Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-03-04 / 207. szám

10. oldal Hétvégi Magazin • Mozaik 1994. szeptember 3-4., szombat - vasárnap Mivel varázsolhatunk ázsiai hangulatot? Ennek a bambusznak érdekes módon megvastagodott szárcsomói adják díszítőértékét A bambusz az évelő pázsitfű­félékhez tartozó igen kedvelt díszfü. Népszerűségét sokoldalúsá­gának köszönheti. Impozáns, magasra növő fajtái egyedül, szoliterként ültethetők. A leg­több bambusz intenzíven tarac­kot (föld alatt terjedő rizomákat fejleszt), ezért sövényt is ké­szíthetünk belőle, ami szinte teljesen átláthatatlan lesz. So­kan azért ültetik, hogy kertjük csúnyább részeit vele eltakar­ják. Úgy mondják, a japánok, kí­naiak legszebb kerti elemnek a tavak, patakok partjára ültetett bambuszt tartják. Énekesmada­rak szívesen keresik fel, akár fészkelőhelyül. Az évelő fűfé­léktől abban különbözik, hogy szára elfásodik. A szár belül üreges, erős. Az ilyen szár sok­féle célra használható fel. A bambuszrügy az ínyencek ked­velt csemegéje. Étkezési célra természetesen csak bizonyos fajták alkalmasak. A félpuhára párolt bambuszrügyeket hosz- szában kettévágják, majd telje­sen készre főzik. Kerti alkalmazásakor néhány dologra oda kell figyelnünk. Mint már említettem, a föld alatt terjedő tarackjaival szapo­rodik. Ha ebbe a természetes folyamatba nem avatkozunk bele, néhány év múlva egész kis ligetünk lesz. Ehhez viszonylag nagyobb hely és a szomszéd tű­rőképessége szükséges. A fej­lődő új növények kiszedésével ezt a folyamatot szabályozhat­juk. A bambusz mellé, illetve kö­zelébe számára „ismerős” nö­vényeket ültessünk, így lesz szép a növénytársításunk. Az erdei fenyő, ami a japán kertből szinte nem hiányozhat, jobban illik hozzá, mint az elegánsabb ezüstfenyő. szép kísérője a magnólia, az azálea. Télálló, hidegtűrő bam­buszfajtákból bőséges a válasz­ték. Gyakorlati tapasztalat sze­rint mindenütt, ahol a cseresz­nye megterem, megfelelően fej­lődik. Levelei vékonyak, fino­mak, a fagyos szelek károsíthat­ják. Ha tehetjük, adjunk fagy­iszél) védelmet. Virágot ritkán, vagy csak hosszú évek múlva hoz. Virág­zás után a hajtások elszáradnak, vagy néhány faj teljesen elpusz­tul. De számunkra értékét nem a virágok, hanem más növényi részek adják, fajtánként válto­zóan: például aranysárga fénylő szár, gyönyörű termet, fehér le- vélzet stb. Magasra, akár 10-20 méterre megnövő fajtáit csodálva szinte hihetetlen, hogy tulajdonkép­pen nem más, mint fű. V. Pénzes Judit ____________Mindennapi nyelvünk________ Ne m a szavakkal van baj, hanem a használatukkal Arany János után szabadon így is megfogalmazható címa­dásunk mondanivalója. Be­szédhez, íráshoz mindenesetre kellenek szavak, de arra is ügyelnünk kell, hogy a sza­vakhoz társítható fogalmi tar­talmak, jelentések és haszná­lati értékek hiányos ismerete csapdát ne jelentsen a beszélő­társaknak, az olvasók táborá­nak. Szavak nélkül valóban szót- lan lenne világunk, de abban igaza van Nagy László költői intésének, hogy kötelességünk figyelni a szavakra, s felelős­séggel kell bánnunk a szavak használatával, s különösen arra kell ügyelnünk, hogy fel­használt szavaink jól értel­mezhetők legyenek, s ne le­gyen mondanivalónk sem a feleslegesen szakszerűsködő szóhasználati trükkök tárháza, sem a tudatosan vállalt nyelv- használati bonyolultság példa­tára. Ne okozzon félreértést, megértési nehézséget. Úgy, ahogyan erről ez a versbeli szövegrészlet tanús­kodik: „Olvastam egy cikket,/ még mindig nem értem:/ bo­nyolultan írj Éppen bonyo­lultságábanI veszett el, mi benne/ az olvasót kézen/ bölcs értelem lenne” (Kacsó Sándor: Egyszerű igékkel). Ennek kö­vetkeztében a legtöbbször még az ellenkezője sem igaz egy-egy cikk mondanivalójá­nak. Az elkoptatott jelzők, a lé­nyegtelenséget központba ál­lító mondatsorokba kényszerí- tett szóhasználati fordulatok különösen nemkívánatos je­lenségei sajtóbeli nyelvhasz­nálatunknak. A leggyakoribb és legjel­lemzőbb az a szóhasználati gyakorlat, hogy több olyan szóforma jut szerephez közé­leti és politikai nyelvhasznála­tunkban, amelynek fogalmi tartalmát, használati értékét hírolvasóink nem tudják ér­telmezni, s megfelelő gondo­lattartalmukat érzékeltetni. Szótáraink és nyelvi kézi­könyveink lapjaink sem talál­kozhatnak velük. Nap mint nap olvashatjuk például a be­betonoz, bebetonozás szóala­kokat ilyen szövegösszefüg­gésekben: „Megbízható pár­tembereket betonoznak be szakemberi székekbe" (Nép­szava, 1994. júl. 12.).-„Saját embereit a kormány bebeto­nozza állásaikba. (M. Nemzet, 1994. júl. 30.). Az átvitt érte­lemben használt bebetonoz, bebetonozás mai szó- és nyelvhasználatunkban a szi­lárdság, az elmozdíthatatlan- ság, a megváltoztathatatlan- ság fogalmi értékeket megne­vező politikai szóhasználati formák. Ebbe a típusba sorolhatjuk a napjainkban gyakorta hallható és olvasható szekértábor meg­nevezést is. Például ilyen szö­vegösszefüggésben: „A legy- gyakrabban szekértábora van a pártpolitikai nyelvhasználat szerint a művelődés, a közok­tatás ügyében munkálkodók közösségébe tartozóknak” (rádiós riporteri megnyilatko­zás). A szekértábor átvitt ér­telmű használati értékét jól ér­telmezhetik azok, akik a szó- összetétel eredeti jelentését is jól ismerik. Szekértábornak nevezték még a harcba vonult csapatok szekereiből felállított, a vé­delmi biztonságot vállaló tá­bort. Iskolai tankönyveinkben is olvashattuk a szekértábort üt nyelvi formát. A megnevezés azt is érzé­kelteti számunkra, hogy köz- és politikai szóhasználatunk­ban bizonyos fogalmakat ket­tős értelemmel terhelten hasz­nálnak fel a sajtó, a rádió és a televízió közléseiben. Csak egy típuspéldát emelünk ki bi­zonyításul. Nap mint nap hallhatjuk és olvashatjuk az üzenet szóala­kot. Egyre ritkábban a meg­üzen, tudtára ad fogalmi és használati körbe tartozó jelen- tésámyalatokat közvetíti szó­ban és írásban egyaránt. Újab­ban inkább sajátos közéleti és politikai háttérrel az úgyneve­zett „kettős beszéd” kulcsszói szerepét vállalja. Például ilyen szövegösszefüggésekben: „Egy-egy politikai megnyilat­kozásnak „igen” a tartalma és „nem” az üzenete. Az angol massza szónak is kettős ér­telme van. Üzenetet jelent, de mondanivalót is” (M. Nemzet, 1994. máj. 28.). Az olvasók általában a cik­kek olvastán próbálják értel­mezni az üzenet fogalmi és használati értékét, különösen akkor, ha a cikkek kulcsmon­dataiban ilyen szövegössze­függésekben jelentkezik sza­vunk: „Csak 27 ország jelent­kezett az expóra: üzenet ez is” (Népszava, 1994. aug. 10.). - „A Sziget rádió a szabadság üzenete: a szabadság érzetét szeretné közvetíteni” (M. Nemzet, 1994. aug. 10.). Napjaink köz- és politikai nyelvhasználatának az olva­sókat ingerlő jelensége és gyakorlata, hogy a nyelvhasz­nálati gúnyolódásnak, az iró­niának, a bántó gunyorosko- dásnak, csúfolódásnak, az enyhébben csípős, szelleme­sebben epésebb formái vállal­nak szerepet. A kicsinyítő képzős alakváltozatokra bíz­zák egyesek nemtetszésük és elítélő kritikájuk kifejezését, ahogyan erről ezek a szöveg- részletek tanúskodnak: „Azt az aggasztó jelenséget vesézte ki glosszácskájában, amely a korabeli művészeti életet jel­lemezte” (M. Nemzet, 1994. júl. 16.). - „A csekélyke kis húszmilliócskákról ne is szól­junk” (Népszava, 1994. júl. 18.). „Mintha egy rajzfilm­díszlet lenne, olyan az a fa­latka látszerészbolt” (Heves M. Hírlap, 1994. júl. 26.). - „Az öregecske özvegy szájából hangzik fel a remény szó” (M. Nemzet, 1994. aug. 9.). Köz- és politikai életünk történéseit, eseményeit minő­sítő olvasói levelekben is meg­szaporodtak a politikai fel­hangokkal, nyegle kedélyes­kedéssel átszínezett jelzős szerkezetek: bukott pártocs- kák, settenkedő fúrókák, er­kölcsi nihilkék, politológus uracsok, penna-palikácskák, szakszerűsködő gőgös kék, stb. Az alaptalanul kicsinyes­kedő olvasói megjegyzések háttérösszefüggéseiről érde­mes lesz külön is szólnunk. Dr. Bakos József Miről tanúskodik a vizuális diagnosztika? Ha visszagondolok elmúlt 55 esztendőmre, annak tengernyi gondjára, értelmetlen üresjára­tára, arra a számos sületlen­ségre, amelyet bölcsességnek kiáltottak ki, akkor rögvest el­vesztem született bizakodá­somat. Annyian okítottak en­gem és korosztályomat arra, hogy az ember legyőzi a ter­mészetet, hogy a tudomány nem ismer határokat, hogy számunkra nem elérhetetlen a végtelenség, hogy eleink sok butaságot hagyományoztak ránk. Elavult eszméket, sete-suta gondolatokat. Olya­nokat, amelyeket illik sze­métbe dobni, de legalábbis el­felejteni. Megvallom, már 14 eszten­dősen gyanakodni kezdtem, s akkor sejtettem meg, hogy az a majdhogy semminek minősí­tett keleti útravaló valóságos kincshalmaz. Idővel - igaz, csak diszkréten és „pult alól” - hozzájutottam azokhoz a könyvekhez, amelyek felfe­deztették velem ezt az ezer­arcú, ezt a káprázatos, s csak fizikai voltában elsüllyedt vi­lágot. Elbűvöltek filozófusaik, költőik, híres orvosaik, mágu­saik, művelt papjaik, s ekkor döbbentem rá végleg, hogy a születéstől a halálig terjedő periódus csak egy villanás, ugyanis újraszületések lánco­lata vár mindnyájunkra, hogy ledolgozzuk adósságainkat, s megtisztulva jussunk el oda, ahonnan kiszakadtunk, ahol a hamisítatlan teljesség lesz a birtokunk. 1. Azóta minden kiadvány felvil­lanyoz. Akkor is, ha nem re­mekbe sikeredett, akkor is, ha az egyenes útnál kanyargó- sabb ösvényt kínál. Nincs eb­ben semmi különös. Ezek a ki­térők egyáltalán nem felesle­gesek, hiszen tengernyi olyan ismeretre tehetünk szert, ame­lyek segítenek megismerni önmagunkat és a bennünk szunnyadó, rezdülő Univer­zumot. Az egykor voltak egyik sajá­tos ajándéka a vizuális diag­nosztika. Ennek avatott szakér­tője Kövesdi Natália, a buda­pesti Életfa Bt. ügyvezető igazgatója, aki e minőségében igen hozzáértően szervezi a gyógyítókat, azokat a termé­szetgyógyászokat, akik együttműködnek az orvosok­kal, akik idegenkednek a sarla- tánság összeg-megnyilvánulá­sától. Emellett a makrobiotikában jártas. Ennek egy ágazata a vi­zuális diagnosztika, amely mintegy hat esztendeje kel­tette fel érdeklődését.- Férjem, Bödő László a ta- oizmus megszállottja, szimpa­tizál mindazzal, ami Kínából, Japánból és Indiából érkezett hozzánk. Ráérzett az efféle ta­nításokban rejlő szellemi gyö­nyörre, illetve arra a praktikus haszonra, amelyet valameny- nyien kamatoztathatunk a hét­köznapok során. Nyomába léptem, s ezt a speciális ágaza­tot választottam. 2. Ezt követően a részleteket em­líti, amelyek kétségkívül fi­gyelemre méltóak.- A dolog lényege az, hogy testünk külső állapota már a bajok keletkezése előtt akár tíz évvel is jelzi azokat. Nem kell bizonygatnom, hogy ez meny­nyire fontos, hiszen ekként megelőzhetjük, kiiktathatjuk leendő problémáinkat. Nem kell más, csak az, hogy érzé­keljük mindazt, amiről ma­gunk vallunk önmagunknak. Ha például zsíros a haj, akkor ideje rádöbbennünk arra, hogy túl kalóriadús a táplálkozá­sunk, tehát változtatnunk kell. Az orrhegy indokolatlan ke­ménysége idegrendszeri trau­mákat „hirdet”, s aki nem tö­rődik ezzel, nem fordul sehova segítségért, infarktust is kap­hat. A pirosas arcszín utalhat magas vérnyomásra, a fehér pedig arra, hogy nem kap meg szervezetünk mindent, amire szüksége van, s elképzelhető, hogy egyoldalúan étkezünk, túl nagy szerepet biztosítva a tej számára. Beszédesek a fo­gak is. A metszők rossz álla­pota a tüdő gyengeségének tükre. Nem közömbös a száj alakja, színe. A felső ajak orr alatti része nyugtalanság-fel­mérő. 3. Mi hát a teendőnk?- Fékezzük a rohanást, ál­dozzunk több időt szemé­lyünkre. Olyan időbefektetés ez, amely hatványozottan megtérül. Egyébként ezek az ismeretek igen gyorsan, bárki számára megszerezhetők. Ef­féle kurzusokat magunk is hirdetünk, de aki kíváncsi, megvásárolhatja a kérdés­együttest taglaló, ügyesen megírt köteteket, azaz autodi­daktaként is boldogulhat. Megéri a fáradozás, mert a ku­tató elme olyan régiókat tér­képez fel, amelyeket eddig nem fedezett fel. Egyébként számíthatunk a ráadásra. Arra, hogy tapasztaltabbá válva át­tekintjük szemléletünket, s ha rájövünk annak hibás voltára, korrigálhatjuk a tévedéseket. Másként fogalmazva: osztály­részünk lesz nemcsak a meg­őrzött egészség - ez sem akármi -, hanem megleljük sorsunk értelmét, világosan látjuk azt, hogy akkor cselek­szünk helyesen, ha magas­rendű erkölcsi elvek, íratlan regulák szerint munkálkodunk nap mint nap, azaz együtt rez- dülünk azzal a Világegye­temmel. Megszívlelendő... Pécsi István *** A fenti riport alanyával ta­lálkozhatnak az érdeklődők - az Egri Egészség- és Kör­nyezetvédő Egyesület szer­vezésében - szeptember 7-én, szerdán délután 4 órakor, az új helyre költözött Szilágyi Erzsébet Gimnázium ebédlő­jében. (Eger, Ifjúság út 2. sz.) A vendéggel az előbbi cikk szerzője készít nyilvános in­terjút. Az egyesületi tagok arcképes igazolványuk fel­mutatásával juthatnak be a rendezvényre. A helyszínen egyébként új jelentkezőket is fogadnak. Két barátnő párbeszéde a természetről Két barátnő beszélget a park­ban: - Imádom a természetet! - mondja az egyik átszellemül­tem A másik figyelmesen ránéz, majd megszólal. Szavait lásd a vízsz. 6. sz. sorban. VÍZSZINTES: 1. Hajlíthatatlan 6. A máso­dik hölgy szavai (zárt betűk: O, M, D) 14. Testületet, szerveze­tet létrehozó 15. Bírói döntéssel sújtja 16. Magad 17. Női név 19. Szabolcsi helység Vásáros- namény közelében 20. Keresz­tül 21. Női név 23. Aranka be­cézve 25. Emeletről a föl­dszintre szólít. 27. Levesből szedő 28. Népi név 30. Rossz minőségű bor 31. Állami illet­mény 32. Mezőgazdasági szer­szám 34. Nyakbavaló 35. Virág része 36. Helység Nógrád me­gyében 37. Borsod-Abaúj- Zemplén megyei település 39. Szintén ne 40. Létezés 42. Aludttejből kiváló híg folyadék 44. Kutat 46. Katonai, röv. 48. Gabonaőrlő üzem 50. Rang­jelző szócska 51. Feladvány megfejtése 54. Az FTC váloga­tott labdarúgója volt (Lajos) 55. Nagyobb közterület 57. Egy spanyol nép tagja 58. Maró fo­lyadék 59. Hosszú lábú vadász­kutya 61. A lét határozza meg 62. A francia uralkodók meg­szólítása volt 63. A részükre 65. Nyakbavaló 66. Egy dél­indiai nép tagja 67. Titokban a másik szobába lopakodik 69. Számtani műveletet végzett 70. Élénk színben való pompázás 71. Vajon ilyen nagy? FÜGGŐLEGES: 1. Reáltárgyat tanító pedagó­gus 2. Az eső esni kezd 3. Rá­dium 4. Egy belszervben kiváló szilárd képződmény 5. Szópár­baj 6. A VIM elődje volt 7. Ví­zóra része! 8. Kicsinyítő képző 9. Ulrik becézve 10. ... Eulens­piegel (északnémet tréfames­ter) 11. À folyón keresztüllábal 12. Asszony névképző 13. Ok­mány szignálása 18. A gyü­mölcs egyre pirosabbá válik 22. Regény szerző 23. Tartozik va­lakinek 24. Libériás alkalma­zott 26. Bátor, vitéz katona 28. Történés 29. Az egyik szülőjé­hez jobban ragaszkodik 32. Ke­resztülbukik valamin 33. Kozák katonai parancsnok volt 36. Férfinév 38. Az állott zsír ilyen 40. Vércsatoma 4L Előbbre ju­tás 43. Sertéslakás 45. Tűzbe dobja 46. Katalin becézve 47. Ételt szervíroz 49. Csőrös fu­vola 52. Hajó része 53. Jó a szeme 56. Ollós állatok 58. Já- szai-díjas debreceni színész (Ottó) 60. Olasz filmrendező (Dino) 62. U. az, mint a vízsz. 42. alatti 64. Tyúkanyó mondja 66. Háziszámyas népies neve 68. Nagy Árpád 69. Közép-eu­rópai Kupa, röv. Báthory Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents