Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-26 / 226. szám

1994. szeptember 26., hétfő SporTTüköR 11. oldal Oregfiúk-mérkőzés Kisbágyonban A sportbarátság jegyében ren­dezték Kisbágyonban azt a mérkőzést, ahol az SBTC- öregfiűk csapata vendégeske­dett, s ahol az ellenfél a köz­ség old boys együttese volt. Nos, ezen a találkozón az eredmény másodlagos volt. Az érdeklődő közönség kitű­nően szórakozott, mert azért a régi nagyok: Répás, Básti. Marcsok, Varga, Kokó, meg a többiek, még egy-egy akció során ízelítőt adtak a régi idők focijából. Igaz, hogy az izmok már nekik sem úgy engedelmeskednek, mint annak idején, de látni le­hetett, hogy a labdarúgást még most is élménnyel művelik. Még egy ilyen győzelem, és nem marad több katonám SALGÓTARJÁNI KK - BUDAFOK-OTP INGATLAN 92-68 (44-30) Salgótarján, városi sportcsarnok, 800 néző, v.: Szász, Nagy. SKK: SKURIN (20/6), Haszjanov (11/3), BERKICS (23), Molnár (2), Földesi (2). Csere: Bede (-), FEKETE CS.(9), KO­VÁCS (13/3), Borók (12). Edző. Farkas Attila, Laczkó Sándor. Budafok: Pólik (12), Tóth (11/9), Lugosi (2), Székely (5/3), VÁRSZEGI (31/3). Csere: Kárpáti (-), Pusztay (2), Mészáros (1), Vámosi (4), Gróf (-). Edző: Szóráth Emil, Kassai Zoltán. Kiállítva: Haszjanov a 30. percben. Az eredmény alakulása: 4. perc: 7-3, 14. perc: 30-16, 18. perc: 39-24, 25. perc: 58-34, 29. perc: 68-40. 35. perc: 80-55. A légteret is korlátlanul uralták a hazaiak Fotó: Gy. t. Az előzetes elképzelések el­lenére némileg változott a Sal­gótarjáni KK összeállítása, ugyanis Klug időközben rendbe jött, és végre Kovács Nándor is játékra jelentkezett. A feldobás után Földesi lőtte a labdát a palánk felé, amit Berkics a levegőből továbbított a gyűrűbe. Szépségdíjas kosár, remek kezdés. A folytatás sem volt rosz- szabb. Á tarjáni csapat szinte állva hagyta ellenfelét. Köny- nyedén szerezte kosarait, míg védekezésben kőkemény volt. Már ekkor kiütközött, hogy a Budafokban híján vannak a képzett kosarasoknak, ellenben pankrációban, gusztustalan szabálytalanságok mívelésében világbajnokságon is indulhat­nának. Farkas Attila jó előre felkészítette fiait a várható dur­vaságokra, így Berkicsék nem hagyták magukat kizökkenteni az általuk diktált ritmusból, és tekintélyes előnnyel térhettek pihenőre. A második játékrészben szinte az volt az ember érzése, hogy csak egy csapat van a pá­lyán, mert a vendégek nem tud­tak ellenállni a Fekete Sasok szellemes, látványos rohamai­nak. Már 28 pont volt a különb­ség, amikor egy palánk alatti tumultusban - hát hogy is mondjam? - érzékeny részén ütötték meg Haszjanovot, aki visszaütött. A végig enerváltan, NB I-hez méltatlan színvonalon fújó Szász természetesen csak a tarjáni játékos megmozdulását látta, amiért kiállítással sújtotta. Haszjanov kiválásával sem tört meg a hazaiak lendülete, és a budafokiak folyamatos dur­vasága ellenére magabiztosan nyerték a mérkőzést, egyre jobb, összeszokottabb játékot mutatva. A találkozó lefújása előtt néhány perccel Földesi sé­rült meg. Egy elveszettnek lát­szó labdát próbált megmenteni, és ráesett a pályát szegélyező labdafogóra, ami felsértette a csípőjét. À Budafok elleni diadal sze­rencsétlen momentuma volt Földesi sérülése, és Haszjanov kiállítása is. Az orosz idegenlé­giós nem először veszti el a fe­jét, hátrányos helyzetbe hozva ezzel csapatát. Ruszlán eseté­ben reméljük elnéző lesz a szö­vetség, a játékvezetők tekinte­tében viszont kemény. Szász már a mérkőzés előtt arról anekdotázott, hogy legkedve­sebb emléke Salgótarjánból, amikor egy évekkel ezelőtti Szert Kupán kiállította Juhász Bélát. Hát Szász úr! Ezért fö­lösleges idejönni! No, és még egy apróságnak nem nevezhető probléma. Az időmérő- és eredményjelző-be­rendezés, ami hosszú ideje ha­láltusáját vívja. Nagyon jól tu­dom, hogy kevés pénze van a sportcsarnoknak, de ha tetszik, ha nem, akkor is újat kell venni, mert ez az állapot tarthatatlan. A Salgótarjáni Városi Sport­csarnok ilyen berendezéssel al­kalmatlan NB I-es kosár­labda-mérkőzés megrendezé­sére. Ebben az ügyben haladék­talanul lépni kell, mert egy szo­ros mérkőzésen a győzelem múlhat a pontos időmérésen, az állandó tájékoztatáson. Ilyen ta­lálkozó várható a Dombóvár és a Nyíregyháza ellen is. - d.t.­FÉRFI KÉZILABDA NB l/B., KELETI CSOPORT így jár, aki nem értékesíti a gólhelyzeteket NYÍRBÁTOR-BALASSAGYARMATI KÁBEL SE 31-24 (14-12) Nyírbátor, 200 néző, v.: Gyúró, Láda. Balassagyarmati Ká­bel: Ocsovai-Bán, Kürtössy (2), Cseri (7/4), Kis, Cseh (6), Abay (2). Csere: Dósa (kapus), Burg (5), Koós (2), Kovács, Kecskés. Edző: Lombos István. A Nyírbátor legjobb dobói: Molnár 10/6, Veress 6, Tölgyes 6. Hétméteresek: 6/6, illetve 6/4. Kiállítások: 14, illetve 10 perc. Az eredmény alakulása: 10. perc: 5-3, 16. perc: 6-7, 22. perc: 10-7, 40. perc: 20-18, 47. perc: 24—20, 51. perc: 27-21. Óriási lendülettel esett egymásnak a két csapat. Cseh góljával szerzett vezetést a Kábel, sőt egy újabb labda- szerzéssel tovább nőhetett volna az előny. Azonban a ziccer kimaradt, s ezt utána követte a többi. Ugyanis még egyszer megkaparintották az előnyt Cseriék, de ez kérészé­letűnek bizonyult. A vendéglá­tók pedig könyörtelenül ki­használták a nógrádiak meg­ingásait. Néhány kulcsjátékos sorra betlizett, így a nyírségiek megnyugodva térhettek a pi­henőre. A második félidőben felcsillant a remény az egyen­lítésre, de egy rossz átadás mi­att ez is csak lehetőség maradt. A találkozó vége felé egyre magabiztosabbá váltak a báto- riak, szinte akkor lőttek gólt, amikor akartak a kapituláló Ocsovai hálójába. Összességében rendkívül nagy iramú, de alacsony szín­vonalú mérkőzésen megérde­melten győzedelmeskedett a Nyírbátor csapata, a gyengén védekező, és lehetőségeit sorra elpuskázó Kábel SE-vel szemben. Bár a gólkülönbség kissé túlzott. Reméljük Bánék Cseh Attila a következő, Kiskunmajsa el­leni találkozóra összeszedik magukat. Lombos István: Ilyen gyenge védekezéssel és hely­zetkihasználással más ered­mény nem is születhetett volna. Csalódott vagyok. H.H. NEMZETKÖZI NŐI RÖPLABDA KARANCS KUPA Itthon tartották a serleget a tarjáni lányok A felkészülés utolsó állomása­ként rendezték meg a hét végén Salgótarjánban a Karancs Kupa nemzetközi női röplabdatomát, ahol a hazaiakon kívül a szlo­vák Rimaszombat és Hnusta, valamint a Gödöllő csapatai küzdöttek a trófeáért. A délelőtti mérkőzéseket kö­vetően a délutáni döntő is igen színvonalas csatát hozott. Lát­ványos, hosszú labdameneteket láttunk, s örömmel nyugtázhat­tuk, hogy jó női röpicsapat lesz Tarjánban. A döntő összecsa­páson egymást múlták felül a tarjáni lányok, szinte nem is­mertek elveszett labdát, s 15:6 és 15:7 arányban nyertek a szlovák első ligába most felke­rült Hnusta ellen. A csapat minden tagja dicsé­retet érdemel, az együttesen lát­szik Sike Zsuzsa hozzáértő, szakmai munkája. A csapatban most mutatkozott be az új szer­zemény, Barta Katalin, aki Egerből érkezett. Eredmények: Rimaszombat -Hnusta 0:2; Gödöllő-Hnusta 1:2; Salgótarján-Gödöllő 2:0; Rimaszombat-Salgótarján 0:2; Gödöllő-Rimaszombat 0:2; Hnusta-Salgótarján 0:2. Végeredmény: 1. Salgótarján 3 3 0 6:0 6 2. Hnusta 3 2 1 4:3 4 3. Rimaszombat 3 1 2 2j4'1 4. Gödöllő 3 0 3 1:6 0 A legsportszerűbb csapat díjat a Rimaszombat kapta. Â legjobb mezőnyjátékos: Stefanqjkoya, (Hnusta), a legjobb ütőját^kos Pepsinszkiné (SRK) lett. Deák íübdfi! Gyarmati házidöntő a kosárlabdagálán Aki szereti a kosárlabdát és értesült arról, hogy kosárgála lesz a gyarmati sportcsarnok­ban, mind ott támasztotta a palánkot a helyszínen. A Hipp-hopp Club ifjúsági ko­sárlabdagálájára került sor szombaton, amelyen a megye 6 legjobb ifjú fiúcsapata mu­tatta meg tudását. Már reggel fél 10-kor „go-go-görlök” szolgáltattak bemutatót, majd ezután a kosa­rasoké volt a terep. Rögtön az első meccset a vendéglátó Ba­lassi Bálint Gimnázium csapata játszotta a Stromfeld Aurél Műszaki Középiskola gárdája ellen. Már ekkor lehetett látni, Jiogy a Balassi megállíthatatlan lesz ezen a napon. A Mixáth Black-Cats csapata igen szoros küzdelemre késztette őket, de a gyarmatiak csoportgyőzelmébe nem lehetett beleszólni. A má­sik hármas csoportban a balas­sagyarmati Young Stars le­győzte az SKK ificsapatát és a Bolyai Gimnáziumot, így a fi­náléba a két balassagyarmati együttes került be. Maradt tehát a kérdés, ki viszi el a pálmát. A döntőben az első félidő szinte lekopírozta a másodikat. A Balassi elhúzott, de rövid idő után az „ifjú csillagok” kie­gyenlítettek. Szünet után azon­ban már hiába kapaszkodtak, nem tudták beérni ellenfelüket. Végül a Balassi 65-53-ra nyert. A győztes csapatból kiemelke­dett Lovászi Levente, aki sorra szórta a hárompontos kosara­kat. Az ellenfélnél Kovád Mi­lán volt a legeredményesebb. Az esemény keretein belül a zsákoló-és a hárompontos do­bóversenyt is megrendezték. Előbbit Cséki Dániel, a pásltői Mixszáth Black-Cats, míg a tripladobót Markó Flórián, a Young Stas egyik vezéregyéni­sége nyerte meg. A győztes csapat tagjai: Czencz László, Filip Krisztián, Kenyeres Róbert, Koltányi Gá­bor, Lovászi Levente, Lőrincz Levente, Szőke Tamás és Varga Zoltán. Dénes Andrea Falusi sportnap Szombaton a salgótarjáni sportcentrumban és a sport­csarnokban hét község sporto­lóinak részvételével rendezték meg a Palóc községi sportna­pot. A négy sportágban lezajló eseménysorozaton mindvégig éles csatákat vívtak a közsé­gekből érkezett fiatalok. Végeredményben a tavalyi győztes Szurdokpüspökiből érkezett sportolók nyerték a vándorserleget, és a vele járó 15 ezer forintos vásárlási utal­ványt. Második a Hugyag (10 e Ft), harmadik a Nagylóc (5 e Ft) csapata lett. d Történelmi futás Rákóczi-fejedelem nyomában s Nemrégen lapunk is megírta, de az országos sajtók is világgá kürtölték. Egy háromtagú sal­gótarjáni csapat Sárospataktól Szécsényig - Rákóczi útvona­lán - egy hét alatt végigfutotta a Felvidéket, s ennek a csoport­nak a vezetője nem volt más, mint Mecser Lajos, az SBTC egykori kiváló futója.- Egy hagyományteremtő emlékfutásként rendeztük az idei akciót - kezdi a hosszútáv- futók egykori legnagyobb alakja. Reméljük, az elkövet­kező években ezt a programot ki tudjuk bővíteni. Terveink szerint egyik évben Munkács­ról, a másik évben Kassáról in­dítjuk az emlékfutást. Szlovák sportbarátaink is csatlakozni kívánnak hozzánk.- Hírlik, hogy az idei akció­toknak is nagy sikere volt!?- Igen! Mindenhol nagy sze­retettel fogadtak bennünket. El­sősorban az iskolások.- Mit tudsz kiemelni a prog­ramból?-A legnagyobb értéke volt, hogy be tudtuk bizonyítani a kultúra, a történelem és a sport kapcsolatát. Földi Péter Mun- kácsy-díjas festőművész egy-egy értékes festményt adományozott a két végállomás polgármesterének, azaz Sáros­patak és Szécsény önkormány­zatának. A nagyobb lakóterületeken pedig az iskolás gyerekek ér­deklődése volt a legnagyobb élmény.- Ügy tudom, több helyen együtt futottak veletek!?- Szinte majdnem minden községben. Sőt, volt ahol külön programot szerveztek szá­munkra.- A nógrádiak hogyan fogad­tak benneteket?- Közülük elsősorban a szé- csényiek jó hozzáállását kell kiemelnem. Igaz, hogy az egész Rákóczi-hagyomány ebben a városban él leginkább. A ben­zinkútnál tíz Rákóczi-korabeli ruhába öltözött „kuruc” foga­dott bennünket, s lóháton kísér­tek be a várudvarra.- Nem volt kimerítő a futás?- Hát, ebben a korban már nem könnyű, de a társak, Tep^ kor Zoliék átsegítettek a holt­ponton. No meg, az emlékfutást figyelemmel kísérők biztatást is végig éltette a reményt beiw nünk. f- Gratulálok!- Köszönjük! S reméljük, jövőre még látványosabb prog­rammal sikerül a Rákóczi-kul- túráról propagandát csinálnunk. Mecser Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents