Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-06 / 209. szám
4. oldal Gazdaság 1994. szeptember 6., kedd A miniszter Egerben megerősítette: szeptembertől sertéshúst hozunk be... A Vásár Agriában rendezvénysorozat egyik kiemelkedő eseményén, a Magyar Nemzet című napilap politikai fórumán - mint arról beszámoltunk - dr. Lakos László földművelésügyi miniszter - kérdésre válaszolva - megerősítette: szeptemberben engedélyt adnak négyezer tonna csontos sertéshús behozatalára az országba. A döntésnek megfelelően a Földművelésügyi Minisztérium Agrárrendtartási Hivatala pályázatot tett közzé erre vonatkozóan. Amint a tárca első számú vezetője utalt rá, az idén folyamatosan importálunk marhahúst. Ez szorosan összefügg azzal, hogy az országban a szarvasmarha-állomány katasztrofálisan csökkent. Ugyanakkor a jelenlegi piaci viszonyok lehetővé tennék, hogy több marhahúst exportáljunk, mint amennyit behozunk. Év végéig él a nyolcezer tonna marhahús behozatalára szóló engedély is. A mostani sertéshús-import - tudtuk meg dr. Lakos Lászlótól - azzal függ össze, hogy abból is árualap-hiány van. A vágóhidak nem tudnak annyi sertéshúst vásárolni, mint amennyit fel tudnának dolgozni és azt a külpiacon értékesíteni. Hogy ez mennyire hat a hazai termelésre, a miniszter kifejtette, hogy pillanatnyilag magas a sertéshús felvásárlási ára, tehát úgy tűnik, a veszteségek megtérülnek. A jelenlegi négyezer tonnás importtal azonban nem szeretnék rontani az örvendetesen észrevehető javuló termelési kedvet. Ezért igyekeznek befolyásolni a behozatal feltételrendszerét, megfelelő lefölözéssel és vámokkal drágítják az árat. Vélemények szerint a belföldi ellátásra továbbra is van elég sertés az országban. A mostani import csupán a feldolgozók érdeke. Ezért az erre javaslatot tevő Agrárpiaci Rendtartási Hivatal mellett működő tárcaközi bizottság október 10-ig ajánlotta a ser- táshús-behozatalt. Nem arról van tehát szó, hogy a húsipari cégek csupán felesleges kapacitásukat akarják lekötni, amikor azonnali fizetéssel 137, 139, húsz nap után pedig 147 forintot adnak az élő sertés kilójáért. A hiány átmeneti, amely egyrészt a turistaszezon miatt adódó kedvező horvát és szlovén exportlehetőségekből, másrészt a nyári aszályos időszak alatti gyenge súlygyarapodásból adódik. Várható, hogy ez október közepére elmúlik. Kritikaként hangzott el, hogy a vidéki Magyarországon, a falvakban, de különösen a kistelepüléseken élő és dolgozó mezőgazdasági termelők nagyon kevés szakmai, piaci információhoz jutnak. A miniszter elmondta, hogy ez valós gond, hiszen sokan alig ismerik, hogy mihez igényelhetnek állami támogatást, illetve kérhetnek hitelt. Ennek megváltoztatására a tárca új szervezeti formákat alakít ki. Az egyik a garantált árak meghirdetése bizonyos termékekre. A másik, hogy növekszik a termeltetők szerepe, például a cukorrépa, a búza vagy a napraforgó esetében, illetve azok felvásárlásában. Nem kevésbé az agrárkamarai rendszer kialakításával, amely segítséget nyújt a termelőknek. Hangsúlyozta, hogy az új típusú nagyüzemeknek integráló szerepet kell vállalniuk a kistermelők felkarolásával. így az említett pályákon szerezhetők meg a falvakban leggyorsabban a termelési és piaci információk. A minisztérium az ágazat eredményeinek folyamatos bemutatására nagy jelentőségűnek tartja a regionális kiállítások és vásárok rendezését. Ezért elismeréssel szólt a Vásár Agriában szakmai programjairól. Bejelentette, hogy a minisztérium munkatársai hamarosan előkészítik a megújuló Országos Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár megszervezését, amelyet - előreláthatólag - 1996-ban rendeznek meg Budapesten. Mentusz Károly Mit mutat a gazdasági diagnózis...? Újból begyújtották az alagútkemencét (Fotó: Perl Márton) ÁRKÖRSÉTA SALGÓTARJÁNBAN Eltérések azonos minőségnél is Több lehet a borkivitelünk A szakemberek szerint borkivitelünk az idén meghaladhatja a 900 ezer hektolitert, s akár közelíthet az 1 millió hektoliterhez is. Ezt Zilai Zoltán, a Magyar Szőlő- és Borkultúra Alapítvány kuratóriumi tagja mondta az MTI-nek. Szerinte a mintegy 100 ezer hektárnyi hazai szőlőültetvényről az idén - ha az időjárás az elkövetkezendő hetekben kedvezően alakul - 3,5^1 millió hektoliter borra számíthatnak a termelők. A csapadékhiányt azonban a szőlő is megsínyli, így az is elképzelhető, hogy hárommillió hektoliternyi bor kerül majd a hordókba. A szakértő örvendetesnek mondta, hogy folytatódik az elmúlt évek kedvező tendenciája, és a magyar borok egyre keresettebbek a külpiacon. Az export azonban még így is elmarad az 1980-as évek csúcsteljesítményétől, amikor mintegy ötmillió hektoliter borból 2,2 millió hektoliter jutott kivitelre. Jóval nagyobb nyilvánossággal! Remek védekezés manapság az üzleti érdekekre hivatkozva egy cégnél szinte minden adatot titkosítani. Gyakran a telefonszámokon kívül már szinte valamennyi információ bizalmasnak tekintendő a gazdasági élet egyre „véresebb” színpadán. Pedig a hazai társaságoknak várhatóan jóval nagyobb nyilvánossággal kell számolniuk. Amennyiben az Európai Unió által elfogadott szabályokkal szinkronban módosítják a társasági törvény vonatkozó részét, akkor például a társaságok alapító okiratát teljes terjedelmében publikálni kell. Az Igazságügyi Minisztériumban összeállított jogharmonizációs tervekből kiderül, hogy a társaságba bevitt apporttal kapcsolatosan két alapvető változás várható. Az rt.-knél az alapszabályban fel kell tüntetni az apport ellenében kibocsátott részvények névértékét és számát, valamint nem lehet eltitkolni a cégnél alkalmazott, illetve beszerzett tárgyi eszközök eredetét sem. Egy másik várható módosítás azt a célt szolgálja, hogy nem pénzbeli betét csak olyan vagyontárgy lehessen, amelynek értéke pontosan megállapítható. A gazdasági társaságokról szóló törvény átfogó módosításáig a kiigazítás elkerülhetetlen feladat, amelyre időben fel kell készülniük a vállalkozóknak is. Ferenczy Europress A politikai csatározások közepette az ország gazdasági helyzetéről sokszor egymásnak ellentmondó adatok és tények látnak napvilágot. Ezért nagyon fontos, hogy valós képet kapjunk a kialakult helyzetről. Ebben próbál eligazítást adni a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése, amely több érdekes összefüggésre világít rá. A gazdaság első féléves helyzetét elemezve, a KSH talán legfontosabb megállapítása, hogy a kétségtelenül nehéz gazdasági viszonyok között sem csökkent a vállalkozási kedv. Ezt bizonyítja egyebek között, hogy júniusban 1305- tel, júliusban 1126-tal gyarapodott a jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma. Ezt a kedvező magatartást minden bizonnyal az is sugallta, hogy az ipari termelés ebben az évben eddig minden hónapban meghaladta az egy évvel korábbi értékeket, az első félévi termelés mennyisége összességében nyolc százalékkal több a tavalyinál. Az eredményeket némileg rontja, hogy az ipari termelés júniusban - májushoz képest - 2,7 százalékkal visszaesett. Kedvező jel viszont, hogy az építőipari és szerelési vállalkozások idén eddig 22 százalékkal többet produkáltak, mint tavaly ilyenkor. A mezőgazdasági termelés kilátásait a vetésterület növekedése és a tavaszi időjárás kedvezően, a nyári többhetes tartós meleg és csapadékhiány, valamint az állatállomány további csökkenése kedvezőtlenül befolyásolta. A mezőgazda- sági termékek felvásárlása mintegy kilenc százalékkal maradt el a tavalyi első félévi mennyiségtől. A kiskereskedelmi forgalom élénkült: májushoz képest júniusban 3,4 százalékkal több árut adtak el a boltokban. Az ipari termelői árak 1,1 százalékkal, a fogyasztói árak júniusban 1 százalékkal, júliusban 1,3 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest. A nyilvántartott munkanélküliek száma júniusban 21 ezer fővel mérséklődött, júliusban pedig 7 ezerrel nőtt. Éz utóbbi növekedés az Országos Munkaügyi Központ szakemberei szerint döntően az iskolákból kikerült és még el nem helyezkedett pályakezdők számát jelenti. A külkereskedelmi termék- forgalom behozatali többlete júniusban 28 milliárd forinttal nőtt, a kivitel is 13 százalékkal emelkedett, ami a minisztérium illetékesei szerint annak köszönhető, hogy a fogyasztási cikkek exportja 22 százalékkal, az anyagkivitelé 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ezzel szemben az élelmiszer-kivitel 9, a gépek, szállítóeszközök exportja 6 százalékos visszaesést mutat. A bruttó átlagkeresetek 25,4 százalékkal haladták meg a múlt évit, a nettó keresetek 27,7 százalékkal emelkedtek. A Statisztikai Hivatal felhívta a figyelmet arra is, hogy a központi költségvetés hiánya az elmúlt fél évben 49 milliárd forinttal emelkedett. Ferenczy Europress A fogyasztói árak az elmúlt években gyors ütemben növekedtek. Ugyanakkor, a különböző termékek (élelmiszer, ruházati cikkek stb.) árai eltérő mértékben változtak. A személyes célú kiadások döntő részét kitevő élelmiszerek áremelkedése 1988-tól - két év kivételével - túl is haladta az átlagos növekedést. Minél alacsonyabb adott háztartás jövedelmi színvonala, annál nagyobb az élelmiszerekre fordított kiadások részaránya. Kiválasztott üzletek A vásárló ízlésének és pénztárcájának is leginkább megfelelő áruféleség kiválasztásának lehetőségét az elmúlt években folyamatosan növekvő bolthálózat és az egyes üzletek bővülő választéka egyre inkább garantálja. Ez jelenleg a piac- gazdaságra jellemző verseny- szellem kibontakozásának is bizonyítéka. Miként az is, hogy az árak - növekedésük mellett - fokozatosan differenciálódnak. Hogyan megy ez végbe Salgótarján belterületi üzleteiben? Ezt vizsgáltuk mostani árszemlénk alkalmával. Zömében ugyanazon belterületi boltokat kerestük fel, mint a múlt évben: az ÉVI ABC-t, a Centrum Áruház részlegét, a Julius Meinl (volt Pécskő) Csemegét, az ÁFÉSZ Klapka György úti és Rákóczi úti egységeit, a Cyti Diskont-boltot (a mozi mellett), az éjjel-nappal nyitva tartó Szamócát, valamint a Nógrád- ker Kft. élelmiszerüzletét (a Pécskő Ámház emeletén). A nyolc üzletben 1994. augusztus első felében mintegy ötven áruféleséget választottunk ki - szintén ugyanazokat, mint az elmúlt évben - és jegyeztük fel árait. Az árucikkek döntő hányada élelmiszer, illetve élelmezési termék volt, de felírtuk néhány élvezeti és egyéb közszükségleti cikk árát is. Kenyérből szinte valamennyi üzletben többféle „sütetből” és minőségből választhatnak a vásárlók. Kenyér ez is, kenyér az is A kenyér kilogrammonkénti ára: 55-62 forint. A péksütemény (kifli, zsemle) darabonként 4,50-6 forintért kapható. A közel azonos minőségű finomliszt kilogrammjáért 30,50-44 forintot kell fizetnünk. A rizs kilónként 46 és 77 forint között változik. A legolcsóbb kristálycukor 78-80, a legdrágább 86 forintot kóstál kilónként. A burgonya ára 28-35 forint/ kilogramm. Az azonos minőségű és kiszerelésű fűszerféleségek (só, bors, paprika, majoránna stb.) árkülönbözete nem jelentős. Kefir tizenhét forinttól A normál fél literes zacskós tej 19,50-23 forint között, a hasonló féltartós 25-29 forintért vihető haza. A 10 dekagrammos teavaj 34-40 forintba kerül, a negyed kilogrammos Delma és Ráma (dobozos) margarin 48,50-59 forint között találhat magának vevőt. A „sima” joghurt maximum 3 forinttal van 20 forint felett, a kefir 17 és 22 forint/doboz áron járul hozzá az egészséges táplálkozáshoz. A sajtféleségek közül a trappista kilója 422- 470 forint, a Karaváné 499-520 forint. A Mackó sajtot dobozonként 85-90 forintért veheti meg a vásárló. A cigarettákból egy doboz Sopianae-t 77-87 forint körüli áron lehet megvenni. Egy Marlboro cigaretta 135-165 forintért füstölhető el. Egy liter Zöldszilváni bor 84-110 forintba, a 7 deciliteres Bikavér 121-145 forintba kerül. Kommersz konyakot (1/2-es palackban) 295^115 forintért iható. A legolcsóbb sörök 37-38 forintért kaphatók. - baráthi Vezetéséhez nem kell több gyakorlat, mint az autóhoz. Ezt állítják a szakemberek arról a kétszemélyes helikopterről, amelyet a Vásár Agriában láthattak. Légifényképezésre, őrjáratozásra, olajvezetékek ellenőrzésére alkalmas. (Fotó: Peri Márton) A GAZDASÁG HÍREI Megszüntetik a „vadlerakóhelyeket” Finiséhez érkezett Közép-Eu- rópa legnagyobb környezetvédelmi beruházása. A jászberényi Lehel Hűtőgépgyár Kft., amely a svéd Elektrolux tulajdonában, van, több mint két- milliárdf'orintot fordított a korábban erősen szennyezett „vadlerakóhelyek” megszüntetésére. Tovább csökkent az állatállomány Az ország állatállománya - a KSH adatai szerint - az idei esztendő első felében újból tovább csökkent. A szarvasmarha-állomány egymillió alá süllyedt, a sertéseké pedig alig haladja meg az 5 milliót. A szakemberek abban bíznak, hogy a kormány igyekszik segíteni ennek mihamarabbi megállítását. Nagy forgalomra számít a Zwack Tízmiliiárd forintot meghaladó forgalomra számít idén a Zwack Kereskedelmi Kft. Növekszik a tervek szerint a Zwack részvényeit birtokló, főleg égetett szeszeket gyártó és forgalmazó, angol érdekeltségű IDV cég termékeinek magyarországi eladása is. A forintleértékelés és az adók miatt... Sérti a fuvarozó vállalkozások érdekeit az üzemanyagok árának növekedése - állapította meg a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnöksége. A forint többszöri leértékelése és a fogyasztói adó tervezett emelése nagymértékben növeli az üzemanyagok árát. s emiatt várható a fuvardíj emelkedése is. Több már a külföldi bérmunka Jelentősen megélénkült a bérmunka a KSH idei első félévi külkereskedelmi adatai szerint. A tavalyi mérséklődést követően idén az első hat hónapban 39 százalékkal emelkedett a hazai cégek bérmunkavállalása. Több árut vizsgált a Kermi A vásárlók reklamációi miatt az első fél évben csaknem 57 ezer termékről adott véleményt a Kermi. Ez 14.000-rel több volt, mint amit egy évvel korábban vizsgáltak.
