Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-23 / 224. szám

2. oldal Külpolitika 1994. szeptember 23., péntek Magyarország - mint reexportáló központ Indonézia megfontolás tárgyává teszi, hogy Európába irányuló termékeihez Magyarországot válassza reexportáló központul - jelentette ki Suharto indonéz elnök. Az indonéz-magyar ma­gánszektori együttműködés erősödik majd azzal, hogy mind több vegyes vállalat jön létre, mivel Magyarország földrajzi helyzete előnyös az indonéz termékek reexportjára - mondta Mordiono, a dzsakartai kormány államtitkára. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a magyar exporttermékek, amelyek legalább 50 százalékban hazai gyártásúak, vámmentességet élveznek az Európai Unió piacán. Egy orosz magánbank amszterdami fiókja Fiókot nyitott Amszterdamban a Sztolicsnyij Bank, Oroszor­szág negyedik legnagyobb magánbankja, egyben az első, amely Nyugat-Európában is képviselteti magát - jelentette az AFP Hollandiából. A bankfiókot egy orosz üzletember vezeti két holland menedzser segítségével. Alaptőkéje 25 millió holland forint (kb 14,5 millió dollár), és elsősorban az Oroszországhoz fűződő üzleti kapcsolatokkal foglalkozik, főként orosz üzlet­emberekkel áll kapcsolatban., Hollandiát azért választották el­sődleges céljukul, mert jelentősen növekszik a holland-orosz árucsere-forgalom, különösen a rotterdami kikötőn keresztül. További érdekeltségeiket Nagy-Britanniában és Svájcban épít­hetik ki - közölte Alekszandr Koganov, a bank szóvivője. A jugoszláviai ipari termelés növekedése Jugoszláviában január és augusztus között 26 százalékkal nö­vekedett az ipari termelés - közölte Dragoslav Avramovic, a központi bank elnöke. Avramovic káprázatosnak minősítette a fejleményt, tekintettel arra, hogy a termelőkapacitásnak csak a felét használják ki. Derűlátóan nyilatkozott a január 27-én elfo­gadott gazdasági újjáépítési program megvalósíthatóságáról. Mint elmondta, a jelzett időpont óta havonta mindössze 1,8 százalékos áremelkedést tapasztaltak, az ipari termelés növeke­dése pedig havi átlagban 3,4 százalékos volt. Kínos helyzet alakult ki az OECD-ben Kínos helyzet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szer­vezetben, az OECD-ben: a tagállamok nagykövetei legújabb ta­lálkozójukon sem tudtak megállapodni az új főtitkár személyé­ről, s így valószínű, hogy a jelenlegi vezető, a francia Jean-Cla- ude Paye mandátumának lejártával - szeptember végétől - egy időre főtitkár nélkül marad a szervezet. Paye utódját elvileg az OECD miniszteri tanácsának júniusi ülésén kellett volna kije­lölni, de a tagállamok közötti érdekellentétek miatt ezt elhalasz­tották. A konfliktust az okozza, hogy az európai államok ra­gaszkodnak hozzá: a főtitkári tisztség a kontinensen maradjon, míg az amerikaiak, illetve a szervezet nem európai tagjai a ka­nadai Donald Johnstont támogatják. ZTOZKODÁS A FREKVENCIÁKON 0 KEPSZ.™« ...egyszerűen minden • Egyházi iskolák: vissza a tanulópénzt? • Lengyel adósságok: ki mit engedett? • Új lakáshitelek: adnak vagy vesznek? • Mark Palmer: hogyan jön vissza? A magyar pártokkal nincs együttműködés Ivan Gasparovic, a leköszönt szlovák parlament - Vladimír Meciar mozgalmához tartozó - házelnöke a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) szerdai, nyitrai kam­pánygyűlésén határozottan el­zárkózott attól, hogy pártja a választások után olyan magyar politikai erővel működjék egy­ütt, amelyik az autonómia meg­teremtésére törekszik. A HZDS lehetséges koalí­ciós partnerei közé sorolta azo­kat a politikai pártokat, ame­lyek készek kinyilvánítani a Szlovák Köztársaság önrendel­kezését és önállóságát, s tenni akarnak az ország nemzetközi elismeréséért. A TA SR szlo­vák hírügynökség jelentése sze­rint a HZDS egyebek között azért is szorgalmazta az előre­hozott parlamenti választások kiírását, mert a korábbi ellen­zék a magyar pártok képviselő­ivel „cimboráit” annak érdeké­ben, hogy parlamenti többség­hez jusson. „Ez természetesen nem volt ingyen” - jegyezte meg Gasparovic, aki nagyra becsülte, hogy a Szlovák Nem­zeti Párt (SNS) egyedül indult a választásokon. Hozzátette: a HZDS a választások után az SNS-szel koalíciós partnerként számol. Mint mondotta, a választási koalíciót sem a szlovák balol­dallal, sem pedig a szlovák ke­reszténydemokratákkal nem vállalhatják, amennyiben azok a szlovákiai magyar pártokkal fognak rokonszenvezni. A szélsőségesen magyarelle­nes álláspontot képviselő SNS-t a Vladimír Meciar vezette mozgalom a választások előtt annak ellenére sem vállalta partneréül, hogy ez év márciu­sáig, a Meciar-kabinet távozá­sáig közösen kormányoztak. Mégsem tárgyalnak Tajvan felvételéről Kína szerdán ismét megakadá­lyozta, hogy New Yorkban az ENSZ Közgyűlésének 49. ülésszakán napirendre tűzzék Tajvan tagfelvételi kérelmét. A szigetország ENSZ-tagsá- gának megvitatását mindössze 14, latin-amerikai, karibi és af­rikai ország támogatta. Az ülésszak napirendjének kidol­gozásával megbízott munka- csoport végül konszenzussal utasította el a kérelmet. A bi­zottság ülésén felszólaló kínai ENSZ-képviselő „teljesen elfo­gadhatatlannak” minősítette a tajvani csatlakozási kérelmet, és sajnálatosnak nevezte, hogy e kérdés egyáltalán felmerült. Li Csao-hszing szerint ez sérti országa szuverenitását, és be­avatkozást jelent a kínai bel- ügyekbe. A diplomata azzal vádolta Tajpejt, hogy „dollár­diplomáciát” folytat, kis álla­mokat nyer meg ügyének tá­mogatására anyagi ellenszol­gáltatásért. A dán szocdemek 62 parlamenti helye A dániai választásokon az elő­zetes végeredmény szerint a Szociáldemokrata Párt maradt a legerősebb, de eddigi 69 man­dátumából hetet veszít, s 62 hellyel kell majd megeléged­niük a parlamentben. Kevesebb szavazatot szerzett a korábbinál a szociáldemokraták koalíciós partnerei közül a Demokratikus Centrum és a Keresztény Nép­párt is. Összességében az ed­digi koalíció a szavazatok 52,4 százalékát szerezte meg. Az el­lenzéki pártok közül jelentősen előretört tíz Uffe Ellemann- Jensen vezette Liberális Párt: s az előzetes végeredmény sze­rint az eddigi 29-cel szemben 42 mandátumot szereztek a li­berálisok. Az ellenzék eddigi legerősebb pártja, a Konzerva­tív Néppárt némileg visszaesett, s a korábbi 30 helyett 27 képvi­selője lesz a parlamentben. „Cápákkal” táncoló. A Bahama-szigeteken nagy plakátok hirdetik, hogy idomított cápákkal táncolnak az idomárok. A félrevezetett emberek persze - akiknek igencsak borsos árat kell fizetniük -, azonnal rájönnek: a „cápák” jámbor delfinek. A show azonban olyan nagyszerű, hogy senki sem kéri vissza a pénzét. A trükköt azért vetették be a szer­vezők, mert a delfinekre már egyre kevesebben voltak kíváncsiak... Amerikai-kubai párbeszédet sürget Carter Tárgyalásokat sürgetett az Egyesült Államok és Kuba kö­zött Jimmy Carter volt amerikai elnök. Az egykori államférfi, aki a világ több pontján folyta­tott és folytat jelenleg is békél­tető-közvetítő tevékenységet, egy atlantai előadásán annak a reményének adott hangot, hogy Washington változtat Havan­nával kapcsolatos politikáján. Mint fogalmazott, az ameri­kai-kubai tárgyalások megin­díthatnák a demokratikus re­formokat a latin-amerikai or­szágban. Carter elmondta, hogy az elmúlt hetekben a kubai me­nekültválság megoldásának le­hetőségeiről is kifejtette véle­ményét a kubai államfőnek. „Remélem, Fidel Castróval vagy utódjával kidolgozhatunk egy olyan programot, amelynek alapján lépésről lépésre eljutha­tunk az embargó feloldásához - idézte az egykori elnököt a Re­uter. A volt amerikai elnök kije­lentette: a tárgyalásoknak olyan irányt kell venniük, amelyek végül elvezetnek ahhoz, hogy a kubai társadalom nyitott le­gyen, demokratikus reformok valósuljanak meg, kialakuljon a piacgazdaság, és érvényesülje­nek az emberi jogok. Hozzátette: ez nem lehetet­len. A lehetetlen az - jelentette ki az exelnök Fidel Castróra cé­lozva -, hogy senki sem hívja fel annak az embernek a fi­gyelmét, aki ezekről a kérdé­sekről egyedül dönthet Kubá­ban. (MTI) Raoul Cédras nem hajlandó távozni Haitiből Raoul Cédras, a haiti hadsereg főparancsnoka kijelentette, hogy október 15-én lemond minden tisztségéről, ám nem hajlandó elhagyni országát. A haiti junta vezetője ezt a CBS amerikai tévéállomásnak nyi­latkozta. A tábornok döntését azzal indokolta, hogy „Haiti alkot­mánya tiltja a száműzetést...”, és az országból való elutazása egyébként sem került szóba a Jimmy Carterrel folytatott tár­gyalásokon - ismertette a Reu­ter a CBS adásában elhangzot­takat. Cédras „szerencsétlen eseménynek” nevezte azt, hogy kedden a haiti rendfenntartók erőszakosan léptek fel - egy embert halálát is okozták - az Aristide száműzetésben élő el­nököt éltető tüntetőkkel szem­ben. Bili Clinton elítélte a rendőri erőszakot Bili Clinton amerikai elnök keményen elítélte a haiti tünte­tők ellen alkalmazott rendőri erőszakot, és leszögezte, hogy az Egyesült Államok nem fogja eltűrni a hatóságok kegyetlen­kedését. Kijelentette: jóllehet az ame­rikai csapatok nem tölthetik be a haiti rendőrség feladatkörét, arra azonban oda fognak fi­gyelni, hogy a haiti rendőrök és katonák felelősségteljesen lás­sák el munkájukat. A washingtoni védelmi mi­nisztérium bejelentette, hogy módosították a szigetországba vezényelt amerikai egységek tevékenységi körét. Az oda ér­kezett ezer amerikai katonai rendőr együtt fog járőrözni a helyi rendőrökkel, és ha túlka­pásokat tapasztalnak, azonnal közbelépnek. A katonai alaku­latokat pedig felhatalmazták, hogy támogassák a helyi ható­ságokat az olyan bűncselekmé­nyek megfékezésében, mint a gyújtogatás és a nemi erőszak. John Shalikashvili tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke kedden még egyértelműen kizárta, hogy az amerikai egységek rendőri feladatokat vállaljanak. A műveleti feladatkörben be­következett változást nyilván az motiválta, hogy kedden a ha­iti rendőrök a tétlenül bámuló amerikai katonák szeme láttára agyonvertek egy Aristide-párti tüntetőt. „A hidegháború utolsó játszmája...” Carlos Fuentes, a Magyaror­szágon is ismert világhíró me­xikói író, az El País minapi számában megjelent cikkében elemzi Kuba és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatát, s azt a hidegháború utolsó játszmájának nevezi. A két el­lenfél harmincöt éve pókere­zik - írja Fuentes -, és Fidel Castro minden játszmát meg­nyer, pedig csak egy hatos pár van a kezében, az amerikai el­nökökében pedig ász póker. Az Eisenhower elnöksége alatt kezdődött Kuba-ellenes politikát sorra megörökölték a többiek, Kennedytől Clinto­nig. Pedig ez a politika - az embargó politikája - rossz, il­letve nemlétező politika, hi­szen a gyengébb félre hagyja a kezdeményezést, amire az erősebb fél pánikkal, paranoi­ával és erőszakkal reagál. Amerika három dolgot kö­vetel harminc éve Kubától az embargó megszüntetéséhez: hogy szakítsa meg a kapcsola­tait a Szovjetunióval (megsza­kadt); hogy vonja vissza a csapatait Ángolából (vissza­vonta); hogy ne támogasson fegyveres mozgalmakat La- tin-Amerikában. (Nemcsak nem támogat, de kitűnő vi­szonyban van a legtöbb ottani neoliberális, kapitalista kor­mánnyal.) Mit kellene még tennie Kubának? A jelenlegi helyzetre csak a tárgyalás lenne a megoldás. Mert az embargó sokat ártott a szigetországnak (bár közel sem annyit, amennyit Castro gazdaságpolitikája), de hasz­nált is, hiszen lehetővé tette Castrónak, hogy kijátssza a nacionalizmus ütőkártyáját, és szüntelen a forradalom ered­ményeinek védelmére hivat­kozzék. Csakhogy ezeknek az eredményeknek sem a kataszt­rofális gazdaság, sem egy egy­személyes politikai rendszer nem jó ajánlója. Csak a politi­kai dialógus vezethet alterna­tív megoldáshoz Kubában. Mindkét félnek megvan a fel­adata. Clintonnak fel kell ol­dania a blokádot (most már mindenki ezt kéri tőle), még ha ezzel el is veszti Florida ál­lam támogatását. Az embargó megszűnésekor Castrónak szembe kell majd néznie belső problémáival, és ehhez egyet­len tárgyalópartnere maga a kubai nép lesz. Fel kell szaba­dítania az ország gazdasági és politikai erőit. Ellenkező eset­ben a polgárháború veszélyé­nek teszi ki Kubát - foglalja össze véleményét Carlos Fu­entes.

Next

/
Thumbnails
Contents