Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-23 / 224. szám

6. oldal Látóhatár 1994. szeptember 23., péntek Késve mérték fel az önkormányzati vagyont Gyarmaton Az elmúlt négy év önkormányzati ténykedését sokan sokféle­képpen értékelik. Tagadhatatlan, hogy a polgárok nem mind­egyike van elragadtatva a testület munkájától. De vajon miként értékelik munkájukat maguk az érintettek. Ezúttal dr. Rózsa György balassagyarmati képviselőnek tettük fel kérdéseinket, aki egyben az egészségügyi és sportbizottság elnöke.- Ön szerint jól működött a testület az elmúlt négy évben?- Képviselő-testületünk ösz- szességében megoldotta a reá háruló feladatokat, mert a pél­dátlan változások rendkívüli nehézségei közepette is biztosí­totta a város megszokott életé­nek alapvető feltételeit és ezen túlmenően is sokat tett. Működtették a várost-Ha konkrét példákat mon­dana?- Önkormányzatunk működ­tette a települést, zökkenőmen­tesen folytatta a korábbi városi tanács által elindított beruházá­sokat és a hitelek visszafizeté­sét. Emellett sikerrel igényeltük meg a kormánytól az önhibán­kon kívül adódott mintegy 10 százalékos költségvetési hiá­nyunk pótlását. Városunk veze­tése tapintatosan tett eleget tör­vényes kötelezettségeinek az egyházi vagyonok visszaadása és a kárpótlás terén, valamint az önkormányzati bérlakások fel- értékelésével és értékesítésével kapcsolatban. Végeredmény­ben több mint 270 millió forint értékű tényleges beruházás is megvalósult: a vezetékes ivó­víz, a csatornahálózat, a gáz­szolgáltatás, a távfűtés, az úthá­lózat, a közvilágítás, stb. kiépí­tése, korszerűsítése révén.- Az intézmények működőké­pesek maradtak, mégsem lehet­nek teljesen elégedettek?!- Egyáltalán nem vagyunk elégedettek az eredményekkel. De azt nem szabad elfelejteni, hogy átszervezésekkel, ingat­lan- és pénzbeli támogatással erősíte'. .. és fenntartjuk ható­sági, egészségügyi, oktatási, kulturális és sportintézménye­inket, a szervezeteinket, igye­keztünk javítani szolgáltatása­inkat. Megőriztük a hagyomá­nyos kulturális és sportrendez­vényeink folyamatosságát, bő­vítettük hazai és nemzetközi kapcsolatainkat. A gondok el­lenére nem jelentéktelen fej­lesztésekhez segítettük a szak­iskoláinkat, a kórházat, és ha­marosan átadhatjuk a felújított városi strandot.- A kivetett adóknak nem na­gyon örültek a polgárok.- Szerintem önkormányza­tunk kordában tudta tartani a lakosság terhére kiróható adó­kat, hozzájárulásokat, fizetési kötelezettségeket, megfékezte a munkanélküliség és tömeges elszegényedés veszélyes roha­mát és gondoskodik a szociális rászorultakról. Van, amiben jogos a kritika-Nem festi Ön túl „ró­zsásra” a képet?-Nem hinném. Viszont el­ismerem, jogos kritika tárgya lehet a Városgaz­dálkodási Vállalat, a Rá­kóczi Általános Iskola még megoldatlan hely­zete, a polgármesteri hi­vatal szerveződése és munkamegosztása, az előnytelen szerződések megkötése, a bizonyta­lanságok és késlekedé­sek. Magam különösen fájlalom, hogy az ön- kormányzati vagyonnak - általam működésünk első három hónapjának végére ért - a felmérése csak három és fél év után, és hiányosan került a képviselő-testület elé. Nem volt több szeren­csém a megvalósítandó legjelentősebb városi feladatok, beruházások fontossági sorrendjének igénylésével sem. Ezek mindvégig éreztették ha­tásukat a testületi munka során.- Ön az egészségügyi és sportbizottság elnöke. Beszél­jünk a sportról is!-Azé területen megszűnt ál­lami támogatást önkormányza­tunk pótolta a létesítmények fenntartásával és az egyesüle­tek működésének, a rendezvé­nyek lebonyolításának pénzbeli segítésével.- Mit tartott legfontosabb feladatának ebben a szférában?- Azt, hogy az évtizedek óta szép sikereket elért szakembe­rek és sportolók tevékenységé­nek folyamatosságát az új szemlélet és szabályok értel­mében, új szervezeti keretek között biztosítsam. E célból hívtam életre a városi sport­közgyűlést és annak elnöksé­gét, ami által a sportemberek elegendő mértékű befolyással lehetnek a sport ügyére Balas­sagyarmaton.- A Szellemi Sport Egyesü­let megalapításával sakk, a bridzs és rejtvényfejtő körök­ben működőknek nyithattam lehetőséget a közösségi szel­lemi tornához és a szükséges támogatáshoz. Hiányzik a fedett uszoda- Megszűnt a BHVSE. Ho­gyan hatott ez a sportágakra?-Lényegében nagyobb zök­kenők nélkül bontakozott ki 19 új sportegyesület. A korábbi eredményesség alapján kiemelt labdarúgás, kézilabda, atlétika mellett új sportágak - tájfutás, triatlon - törnek mind jobban előre.- Úgy látom, elégedett a sporttal.- Alapjaiban igen. Viszont amit még hiányolok: a sporto­lás, az egészséges mozgás álta­lános igénye, öröme. Hiányo­lom a városi korcsoportos - ka­tegóriás versenyek szervezett­ségét és a győztesek elismeré­sét; a kitűnő kisiskolás utánpót­lásé labdarúgás helyzetének rendezését. Nagyon fájlalom, hogy a városnak nincs fedett uszodája. (ádám) Dr. Rózsa György képviselő, bi­zottsági elnök ÚJ ARCOT KAP A MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM? Kulin Ferenc: A párt erőssége és gyengéje egy tőről fakad A volt vezető kormánypárt, a Magyar Demokrata Fórum ma el­lenzéki szerepben új stratégiával igyekszik hajdani támogatott­ságát visszaszerezni. E stratégián belül nagy jelentőséget tulaj­donítanak a párt új arculata kialakításának. A párt országgyű­lési képviselői úgy döntöttek, hogy a frakción belül Kulin Fe­renc foglalkozzon az arculattervezéssel.-Ez azt jelenti, hogy a kép­viselők öltözködésétől a felszó­lalások stílusáig mindenbe be­leszólhat?- Nem egészen. Én a frakció politikai arculatának formálá­sán dolgozom. A párt most be­fejeződött országos gyűlésén mérlegelnünk kellett, hogy egy radikálisabb, a kormányt ke­ményen bíráló pártként szer- zünk-e híveket, vagy hűek ma­radunk a „nyugodt erő” szlo­genhez, azaz mérsékelten kon­zervatív ellenzéki politikai cso­portként dolgozunk tovább. Az országos gyűlés ez utóbbi mel­lett voksolt. Ennek szellemében felelős vagyok minden infor­mációért, ami az MDF-frakció- ból kimegy. Igyekszem korrekt kapcsolatot tartani a sajtóval és a politikai közélet valamennyi képviselőjével.-Szeretnénk elérni, hogy a frakció dinamikus, aktív, vitá­kat kezdeményező erőként je­lenjen meg a parlamentben és a nyilvános szereplések, sajtótá­jékoztatók alkalmával.-Lesz-e valamilyen koreog­ráfiája annak, hogy ki, mikor, hányszor szólal fel?- Természetesen figyelünk erre is, de a felszólalások rit­musa alapvetően a törvényho­Az „arculattervező'” zástól, a parlament napirendjén szereplő témáktól függ. Ha a jogi kabinet érintett, akkor ők szerepelnek többet, ha a humán kabinet szakterületével kapcso­latos kérdések merülnek fel, akkor természetesen ők.-A külső és belső, úgyneve­zett „közönségkapcsolatok” szempontjából az Ön vélemé­nye szerint mi a Magyar De­mokrata Fórum erőssége, il­letve Ön mit tart a gyengéjé­nek?- Paradox módon pártunk erőssége és gyengéje ugyan­azon tőről fakad. Erősségünk, hogy a frakciónkban sok ko­rábbi kormánytag foglal helyet, s ezek a személyiségek gyakor­latilag minden fontos informá­ciónak a birtokában vannak.- Ugyanakkor a volt kor­mányt felidéző arcok ma nem igazán tudnak lelkesedést, ro- konszenvet ébreszteni a közvé­leményben. Bár arra is vannak már jelek, hogy ugyanazon személyekhez új szerepkörük­ben másként viszonyulnak az emberek. N. Zs. ELOBB-UTOBB LESZ NEMZETI ALAPTANTERV Most a pedagógusoké a szó / E vek óta hallani, hogy ké- szül(get) a Nemzeti Alap­tanterv (NAT), de még min­dig az 1978-as (!) tanterv van érvényben. A jelenlegi kultu­rális kormányzat gyorsítja a folyamatot. Az előmunkálatok tapasz­talatai szerint az alapelvekre nincs szükség, hiszen legfon­tosabb elemei beépíthetők a módosítandó közoktatási tör­vénybe, illetve a NAT terve­zett második részébe, a köve­telményrendszerbe . Ez utóbbi dokumentum munkapéldánya viszont már elkészült és jelenleg a gya­korló pedagógusok kezében van. Mint dr. Szvircsekné Kispál Verától, a megyei pedagógiai intézet munkatársától meg­tudtam ezekben a napokban Nógrádban mintegy hetven nevelő mond véleményt a ter­vezetről. A első négy évfo­lyam hat tantárgyát és az 5- 10 évfolyam 17 tantárgyának követelményeit 3-3 pedagó­gus minősíti. Olyanokat kér­tek fel, akik kiváló szakembe­rek ugyan a saját területükön, de nem kiemelkedő képes­ségű gyerekeket, nem átlagon felüli körülmények között ta­nítanak. Vannak felkértek Ba­lassagyarmatról, Mátraszelé- ről, Salgótarjánból, Szé- csényből, Szügyből is. A konzulensek nyilván nemcsak a saját véleményüket mond­ják el, hanem a nevelőkollek­tívák, a szakmai munkakö­zösségek gondolatait is tol­mácsolják majd. Egy-egy tantárgy követel­ményrendszere 4—21 oldal között van. A tervezet újdon­sága, hogy a 10. évfolyammal bezárólag egységes követel­ményeket szab meg minden iskolatípus számára. Az alsó tagozatban így lehet például közös nevezőre hozni a kü­lönböző módszereket. Az 5- 10. évfolyamon bevezetik az informatika, a könyvtár és tömegkommunikáció, vala­mint az ember és társadalom tantárgyakat. Ez a tanulási szakasz úgynevezett alap­vizsgával zárul. A pedógusok véleménye alapján októberben korri­gálják a tervezetet, amely várhatóan az év vége felé ke­rül az oktatási tanács, majd a miniszter asztalára. A parla­menti vita jövő tavasszal vár­ható. Az új követelményrend­szert jövő ősztől tervezik a gyakorlatban is érvényesí­teni. Cs. B. TESTFESTÉS-FESZTIVÁL. A Pápua Új-Guineában rendezett vetélkedőn a családanyák kategóriájának győztese, nyakában a gyerekei által gyűjtött és összeállí­tott kagylók, állati fogak és tollak füzérével. FEB-fotó Kittenberger Kálmán II. A kisördög is megszólalt ben­nem, mivégből szóvá teszem - gondoltam -, hogy egy olyan nagy tudós ember, mint ő, miért írta az egyik elbeszélésében, amikoron is a közismert orosz­lánkaland után sebesülten szál­lították, hogy olyan hídon ha­ladtak át, amelyik alatt a vízben vérszomjasán hemzsegtek a krokodilok.- Miért ír le egy nagy tudós ilyen hihetetlen dolgot, hiszen a krokodil nagyon éber, az ember közelségét riadtan kerülő állat. Amikor a nagymarosi porta kapujában megálltunk, a szen­télyhez méltó csend fogadott. A ház a Dunára, azon át a viseg­rádi várra tekintett. A kertben cseresznyevirág nyílott. Bajtai Jenő a kapuban zavartan a tor­kát reszelte. Szorosan mögötte álltam, hallottam a szívem do­bogását. Kittenberger Kálmánnal ta­lálkozni nem volt mindennapi dolog. Jelzésünkre lassú lép­tekkel jött elénk Kiti bácsi. Áz arcáról semmit sem olvastam le. Inkább a nehéz léptei ragad­tak meg. A lábait néztem, ame­lyekkel bejárta Afrikát, és amit már tudtam - örömömre -, az Ipoly-menti erdőket, ahol én is vadászgatok. Ennek az embernek a közel­ségében mindenkinek, aki va­dásznak hitte magát, rá kell jönnie, nem egyéb, mint csak amolyan vadászgató emberke. Megérkezett, halkan beinvitált, és mentünk a nutriatelepre. Az­tán csend, egyetlen szó sem esett a vadászatról. Jelenlétében elfelejtettem mindent, amit az úton idefelé kigondoltam. Bá­multam némán Kiti bácsit. A kezét, amellyel annyiszor emelte a fegyverét lövésre. Néztem fénylő fejbőrét, megfá­radt mozdulatait, a távolba ré- vedő tekintetét. Akkor suhant némi enyhe mosoly az arcára, amikor Nógrádszakálba hív­tam, csak éppen sejtetve vele, hogy én ott vadászok. Tekintete felélénkült, és azt kérdezte:- Milyen a vadállomány? Talán visszaemlékezhetett a szakáli napokra? Az idősebb fa­lubeli emberek ő rá igen. Emlé­keznek rá, amint magába me­rülve haladt a Bertece völgyén át az erdő belseje felé. Ebben a völgyben mindig mély csend pihen. Ezt szerethette? Vagy azokat a mohás sziklákat, ame­lyek ma már néma tanúi a ha- ragvó vulkánok dübörgésének. Fenyő, akác, tölgy díszlik a pa­tak mosta magas hegyoldala­kon. Omló sziklásból pereg a kő a patak vizébe, amely ki­fogyhatatlan csevegéssel folyik úti célja, az Ipoly felé. A völgyben megfordul az erdő minden lakója. Kiti bácsi által olyan sokat emlegetett szajkó ma is olyan bolondos, hangoskodó, mint volt mindég. Itt váltanak a sziklás peremeket kedvelő muflonok. Ä kristály- tiszta csermelyről ruganyos őzike pattan fel. Ide járnak az óvatoskodó szarvasok. Amikor alkonyra fordul az idő, jönnek zajosan a patak medrében koto­rászva turkáló vaddisznók. Hangosak, neveletlenek, egy­mást visításig lökdösők. Ettől olyan csodálatosan szép ez a völgy? Most értem, hogy Kiti bácsi a forró Afrika után ide vágyott, ebbe az árnyas völgybe, ahol a szellő suttogva játszik a lom­bokkal, ahol a vadvirág varázs­latos illata a patak vizével ke­veredik, hogy éjszaka illatos fürdésre várja a felkelő Holdat. A nagymarosi szentélytől búcsúra fordult az időnk. Kevés szó esett közöttünk, annál több érzés lett úrrá rajtam. Közel éreztem magam Kiti bácsihoz, még most is melengető szívvel gondolok arra a kézfogásra, amellyel elköszönt, és halkan mondta:- Sok sikert, ifjú vadászbará­tom ... Nem lettem én országra szóló nagy vadász, inkább let­tem a természet szeretője, amit kívánok mindenkinek. Mert a természet nyújt nyugalmat, fel­tárja az igazi szépséget, meg­őrzi testi-lelki egészségedet, il­letve hát, igazán emberré neveli az embert. A Cserhát északi erdős vidé­kén láttam meg a napvilágot, ahol a hegyek már merészeb­ben nyújtózkodnak a felhők felé, az erdők színes pompáját pedig hol a fenyvesek, hoi a bükkösök vagy a tölgyesek nyújtják. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents