Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-26 / 226. szám

1994. szeptember 26., hétfő Házunk Tája 7. oldal C-vitaminban gazdag a csipkebogyó A természetet kedvelő ember tudja csak igazán csodálni ki­rándulásai során azt a sok szépséget, amelyet a növényvi­lág nyújt. Ezeket az értékeket azonban fel kell fedezni. jusban, júniusban nyílnak. Ál- bogyótermésük, amelyeket kö­zönségesen „bogyónak” neve­zünk, megközelítően tojás, körte vagy gömb alakú, gyak­ran pedig ovális, 1,5-3 cm kel szembeni fogékonyságot, és skorbutot okoz. Járványok ide­jén, különösen influenza ellen a szervezet ellenálló képességét C-vitamin fogyasztásával eredményesen fokozhatjuk. A csipkebogyó különösen té­len, amikor nem juthatunk friss gyümölcshöz és főzelékhez, ér­demel nagy megbecsülést, mert akkor szinte egyedüli C-vita­min forrásunk. A csipkebogyó más olyan anyagokat is tartalmaz, ame­lyeket az ember szervezete szintén kitűnően hasznosít: 10- 20 százalék cukrot, 10 százalék pektint, 3 százalék alma- és cit­romsavat, vasat, magnéziumot, meszet, illő- és zsírosolajat, cseranyagot, s nyomokban pe­dig még A, B, K és P-vitamint is tartalmaz. Széleskörűen hasznosítható A hosszúra nyúlt napos időben beértek a csipkebok­rok bogyói A szerző felvétele Ilyenkor ősszel Nógrád me­gye hegyvidékes területein, cserjés domboldalain, erdők szélén, legelőkön már messzi­ről észrevehetők a szúrós csip­kebokrok pirosló bogyói, ame­lyeket sokan gyűjtenek. Egy növény sokféle néven Csipkerózsa gyűjtőnéven foglaljuk össze mindazokat a vadon élő rózsafajokat, ame­lyeket vadrózsának, gyepűró­zsának, ebrózsának és még több más néven is ismerünk: bo­gyóra emlékeztető termésüket pedig csipkebogyónak, csipké­nek, hecsedlinek, csitkenyének stb. nevezzük. Mind a nálunk legjobban el­terjedt vadrózsafajta, mind pe­dig annak rokonfajai hegyvidé­keink kopáros, cserjés dombol­dalain, erdők szélén, legelőkön teremnek. A cserjék sokszor a 2-3 mé­ter magasságot is eléri, ágaik ívesen hajlók, tüskések. Virá­gaik 3^t cm átmérőjűek, szir­muk fehér vagy rózsaszín: má­hosszú, húsos falu, kevés nedvű, éréskor kezdetben vilá­gos, majd egészen meggypiros színű, jellemző savanykás, aromás ízű. Belsejében több, búzaszemnyi a magtermés - közönségesen mag - foglal he­lyet, amelyeket merev, szúrós hegyű szőrök vesznek körül. A csipkebogyó augusztus végétől pirosodik, míg az érési ideje szeptembertől október végéig is elhúzódhat. A tudomány ismerte fel A csipkebogyó már régen magára vonta az emberek ér­deklődését. Az igazi értékét a modem tudomány kutatta fel, kimutatva, hogy több C-vita- mint tartalmaz, mint bármely más vad vagy kerti gyümölcs, valamint bármelyik főzeléknö­vény. Még a tetemes C-vitamin tartalom hírében álló citromé­nál is tízszerte több a csipkebo­gyó C-vitamin tartalma. E vitamint az emberi szerve­zet nem nélkülözheti, mert hiá­nya legyengülést, betegségek­A csipkebogyó felhasználási céljának és módjának igen tág tere van. Gyakran teaként fo­gyasztják, de készítenek belőle lekvárt, mártást, levest, bort, pálinkát és likőrt is. Sokszor ta­lálkozni az üzletekben a csip­kebogyóból készült szörpké­szítményekkel. Nos, ezeket magunk is elké­szíthetjük, ha egy kis őszi ki­rándulásunk során gyűjtünk té­lire csipkebogyókat. A frissen gyűjtött csipkét zacskókban ne tároljuk, hanem száradás céljából napos helyen kiterítve szárítsuk meg. (Edényben, zsákban, műanyag zacskókban tárolt bogyók be- penészednek és használhatat­lanná válnak.) Aki a bogyókból lekvárt akar készíteni, annak a bogyó belsejét tartalmazó szú­rós, szőrös magvakat feltétlenül el kell távolítani. Gyermekkoromban faluhe­lyen gyakran tapasztaltam, hogy csipkelekvár készítésekor még sütőtököt is kevertek a csipke közé, amelynek íze, aromája még zamatosabbá tette az így elkészített lekvárt. Holecz Ferenc Salgótarján ..................... Tulajd onrend kell a mezőgazdaságban is-A gazdák és a termelőszö­vetkezetek közötti érdekellen­tétek csökkenthetők, ha rende­zik a mezőgazdaság tulajdon- viszonyait - vélekedik a Ma­gyar Gazdakörök Országos Szövetségének társelnöke Ja­kab István, majd így folytatta:- Veszélyesnek tartom, amikor a politika beavatkozik a folyamatokba. Jelenleg is egy már rendeződő folyamat most ismét kuszálódni látszik. Nem jelennek meg ugyan ma törvények, de vannak nyilat­kozatok, félinformációk, ame­lyek felkavarják a kedélyeket. Ráadásul ezt egyes politiku­sok felerősítik. Az a gazda, aki már végre békésen termelne, ismét bizonytalanná válik, nem mer fejleszteni.- Mire gondol?-A többi között említhet­ném a szövetkezeti törvény tervezett módosítását és a fa­lugazdász-hálózat tervezett megszüntetését. A gazdáknak szektorsemlegességet emle­getnek, ugyanakkor fel kell hogy készüljenek az önálló te­vékenységre. Üzleti tervet kell készíteniük, a pénzügyi szabá­lyokat, az adótörvényeket is­merniük kell. Tudniuk kell pá­lyázatot írni, szóval nemcsak a termeléshez kell érteniük. Ezért hoztuk létre a gazda­köröket, amelyek a falugazdá­szokkal nagyon jó kapcsolatot alakítottak ki. Nem lehet cso­dálni, hogy aggódunk a sorsu­kért.-Mekkora az önök szövet­sége?-Közel negyvenezer tagja van, közülük mintegy 25-30 ezer a gazda, a többiek az ér­telmiségiek köréből kerülnek ki.-Megtalálják-e egymást a különféle mezőgazdasági ér­dekképviseletek ?- 1991-ben nyolc érdek- képviselet részvételével létre­hoztuk az agrárkoordinációs fórumot. Ebben - amellett, hogy a minden szervezet őrzi önállóságát - a fontos kérdé­sekben egységes álláspontot tudunk kialakítani. Példaként hadd említsem a garantált ár bevezetését, illetve agrárközi­gazgatás rendszerének kialakí­tását. A múlt nyáron a kor­mánnyal folytatott tárgyaláso­kon egységes álláspontot kép­viseltünk ezekben a kérdések­ben.-Azért a szövetkezetek és az egyéni gazdák érdeke szá­mos kérdésben különbözik.- Nem értünk persze min­denben egyet, mint ahogy a szövetkezeti törvény módosí­tásában sem, de ezekben a kérdésekben is beszélő vi­szonyban vagyunk, közösen dolgozunk. Az ellentétek nagy része azonban sok esetben csak látszólagos. Nem véletle­nül szorgalmazzuk, hogy ren­dezni kell a vagyoni kérdése­ket. Ha ez bekövetkezik, ak­kor nem lesz ellentét a szövet­kezetben dolgozó gazda és a magángazda között. A gazdák a szövetkezettől fognak esz­közöket bérelni, és a kapcso­latnak kialakulnak a szabályai.- Vannak, akik azt mondják, hogy a szövetkezetek egyelőre még diktálni tudják az árakat.- Látni kell, hogy a mező- gazdaságban dolgozók egy­másra vannak utalva.-Ugyanis ha nem megfe­lelő áron kínálja a szövetkezet a gépeket, nem veszik tőle kölcsön, hanem megveszik közösen.-Csakhogy a gazdák nem erősödtek meg annyira, hogy a nagy gépeket megvásároljákt;- Most még nem, de már sok mindenben együtt tudnak működni a gazdák. Kialakuló­ban van a közraktárhálózat és i rövidesen megalakulnak a fciéx telszövetkezetek. Másrészt/, pedig a szövetkezeteknek is érdekük, hogy együttműködf; jenek a gazdákkal, hiszen fel­tehetően előbb-utóbb ők is akarnak tőlük bérelni: mégpe­dig földet.-Azt gondolom, hogy ott, ahol nem alakul ki az egyetér­tés az egyéni gazdálkodók és a szövetkezet között, ott a gaz­dák még mindig megtalálják egymást, de a szövetkezet ve­szíteni fog. Hangyái. :--------------------------------------------apai ELBÍRÁL ÁSI SZAKASZBAN TOVÁBBI PÁLYÁZATOK Terméktanácsok mint ágazati tárgyalópartnerek Két terméktanács - a szentesi székhelyű Országos Zöldség Terméktanács és a budapesti központú Országos Gabona Terméktanács - kapott mi­niszteri elismerést szeptember 13-án. A miniszteri döntés azt je­lenti, hogy a földművelésügyi tárca vezetője az agrárrendtar­tási egyeztetések során a ter­méktanácsot teljes jogú ágazati tárgyalópartnernek ismeri el. A különböző termékcsoportokkal- szaknyelven termékpályákkal- foglalkozó szakmai szerve­ződések száma a jelenlegi dön­téssel kilencre növekedett. A terméktanácsok elismeréséről az 1993. évi VI. számú, az ag­rárpiaci rendtartásról szóló tör­vény rendelkezik. Az agrárágazatban a két most elismert terméktanácson kívül sikeresen működik még a juh, a toll, a tej, a baromfi, a dísznövény, a hagyma és a konzervuborka terméktanács. Hamarosan várható még^.a csiga, valamint a vágóállat és hús terméktanácsok elismerése. Elbírálási szakaszban van a vetőmag, a gyümölcs, az alma, a cukor és a szeszágazatok szervezetei által beadott pályá­zatok ügye. Ha nincs más, a parafa dugó is lehet kotyogó A musterjesztésnek két szaka­sza van. Az utóerjesztés a za­jos erjesztés három-öt napja után kezdődik és a must hő­mérsékletétől, cukortartalmá­tól függően további öt-tíz na­pig tarthat. Utóerjedéskor az erjesztő­edény nagyságától függően megválasztott formájú, kialakí­tású kotyogót célszerű a nyí­lásba, hordóknál akonába he­lyezni. Kisebb, 100 literen aluli edényeknél, üvegballonoknál elegendő parafa dugón (üveg­nél még véletlenül sem fadu­gón) átfúrt, kis üvegből készült kotyogok elhelyezése, de na­gyobb edényeknél már célsze­rűbb harangszerű cserép- vagy műanyag kotyogót használni a nagyobb mennyiségű és inten­zitású gázkiáramlás miatt. A kotyogódugót gondosan szigeteljük, úgy, hogy a gáz­forgalom csakis a kotyogó a külvilágtól vízréteggel elszige­telt nyílásán át történhessen. Vigyázzunk, hogy annak alsó nyílása feltétlenül a gáztérben maradjon, nehogy a folyadékba érve, vagy a felhabzástól eldu­gulva, a keletkező nyomás az erjesztőedényt szétvesse. Ezért a kotyogó alatti utóerjesztés csak az edény 80 %-os feltöl- töttségi állapotánál kezdhető. A kotyogó használatával ki­válóan tájékozódhatunk az utó­erjesztés menetéről és befeje­ződéséről. Előnye még, hogy az erjedés befejeződése után is széndioxid párna marad a bor felszíne fölött, elzárva azt a le­vegőtől, az esetleges káros oxi­dációs hatásoktól. A kotyogok a tárlóedények teljes feltölté­séig tesznek jó szolgálatot, amikor már a bor levegővel érintkezhető része minimális. Ez a zárt erjesztés - egyéb kotyogó híján - egy átfúrt pa­rafa dugóval, közönséges ke­mény, 6 milliméteres műanyag csővel és egy vízzel félig töltött befőttes- vagy borosüveggel is megoldható. Sok a gomba... Az utóbbi napok hűvösebb, csapadékosabb időjárása ked­vez a gombáknak. Míg a lege­lőkön, réteken a csiperke és a szegfűgomba található, a töl­gyes, bükkös, cseres erdőkben az ízletes csuprosgomba nő nagy számban, amely sokféle módon készíthető el, de pör­költnek kifejezetten finom. Felvételünkön a második osztályos salgótarjáni Krista Dávid, kezében a csupros- gombával. A kisfiú máris jól tájékozódik a gombák között. H. F. IDŐSZERŰ NÖVÉNYVÉDELMI TUDNIVALÓK Mit művel a pocok, ha nem művel az ember?! A mezei pockot a köznyelvben gyakran - hibásan - mezei egérnek nevezik. Nagyon ha­sonlít egymásra a két állat, de teljesen külön faj. A házi egértől zömökebb testalkatá­val, apróbb füleivel és rövi- debb, a teste fele hosszúságát el nem érő farkával különböz­tethető meg. Föld alatti fészkek Összetéveszthető még a va­kondokkal, amely szintén a föld alatt készíti járatait, de bundája rendszerint bársonyos és ko­romfekete, mellső lábai ásásra módosultak, lapátszerűen ki­szélesedtek, kifelé fordult tal­pakkal és erős karmokkal, ami a pocokra nem jellemző. A pat­kánytól a nagysága alapján jól elkülöníthető: a mezei pocok legfeljebb 6-8 cm hosszúságú, egy jól fejlett patkány eléri a 40 cm-es nagyságot is. A föld alatt készíti el a fész­két, amelyet növényi anyaggal bélel, ebből ágaznak ki élelem­szerző járatai. A mezei pocok rendkívül szapora állat. Egy­szerre 8-10 kölyköt is világra hoz. Az utódok 40 napos ko­rukban ivarérettek. A fiatal pá­rok fészküket a szülőkhöz kö­zel készítik el. Előfordulásuk ezért góc­szerű. Általában három órán­ként esznek. Jóllakott pockot ezért ritkán látni. Lakhelyükről csak akkor vándorolnak el, ha a táplálékforrás kimerül vagy feldúlják járataikat (talajműve­lés). Leggyakrabban a zavarta­lan területeken fordulnak elő: legelőkön, árokpartokon, füves parlagterületeken, évelő pillan­gósokban (lucerna, vöröshere), füvesített gyümölcsösökben. Egyéves kultúrákban, ame­lyeknek a talaját rendszeresen bolygatják, művelik csak átme­netileg telepszenek meg. A legtöbb értékes növényün­ket károsítják, megrágják a fia­tal gyümölcsfák és oltványok gyökerét, a hó alatt a fiatal fák kérgét fogyasztják jóízűen, kie­szik az elvetett magvakat, a vermelt gumókat megrágják és fészkeikbe hordják a burgo­nyát, hagymát, elrágják a föld alatt a sárgarépa gyökerét, egy­szóval mindenbe be le rágnak, ami ehető. További szaporodás várható A mostanra kialakult túlné­pesedés okai: az 93/94-es enyhe téli időjárás, ami nem ti­zedelte meg az amúgy is nagy létszámú áttelelő családokat, a műveletlen és elhanyagolt terü­letek növekedése, az üzemek anyagi eszközeinek szűkülése. így jutottunk el a jelenlegi helyzetbe, a kalászosok betaka­rítását követően (július hónap­ban) tömegesen telepedtek át az egyébként is erősen fertőzött évelő pillangósokba, árokpar­tokra, gyepterületekre, kapá­sokba, gyümölcsösökbe és há­zikertekbe. Mivel a szaporodás intenzív, kedvező időjárás ese­tén a következő hetekben az egyedszám még további gyor­suló növekedése várható. így ezúton is felhívjuk a gazdálko­dók figyelmét a mezei pocok fertőzöttség fokozottabb elle­nőrzésére és a szükséges védekezések elvégzésére. A területünk fertőzöttségé- nek megítélésében nagyon jó módszer a járatok kivezető nyí­lásának betaposása. A művele­tet követően 2 nap múlva elle­nőrizzük a pocok által kibontott járatokat. A betaposás előtti lyukak számából soha ne kö­vetkeztessünk a fertőzés mérté­kére, hiszen előfordulhat, hogy azokból egy sem lakott, külö­nösen ha szemlátomást sok köztük a pókhálós bejáratú. A szántóföldön 100 négyzetméte­renként 2 lakott járat veszély- helyzetet jelent. Mire jó a sörösüveg? Házikertben már az is ve­szélyhelyzetnek minősül, ha a 2 lakott járat a fiatal gyümölcs­fánk közelében van, függetle­nül a terület nagyságától. Kis területen jó eredménnyel használható a vízzel való kiön­tés. Az erősen fertőzött terület azonban nagyon nyeli a vizet, a pocok előkerülése nélkül. Ilyenkor célszerű kifüstöléssel próbálkozni: ha a gépkocsi ki­pufogógázát járataikba vezet­jük pánikszerűen menekülnek az állatok. A talpával a pocok­járatba állított üres sörösüveg, amely a szél hatására búgó hangot ad, elriasztja a környék­ről az állatot. Mérgezett csalétek (Arvalin *) lyukba helyezése táplálékhi­ányos időszakban jó hatásfokú. A Gulyás-Palotás patront * a meggyújtás után égő részével a pocoklyukba csúsztatva és utána a környék kivezető jára­tait betömve kielégítő hatás ér­hető el. A jelenleg javasolható legha­tékonyabb szer: Thiodan, (Thionex) 35 EC **. A szer felhasználása csak bizonyos körülmények között lehetséges, ezt a növényegészségügyi és ta­lajvédelmi állomás eseti enge­délyében szabályozza. Gabi Géza (* szabadon vásárolható szerek, ** „zöldkönyves” szerek)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents