a nyomozócsoporttal a közeli irodaház egyik szobáját „bérelte” ki. Párhuzamosan folyt a halottszemle és a tanúkutatás. Az őrnagy fejében több kérdés kavargott. Ki lehet a tettes? Egy vagy több személy? Megszólalt a rádió. A százados jelentkezett.-A szemle adatai nem tipikus rablógyilkosságra utalnak. Az elkövető ismerős lehetett az italboltban, mert nem forgatott össze mindent. Valamelyest szűkült a kör. Az őrnagy hirtelen a rádióhoz lépett.- Megtaláltátok az adósok nyilvántartását?- Nem, bár a jelenlévő tanúk szerint a pénzes kazettában kellett volna lennie. Az őrnagy azonnal utasítást adott. Terjesszék ki az adatgyűjtést, biztosra vette, hogy a nyilvántartófüzet eltűnésének köze van a gyilkossághoz. A rádip ismét megszólalt.- Egy tettest kell keresnetek, mégpedig olyat, aki igen nagy lábon él! Az elkövetőnek a helyszínen rögzített véres lábnyom tanúsága szerint legalább 46-os a lába. A körzetmegbízott felugrott székéről.- Csak egy ember van a faluban, akinek ekkora a lába! A kertes családi ház kapuja zárva volt. A körzetmegbízott i hangosan bekiabálva néven szólította a háziakat. Fiatalasz- szony nyitott ajtót.-Éppen mosok, miben segíthetek?- Az uram Pestre ment a korai busszal. Betegállományban van, de sürgős dolga akadt.- Asszonyom, hol volt a férje tegnap este? - hangzott az őrnagy kérdése.- Itthon volt az egész család a gyerekekkel, tévét néztünk.-Apu nem is volt itthon - hangzott az éppen belépő négy év körüli gyermek hangja. Az asszony arca halottsá- padtra változott.-Tudtam, hogy baj lesz. Megmondtam neki előre, de ő csak azt hajtogatta, hogy most sikerülni fog. Az őrnagy rádión értesítette a nyomozócsoport tagjait. Megkezdődött a házkutatás. A szennyesládából előkerültek a még ki nem mosott véres ruhadarabok. Az előszobaszekrény fiókjából két véres 50 forintos, és az adósok füzete. A gyermekszobából pár darab mogyorós csokoládé, a fészerből 1 pár véres gumicsizma.- Országos körözését rendelem el... - hallatszott az éterben az őrnagy hangja.- Mi az, fiúk, meg sem várjátok a szemle végét? - kérdezte a százados a körözés elhangzása után - még csak most viszik el a holttestet, és ti már elkövetőt emlegettek? Az elkövetőt a budapesti rendőrök a Gomba presszóban fogták el, ahol munkatársaival italozott... A rabszállító kocsi este 7 körül gördült be a főkapitányság udvarára. A bíróság az elkövetőt nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésért életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. R.J. Az adósok füzetéért szenvedett halált a kocsmáros Kell-e nekünk az enyhébb kábítószer? A közelmúltban a televízióból értesülhettünk arról, hogy egyes szervezetek az enyhébb hatású kábítószerek magyar- országi forgalmazásának engedélyezését szorgalmazzák. A bejelentés igen sok emberből váltott ki különféle indulatokat. Úgy gondoljuk, érdemes megszólaltatni olyan személyeket, akiket a dolog közelebbről érint. PJ. budapesti lakos, 26 éves. Régebben alakalomszerűen fogyasztott kábítószert! A nevét és a címét saját kérésére nem közöljük. Marihuánát legálisan- Mi a véleményed arról, hogy egyes szervezetek kezdeményezni fogják az enyhébb hatású drogok legális forgalmazásának engedélyeztetését?- Egyetértek vele. Azért gondolom így, mert én és a barátaim is fogyasztottunk alkalomszerűen marihuánát, de soha nem éreztünk kényszert arra, hogy agresszívek legyünk. A „szűk” társaságban jól éreztük magunkat. Megbeszéltük az aktuális problémákat, úgy gondoltuk, hogy ilyen állapotban sokkal többet tudunk nyújtani egymásnak, mintha alkoholt fogyasztottunk volna. Szerintem jobb az, ha a fiatalok az enyhébb drogokat legálisan szerzik meg, mintha a törvényt megkerülve, bűncselekmény útján jutnak hozzá. Inkább szívjon el a fiatal egy marihuánás cigarettát, mint hogy lerészegedjen és erőszakosan lépjen fel. De mint minden „kémiai terméknek”, ennek is megvannak a mellékhatásai. A marihuána rombolja a verbális kifejezőkészséget. Egy-két hónap után a rendszeres fogyasztó észreveszi, hogy leépül. Alapvető szavak nem jutnak az eszébe. Például a szódavíz helyett csak a C02 és a víz fogalma ötlik fel. Ha választani kell az alkohol és a kábítószer között, az enyhébb drogok mellett döntenék. A kábítószer az alkohollal szemben nem agresszivitást, hanem kellemes közérzetet biztosít. Persze, ezt sem lehet túlzásba vinni, mert veszélyessé válhat. A bűnüldöző ellenzi Juhász István őrnagy, a Salgótarjáni Városi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője.- Őrnagy úr! Mi a véleménye arról a javaslatról, hogy Magyarországon tegyék lehetővé az enyhébb hatású kábítószerek árusítását?- Rendőrként és apaként is az a véleményem, hogy ne legyen lehetőség hazánkban a kábítószerek legális forgalmazására! Köztudott, hogy a kábítószerfogyasztásra a fokozódó szenvedély a jellemző. Ez azt jelenti, hogy a kábítószerfogyasztó fokozatosan és kényszerűen jut el az enyhébb drogoktól a legkeményebbekig. A közelmúltban Hollandiában jártam egy szakmai tanulmányúton, ahol egy úgynevezett „KOFI-SHOP”-ot, azaz kábítószerüzletet is megmutattak. Ennek az üzletnek a megtekintése sem változtatta meg véleményemet a kábítószerfogyasztásról. Hollandiában egyébként kis mennyiségben, melyet államilag határoznak meg, hozzá lehet jutni LSD-hez, vagy marihuánához. Az említett „kofi- sok”, - drogárusok - is igen szoros ellenőrzés alatt állnak.- Rendőri szempontból miért jelent veszélyt a kábítószer esetleges megjelenése?- Mint köztudott, a kábítószerélvezők személyiségjegyei jelentősen torzulnak. Ha kialakul a kábítószerrel kapcsolatos függőség, a fogyasztónak, mint említettem, egyre több és egyre keményebb drogra van szüksége. Ennek megvásárlásához azonban pénz kell. Amennyiben a szükséges pénzösszeg nem áll rendelkezésre, nagy valószínűséggel bűncselekmény elkövetésére kényszerül. Előfordulhat az is, hogy kábítószer hatása alatt mások követtetik el a fogyasztóval a bűncselekményt.- A büntető törvénykönyv foglalkozik-e részletesen a kábítószerrel?-A BTK. 282. paragrafusa foglalkozik a kábítószerrel való visszaéléssel, mint közösség elleni bűncselekménnyel. Ez a paragrafus egyértelműen büntetendőnek minősíti a kábítószer termesztését, előállítását, megszerzését, tartását, átadását, forgalomba hozatalát, behozatalát, kivitelét, az azzal folytatott kereskedést. Az ilyen jellegű tevékenység 5 évig terjedő szabadságvesztést vonhat maga után. Súlyosbító körülménynek számít, ha mindezt üzletszerűen, fegyveresen követik el, illetve fiatalkorút használnak fel a bűncselekmény elkövetéséhez, vagy gyermekkorúhoz juttatnak kábítószert. Amennyiben jelentős mennyiségű kábítószerrel és szervezett keretek között követik el a visszaélést, a BTK. 15 évig terjedő szabadságvesztést állapít meg. Felderítő munkát végeznek Érdemes tudni, hogy már az előkészület, illetve a nagy nyilvánosság előtti kábítószerfogyasztásra történő felszólítás is büntetendő. A BTK. 283. paragrafusa foglalkozik külön a „kóros szenvedélykeltéssel”, ide tartoznak azok a visszaélések, amelyeket nem kábítószerrel, hanem kábító hatású anyaggal vagy szerrel követnek el.- Folyik-e Salgótarjánban jelenleg bűnügyi felderítő munka kábítószerrel kapcsolatosan?- Konkrét kábítószerrel kapcsolatos feldolgozó munkát nem végzünk. Azonban a kábítószerkereskedelem megakadályozása érdekében folyamatos, preventív célú felderítő munkát folytatunk. Mátrai István Siker volt a drogellenes nagylemez A büntetőeljárás nem hajtóvadászat A sértettnek legalább két, de inkább ennél több alkalommal találkoznia kell az őt bántalmazó tettessel. Először a rendőrségi szembesítésen, aztán a bíróságon, legalább egy, de rendszerint ennél több alkalommal. Előfordult már, hogy a tárgyalást vezető bírónak kellett figyelmeztetnie a vádlott védőjét: éppenséggel a sértettel beszél, nem pedig egy bűnözővel. A vádlottal rendszerint mindenki udvarias. Hiszen a bűnöző, sőt még a gyilkos is ember. A tudósító nézőpontjából is arról van szó, hogy nem éppen a bilincsben, rabszíjon vezetett embertársával akar fölényeskedni.- És ki törődik a sértettel, a károsulttal, az áldozat emlékével? Kiszolgáltatott helyzetben van-e a sértett a büntetőeljárás során? - kérdeztük dr. Erdei Árpádot, az ELTE Büntetőeljárás-Jogi Tanszékének vezetőjét, a Magyar Jogász Egylet elnökét, egy nagy érdeklődéssel kísért szakmai előadás után. — A sértettek büntetőeljárásjogi védelmére valóban kellene valamit tenni, mert a magyar jog e tekintetben valóban terheltcentrikus. Vele foglalkozunk, őt akarjuk nya- koncsípni, és az ő jogait akarjuk biztosítani az eljárásban. Jogait védeni is kell, mert ellene az állam a saját apparátusával megindult, ő a nyúl és mi vagyunk a vadászok a haj- tókkal. Tehát biztosítani kell, hogy az eljárás ne váljon hajtóvadászattá. A baj ott van, hogy az eljárás viszonylag kevés figyelmet fordít a sértettre. A büntetőeljárás persze nem azért van, hogy a sértett kielégítse bosszúvágyát, de neki is vannak jogai. Vannak persze kézenfekvő megoldások, amelyekkel már húsz-harminc éve foglalkozunk. Egyszerű megoldás lehetne, hogy például az állam vállalja át a kártalanítást. Az a baj, hogy nincsen olyan állam a világon, amely erre teljes körűen képes lenne. A magam részéről nem szeretném, Íja az ügyész mellé oda ülne a sértett, és indítványokat tenne. Az azonban nem lenne rossz, ha a sértettnek bizonyos jogokat biztosítanának, illetve az eljárás fokozottabb védelmet jelenthetne a számára. A sajtótörvényben például biztosítani kellene, hogy ne kerülhessen ki a sértett, illetve az áldozat életének olyan eleme, ami nem tartozik az ügyhöz. Ma az újságokból bizony sok olyasmi is kiderül, ami nem tartozik a büntetőügyhöz. Továbbá az sem lenne rossz megoldás, ha a hivatalból történő bűnüldözés a sértett hozzájárulásán is múlna. A tanúvédelem témakörében is szóba jön a sértett védelme. Tudjuk, hogy a sértett, ha túlélte, vagy csak a vagyoni jogait sértették, gyakran kap figyelmeztetést, fenyegetést. Szervezett bűnözés esetén ezek a fenyegetések nehézzé teszik nemcsak a bűnözők, de a sértettek dolgát is. A tanúvédelmi intézkedések sértettvédelmi intézkedések is. Történtek már lépések, de még messze vagyunk az ideális állapottól. Ihárosi Kíváncsi rá, hogyan zajlik a tanúkihallgatás? A tanúkihallgatás fontos nyomozati cselekmény. Nem nélkülözheti az alapos felkészülést, a nyugodt, minden részletre kiterjedő végrehajtást, de nem maradhat el a vallomás ellenőrzése sem. A jogi szabályozás nem írja elő a tanú kihallgatásának helyét és idejét, viszonylag nagyfokú szabadságot biztosít e körben a nyomozást végzőnek. E lehetőségek is feltételezik azonban a kihallgatás előtti felkészülést, adott esetben írásbeli terv készítését. Hasonló fontossággal bír, hogy biztosítottak legyenek a nyugodt körülmények. A kihallgatás a tanúk személyazonosságának megállapításával kezdődik, majd a gyanúsítotthoz, illetve más tanúhoz való viszonyának tisztázásával folytatódik. A nyomozó az eredményes kihallgatást célzóan törekszik a tanú egyéniségének megismerésére, a folyamatos, igaz vallomástétel elősegítésére. Célszerű a kihallgatás második fő szakaszának a tanú egybefüggő elbeszélésének meghallgatását tekinteni. Ennek megkezdése előtt nem árt a figyelmét felhívni olyan általános, segítő fogásokra - például az események észlelési sorrendben való közlése -, amelyek segíthetik a vallomás „eredményes” megtételét. A kötetlen elbeszélés során a tanú elmondja az általa észlelteket, az információk tudomására jutásának a módját, -szükség esetén felidézi azokat. Feltevésekről szólhat, következtetéseit is előadhatja, amik a nyomozás során - kellő körültekintéssel - figyelembe vehetőkké válhatnak. A kötetlen, egybefüggő elbeszélést követik a tanúhoz intézett kérdések. Ezek feladata tisztázni az észlelés körülményeit, feltárni a befolyásoló jele nségket, rögzíteni a releváns tényeket. Például a tanú vallomásában több esetben is utalt arra, hogy a helyszínről futva távozó elkövetőt a mozgásáról felismerte. Határozottságának alapját az adta, hogy másodállásban labdarúgó játékvezető és az évek során kialakult az a képessége, mely szerint a futó embereket akár mozgásuk — futásuk - alapján is azonosítani tudja. Gyakran szükséges a tanú emlékezetének serkentése. Ez többféleképpen is elérhető. Jól hasznosítható az asszociációs kapcsolatokat aktivizáló kérdések feltétele, vagy tárgyak bemutatása. Szükség esetén segítséget nyújthat a helyszínen megtartott kihallgatás. A befejező, illetőleg a kihallgatást követő tennivalók egyike a vallomás ellenőrzése. A korábbi ismereteinkből már tudjuk, hogy egy-egy vallomástételnél vannak hibalehetőségek is. Meg kell vizsgálni, hogy az elmondottak önmagukban tartalmaznak-e ellentmondásokat, a tanú állításai egyeznek-e a már megállapított tényekkel, nincsenek-e benne lehetetlenségek. Ezek fellelése esetén meg kell kísérelni a tisztázást, fel kell tárni az okokat. A kihallgatást végző felkészültsége, a tanú igazmondásra törekvése, objektív felhasználható vallomást azaz bizonyítékot eredményez. (A Pandúr bűnügyi magazinból.) - ermi -
