Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-06 / 209. szám
1994. szeptember 6., kedd Látóhatár 7. oldal Főszerkesztői pályázat Az Axel Springer Magyar- országi Kiadó Kft. pályázatot hirdet a kiadásában megjelenő megyei napilap főszerkesztői munkakörének betöltésére. A munkakör 1995. január 1 -jétől tölthető be, de - az átvétel és a folyamatosság érdekében - a kinevezés előtt egy hónapig a nyugdíjba vonuló főszerkesztővel együtt kell dolgozni. A munkakör betöltésének feltételei:- felsőfokú iskolai végzettség- több éves újságírói gyakorlat-jártasság a szerkesztői munkában- erkölcsi feddhetetlenség- közösségteremtő és fenntartó készség- vezetői gyakorlat- a megyéhez való kötődés, illetve annak vállalása Azonos rátermettség esetén a bírálóbizottság figyelembe veszi az újságírói pályán eltöltött évek eredményességét, a másoddiplomát, a számító- gépes szerkesztési ismereteket és az idegennyelv-tudást. A pályázatokat legkésőbb 1994. október 15-éig kell benyújtani KMH jeligével az Axel Springer Magyarország címére (1122 Budapest, Városmajor utca 11.) A pályázat tartalmazza a jelentkező:- munkahelyének megnevezését, munkaköri besorolását, jövedelmét-eddigi munkahelyeit és beosztásait-szakmai életútját bemutató részletes önéletrajzot és referenciát- iskolai, egyéb végzettséget tanúsító okiratok másolatait-a lap tartalmi munkájának megújításával, valamint a szerkesztőségi munka vezetésével kapcsolatos elképzeléseit. A pályázatokat bizalmasan kezeljük. A személyes meghallgatásról, illetve a döntésről a pályázók értesítést kapnak. A pályázattal, illetve a munkakörrel kapcsolatos információkról a 06/1-202-2211 számú telefonon lehet bővebb felvilágosítást kérni. HERCZEG FERENC MÜVE ÚJ KIADÁSBAN Kor rajz az I. világháború időszakáról ven éve nem láttak napvilágot. Ilyen az Északi fény című regénye is, ez a hallatlanul érdekes korrajz az első világháború utolsó hónapjairól és az egykor Tanácsköztársaságnak manapság újra Kom- münnek nevezett időszakról. Két rokon fiú sorsában, a militarista szellemű szőke Gál Jánoséban és a barna Gálnak nevezett Sándoréban sűrűsödik össze a kor keserves magyar történelmének majd minden eseméA regényben 1919 is megelevenedik A fiatalabb nemzedékek talán nem is tudják, hogy milyen remek elbeszélő, milyen vérbeli regényíró volt Herczeg Ferenc. Emlékiratai s néhány irata megjelent ugyan az elmúlt években - de számtalan olyan van még, amelyek negyven-ötnye. A földbirtokos Gál Sándort a kommunisták közé sodorják az események, János a regény logikája szerint természetesen a barikád másik oldalára kerül, de mindkettőjük közös vonása, hogy sokat tépe- lődnek e különös korszak eseményein, és soha nem tudnak megnyugtató következtetésekre jutni. NYÁRON HŰVÖSÖN, TÉLEN MELEGBEN - ÖREGEK NAPKÖZI OTTHONA VARSÁNYBAN Szókimondó:Ha nem kell a jó, ne gyertek oda Vannak, akik még idegenkednek az öregek napközi otthonától, de szép számmal akadnak, akik elismerően szólnak róla. Ami a lényeg, egyre többen veszik igénybe.- Én nem akarom a családomat, a gyermekeimet azzal lenézetni, hogy nem tudnak eltartani, bedugnak az öregek napközi otthonába. Hát ezért nem megyek közéjük. Mondogatják ezt nekem né- hányan a faluban. Erre azt válaszolom: ha nektek nem kell a jó, akkor ne gyertek oda - magyarázta a szókimondó Szép Erzsébet.-Hány éves ön, asszonyom?- Megmondom én egész pontosan. 1919. szeptember 3-án születtem, amikor a kondás kihajtotta a disznókat, a fehérek meg kergették a vörösöket. Még a lakásunkba is bejöttek, engem kicsavartak a pólyából, mert azt hitték, ágyúgolyó van benne.-Mindezt az anyámtól tudom - meséli Szép Erzsébet. Jó a hangulat az otthonban. Az emberek viccelődnek, anekdotáznak. Erzsi néni meginvitál.- Jöjjenek el, és nézzék meg a lakásomat. Múzeumnak való régi paraszti épület. Mondtam is a polgármester úrnak, vegyék meg. De tudom, hogy a mai világban nincs erre pénz.- Ránk fér a pihenés, a kényelmesebb élet, mert nagyon sokat dolgoztunk - így Pál- mány László, aki a termelőszövetkezetből ment nyugdíjba.- Bárki, bármit mond, én azt állítom, hogy okos dolog volt létrehozni ezt az otthont — jelentette ki határozottan Bárány István.- így van - vette át a szót az ősz hajú Kiss Vince — az ebéd finom, kielégítő. Nyáron hűvösön, télen melegben vagyunk. Buta az az ember, aki az ilyen törődést visszautasítja. A beszélgetésünket Pálmány Veronika érkezése szakította meg. Vannak, akik csak ebédelni járnak be, ő éppen közéjük tartozik.-Hogyan telik el például a délelőtt?- Uborkát raktam el. Jó dolog, hogy nem kell főznöm, bejöhetek ide ebédelni. Ilyenkor beszélgetünk egy kicsit. Pálmány Andrásné házi szociális gondozó hat helyre hord ki ebédet. Segít az idős, nyugdíjasoknak. De ahogyan elmondta, legjobban mégis a beszélgetésre, az emberi szóra vágynak. Varsányban két éve nyílt meg az öregek napközi otthona. Vannak, akik még fenntartással nyilatkoznak, de egyre többen az idős emberekkel való törődést látják benne. Sz. F. Kik és milyen mértékben részesülhetnek hadigondozásban? Augusztus 31-ei lapszámunk 6. oldalán már tájékoztattuk olvasóinkat a hadigondozási törvényről és annak végrehajtását szabályozó kormányrendeletről. Tekintve, hogy többen is érdeklődtek a részletek iránt, az alábbiakban bővebb tájékoztatást adunk e kérdéskörről. Az 1994.szeptember 1 -én hatályba lépett a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény és annak végrehajtását szabályozó 113/1994. (VlIIhó 31.) kormányrendelet. A jogosultság a Magyarországon élő magyar állampolgárokra terjed ki. A kettős állampolgárok csak akkor részesülhetnek hadigondozásban, ha Magyarországon élnek. A hadigondozás mindazon személyeket érinti, akik az I. világháborútól kezdve napjainkig harci cselekményben, hadműveletben megsérültek, így, az 1956-os forradalom és szabadságharc során veszteséget szenvedettekre is. Hadigondozásban a hadirokkanton kívül a hadigyámolt, a hadiözvegy, a hadiárva és a hadigondozott családtag vehető. Hadigyámolt, illetve hadiárva a hadirokkant gyermeke 16 éves koráig, vagy nappali tagozatos tanulmányának idejéig. Hadiözvegy az, akinek házastársa hadicselekmények következtében hunyt el, vagy korábban hadirokkant volt és halálakor már legalább öt évét betöltött, vagy legalább 67 százalékban csökkent munkaképességű szülő, nagyszülő, testvér, vagy féltestvér számít. Egyösszegű térítést kapnak azok, akiktől a korábban megállapított és folyósított pénzellátást az 1940-es évek végén megvonták. Az egyösszegű térítés egyszeri, készpénzben történő kifizetést jelent, melynek összege hadirokkantak esetén az 1949 előtt megállapított rokkantsági foktól függ, 250 és 100 ezer forint között változik. A hadiözvegy részére 75 ezer, a volt hadiárva részére pedig 50 ezer forint az egyösszegű juttatás. Ezen egyösszegű térítésre a jogosultságot az igénylőnek kell bizonyítani. Méltányosságra nincs lehetőség. A hadirokkantnak, a hadiözvegynek, a hadiárvának és a hadigondozott családtagnak járadékot folyósítanak. A járadék összege a mindenkori öregségi nyugdíjhoz igazodik, a hadirokkant részére a 100, 75, 65, 50 és 25 százalékos mértékű munkacsökkenésnek megfelelően az öregségi nyugdíj 150 és 25 százaléka között változik. (így, egy 100 százalékos hadirokkant ma 6000 forintot kap, ami az új szabályozással 11.220 forintra emelkedik.) Hadiözvegy részére 75 százaléka, a hadiárva és a hadigondozotti családtag részére pedig az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 30 százaléka jár havonta. Ha a hadirokkantnak, illetve a hadiözvegyi járadékra jogosultnak nincs semmilyen más jövedelme, a fent említett összegeket meg kell emelni az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. A törvény további juttatásokat és kedvezményeket is megállapít. Ezek közé tartozik a temetési hozzájárulás, a térítésmentes gyógyászati és egészségügyi ellátás, az állami intézmények által nyújtott szociális gondoskodás és a gyógyászati segédeszközök ellátása is. A rokkant, illetve a hadiözvegy térítésmentesen veheti igénybe a helyi és helyközi közlekedési eszközöket, nem kell televízió előfizetési díjat fizetnie, a piacokon mentesül a helypénz megfizetése alól. A hadigondozással kapcsolatos ügyeket a lakóhely szerinti illetékes önkormányzat jegyzője intézi. A jegyző a kérelmezőt akkor veheti hadigondozásba, ha a jogosultság hadieredetét kétséget kizáróan bizonyították. A bizonyításhoz korabeli szolgálati, katonai, kórházi vagy más hatósági iratokat kell bemutatni, de tanú- vallomásokkal is bizonyítható a jogosultság. Az iratok elsősorban a Magyar Honvédség Központi Irattárában (1027. Bp., II., Feketevas u. 4.) találhatók. Ha keresés nem vezet eredményre, akkor azt a megyei levéltárakban célszerű folytatni. A korábban megállapított hadigondozotti minősítések érvényben maradnak, tehát senkinek nem kell csupán a törvény miatt felülvizsgáltatnia korábbi minősítéseit, automatikusan folyósítják a megemelt ellátásokat. Más a helyzet, ha a hadigondozott kezdeményezi ezt a vizsgálatot a más járadékosztályba való sorolás miatt. KINEK AZ ÉRDEKE A PRIVATIZÁCIÓ HALOGATÁSA? - FELCSILLANÓ REMÉNYSUGÁR Lesújtott a bárd a gyarmati vágóhídra V. Berták József 1968-ban ipari tanulóként került a vágóhídra. Előbb vágólegényként dolgozott a csarnokban, majd vágásvezető lett.- Néhány éve még teljes kapacitással működött az üzem: naponta 60-80 marhát vágtunk le. Az emberek jól érezték magukat a gyárban, jó pénzünk volt. Aztán ahogy szűkült a piac teljesítménybérben vágtuk az állatokat, így ha csökkent a termelés, csökkent a bérünk is. Családos emberek vagyunk, ezért aztán különösen érzékenyen érintett bennünket a fizetéscsökkenés. A hanyatlás időszakában egy ideig még bizakodtunk, hátha jobbra fordul a sorsunk. Nincs másik munkahely Bertók József szerint minden dolgozó szeretett volna tulajdonos lenni, részvényeket vásárolni. Erre azonban nem volt lehetőségük. Már csak azért is vállalták volna az anyagi áldozatot is, mert ez egy olyan szakma, ahol ötven kilométeren belül nem lehet munkahelyet találni.- Nagyon elszomorodtunk, amikor megtudtuk, hogy a beígért határidőre sem indul be a cég -folytatja Bertók József. Reménykedtünk. Az állásidő alatt senki nem keresett magának más helyen munkát. Aztán június 11 -ével mindenkinek megszűnt a munkaviszonya. A végkielégítésre azt mondták, havi bontásban megkapjuk. A minap csöngetett a postás, és hozta azt a levelet, melyben értesítettek arról, hogy meghatározatlan időre felfüggesztik a végkielégítést. Ezt érdemeltük huszonöt évi munka után.- Higgye el, engem valósággal szíven ütött, amikor elolvastam a felszámoló, Boros úr által aláírt levelet - mondja Puruczki Ferencé mosónő. -Három iskolás korú gyermekem van, tíz év után legalább a végkielégítésre számítottam. Ebből akartam megvenni az iskolai tanszereket és az egyik gyereknek a cipőt őszre. Férjem kis fizetésű vállalati sofőr, a nettó fizetésem - amikor még dolgoztam - nem érte el a tízezer forintot. Úgy hírlik, van jelentkező- Mit fogok kapni ezután -, talán hatezret, munkanélküli segély gyanánt. Hogyan, és miből fogunk megélni?! Azt ígérte az új kormány, hogy a privatizációs visszaéléseket kivizsgálja. Kérem, vizsgálják már ki, miért nem működhet a gyarmati vágóhíd akkor, amikor a Penomahon belül mi mindig gazdaságosan termeltünk évtizedeken át. Úgy hallottuk, van jelentkező, aki gazdaságosan tudná működtetni az üzemet. Azt beszélik, Boros úr egy hónapig családostul Amerikában nyaralt. A felszámoló cégnek még erre is futja? Talán éppen a mi ki nem fizetett vég- kielégítésünkből? Kérdések sokasága marad megválaszolatlanul. Miért kellett halogatni a privatizációt? Miért kellett hiteltelen vállalkozókkal adásvételi szerződést kötni, azt aláírni? Mi értelme volt annak, hogy közel kilenc hónapig a dolgozóknak több tízmilliós összegű állásidőt fizessenek? Miért szüntették meg azokat a vagyonvédelmi intézkedéseket, amelyeket a leálláskor az akkori helyi vezetés foganatosított? Hogyan lehetséges az, hogy illetéktelenek törvénytelen jogosítványokhoz juthattak? Csak itt gyártottak kóserhúst Egyáltalán nem törvény- szerű, hogy így alakultak a gyár végnapjai. Felvetődik a felelősség kérdése is. Máig nem látni tisztán, miért szorították ki a vásárlásból a rituális vágásra is berendezkedni szándékozó Hal-Consulting Kft.-t. Az országban csak itt gyártottak volna nagyobb mennyiségben kóserhúst. Nem tudhatjuk, milyen érdekek ütköztek a háttérben. Nem tudjuk, a ceglédi anyagyár vezetőinek mi a jobb: ha megszűnik, vagy ha működik a gyár. Mert, ha jól működteti az új tulajdonos a gyarmati vágóhidat, bizony konkurenciaként lesz jelen a piacon. Balassagyarmat város önkormányzatát kezdettől aggasztotta a helyi húsüzem hányatott sorsa, elsősorban a mintegy háromszáz dolgozó munkanélkülivé válásának réme. A város vezetése folyamatosan a Hal-Consulting Kft. elképzeléseit támogatta. Egyszerűen azért, mert csak náluk látott biztos piaci hátteret. Legfrissebb értesüléseink szerint a felszámoló Investmen Rt. a közelmúltban pályázatot tett közzé a balassagyarmati húsüzem privatizációjára. A benyújtási határidő: szeptember vége, elbírálás novemberben. A jól értesültek úgy tudják, hogy a korábbi pályázók egyike máris jelezte indulási szándékát. Tehát most vette kezdetét a végkifejlet. Kérdés, győz-e a józan ész, és működőképessé engedik-e tenni újra az üzemet az ellene dolgozó háttérerők. Adám Tamás (Vége)- Mit csinálnak egész nap?- Beszélgetünk, televíziót nézünk, olvasunk, kártyázunk - válaszolta Matuszka László. Kényelmesebb az élet, jobban ízlik a közösen elfogyasztott ebéd is
