Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-27 / 227. szám

2. oldal Világtükör 1994. szeptember 27., kedd Világrekord két keréken. Franciaországban kami­onsofőrök kocsijukkal 13,9 kilométeren át két keréken utaztak 40 km/óra sebességgel. Mindezt az Alpok alagút- jaiban... (FEB-fotó) Az USA nem akarja Kína tagságát a GATT-ban Borúsak Kína GATT-csatlakozásának kilátásai - idézte hétfőn a China Daily című, angol nyelvű kínai lap Lung Jung-tut, aki a kínai delegációt vezeti Genfben az amerikai-kínai GATT-fel- vételi tárgyalásokon. Kína GATT-tagságát főleg az Egyesült Államok kifogásolja, mert megítélése szerint a piacgazdaság még nem jutott olyan fokra a távol-keleti országban, hogy al­kalmassá tenné a tagságra a GATT (Általános Vámtarifa és Ke­reskedelmi Egyezmény) Szervezetében. Irak: még szigorúbb élelmiszer-adagolás Jelentősen - esetenként a jelenlegi adagok felére - csökkenti az iraki kormány a nemzetközi embargó miatt már amúgy is szű­kös ellátmányt a támogatott árú élelmiszerekből, főleg lisztből, rizsből és étolajból. A legkomolyabban a rizsfejadagot kurtítot­ták meg: ebből a kormány által fenntartott, alacsony árakat fel­számító boltokban havonta 1,25 kilogrammot lehet vásárolni az eddigi 2,5 kiío ‘helyett. Lisztből hat kilogramm jár a korábbi ki­lenccel szemben, míg étolajból 625 gramm az eddig engedélye­zett 750 gramm helyett. / William Perry Boszniáról és Eszak-Koreáról Az amerikai védelmi miniszter határozott hangú televíziós nyi­latkozatában kemény amerikai fellépést helyezett kilátásba két konfliktusövczetben. Mint mondta, Washington egyrészt foko­zott nyomást kíván gyakorolni a boszniai szerbekre, másrészt kész katonai erővel fenyegetni Észak-Koreát. William Perry szerint erőteljesebb nyomással kell rákényszeríteni a boszniai szerbeket a köztársaság felosztására vonatkozó nemzetközi bé­keterv elfogadására. A miniszter ezzel összefüggésben nem zárta ki újabb légicsapások elrendelését szerb állások ellen. Castro odaadja a fejét Kubáért cserébe Fidel Castro kész lenne feláldozni magát országa függetlensé­géért. - Odaadom a fejemet az Egyesült Államoknak, cserébe Kuba függetlenségének tiszteletben tartásáért, a forradalomért és a szocializmusért - mondta a kubai elnök az esetleges jövő­beni kubai-amerikai tárgyalásokról szólva. Castro a DPA sze­rint elismerő szavakkal nyilatkozott a Haiti ügyében sikerrel közvetítő Jimmy Carter volt amerikai elnökről. Becsületes poli­tikusnak nevezte, pedig „országában nehéz becsületes politi­kusnak maradni”. Megfigyelők nagy valószínűséggel emlegetik Cartert mint lehetséges közvetítőt az esetleges kubai-amerikai tárgyalásokon. Amerikai segély Szarajevó újjáépítésére Az Egyesült Államok kifejezésre juttatta, hogy nem akarja cserbenhagyni a boszniai muzulmánokat ebben a válságos idő­szakban, és feltett szándéka, hogy október tizenötödike után kezdeményezni fogja a Bosznia elleni fegyverembargó feloldá­sát, amint azt kilátásba helyezte. Az amerikai álláspontról azt követően nyilatkozott egy magát megnevezni nem kívánó hiva­talos személyiség, hogy Bili Clinton elnök New Yorkban talál­kozott Alija Izetbegovic bosnyák elnökkel. Mindketten az ENSZ Közgyűlésének ülésszaka alkalmából tartózkodnak ott. Amerikai látogatáson jár az orosz államfő Borisz Jelcin orosz elnök ötna­pos látogatásra az Egyesült Ál­lamokba érkezett. Utjának első állomáshelyén, New Yorkban hétfőn felszólalt az ENSZ Köz­gyűlés ülésszakán, illetve ame­rikai üzletemberekkel találko­zott. Ma reggel a Fehér Házban rendeznek tiszteletére állami fogadtatást, majd megkezdőd­nek tárgyalásai BUl Clinton el­nökkel a két ország partneri vi­szonyának kiteljesítéséről és gazdasági együttműködésének szélesítéséről. Csütörtök reggel Borisz Jelcin a Washington ál­lambeli Seattle-be utazik, hogy programja keretében megte­kintse a Boeing-gyárat. Jelcin megérkezése után úgy nyilatkozott újságíróknak, hogy „nagyon komoly tárgyaláso­kat” fog folytatni Clinton el­nökkel. Azt mondta, hogy a munka kemény és nehéz lesz, hatalmas energiát vesz majd igénybe. Az orosz elnök je­lezte, hogy egyenrangú félként kíván tárgyalni amerikai part­nerével.-Van néhány kérdés, ame­lyet együtt kell megoldanunk Bili Clintonnal... Nem hiszem, hogy bonyodalmak merültek volna fel, inkább azt monda­nám, hogy az új világrend új megközelítési módokat köve­tel, és erre még nem mindenki áll készen. Meg kell teremte­nünk az összhangot, hogy lé­pést tudjunk tartani egymással - közölte. (MTI) Rehabilitálják II. Miklós cárt A két éve elhunyt orosz trón­örökös, Vlagyimir Kirillovics Romanov nagyherceg özvegye kérte, Mogy az oroszAiatóságok szervezzék meg az utolsó orosz cár, II. Miklós és családja földi maradványainak újratemetését. Az erre vonatkozó kérést Le- onyina Georgijevna nagyher­cegnő tolmácsolta Ivan Ribkin- nek az orosz parlament alsóháza elnökével tartott moszkvai ta­lálkozóján. A duma sajtószol­gálatának közleménye szerint Ribkin megértéséről biztosí­totta a kérést, és közölte, hogy a képviselők rehabilitálni akarják II. Miklóst és családját, illetve a velük közös sírba temetett többi személyt is. Az utolsó Romanov-uralko- dót és hozzátartozóit, illetve személyzetének néhány tagját 1918. július 17-én végezték ki a bolsevikok Jekatyerinburg- ban. A három éve magtalált földi maradványokat az elmúlt években elvégzett azonosítás után a tervek szerint jövő már­ciusban helyezik végső nyuga­lomra a szentpétervári Péter- Pál székesegyházban, a cárok temetkezési helyén. Találkozójukra két nappal az­után került sor, hogy a Bizton­sági Tanács - a boszniai kor­mány heves tiltakozása ellenére - könnyített a Jugoszlávia el­leni szankciókon. A határozati javaslatot előterjesztő közvetítő csoport tagjai között ott volt az Egyesült Államok is. À magas rangú tisztségviselő közölte, hogy Washington ok­tóber tizenötödike után kezde­ményezni fogja a fegyverszállí­tási tilalom feloldását Bosznia ellen, ha addig a boszniai szer- bek nem fogadják el a béketer­vet. - Szándékunkat az moti­A világ egyik leghíresebb terro­ristájának számító, s augusztus közepe óta egy francia börtön „vendégszeretetét” élvező Car­los elfogásáról közölt új részle­teket hétfői számában a Le Fi­garo című francia napilap. Az újság szerint az esemé­nyek több szálon haladtak, s azokat két francia, Philippe Rondát tábornok, a francia kémelhárítás tisztje, illetve Jean-Charles Marchiani, Pas­qua belügyminiszter egyik dip­lomáciai tanácsadója mozgatta. Rondot számára - aki a francia kormányzat megbízásából már húsz éve üldözte Carlost - sze­rencsét jelentett, hogy ez utóbbi éppen Szudánban telepedett le. Miután Szudánban sikerül rábukkanni Carlosrq, Rondot-t tavasszal fogadta Hosszan al- Turabi, a szudáni muzulmán szélsőségesek szellemi veze­válja, hogy a boszniai muzul­mánok is ezt akarják, ezt kérik tőlünk - mondta. Ugyanakkor érzékeltette azt is, hogy az ügy kényességére és a politikai kockázatokra való tekintettel Washington rugalmasan fog hozzáállni ahhoz, hogy a BT mikor tűzi napirendre a javasla­tot. A hivatalos személyiség be­jelentette, hogy a kormányzat a korábban folyósított tízmilliót kiegészítve további húszmillió dollárt juttat a boszniai kor­mánynak Szarajevó újjáépíté­sére, illetve kérelmezni fogja a tője. A megbeszélésen - ame­lyen jelen volt a francia kémel­hárítás terroristaellenes részle­gének vezetője is - a kartumi rendszer „ideológusa” fogé­kony volt a francia érvekre: ezek szerint az immár használ­hatatlan, alkoholista Carlos ki­adása javíthatna az országról kialakult külföldi képen. Ezzel egy időben Marchiani beutazta a Közel-Kelet fővárosait, hogy megszerezze az ottani vezetők hallgatólagos beleegyezését az akcióhoz. A feladat viszonylag könnyű volt, az irániakat pedig azzal sikerült beleegyezésre bírni, hogy Marchiani emlékez­tette őket: a francia vezetés 1993 végén nem adta ki Svájc­nak azt a két iránit, akit ott egy ellenzéki vezető meggyilkolásá­val vádoltak. Hátramaradt még a szírek meggyőzése: itt a franciák azt kongresszust, hogy újabb tíz­millió dolláros segélyt szavaz­zon meg Bosznia számára. Alija Izetbegovic elnök Sza­rajevó körül egy öt kilométeres demilitarizált övezet létesítését is javasolta a Bili Clinton ame­rikai elnökkel New Yorkban lezajlott találkozóján - vált is­mertté hivatalos amerikai for­rásból. A fegyvermentes zóna lehetővé tenné az élelmiszer­szállítmányok szabad bejutását a szerb ostromgyűrű alatt lévő bosnyák fővárosba. A javaslat az ENSZ Közgyűlés ülésszaká­nak kezdete előtt az amerikai elnökkel és Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárral lezajlott ta­lálkozón hangzott el. A bos­nyák elnök felvetését mind Clinton elnök, mind pedig a vi­lágszervezet főtitkára megfon­tolásra érdemesnek találta. Mindezt a találkozó után egy magát megnevezni nem kívánó diplomata közölte. használták ki, hogy a volt ke­letnémet titkosszolgálat, a Stasi archívumaiban kínos aktákat ta­láltak Szíria és a nemzetközi terrorizmus kapcsolatáról. Az akcióhoz szükséges végső döntést, a kartumi kor­mányzat beleegyezését Rondot tábornok szerezte meg. A Le Figaro ennek háttereként idézi a Sunday Times című brit lap hétvégi leleplezését. A szudá­ni ak felajánlották, hogy a fran­ciák választhatnak Carlos, il­letve Abu Nidal, egy másik hír­hedt terrorista között. Carlos sorsa augusztus 14- én, egy kartumi magánkórház­ban pecsételődött meg: a mű­tétre váró terroristavezérbe egy aneszteziológus nagy mennyi­ségű altatót injekciózott bele, s Carlost egy titkos helyre vitték, ott várva be az elszállítására küldött repülőgépet. Borisz Jelcin a legrosszabbul fizetett elnök Borisz Jelcin alighanem a világ egyik legrosz- szabhul fizetett elnöke. Egy moszkvai hetilap közléséből kiderült, hogy az államfő jövedelme szeptemberben 915.300 rubel volt, ami 380 dol­lárnak felelt meg. Az Argumenti i Fakti című hetilapban közölt hír szerint Jelcin lemondott az állami alkalma­zottakat megillető pótlékokról is, így fizetése kevesebb, mint a Duma elnökéé. Ivan Ribkin al­sóházi elnök mintegy másfél milliót (625 dol- [ lárt) visz haza havonta. Az alsóházi elnököt 790.000 mbeles illetményén felül ennek 40 százalékát kitevő pótlék is megilleti. Az orosz elnöknek viszont jóformán nincse­nek kiadásai, ugyanis az állam teljeskörűen fe­dezi szükségleteit: szolgálati lakás, pihenőház (dácsa), valamint gépkocsi illeti meg, és ruhatá­rára sincs különösebb gondja. Az orosz miniszterek fizetése 790.000 rubel. Ugyanennyit kapnak a parlamenti képviselők, amelyhez havonta öt minimálbérnek megfelelő, összesen 102.500 rubeles költségtérítés járni. Borisz Jelcin három éve kötelezte a vezető állami hivatalnokokat jövedelmeik bevallására, azonban a rendelet ellenére is sűrű homály fedi, hogy ki mennyit visz haza az állami csúcsveze­tők közül. Jelenleg a minimálbér 20.500 rubel Orosz­országban. Egy kilogramm fehér kenyér ára mintegy 1200 rubel, a minimálbérből pedig ép­pen két kilogramm húsra futja. Más kérdés, hogy az átlagfizetés jelenleg mintegy 80.000 rubel (33 dollár), ami viszont ugyancsak a sze­génységi küszöb alatti, szerény életszínvonalat tesz lehetővé. A vállalkozói szférában a havi jövedelmek ennek sokszorosát teszik ki. Az alsó határ egy­millió rubel körül mozog, ami máris megha­ladja az orosz elnök fizetését, a felső határ vi­szont a csillagos ég. Le Figaro: Carlos elfogásának titkai Es mi történik most Horvátországban? A volt Jugoszlávia területén örvénylő konfliktus kiszélese­dése és összetettebbé válása miatt a kívülállók számára egyre nehezebb néha a törté- I nések pontos nyomonkövetése. Még nehezebb azonban az egymással ugyan gyakran ösz- szefüggő, de mégiscsak külön­böző konfliktusok elkülöní­tése. Talán erre vezethető visz- sza az, hogy a több mint két és fél éve tomboló boszniai há­ború árnyékában néha hajla­mosak vagyunk elfeledkezni vagy ezzel összemosni a szom­szédos Horvátország problé - máját. Az alapállás és a szereplők persze kísértetiesen Összecsen­genek Bosznia-Hercegoviná­val. A többségi lakosság naci­onalizmusától megrettent és Belgrádból felbiztatott, fegy vert ragadó szerb kisebbség, továbbá etnikai tisztogatás, szerb katonai sikerek, álmok Nagy-Szerbiáról. Az eltérések azonban nem elhanyagolhatok. Horvátországban a nemzetközi közvetítőknek sikerült némi kézzelfogható eredményt fel­mutatni. és a mintegy féléves háború után 1992 januárjában a felek tartós fegyverszünetet kötöttek. A válság sújtotta terü­letekre (Szlovénia és Krajinák) 1992 márciusában békefenn­tartó katonákat telepítettek, akiknek leiadatául a békés vi­szonyok helyreállításában való segítségnyújtást, illetve ennek a folyamatnak az ellenőrzését tűztek ki. A probléma abból adódott a későbbiekben, hogy ez a fo­lyamat egyáltalán nem haladt abban a mederben, amelyben azt a nemzetközi közvetítők előzetesen elvárták. A zavarta­lan békefolyamat kibontakozá­sában bízók elmulasztották fel­ismerni, hogy az érdekközös­ség a szerb és horvátfél között, amelyen a fegyverszünet meg­kötése alapult, csupán ideigle­nes jellegű volt. A szerbeknek kapóra jött ez, hiszen ők már elfoglaltak minden területei akkorra, ami nekik kellett. A horvátok csikorgatták a fogur kát ugyan, de végül is nekik sem jött rosszul, mivel leg­alább ez rhegakadályozta a tor vábbi szerb hódításokat, illetve ez a gesztus javította Horvátor­szág nemzetközi elismerésé­nek esélyeit. A későbbiekben azonban a szerbek megakadá­lyozták a megállapodás azon pontjának végrehajtását, amely Az ENSZ Biztonsági Taná­renitást a szerbek által meg­szállt területek felett, ám a gyakorlatban ez kevéssé érvé­nyesült."A szerbek hallani sem akarnak Horvátország fennha­tóságáról Szlovéniában, illen’e a Krájmákban. és méltatlan­kodva utasítják el a legbőke­zűbb autonómia-ajánlatokat is. A közben katonailag meg­hatalmat. Elkeseredettségük­ben először gyengekezűséggel. később viszont már egyenesen kollaborálással vádolták meg a Tudjman horvát elnök foglal­kozott; hogy nem fog hozzájá­rulni az ENSZ-csapatok man­dátumának meghosszabbításá­hoz. és távozásuk után, bánni- lyen eszköz igénybevételével is. helyreállítják Horvátország területi egységét. Talán nem túl nagy merészség feltéte­lezni, hogy komolyan is gon­dolta, amit mondott, és esetleg azt sem túlzás valószínűsíteni, hogy elsősorban a horvát had­sereg beszerzett haditechnikai észközeit értette ez alatt Hoivátországban szeptember 30-án lejár. Ha valamelyik fél nem járul hozzá a meghosz- szabbításhoz. akkor az ENSZ-csapatokat heteken be­lül kivonják, és eltűnik minden akadály a háború kiújulása elől. Bár az valószínűtlen volt. hogy ezt a hozzájárulást most megragadja a horvát fél. de legutóbbi nyilatkozatukban fel­tételként szögezték le, hogy az újabb mandátum alatt el kell kezdeni a szerbek által okku pált területek reintegrálását. Nehéz viszont látni azt, hogy a következő időszakban ez a fel­adat könnyebbé válhat, mint az eddig volt. Márpedig, ha a helyzet marad, ami volt, azaz a szerbek továbbra is dacolnak a BT-határozatokkal, és meg­akadályozzák a horvát mene­kültek visszatérését, akkor leg­közelebb a zágrábi kormány már könnyen útilaput köthet az UNPROFOR talpára, és meg­próbálhatja fegyverrel vissza­szerezni elvesztett területeit. Akkor pedig a háború ismét ki­tör Magyarország határainál. A horvát parlament a Tudj­man elnök által kéft hat hó­nap helyett csupán száz napra, azaz 1995. január 10-ig hosszabbította meg a területén most állomásozó ENSZ-erok mandátumát. Márkusz László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents