Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-03-04 / 207. szám
2. oldal Világpolitika - Hirdetés 1994. szeptember 3-4., szombat - vasárnap A pozsonyi Pravda bírálja Kovács Lászlót a kisebbséggel kapcsolatos véleményéért A nagy példányszámú pozsonyi Pravda pénteki számának kommentárírója Kovács László magyar külügyminiszter szemére veti, hogy szerdán, prágai látogatása során egy sajtótájékoztatón kijelentette: a szlovákiai magyar kisebbség lelkiállapotát kedvezően befolyásolná, ha a második világháború után ért sérelmekért és a kollektív bűnösség vádjáért megkövetnék okét. A Pravda szerint még alig csendesedtek el a Horn Gyula pozsonyi látogatása kapcsán fellobbant „bocsánatkérési ügy” hangjai, Kovács László szájából Prágában „úgyszólván követelményként” hangzott el a szlovákiai magyarok megkövetésének igénye. A magyar miniszterelnök látogatásakor - mint arra nyilván emlékeznek olvasóink - egymástól eltérően tájékoztatták a közvéleményt a cseh, illetve a hazai sajtószervek azzal összefüggésben, hogy Horn Gyula bocsánatot kért-e, vagy sem. „A magyar diplomácia vezetője több politikáról és kevesebb diplomáciáról” tett ezúttal tanúságot. „Szívesen hinnénk, hogy ez a követelés az egyes nacionalista beállítottságú magyarországi csoportok felé leadott jelzés volt, tehát a jelenlegi magyar kormány ellenzékének szólt". A Pravda szerint a magyar külügyminiszter kijelentése jelzi: Magyarország nem kívánja elismerni bűnrészességét abban, hogy a háború alatt Szlovákiában üldözték a civil lakosságot. Nem feltételezhető, hogy a magyar külügyminiszter kijelentései a történelmi ismeretek hiányának megnyilvánulásai - áll a kommentárban, amelynek szerzője arra emlékezteti olvasóit, hogy míg 1948-ban csak 276.000 csehszlovák állampolgár vallotta magát magyarnak, addig 1959— ben a megváltozott nemzetiségi politikának köszönhetően már félmillió volt a magyarok lélek- száma. Eközben Magyarországon a nemzetiségi politikát a szlovákiaitól eltérő tendenciák szerint gyakorolták. A lap azt állítja, hogy „Magyarország semmilyen eszközzel nem sürgeti egy komplex európai kisebbségjogi charta elfogadtatását, s nyilván tudja, hogy miért nem." A cikk emellett külön is kitér arra, hogy az Európa Tanács szakértői a magyar befolyás hatására mindig előítéletekkel érkeztek Szlovákiába, de a valóság mindig ezek ellenkezőjéről győzte meg őket. „Nem véletlen, hogy Magyarország magas rangú képviselői módszeresen élesztgetik a Nagy-Magyarország gondolatot, s így a nemzetiségi jogok kérdésében a szomszédviszonyban súrlódási felületek alakulnak ki”. Krakkói terrorakció, robbanószerkezettel Ismeretlen tettes robbanószerkezetet helyezett el csütörtökön a krakkói távolsági autóbusz-pályaudvaron. Egy névtelen telefonáló értesítette délután a Gazeta Krakowska szerkesztőségét, hogy bomba van a pályaudvaron. A rendőrség azonnal kiszállt a helyszínre, ahol egy utazótáskában az egyik pad alatt megtalálták a bombát. A helyszínre kiszállt a rendőrség antiterro- rista csoportja és a tűzszerészek. A kutatás és a robbanószerkezet hatástalanítása idejére két órára kiürítették a pályaudvart, s leállították az autóbusz-forgalmat. A tűzszerészek a helyszínen egy különleges „páncélszekrényben” robbantották fel a bombát. Már az első vizsgálat megállapította, hogy a robbanószerkezet házi készítésű volt ugyan, de hozzáértő ember műve. A táskában a bomba mellett géppel írott levelet találtak, amelyben a terrorista 500 ezer márka váltságdíjat követelt. (MTI) Államkötvény 1997/K Legyen akár kényelmes... ...elfoglalt, előrelátó, a Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedvezőbb befektetési forma mindazoknak- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek - például gyermekeik taníttatásához, ingatlan vásárlásához vagy vállalkozás beindításához. _______Államkötvény 1997/K_______ A befektetők 1994. szeptember 5-9. között vásárolhatnak névérték alatt államkötvényt legfeljebb az 1994. augusztus 26-án tartott aukción kialakult átlagárfolyam (100.54%)+0,2 százalékponttal és az aukció értéknapjától felhalmozott napi kamatokkal megnövelt értékén a kijelölt forgalmazóknál. A vételár a névérték felett van és naponta emelkedik, mivel a kamatozás a kibocsátás napjától kezdődött. A legújabb Magyar Államkötvény 1997/K 3 éves futamidejű (1994. augusztus 3. - 1997. augusztus 3.) értékpapír. A kötvény mozgó kamatozású, melynek alapja az 1, 3 és 6 hónapos diszkont kincstárjegy átlaghozama +1,75% kamatprémium. A kötvény első félévre érvényes (1994. augusztus 3. és 1995. február 3. közötti) kamata évi bruttó 26,55%. Törlesztés névértéken 1997. augusztus 3-án. A kötvény alapcímlete 10 000 Ft. Kamatfizetési időpontok: 1995. február 3. 1996. augusztus 3. 1995. augusztus 3. 1997. február 3. 1996. február 3. 1997. augusztus 3. Amennyiben az esedékesség munkaszüneti nap, úgy a kifizetés a következő munkanapon teljesül. _______Másodlagos forgalom_______ A z Államkötvény 1997/K, mint az eddig kibocsátott összes Magyar Államkötvény, a futamidő alatt napi árfolyamon eladható és megvásárolható a tőzsdén és egyes forgalmazóknál. _________Állami garancia__________ Á llami garancia van rá. Mind a kamatfizetést, mind a törlesztést az állam szavatolja. _____Külföldiek Is vásárolhatják_____ A Magyar Államkötvény 1997/K sorozatát külföldiek is vásárolhatják. Forgalmazó- és kifizetőhelyek: OTP Bank Rt. Salgótarján, Rákóczi út 22., Balassagyarmat, Pásztó, Szécsény • MNB Nógrád Megyei Igazgatósága Salgótarján, Rákóczi u. 15. ï' O li II S Z <) l< O S lí I Z I' O N S A (i I Halálos balesetek az Alpokban nyár idején A nyári hónapokban - júniusban, júliusban és augusztusban - legkevesebb 93 ember vesztette életét szerencsétlenség következtében ófrancia Alpokban. Ugyanezen idő alatt 726-an sebesültek meg balesetekben. Eltűntnek nyilvánítottak tizenegy személyt. Az alpesi rendőrség e heti, csütörtöki közleménye szerint 1993 hasonló időszakában 70 volt a halálos balesetek száma, 630-an sebesültek meg, nyolc személyt nyilvánítottak eltűntnek. Közepes erejű földrengés rázta meg Macedóniát Rövid időn belül két közepes erősségű földrengés rázta meg csütörtök este Macedóniát. A helyi szeizmológiai intézet szerint a földlökések ereje elérte a Richter-skála szerinti 5,9-es erősséget. A rengések epicentruma az egykori jugoszláv tag- köztársaság északnyugati részén, Solun városától 155 kilométerre volt. Az esetleges károkról és sebesülésekről nem érkezett jelentés. Az általános tapasztalatok szerint az 5,9-es erősségű földrengés kisebb épületkárokat okozhat. Csiang kínai államfő Moszkvába indult Csiang Cö—min kínai államfő pénteken hivatalos látogatásra Oroszországba indult, Borisz Jelcin elnök meghívására. Előtte mintegy négy évtizedig nem járt kínai államfő Moszkvában. Az orosz-kínai csúcstalálkozón kiemelkedő esemény lesz a közös határ nyugati szakaszáról szóló szerződés aláírása. Csiang és Jelcin ellát kézjegyével egy másik jelentős egyezményt is: a két állam megállapodik, hogy ezentúl nem irányítják egymásra hadászati rakétáikat. Várhatólag kiemelt téma lesz az elnöki tárgyalásokon a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi együttműködés magasabb szintre emelése. Amerikai-kubai tárgyalások: Alarcon nézete A menekültek ügyével foglalkozó New York-i tárgyalásokon részt vevő kubai küldöttség vezetője szerint jelentős lépéseket kell még tennie mindkét félnek, mielőtt megállapodásra juthatnának a csütörtökön kezdett megbeszéléseken. Ricardo Alarcon a CNN televízióban foglalta össze véleményét az amerikaikubai eszmecserék első napjáról. A volt kubai külügyminiszter hozzátette, hogy még hosszabb utat kell megtenni a „probléma valódi gyökerének a kiirtásáig”. Német-litván katonai megállapodás Szoros katonai együttműködésről írt alá megállapodást a Német Szövetségi Köztársaság és Litvánia. A Volker Rühe német védelmi miniszter és litván kollégája, Linas Linkevicius által Bonnban aláírt okmány az információk széles körű cseréjét irányozza elő a hadügy minden területén. Pont egy világháború végén? (Ferenczy Europress) Tankok Berlin utcáin? A máskor vér- fagyasztó politikai szenzációnak számító kép ezúttal ünnepi eseményhez kötődött. Helmut Kohl német kancellár és Borisz Jelcin orosz elnök jelenlétében a Brandenburgi kapunál sorra került megemlékezéssel jelképesen lezáródott egy félévszázados történelmi korszak: megszűnt a pár éve családtagjaikkal együtt még félmilliót is elérő szovjet, majd orosz alakulatok németországi jelenléte, ami egykor az NDK létrejötte és fennmaradása szempontjából éppoly alapvető volt, mint amennyire központi szerepet játszott a hidegháború idegjátszmájában. Egy hosszú, gyötrelmekkel teli út végére értünk? Gorbacsov minősítette így a folyamatot, amely a világégés közvetlen következményeinek felszámolásától, a berlini blokád és fal periódusán át a vasfüggöny leomlásáig, a németorosz viszony normalizálódásáig, s végül a szerencsére békés körülmények közt lezajlott német országegyesítésig lezajlott. Tény: a feszültség és háborús szembenállás nehéz évtizedei után egész földrészünk, sőt a világpolitika teljes átformálódása kellett ahhoz, hogy most az orosz katonák búcsút inthessenek Berlinnek is. Mélyebb, politikai jelentősége van, hogy a nyugati csapatok jelképes kivonására külön, egy héttel később kerítenek sort, ugyancsak csúcsszintű látogatók, valószínűleg Clinton, Major vagy Mitterrand jelenlétében. Ám a világ számára a lényeg mégis az, amit Kohl a minap egy Izvesztyija-interjúban kifejtett. A kancellár kizárta, hogy a csapatok távozása után Németország "más hangon beszélne" Moszkvával, mi több, hitet tett az együttműködés intenzívebbé tétele mellett. Európa számára ez a szándék, ez a távlat a fontos, mert az előzőnél jobb fél évszázadot ígér. Sz. G. A világégés fő dátumai 1939. szeptember 1.: A német csapatok betörnek Lengyelországba, s az agresz- szió miatt 3-án Anglia és Franciaország hadat üzen Németországnak. Megkezdődött a második világháború. 1940. szeptember 27.: Háromhatalmi egyezmény: Németország, Olaszország és Japán szövetséget köt. 1941. június 22.: Németország hadüzenet nélkül megtámadja a Szovjetuniót. 1941. december 8.: Anglia és az Egyesült Államok hadat üzen Japánnak. Három nap múlva Németország és Olaszország üzen hadat az USA-nak. 1943. február 2.: Paulus tábornagy és hadserege kapitulál Sztálingrádnál. 1943. július 9-10.: Angol, amerikai partra szállás Szicíliában. 1944. március 19.: Magyarországot megszállják a német csapatok. 1944. június 5-6.: Normandiai partraszállás (angol, amerikai és kanadai csapatok). Európában létrejött a második front. 1945. április 30.: A szovjet csapatok elfoglalják a berlini Reichstagot. Hitler öngyilkos lesz. 1945. augusztus 6.: Az Egyesült Államok Hirosimára bombát dob. Három nap múlva Nagaszakira is. 1945. szeptember 2.: Japán feltétel nélkül kapitulál. A fasiszta államok vereségével véget ért a világháború.
