Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-07 / 210. szám
% \ 1 2. oldal Külpolitika 1994. szeptember 7., szerda Szlovák vállalatok kiárusítása Csaknem négyszáz állami vállalat összesen 1,5 milliárd dollárnyi részvénytömege került piacra Szlovákiában, ahol kétmilliónyian váltották ki előzetesen a licithez szükséges privatizációs kupontömböket. A kormány 180 vállalatot első ízben hirdet meg kiárusításra, de 200 az 1992-ben lezajlott első privatizációs hullámból maradt vissza. Palacka privatizációs államtitkár kijelentette: a cél, hogy ezúttal egyszerre minél több állami vagyon kerüljön magánkézbe, megakadályozandó, hogy bármely jövendő kormány útját állhassa a privatizációs folyamatnak. Borsos árak a Kanszai repülőtéren Az első utasok ámulattal adóztak a látványos fogadóépületnek, a megnyitást kísérő színes rendezvényeknek - és elsősorban az áraknak: vasárnap a japán légitársaság Guamról érkező járatának landolásával hivatalosan is működésbe lépett az oszakai Kanszai repülőtér, egyöntetű vélemények szerint a világ legdrágább légikikötője. A mesterséges szigetre épült ultramodern létesítmény építése 15 milliárd dollárt emésztett fel, de nem csupán ez az ösz- szeg számít „legnek” a repülőtéren: az első hír- ügynökségi beszámolók megdöbbentő árakról tudósítanak. Az utasoktól csupán a légikikötő használatáért 26 dollárnyi illetéket szednek be fejenként. Nem jártak jobban a repülőteret használó légitársaságok sem, amelyeknek leszálló gépeik minden tonnája után 24 dollárt kell fizetniük, s ez ugyancsak világrekord. Ilyen módon egyetlen Boeing-747-es óriásgép oszakai landolása csaknem 10 ezer dollárba kerül; ugyanez a gép a londoni Heathrow repülőtéren már 2500 dollárért leszállhat. Az orosz kormány megtiltotta... Az orosz kormány megtiltotta a viharos körülmények közepette összeomlott, ám a gyors meggazdagodást remélő kispénzűek bizalmát rendíthetetlenül bíró MMM befektetési társaságnak, hogy az állami médiában hirdesse szolgáltatásait. A társaság nevéhez fűződik az eddigi legsúlyosabb orosz pénzügyi botrány, amely már-már belpolitikai feszültséggé fajult. A rendkívül népszerű befektetési alap mesés - általában 3000 százalékos - évi megtérülést ígért „részvényeseinek”, ám júliusra a cég kifulladt, s egyetlen tollvonással a névérték töredékére csökkentette az általa kibocsátott papírok árát. Kemény útadó Németországban Németország januártól útadóra kötelezi azon hazai és külföldi teherfuvarozókat, akik 12 ton- nánánál nagyobb gépjárművel közlekednek. A német közlekedési minisztérium tájékoztatása szerint január elsején Németországgal együtt a Benelux-államok és Dánia is bevezeti az úthasználati díjat. A kettő- vagy háromtengelyes teherautók vagy napi 12, vagy heti 40, vagy havi 150, vagy évi 1500 márkát kötelesek fizetni. A négy- vagy több tengelyes gépjárműveknél napi 12, héti 66, havi 250, illetve évi 2500 márkát kell leróni. Német lottóőrület: 42 millió márka a tét Minden eddigi európai rekordot messze felülmúló összeg, immár 42 millió márka a tét Németországban a szombati lottón. Bejelentették, hogy a múlt hét végén sem nyerte el senki az eddigi 35 milliós főnyereményt, amely már tizedik hete egyfolytában növekszik. Az új összegű, 42 milliós jackpotot szombaton az nyerheti meg, aki a 49 szám közül helyesen választja ki a hat nyerőszámot, és szelvénye sorszámának utolsó .áöböláabio számjegye megegyezik a kisorsolt szuperszámmal. A mostani húzáskor tízen eltalálták a nyerőszámokat, de nem volt szerencséjük a szuperszámmal, így mintegy 2,1 millió márkás összeggel kénytelenek beérni. A hetek óta emelkedő lottóláz lassan lottóőrületbe csap át, és a jelek szerint nemcsak a németeket, hanem a szomszédos országok lakóit is megbabonázza. Múlt csütörtökön és pénteken az osztrák, a svájci és a dán határon jelentősen megnőtt a forgalom, és a határ közelében fekvő német településeken külföldiek százai álltak sorba lottószelvényekért. A legújabb statisztika szerint a múlt héten 32 millió szelvényt adtak el, és egy-egy szelvény számos variációra ad lehetőséget. A fogadók összesen 342 millió márkát fizettek ki tippjeikért a lottózókban és trafikokban. Hetek óta a lottóhúzás a legnézettebb műsor a televízióban. Melescanu meggyőződéses optimista Noha a magyarországi látogatás nem oldotta meg a két or-i szág közötti problémákat, pozitív lépési jelentett a kétoldalú kapcsolatok fellendítésében. Ugyanis nyilvánvalóvá tette, hogy mind a megközelítés módjában, mind nyelvezetében fontos fejlődés tapasztalható magyar partnereinknél - hangsúlyozta a Budapestről hazatérve a bukaresti repülőtéren, illetve a román rádiónak adott nyilatkozataiban Teodor Melescanu román külügyminiszter.- Ha az indulásnál mérsékelten optimista voltam, most kijelenthetem, hogy meggyőződéses optimista vagyok a Románia és Magyarország közötti kapcsolatok fejlődésének esélyeit és perspektíváit illetően - mondotta a külügyminiszter. - Ami az alapszerződést illeti, a legfőbb változás az, hogy többé nem az a probléma, lesz-e benne szó a határokról és a kisebbségekről, hanem az, hogy miként tükrözze a dokumentum ezeket a két fél számára fontos témákat - fogalmazott Melescanu. A román külügyminiszter kiemelte, hogy néhány héten belül szakértői szinten tárgyalnak a szerződésről, továbbá ésszerű időn belül államtitkári szinten megvizsgálnak olyan más kérdéseket, mint a gazdasági együttműködés, az utasforgalom, a határátkelők helyzete, a turisták fogadása.- A beszélgetések során megfogalmazódott az a gondolat, hogy Románia és Magyar- ország alapvető célja az európai struktúrákba való együttes, és nem a másik kárára való integrálódás - mondotta Melescanu. Az újságírók kérdéseire válaszolva a repülőtéren kifejtette, hogy az RMDSZ által felvetett problémák ugyan nem képezték a megbeszélések tárgyát, „de szem előtt tartották” a tárgyalásokon, amelyek alapját a két kormány javaslatai alkották. A külügyminiszter ismételten hangsúlyozta: a magas szintű politikai tárgyalásokkal párhuzamosan arra is szükség van, hogy folyamatos gyakorlati lépések jelezzék, állandó a mozgás, a haladás a két ország kapcsolataiban. Ugyanakkor a miniszter arra a kérdésre válaszolva, hogy milyennek látja a romániai belső feltételeket a szerződés megkötésére, kifejtette: a román társadalom, a romániai politikusok szemében Románia és Magyarország, illetve Romániában a többség és a magyar kisebbség közötti kapcsolat olyan kérdések, amelyekben gyakran „igen nagy nézeteltérések tapasztalhatók”. Ezzel kapcsolatban említette azokat a megbeszéléseket, amelyeket budapesti útja előtt az RMDSZ és az RNEP képviselőivel folytatott, és - nyilván Funar hétfői, nyílt levelére utalva - megjegyezte, hogy tudomásul vette az erről a témáról „azóta elhangzott” nyilatkozatokat is. Ezekre a különbségekre, vitákra való tekintettel annak szükségességét hangsúlyozta, hogy a román társadalomban néhány kérdéssel kapcsolatban konszenzusra jussanak.- Arra nem lehet számítani - fejtette ki -, hogy a szerződés, amelyet a két fél kidolgoz, mindenkit kielégítsen. Szeretném azonban, hogy sikerüljön olyan szerződést létrehozni, amely elnyeri a román politikai osztály nagy többségének egyetértését, lehetővé téve ilyen módon a parlamenti ratifikálást, és azon túl a társadalom minél szélesebb támogatását annak megvalósításában - mondotta a román külügyminiszter. (MTI) Elkészült a Szolidaritás alkotmánytervezete A szükséges félmillió helyett több mint 850 ezer aláírással a Szolidaritás átadta alkotmány- tervezetét a lengyel parlament elnökének. Marian Krzak- lewski, a szakszervezet vezetője a dokumentumot benyújtva hangsúlyozta: azt remélik, hogy a parlament alkotmánytervezetének alternatívájaként bocsátják javaslatukat népszavazásra. A nemzetgyűlés alkotmá- nyozó bizottságának elnöke, Aleksander Kwasniewski a PAP-nak adott interjúja alapján úgy tűnik, a Szolidaritás vezetői alaposan félreértették az alkotmányozás folyamatát. A legalább félmillió aláírással támogatott törvényjavaslatok ugyanis nem magasabbrendűek a szejm által kidolgozottaknál, csupán ez az egyetlen módja, hogy a szejm elé kerülhessen külső erő javaslata. így természetesen az alkotmányozó bizottság elé kerül a szakszervezet tervezete - mint hetedik. Ezen kívül ugyanis hat alkotmánytervezet vár megvitatásra- az államfőé, az előző parlament szenátusáé, a Parasztpárt és a Munka Uniójának közös javaslata, a Szabadság Uniójáé, a Független Lengyelország Konföderációjáé és a Demokratikus Baloldali Szövetségé. Kwasniewski beszámolója szerint egyetértés van az alkotmányozó bizottságban a tekintetben, hogy feladatuk kompromisszumok útján és új javaslatok segítségével az immár hét tervezetet eggyé ötvözni. Kábítószer-ellenes küzdelem. Jünnan kínai tartomány, amely a hírhedt „arany háromszöggel’’, azaz Thaifölddel, Burmával és Laosszal határos, a kábítószer-termelők legfőbb szállítási útvonalává vált. Ezért az ottani hatóságok kíméletlen harcot indítottak a drogkereskedők ellen, s könyörtelenül büntetik - nem egy esetben halállal - ezt a tevékenységet... Csiang Cö-min befejezte oroszországi látogatását Pokolgép robbant a főrendőr autójában Ungváron merényletet követtek el a megyei belügyi főosztály egyik munkatársa ellen, aki a szervezett bűnözés elleni harccal foglalkozik. A merénylők pokolgépet helyeztek el a rendőrtiszt személygépkocsijában, és a robbanószerkezetet feltételezések szerint távirányítással hoztak működésbe. A robbanás akkor következett be, amikor a rendőrtiszt beszállt a lakása előtt parkoló gépkocsiba. Az ungvári rendőrt súlyos sérülésekkel szállították kórházba. A tettes vagy tettesek kiléte még ismeretlen, a megyei belügyi főosztály pénzjutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek. Egy terroristától retteg Krakkó népe Hatodik napja tartja rettegésben Krakkó városát az a terrorista, aki csütörtökön pokolgépet helyezett el az ottani autóbusz-pályaudvaron, s félmillió német márka váltságdíjat követelt, közölve: máskülönben bombát robbant a város három legforgalmasabb pontján. A váltságdíjért azonban az első alkalommal nem ment el az általa megadott helyre, a második „randevút” pedig a rendőrök késték le. A terrorista vasárnap óta nem jelentkezett, a rendőröknek azonban 17 esetben kellett kivonulniuk telefonbetyárok hamis bombariasztásai miatt. Miattuk kellett hétfőn például kiüríteni a krakkói egyetem és a megyei bíróság épületét, valamint a főpályaudvart. A riadók nemcsak több százmillió zlotys költséget jelentenek, de halálra rémítik az embereket, és megbénítják Krakkó életét is. Az adott helyzetben azonban egyet sem hagyhatnak figyelmen kívül a rendőrök. Különösen megnehezíti dolgukat, hogy azt gyanítják: a terrorista azonos azzal, aki egyszer már próbálkozott hasonló módszerrel. Akkor egy tízemeletes lakóház liftjében hagyott egy olyan pokolgépet, amely valóságos „műremek” volt. Annyi biztosítékkal látta el a tettes, hogy nemcsak megadott időben, de emelésre, bármilyen irányú elmozdításra, a légnyomás változására (ha páncéldobozt bontottak volna rá, hogy helyben robbantsák fel), sőt, arra is felrobbant volna, ha röntgensugárral átvilágítva próbálják megvizsgálni. Ezek után érthető, hogy fenyegetéseit kénytelenek komolyan venni - így azokét is, akik a nevében jelentkeznek. Sajnálatos, hogy a sajtó, a rádió és a televízió felhívásai ellenére változatlanul tevékenyek az álriadó-keltők, pedig többet is elfogott közülük a rendőrség - büntetésük akár két évig terjedő börtön is lehet. Tegnap befejezte oroszországi látogatását Csiang Cö-min kínai államfő, és az uráli Jekatye- rinburgból (a volt Szverd- lovszkból) Kijevbe utazott. A kínai államfő találkozott az uráli iparváros, illetve a terület vezetőivel, köztük Alekszej Sztrahov kormányzóval, és több üzemben, így az orosz gépgyártás, valamint hadiipar fellegvárában, az Uralmas gépgyárban is járt. Csiang Cö-min hangsúlyozta, hogy kész elősegíteni Kína és a közép-uráli vidék kapcsolatainak további bővülését. A második világháborúban harckocsikat gyártó Uralmas számára Kína volt az első külföldi partner. Az ötvenes évek kínai iparosításában nagy szerepet játszó gyár kínai kapcsolatai meglazultak a hetvenes, nyolcvanas években. Az uráli gyár ugyanakkor kész bekapcsolódni az egykor szovjet segítséggel épült kínai üzemek rekonstrukciójába. Csiang Cö-min pénteken érkezett Oroszországba. Látogatása során találkozott Borisz Jelcin elnökkel, akivel megvitatta, hogy miként lehet új lendületet adni a két ország partnerinek nevezett kapcsolatainak. Az erre vonatkozó közös nyilatkozat mellett aláírták azt a megállapodást, amely rögzíti, hogy nem irányozzák ezentúl egymás célpontjaira az orosz és kínai hadászati rakétákat. Ezzel formálisan is rögzítették, hogy a két ország nem tekinti többé ellenségnek egymást. A moszkvai lapok meglehetősen visszafogottan kommentálták a látogatás eredményét. A Nyezaviszimaja Gazeta szerint semmi váratlant nem eredményezett a csúcs. Az aláírt megállapodások, így a kapcsolatokra vonatkozó közös nyilatkozat kapcsán az újság azt emelte ki, hogy meghirdették ugyan a konstruktív partneri kapcsolatokat, azonban a szövetségesi viszonyig nem jutott el Moszkva és Peking. A lapok többsége viszont kommentár nélkül, ugyanakkor azonban vezető helyen számolt be a látogatásról. Megrekedtek a kubai-amerikai tárgyalások A New Yorkban zajló kubai-amerikai emigrációs tárgyalások egyelőre megrekedtek, az álláspontok között nincs közeledés, az amerikai fél merev magatartása miatt - jelentette ki Roberto Robaina kubai külügyminiszter Havannában. A kubai diplomácia vezetője, aki tegnaptól Madridban tesz hivatalos látogatást, elutazása előtt nyilatkozott külföldi tudósítóknak. Roberto Robaina újfent megismételte azt a véleményét, hogy a menekültválság mögött a kubai vezetés nézete szerint az ellenséges washingtoni embargópolitika húzódik, ezért kormánya nem akar egy kizárólag kivándorlási kérdésekre korlátozódó egyezményt kötni anélkül, hogy meg ne állapodna a párbeszéd folytatásáról, valamint a viszony alapkérdéseire való kiterjesztéséről. Havannai diplomáciai megfigyelők szerint a kubai tárgyalódelegáció megpróbálja kihasználni, hogy befolyásos egyesült államokbeli politikai körökben is mindinkább hangot adnak a Castro-rendszerrel folytatandó dialógus szükségességének. Az amerikai küldöttség viszont csupán az illegális menekültáradat megállítását tartja a jelenlegi találkozó céljának, s cserébe bővíteni ajánlja a kubai bevándorlók évi keretét, legfeljebb olyan mértékben azonban, hogy az ténylegesen elérje az 1984-es emigrációs egyezményben is szereplő húszezret, amelynek csak egy töredéke kapott valójában amerikai vízumot. A kubai külügyminiszter spanyolországi útjáról szólva tagadta, hogy a két ország viszonyát feszültség terhelné. Rámutatott, hogy Madrid az amerikai embargó ellen lép fel nemzetközi fórumokon, s a spanyol beruházók előkelő helyen szerepelnek a külföldi tőkebefektetők között a sziget- országban. Ugyanakkor elismerte, hogy a demokráciafelfogás és az emberi jogok tekintetében „eltérő a két kormány álláspontja”, ám kölcsönösen tiszteletben tartják egymás véleményét. Ennek kapcsán kitért arra, hogy a kubai kormány meghívása alapján szeptember 18-án Havannába látogat José Ayala, az ENSZ emberi jogi | főbiztosa. (MTI)
