Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-23 / 224. szám

4. oldal Gazdaság 1994. szeptember 23., péntek MA KEZDŐDIK MAGYARNÁNDORBAN AZ IPOLY KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR Nagykövet asszony levelét megírta... A ma kezdődő magyarnán- dori „Ipoly” magyar-szlo­vák regionális kiállítás és vá­sár rendezőit és résztvevőit levélben üdvözölte Éva Mit- rová, Szlovákia rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete: Történelmi kihívást és esélyt jelent a Közép-Kelet- Európa országai számára az Európai Unióba való integrá­lás lehetősége, amely az el­múlt öt évben nyílt meg előt­tünk. Rajtunk is múlik meny­nyire leszünk aktív résztvevői a történelmi folyamatnak. A rendelkezésre álló egyik leg­fontosabb tartalék az egymás közötti együttműködésben rejlő lehetőségek kihaszná­lása. A szlovák-magyar gazda­sági kapcsolatok hagyomá­nyosan fontosak egymás szá­Eva Mitrová üdvözlete mára. Az elmúlt években be­következett kedvező változá­sok, a kialakulóban lévő valós piaci viszonyok és az új vállal­kozói rétegek megjelenése igénylik az új típusú, széles körű gazdasági kapcsolatok kiépülését is. A regionális tér ilyen kap­csolatok alakításának az egyik legtermészetesebb közege, amelyben a vállalkozói sza­badság megtalálja a határon túl lévő partnert is. Ezt az igényt és megoldását ismerték fel Magyarnándor elöljárói, és ennek az ügynek szolgálnak sok energiával és kitartással immár harmadik éve együtt a község lakosaival. Szívélyesen üdvözlöm a harmadik Magyarnándori Ipoly Regionális Kiállítást és Vásárt. Kívánok a résztvevők­nek sikeres kapcsolatterem­tést. Köszönetét mondok a rendezőknek azért, hogy meg­teremtették és éltetőén gon­dozzák az Ipel - Ipoly régió­ban a nemzetközi gazdasági együttműködést. Utolsó nap - gazdasági határidők AZ ACÉLÁRUGYÁRI TERMÉKEKNEK VAN PIACUK Mindennél fontosabb az üzem sorsa Nincs kényes kérdés, minden véleményre, észrevételre, kriti­kára a legőszintébben válaszolok. Nincs szándékomban senkit sem félrevezetni - mondta bevezetésképpen HOPKA LÁSZLÓ, a Salgótarjáni Acélárugyár Részvénytársaság vezérigazgatója beszélgetésünk elején. Alábbi információinkkal vál­lalkozó és a közeljövőben vál­lalkozni szándékozó olvasó­inknak szeretnénk segíteni: közöljük a különféle adók, a járulékok, a hozzájárulások befizetésének, a pályázatok benyújtásának határidejét. (Ferenczy Europress) Évek óta egyre kevesebb lakás épül az országban. Tavaly még több mint 20 ezer új otthon született, de 1994 első felében már csak 6800. Vagyis, ha így megy tovább, előbb-utóbb nem épül majd új lakás. Ez persze, nem is csoda, hi­szen manapság egy 2 szobás lakás 2-3,5 millió forintba ke­rül, attól függően, hol van a te­lek. Ám, nemcsak azok vannak nehéz helyzetben, akik új la­káshoz szeretnének jutni. A ré­giek fenntartása is egyre na­gyobb nehézségeket okoz a csa­ládoknak. A víz- és csatornadíj az elmúlt 5 évben a többszörö­sére nőtt. A lakbérek, illetve a privati­zálás után a társasházakká ala­kult épületekben fizetendő kö­zös költségek szintén folyama­tosan nőnek, s ma még nem le­Főleg azok a vállalkozók ve­hetnek igénybe a jövőben az eddigieknél nagyobb kedvez­ményeket, akik fejlesztik válla­latukat, új beruházásokba kez­denek, s ezek eredményeként A következő határidős nap: szeptember 30-a. Ezen a napon esedékesek az alábbi kötelezettségek és lehe­tőségek: éves beszámoló letétbe he­lyezése, a Mezőgazdasági Fejlesztési hét látni, hol állnak meg. Ráadásul a 20-30 évvel ez­előtt tömegméretekben épített panelházak tervezésekor nem volt éppen elsődleges szempont az energiatakarékosság. Most viszont, az energiaárak nagy­mértékű emelése idején az ak­kori nemtörődömség komoly gondokat okoz. Annál is in­kább, mert ezekben a panelhá­zakban nem a gazdagabb réteg képviselői laknak. Ebből adó­dóan a lakók nem képesek tel­jesíteni kötelezettségeiket, hó­napokig nem fizetik ki a szám­láikat, vagy az adósságaikkal együtt „elmenekülnek” a ház­ból. Ugyanakkor a szövetkezeti házaknál — a társasházaknál meg különösen! - hiányoznak a teljes felújításhoz szükséges milliók. Pedig általában 20 év után minden épületet alá növelni fogják az exportjukat. A befektetési kedvezmények odaítélésénél a normatív elvet fogja alkalmazni a kormány, vagyis aki 200 millió forintnál nagyobb összeget fektet be, Alapból való támogatás igény­lése, kőolaj (belföldi feldolgozás, értékesítés, felhasználás céljá­ból), információ az MNB-nek az importárukról, október 5-e: tehéntej felvásárlási és fel- dolgozási támogatás.-A mai valóság megismeré­séhez, reális értékeléséhez szükségesnek tart egy rövid tör­ténelmi visszapillantást?- A legkritikusabb időszakot a múlt évben és ez év januárjá­ban éltük át, amikor elsősorban készpénzhiány miatt a meglévő rendelésállomány teljesítéséhez sem tudtunk alapanyagot vásá­rolni. Ez egyúttal azt jelentette, hogy egyéb kötelezettségeinket sem voltunk képesek teljesíteni. A gyár életében a múlt év novemberében fordult elő, hogy az indokoltnál később fi­zettük ki a dolgozók bérét. Ezt később két részletben pótoltuk. Pénzhiány miatt gondot okozott a szociális juttatások és a tisz­tálkodási eszközök biztosítása. Ma már e tekintetben is rend van. Februárban hitelt vehet­tünk fel. Ebből vásároltuk meg a szükséges alapanyagokat, fi­zettük ki az energiát. A másfél évvel ezelőtt bein­dított piaci munka részben már sikerrel járt. A gyár termelésé­nek háromnegyed részét kitevő huzalmű az előző évhez képest harminc százalékkal termelt többet az első fél évben. Nem sikerült bővítenünk a kovácsológyár rendelésállomá­nyát, a kisterenyei gyáregység­ben pedig két jelentős magyar és egy holland partnerünk érté­kesítési nehézségeire hivat­kozva, csaknem megszüntette a tőlünk való vásárlást. A kiesett termelést nem volt módunkban pótolni, új vevőket viszont már felkutattunk. Nem indokolt a félelem- Mire utal a jelen?- Ha az elmúlt évek adóssá­gai és annak kamatai nem súj­tanának bennünket, akkor nye­reségesen dolgoznánk. Az első fél évben 5 százalékkal értéke­sítettünk több terméket, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ezen belül belföldön 20 száza­lékos a növekedés, exportunk viszont egyharmadára csökkent a volt szocialista országok mi­énknél jóval alacsonyabb árai miatt. Az első fél évben is vesz­teségesek voltunk. Nagysága az előző esztendő töredéke, üzleti tervünkben szereplő összegnek csupán a fele.- A kedvező változások elég­ségesek-e a dolgozók aggodal­mának eloszlatásához, a hol­naptól, illetve a munkahely el­vesztésétől való félelemmel kapcsolatban.- A hitelezők és a miniszté­riumok meggyőződtek arról, hogy az itt gyártott termékek­nek van belföldi piaca. Minő­ségük nyugaton is megfelel. Ezt az elismerést a múltban végzett évtizedes munkánkkal alapoz­tuk meg. A pillanatnyi kereslet is ezt igazolja. A termelést minden körülmények között folytatjuk.- Konkrétan mi húzódik meg az előbbi gondolata mögött? — A huzalműben, a második fél évben tovább nő a termelés annak ellenére, hogy a rendelésállomány teljesítéséhez szükséges hazai alapanyag be­szerzésénél remélem átmeneti nehézségek vannak. A megol­dásig a szükséges mennyiséget más forrásból pótoljuk. A fel­dolgozó gyáregységben Kiste- renyén nagyon jó a kereslet az Ascon-termékekre, a hegesztett csőnél is bővülhet az eladás. A kovácsológyárban csak abban az esetben nő a termelés, ha bővülnek export lehetőségeink.- Ha jól érzékelem az előb­biekből, akkor ön szerint nem indokolt a munkahely elveszté­séből táplálkozó félelem?- A termelő egységben dol­gozóknál nem. Azt viszont most is hangsúlyozom, hogy a jelenlegi létszám összetételén változtatni kell, mert bár az ál­tala említett számok nem felel­nek meg a valóságnak, azért annyiban egyetértek Oláh Géza szegverőben dolgozó szakszer­vezeti bizalmival, hogy magas a termelőket kiszolgálók száma.- Ezt a jogos igényt a ko­rábbi létszámleépítéseknél is figyelembe vettem, akárcsak most az első negyedévben a korkedvezményes nyugdíjba kerülteknél. A szolgáltató egy­ség létrehozásával is ezt az arányt javítottuk, a párhuzamos munkák csökkentésével. Előtérben a készpénz- Olyan vélemények is napvi­lágot láttak, mely szerint a gyári menedzsment ki akarja semmizni a dolgozókat a gyár megvásárlásából ?-A privatizáció 1991-ben a Silco Kft. megalakulásával kezdődött. Akkor eldőlt, hogy részekre bontva kell értékesí­teni a gyárat. Ezzel a döntéssel megnehezítették a dolgozók bekapcsolódását a kivásárlásba, mert elképzelhetetlen, hogy annyi pénzt össze tudjanak szedni, ami a gyár egyben tör­ténő megvásárlásához, működ­tetéséhez szükséges, különösen most, amikor a készpénzes vá­sárlást helyezik előtérbe. Az egyes részlegek kivásárlásánál pedig - miután ebben az eset­ben az rt. az eladó - az ÁVÜ-nél az ÁV Rt.-nél elér­hető kedvezmények nem vehe­tők igénybe.- Mégsem zárom ki egyér­telműen, hogy egyáltalán nem valósítható meg az MRP prog­ram (munkavállalói részvénytu­lajdonosi program). Más a szándék és a lehetőség- Mi az álláspontja a privati­zációval kapcsolatban a me­nedzsmentnek?- Ha meg akarta volna vásá­rolni, azt már meg tehette volna, amikor kedvezőbbek voltak a feltételek. A vagyon­hoz jutásnál fontosabbnak tart­juk a gyár" működtetését. Ha a privatizáció feltétele az lenne, hogy a menedzsment vegyen részt benne, akkor viszont a tu­lajdonosoknak és a dolgozók­nak is partnerei leszünk. De mi önállóan nem vállalkozunk a gyár megvételére.- Akkor az MRP-t levehet­jük a napirendről?-Ezt nem mondtam! Dé is­mereteim szerint a szándékok egyelőre nem párosulnak a fel­tételekkel, az anyagi lehetősé­gekkel. Egyébként a rt. száz százalékban az ÁV. Rt. tulaj­dona, melyből 95 százalékot kíván értékesíteni. Ami a tájé­koztatást illeti: bármilyen, a dolgozók többségét érintő vál­tozásról mindig is kötelessé­gemnek tartottam tájékoztatni az érintetteket. - venesz ­ADÓKEDVEZMÉNYEK, HITELEK LAKÁSÉPÍTŐKNEK ti ' Ónálló intézmény az ifjúság segítésére Kedvezményekkel támogatják a beruházó vállalkozókat kelle(ene) vetni egy alapos re­noválásnak. Gyakorlatilag ez annyiba kerül egy-egy család­nak, mint maga a lakások ára. Valamennyi gond közül a legnagyobb, hogy a fiatalok nem tudnak hozzájutni életük első lakásához olyan nagy ösz- szeget kémek tőlük készpénz­ben „beugróként”, majd olyan hiteltörlesztési kötelezettsége­ket kellene vállalniuk. Ez a kérdés nagy súllyal sze­repel a kormány terveiben és várható, hogy januártól önálló intézményt állítanak fel az ifjú­ság segítésére, s ezen belül az első lakáshoz jutás feltételeinek megkönnyítésére. Ezenkívül a kormány október-novemberben külön is megvizsgálja, mennyi pénzt lehet elkülöníteni a jövő évi költségvetésből lakásépí­tésre, milyen lehetőségek adódnak újabb hitel nyújtására. arra vonatkozik majd a 10 éves adófizetési kedvezmény. Ter­vezik visszahozni az átalány­adó bevált formáját, és rugal­masabbá teszik az amortizációs költségek leírását. Hopka László vezérigazgató: Túl vagyunk a holtponton Foglalkoztatottság, megtakarítás, hitelállomány Nógrád megyében Információgazdag a Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Me­gyei Igazgatóságának 1994. első félévi tájékoztatója. Megismer­teti olvasóit - egyebek között - a lakosság életkörülményeivel és a gazdaság hátterével. Összefoglaló adatai bemutatják a foglal­koztatottság és a keresetek alakulását, a gazdaság főbb jellem­zőit. Figyelemre méltó a tájékoztató Időszaki információk c. összeállítása, amely több témakört ölel fel. VALUTA Vételi Eladási Pénznem árf. 1 egységre forintban Angol font 168,73 171,73 Ausztrál dollár 78,75 80,09 Dán korona 17,58 17,88 Finn márka 21,77 22,11 Francia frank 20,25 20,59 Görög drachma (100) 45,44 46,24 Holland forint 61,78 62,82 ír font 167,07 169,87 Japán yen (100) 109,29 111,15 Kanadai dollár 79,65 81,17 Kuvaiti dinár 359,74 366,40 Német márka 69,21 70,41 Norvég korona 15,78 16,06 Olasz líra (1000) 68,56 69,78 Oszt. schilling (100) 983,751000,45 Spanyol peseta (100) 83,58 85,04 Svájci frank 83,39 84,71 Svéd korona 14,39 14,63 USA-dollár 106,94 108,94 ECU (Közös Piac) 132,07 134,31 Az alábbiakban a megye la­kosságának életkörülményei­ről, a foglalkoztatottság, vala­mint a lakossági megtakarítás és hitelállomány alakulásáról adunk tájékoztatást. Csökkenő munkanélküliség? A munkaerőhelyzetet az el­múlt egy évben a foglalkozta­tottak számának csökkenése mellett -látszólag ellentmon­dásos módon - a munkanélkü­liség mérséklődése is jelle­mezte. Ez év június végén a foglal­koztatottak száma 4,4 ezer fő­vel, mintegy húsz százalékkal volt kevesebb, mint a múlt esz­tendő hasonló időszakában. Ennek elsősorban adminisztrá­ciós, regisztrációs stb. okai vol­tak, s nem a gazdaság kimozdu­lásának, a munkahelyek szá­mának növekedése. Egy állásra tizenhat jelölt Ezt mutatja, hogy a munka- nélküliség mérséklődése - amint az a megye adottságai miatt várható is volt - nem bi­zony ul(t) tartósnak és 1994 jú­liusában a munkanélküliek száma már ismét emelkedett. Számolni kell azzal, hogy a megyére hosszabb távon is a tartós munkanélküliség lesz jel­lemző. Erre utal az is, hogy a felkínált üres álláshelyek száma 1994. június végén - noha min­tegy kétszerese volt az egy év­vel korábbinak - a munkanél­küliek számához viszonyítva elenyészően csekély volt. A bejelentett álláshelyek mindegyikére tizenhat úgyne­vezett regisztrált munkanélküli jutott. A lakosság életkörülmé­nyeinek további romlására egyes rétegek folyamatos el­szegényedésére utal, hogy apad a segélyben és járadékban ré­szesülők száma. „Pontatlan” értékpapírok Utóbbiakkal szemben nő azok létszáma, akik jövedelem- pótló támogatást kapnak. Fen­tiek következtében a megyében egyre többen maradnak - ellá­tatlanul. A lakossági megtakarítások egy részé értékpapír, más része takarékbetét. Amíg az előbbiről nincs pontos információ, addig az utóbbiról megállapítható, hogy az elmúlt egy év alatt ala­kulásában ellentétes tendenciák figyelhetők meg, és ez is jól tükrözi a lakosság életkörülmé­nyeiben bekövetkező változá­sokat. Megállapítható ugyanis, hogy az OTP Rt.-nél, a keres­kedelmi bankoknál és a taka­rékszövetkezeteknél a takarék­betét-állomány 1994. június 30-án közel 12 milliárd forint volt. Ingatag könyvesbetétek Ez azt jelenti, hogy az előző esztendő azonos időpontjához képest több mint tizenöt száza­lékkal emelkedett az emberek spórolt pénze. A takarékbetétek kétharma­dát kitevő könyvesbetéteknél csak mérsékelt, alig több mint 5 százalékos a növekedés. Ugyanakkor az év első felé­ben a legnagyobb lakossági pénzintézetnél az OTP és Ke­reskedelmi Bank Rt.-nél -a múlt év második felének ten­denciájával szemben - csökke­nés következett be. Legnagyobb arányú ez a könyvesbetéteknél, melyek minden formájában mérséklő­dés volt tapasztalható. Kevesebb hiteligény A lakossági hitelállomány ez év közepén az OTP Rt.-nél mintegy 3,8 milliárd forint volt, csaknem háromszázmillió fo­rinttal kevesebb, mint az év ele­jén. A növekvő lakossági ter­hek miatt egyre kevesebben tudnak hosszú lejáratú hiteleket igénybe venni. Csaknem mind­egyik betétforma csökkent.- baráthi -

Next

/
Thumbnails
Contents