Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-24-25 / 225. szám

1994. szeptember 24-25., szombat - vasárnap Szomszédolás 9. oldal Kitekintő célegyenesben a Felvidékre Magyar politikai szervezetek a mostani választásokon Az őszi parlamenti választá­sokon induló hármas ma­gyar koalíciót két mozgalom és egy párt alkotja. Magyar Polgári Párt A legkorábban alakult pár­tok egyike, tulajdonképpen már ötéves múltra tekint visz- sza. Független Magyar Kez­deményezés {FMK) néven 1989. november 18-án ala­kult, tehát néhány nappal a politikai fordulat után. Az első szabad választásokon a szlovák Nyilvánosság az Erő­szak Ellen mozgalom koalí­ciós partnereként kormány­párt lett -, s voltaképpen ezekben az években vesztette el legtöbb támogatóját. Más parlamentbe került magyar politikai erők szerint az FMK parlamenti képvise­lői sok esetben megalkudtak szlovák társaikkal, úgymond a magyarság bőrére. 1992-ben már csak 73 ezer szavazatot szerzett, így nem juttathatott be a parlamentbe képviselőt. 1994-ben a Magyar Koalíció részeként indul a parlamenti választásokon. Elnöke: A. Nagy László. Együttélés Mozgalom Az 1990-es parlamenti vá­lasztások előtt alakult, az Amerikai Egyesült Államok­ból hazatérő Duray Miklós alakította meg. A Szlovákiá­ban élő magyarok között a legnépszerűbb politikai szub­jektum, a szlovákok körében pedig a legnagyobb unszim- pátiát „élvezi”. Eddig saját választópolgáraira támasz­kodva (az MKDM-mel koalí­cióban) kerültek képviselői a szlovák, és ezt megelőzően a szövetségi törvényhozásba. Elnöke: Duray Miklós. Magyar Keresztény- demokrata Mozgalom A mozgalom megalakulá­sának előzményei igen érde­kesek. Az 1990-es par­lamenti válasz­tások előtt a Ján Carno- gursky vezette (szlovák) Ke­resztényde­mokrata Moz­galom magyar szórólapokat is terjesztett, amelytől ter­mészetesen magyar szava­zatokat remélt. Kapott is, hi­szen a magyar nemzetiségű plébánosok közül is sokan erre kérték a lakosságot. A mozgalom magyar képvi­selőt nem jut­tatott be a par­lamentbe. Ezek után alakult meg a Ma­gyar Kereszténydemokrata Mozgalom, amely kezdettől az Együttéléssel „együttpoli­tizált”. Nézeteik nem azono­sak, csak hasonlóak. Az el­múlt, sorrendben X. válasz­tási időszakban az MKDM öt képviselőt adott a szlovák parlamentbe. (A koalíció má­sik tagja, az Együttélés kilen­cet). A Magyar Keresztény- demokrata Mozgalom elnöke: Bugár Béla. Bár nem tartozik a koalíció­hoz - amolyan csendestárs­nak nevezhető - a szlovákiai magyarság negyedik politikai szubjektuma, a Magyar Nép­párt. 1992-ben alakult, elnöke Popély Gyula. - f.o.­Madách-emlékmű Alsósztregován Milyennek látják a hármas koalíció választási esélyeit az első számú vezetők? Duray Miklós, az Együttélés elnöke: - Megítélésem szerint a koalíci­ónknak nagyon jó esélye van. Nem áll messze a való­ságtól, ha azt mondom, akár a szavazatok 10 százalékát is meg­szerezhetjük. A hármas koalíció­ban benne van az összes szlovákiai magyar politikai erő, s ez csak nö­veli az esélyein­ket. Az egész poli­tikai helyzet ala­kulása miatt azonban kelet­kezhetnek félel­mek: meg kell mondani, hogy a szlovákiai magyar választók nagy­ban befolyásolhat­ják, milyen kormánya lesz Szlovákiának a választások után. Bugár Béla, a Magyar Ke­reszténydemokrata Mozgalom elnöke: - Örülnék annak, ha a választások nem egymás ellen, hanem egymásért történnének. Örülnék annak, ha a választási kampányban nem az ígérgetés maratona indulna be, hanem a képviselőjelöltek, a szakembe­rek beszámolnának arról, hogy mi az, amit eddig tettek, és mi az, amit tenni akarnak. Nem hi­szem, hogy itt helye van az ígérgetésnek: aki többet ígér, annak több képviselője kerül be a parlamentbe. A választópol­gároknak nem szavazni kell, hanem választani. Választani pártok és azonos listán induló képviselők között. Tulajdon­képpen rajtuk múlik, hogy olyan képviselők jussanak be a parlamentbe, akik tudnak is, és akarnak is tenni. A. Nagy László, a Magyar Polgári Párt elnöke'. - A ma­gyar politikai erő a szlovák par­lamentben a harmadik legerő­sebb politikai erő lehet. Ez reá­lisan várható eredmény. S ak­kor, abban a helyzetben, ami­olyan típusú nagykoalícióból álló kormány lenne a legmegfe­lelőbb, ahol a bal-jobb oldal a magyarokkal együtt megakadá­lyozná, hogy Vladimír Meciar visszakerüljön harmadszor is a kormányrúdhoz. Számadatok a választásokról A Magyar Koalíció összesen négy választókerületben indít jelölteket. A pozsonyiban 29, a nyugat-szlovákiai választókerü­letben 50, a közép-szlovákiai­ban 50 és a kelet-szlovákiai vá­lasztókerületben 43 képviselő indul a Magyar Koalíció színe­iben. Legtöbb az Együttélés je­löltje, szám szerint 79, a Ma­gyar Kereszténydemokrata Mozgalom 70, a Magyar Pol: gári Párt pedig 18 képviselője­löltet indít a parlamenti válasz­tásokon. A többiek, tulajdonképpen a Magyar Néppárt jelöltjei, füg­getlen jelöltként indulnak. Né­gyes koalíció alakítása nem lett Bugár Béla, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke a SAT1 német televíziónak nyilatkozik A. Nagy László, a Magyar Polgári Párt elnöke Somoskő várában Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével kor Meciar feltehetően ismét győzni tud a választásokon, a magyarok dönthetik majd el azt, hogy hatalomra kerüljön, vagy sem. Szlovákia számára volna célszerű, mivel ebben az esetben 10 százalékos a parla­mentbe jutás küszöbe, a jelen­legi hármas koalíció esetében 7 százalék. -kas­Kételyek és remények között vívódnak a választópolgárok Szlovákiában rohamosan közelednek a választások. Már csak pár nap választ el attól a pillanattól, amikor kinyílnak a szava­zóhelyiségek ajtai. Nagy a várakozás országszerte. Mi is meg­szólaltattunk néhány választót, hogy megtudjuk, mire számíta­nak, mit várnak az eseménytől. Mede Géza mérnök (ma­gánvállalkozó): — Ezen még nem gondolkodtam, de ha az ember magánvállalkozó, akkor bizonyára e téren vannak kívá­nalmai. Nos, a választásoktól a jelenlegi körülmények között azt várom, hogy ha az ország vezetői elhatározták, hogy a pi­acgazdaság útjára lépünk, ak­kor ezt most már következete­sen folytassuk. A politikusok teremtsenek olyan légkört, hogy a társadalomban a vállal­kozók vállalkozóknak érezhes­sék magukat, és ne kelljen foly­ton előítéletekkel hadakozniuk. Juhász Katalin (egyetemi hallgató, költő): - Pozitív elvá­rásaim nincsenek, persze ez nem azt jelenti, hogy ha stag­nálni kezd a helyzet, akkor lesz jó - csak éppen ne romoljon to­vább. Már tudom, hogy kire fo­gok szavazni, tudom, kit kell választanom, hogy a többség akarata érvényesüljön, de azért meghallgatom más párt véle­ményét is. Mindezek mellett szerintem az a politika csődje, ami most országunkban fo­lyik...Mint egyszerű ember, szeretném, ha a légkör, az em­berek közötti viszony megja­vulna. Mint diák, tudom, az is­kolaügy megjavítása is fontos lenne. Harmadik megsegítésre szoruló reszort az egészségügy. Politikai követelményeim nin­csenek, egyszerűen jó lenne, ha normalizálódnának már a kö­rülmények. Bódi Tibor (autómechani­kus): - Én azt szeretném, ha az új időszakban a politikusok nemcsak egymással törődné­nek, hanem azokkal a dolgok­kal és emberekkel, amikkel és akikkel törődeniük kell. Ladislav Stavina (bank­igazgató): - Semmi jót nem vá­rok. A kilátások jóval nem ke­csegtetnek. A nyertesnek ígér­kező politikai párt - enyhén szólva - nem férkőzött a bizal­mamba, és a tapasztalataim is azt mutatják, hogy ha ők nyerik meg a választásokat, akkor nem várható számunkra semmi jó...Ami az igényeimet illeti ­szakmámból kiindulva -, sze­retném, ha jobban támogatnánk a kis- és középvállalkozókat, mert minden állam csak akkor gazdagodhat, ha növekszik a sikeres vállalkozók száma. Halász Gábor (a városi közbiztonsági szervek alkal­mazottja): - Én jobbulást re­mélek. Azzal, hogy új emberek, új pártok kerülnek vezető helyre, valószínűleg javulni fog a helyzet. A munkanélküliség minden bizonnyal csökkenni fog. Legalábbis úgy kéne, hogy legyen. Nagyon bízom, hogy pozitív irányban változik a helyzet. Peter Lebovic (törté­nész, újságíró): - Min­den a választások ered­ményétől függ. Ez most még ismeretlen. A vá­lasztások előtt egy héttel természetesen még nem tudni, kik fognak győzni, milyenek a pártok koalí­cióra lépésének kombi­nációi, így nagyon nehéz megjósolni, mi lesz a vége. Ebből eredeztet­hető a nem túl stabil szlovákiai helyzet. Ha egy társadalomban a po­litikai események végki­fejlete ilyen sokáig nem kristályosodik ki, akkor az a társadalom nem stabil. Én nem várok sem pozitív, sem negatív változást, inkább csak kíváncsi vagyok, hogyan vég­ződnek a választások. Túnyi László (üzletvezető):- Semmi pozitívat nem várok. Ha a közvélemény-kutatások eredményeit figyelembe vesz- szük, akkor egy olyan pártnak van ismét nagy esélye a győze­lemre, amelyik ha megnyeri a választásokat...De inkább nem mondom...Amit én szeretnék, az a gyorsabb privatizáció és a munkalehetőségek számának növekedése. Bial Gyula (adótanácsadó):- Ha Meciarék győznek, ami­nek elég nagy a valószínűsége, akkor nincs esélyünk. Mit vár­hatok olyan politikusoktól, akik csak azt hangoztatják, hogy már negyven éve jobb lehetne, de arra a kérdésre, hogy a jelen­legi körülmények között ho­gyan tudnának javítani a hely­zeten, arra nem tudnak vála­szolni. Ferencz Éva (adminisztra­tív dolgozó): - Nem tudom, ezen még nem gondolkodtam. Szeretném, ha javulnának az életkörülmények. Czikora Ágnes Már IV. Béla idején is állt a híressé lett füleki vár (archív feiv.) A Duray testvérpár: Éva országgyűlési képviselőjelölt és Miklós, az Együttélés Mozgalom elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents