Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-20 / 221. szám

1994. szeptember 20., kedd Rétság Es Környéke 5. oldal SZÉKELY KAPU HORPÁCSON. A templom szom­szédságában díszparkot alakított ki a falu önkormány­zata. A közterület dísze az új székely kapu. Fotó: -rt­Hüllők, halak és szökőkutak a rétsági művelődési házban RÉTSÁG. A városi közműve­lődési központban szeptem­ber 28-án, 29-én és 30-án díszállat-kiállítást rendeznek. A bemutató mottója: Szökő­kutak, vízesések, díszállatok. Ennek megfelelően nemcsak a különféle, lakásban tartható hüllőket, kétéltűeket, halakat mutatják be, hanem az otthonok díszének számító vizes beren­dezéseket is. A szobai szökőku­tak, mesterséges vízesések a la­kók közérzetét teszik kelleme­sebbé, és persze javítják a laká­sok belső klímáját is. Kiállításra kerül azért szá­mos érdekes állat is: az egzoti­kus hüllők között például agá- mákat is láthatnak az érdeklő­dők, megtekinthetik az akvári­umokban ritkán látható, külön­leges halakat, és gyönyörköd­hetnek a különféle kisrágcsá- lókban, valamint a díszállatok igényeinek megfelelően beren­dezett, különféle akvaterráriu- mokban is. A bemutató, ami szeptember 28-án, 14 órakor nyílik bizo­nyára nagy sikert arat a rétsági és környékbeli gyerekek köré­ben, de természetesen várják az érdeklődő felnőtteket is. A laktanya humorából A gondolat(nem)olvasó Az újoncot kegyetlenül „meg­szívatja" a rajparancsnoka. A fiatal katona nagyon elcsüg­ged, napokig szótlanul járkál, nem szól senkihez. A rajpa­rancsnoka meg is kérdezte tőle:- Maga meg miért nem be­szél? Nem vagyok én gondo­latolvasó!- Még ez a szerencse, őrve­zető úr, mert akkor nagyon haragudna rám . . . A mátrai gyerek A napostiszt a reggeli előtt el­lenőrzi az ágyakat, s közben magyarázza, hogy milyennek kell lennie egy szemleképes fekhelynek:- Sima, akár az anyaföld.- Am ekkor a torkán akad a szó, mert megpillantja az egyik újonc ágyát.- Ezen az ágyon fellelhető minden, ami egy célzatos, dombvidéki tájat jellemez!-Jelentem, én mátrai gye­rek vagyok - magyarázkodik a kopasz honvéd.-Én a sima ágyhoz ra­gaszkodom!- Akkor biztosan alföldi tetszik lenni! Ellenőrzés tüzeset előtt A laktanya egyik melléképü­lete váratlanul kigyulladt, és leégett, mivel a poroltók használhatatlannak bizonyul­tak.-Mikor ellenőrizték utol­jára ezeket a készülékeket? - kérdezte a vizsgálatokat ve­zető tiszt.-Nem emlékszem már - mondta bizonytalanul a po­roltókért felelős altiszt.- Nos, akkor megparancso­lom, hogy ezentúl minden tüz­eset előtt három nappal ellenőrizzék a poroltókat! Ma már falusi ház sincs potom pénzért Sokévtizedes szünet után az utóbbi években országszerte ismét megjelent és viszonylag gyorsan népszerűvé is vált a falusi ven­déglátás. Egyre többen igyekeznek a szabad idejüket tiszta, csendes falusi környezetben tölteni. A látogatókon kívül sokan vásárolnak maguknak kisebb házat a megye falvaiban. Néhány évvel ezelőtt még potom pénzért lehetett hozzájutni a régi pa­rasztházakhoz, az utóbbi években azonban emelkedtek az árak. Hogyan alakulnak a telkek és a régi házak árai a rétsági város­körzetben? Erre kerestük a választ kőrútunkon. Nógrádsápon Pintér Berta­lan polgármester adott tájékoz­tatást a telekárakról.- Az ezer négyzetméteres telkekhez a helybeliek és a be­települni szándékozók egysé­gesen 18 forintért juthatnak hozzá - mondta. Mindenkinek egyforma az ár A nógrádsápi lakosok azon­ban 50 ezer forint vissza nem térítendő támogatást is kapnak. Az építési telkek azért ilyen ol­csók, mert a közművesítés költ­ségeit a tulajdonosnak kell fi­zetnie, a bekötéstől kezdve a fejlesztési hozzájárulásig.-Hányán építkeznek jelen­leg Nógrádsápon?- A faluban most éppen nyolc ház épül, ezek közül öten helybeliek, a többiek pedig Bu­dapestről fognak Nógrádsápra telepedni. Utunk második állomásán, Legénden Czmorek László jegyző adott tájékoztatást a te­lekárakról.- A falu polgármestere Ta­kács László holland állampol­gár, és a közelmúltban települt haza Amszterdamból. Megvá­sárolt Legénden egy kúriát, fel­újította, és holland ismerősei­nek is bemutatta a községünket. Szerencsére meglehetősen so­kan látogatnak közülük Le- géndre, többen meg is szerették a falunkat. Az utóbbi időben több külföldi, így három hol­land és egy német állampolgár is vásárolt magának régi pa­rasztházat. Rajtuk kívül sok budapestinek is van itt igen szépen kialakított nyaralója ...-Hogyan alakulnak az épí­tési telkek árai Legénden?-A helybelieknek 15 forin­tért adjuk négyzetméterét. Az üres telkekre is kiépítettük a ge­rincvezetéket, de ennek ellenér­tékét - 30 ezer forintot - külön kell kifizetnie a vásárlónak. Ha azonban nem helybeli az épít­tető, 60 forint a telek négyzet- métere. Ingyentelek a beruházónak- Miért hozzák hátrányos helyzetbe a más településekről származókat?-Nem őket hozzuk hátrá­nyos helyzetbe, hanem a hely­belieket juttatjuk előnyhöz! A faluban ugyanis rengeteg az ál­lástalan, a segélyekből, járadé­kokból pedig nem lehet otthont teremteni - nem is nagyon van építkezés Legénden .. . A közeli Alsópetényben Kis Ernőné polgármester beszélt az ingatlanárakról.- Belterületen a telkek négy- zeméterét 50 forintért adjuk. Áz önkormányzat már korábban kifizette a közműfejlesztési hozzájárulást, így ezt a költsé­get is meg kell térítenie a vásár­lónak. A külterületeken lénye­gesen olcsóbbak a telkek: a zártkerti részen 30 forintért ad­juk négyzetméterét.- A helybeliek építkeznek in­kább, vagy akadnak közöttük betelepülők is?- A 740 lelkes faluban egyébként pillanatnyilag tíz nem helybeli telektulajdonos van: hárman már felépítették a nyaralójukat, és hárman még dolgoznak rajta. A polgármester asszonytól megtudtuk, hogy egy vállal­kozó üdülőfalu létesítéséről tárgyal az önkormányzattal. A polgármesteri hivatal ingyene­sen ajánlotta fel a másfél hektá­ros telket, hiszen hosszú távon megtérül az így kiesett bevétel: jó pár helybeli munkát kaphat a vállalkozásban. A magasabb ár elriasztana A szomszédos Bánk üdülőfa­luban Lomén János polgármes­ter adott tájékoztatást a telek­árakról.- A nyár elején értékesítettük az utolsó üdülőingatlanokat - mondta. - Ezek a rendkívül ér­tékes telkek négyzetméteren­ként 650 forintért keltek el. A családi házak építésére alkal­mas telkeket - amelyeknek alapterülete egyenként ezer négyzetméter — 150 ezer forin­tért adjuk.- Milyen közmüvesítettség mellett érvényes ez az ár?- Ebben benne van az út és a villamos hálózat kiépítése, a többi közműért, a vízért, a gá­zért és a telefonért külön kell fizetni. A falu egyébként rend­kívül népszerű a pihenni vá­gyók körében, ennél talán drá­gábban is adhatnánk a telkeket, de nem célunk, hogy elriasszuk a lehetséges vásárlókat a túlzott árakkal.. . Rétságon Kapecska Fe­rencnél a város jegyzője adott tájékoztatást a telekárakról.-Négyzetméterenként 160 forint a telkek ára - mondta. - Pillanatnyilag nyolc üres lakó­telke van az önkormányzatnak, de szabad területünk is van. Itt földhivatali megosztás után ki lehet alakítani új ingatlanokat is, de amíg a meglévőket sem értékesítettük, ennek nincs ér­telme ... Faragó Zoltán Új utcasor Rétságon. Az építkezések a nehéz gazdasági helyzet ellenére nem álltak le Rétság és környéke RÖVIDEN NÓGRÁDSÁP. A falu ál­talános iskolájának torna­termét közösségi célokra is igénybe vehetik a helybeli lakosok. A rendeltetésének jó egy évvel ezelőtt átadott létesítményben lakodalma­kat is tartanak. A terem bér­leti díja tízezer forint egy alkalomra. ROMHÁNY. A község képviselő-testülete a közel­múltban döntött a helybeli sportegyesület támogatásá­ról. A sportolóknak juttatott támogatások összegét 50 ezer forinttal emelték. NÉZSA. Az iskola és a Szondi út közötti járdasza­kasz kiépíttetését tervezi a község önkormányzata, a közlekedés biztonságának javítására. A kivitelezési munkálatok megvalósítá­sára pályázatokkal is kísér­leteznek. KESZEG. A községben folyik a gázhálózat kiépí­tése, és ha minden a tervek szerint halad, még az idén átadják rendeltetésének a hálózatot. A munka kivite­lezője a Fővárosi Gázmű­vek. A keszegi gerincveze­ték 25 millió forintba kerül. NAGYOROSZI. A köz ség önkormányzata az óvo­dások, az iskolások és a szociális étkezők ellátásá­nak javítására az óvoda konyhájának bővítését ter­vezi. Az elmúlt hónapban pályázatot nyújtottak be a Népjóléti Minisztérium Válságkezelő Irodájához a létesítmény bővítéséhez. Elképzeléseik szerint egy étkezőt is szeretnének épí­teni a meglévő konyha mellé. Az oldalt szerkesztette Faragó Zoltán Holnapi lapszámunkban Pásztó és környéke A Börzsöny hegység értékei - nemzeti park lesz Rétság szomszédságában A tervek szerint 1995 január elsejével megalakul a Duna-Ipoly Nemzeti Park, ami Nógrád megye nyugati részét, így Rétság környékét is érinti. A térség viszonylag sűrűn lakott, Budapest és a Dunakanyar közelsége miatt kirándulóhelynek számít. Remélhetőleg azonban a nemzeti park nemcsak nevében képvi­seli majd a természetvédelem érdekeit, hanem a gyakorlatban is megvalósulnak az elvek. Rakonczay Zoltán, az egykori termé­szetvédelmi hivatal helyettes vezetője mondotta, hogy ahol nem jelenik meg a gazdaság, ott nincs szükség természetvédelemre. Ahol viszont megjelenik, ott nem is létezhet.. A meglehetősen kiszolgálta­tott helyzetben lévő növények, állatok, vizek, földtani, geoló­giai és történelmi értékek a kö­zeljövőben talán valamilyen egységes védelemhez jutnak. Nógrád megye erdősültsége kö­rülbelül a duplája, mint az or­szág más, mezőgazdálkodásra kedvezőbb adottságokkal ren­delkező térségeiben. A mere­dek domb- és hegyoldalak föld­je nem a legjobb, és ott más bi­zonyára meg sem teremne, mint a fa. Az erdőségek - viszonylag - nagy aránya a természetvéde­lemben is jelentkezik, hiszen megyénkben a védett területek aránya is jelentős, — legalábbis magasan meghaladja az átlagot. A részletekben lakozó ördög A leendő Duna-Ipoly Nem­zeti Park már meglévő alapokra építhet, hiszen a Börzsöny je­lentős része évek óta tájvédelmi körzet. A hegységen kívül az Ipoly magyar és szlovák partja is védelmet kap, és legkeletibb részként csatlakozik hozzá a Balassagyarmat melletti, 106 hektáros Ipolyszögi égerláp is. Mindez nagyon szép, de ese­tünkben az ördög legalább olyan fekete, mint amilyennek festik, és ráadásul a részletek­ben bújik meg. A Börzsöny belső részein lévő, szigorúan védett területek viszonylag biz­tonságban vannak, de a faki­termelés az ilyen helyeken sem tilos. Ennek ellenére a legkeve­sebb zavarásnak éppen ezek a területrészek vannak kitéve. A másik gond, hogy a 2-es számú főút keleti irányból megkerüli a Börzsönyt, érinti az Ipoly és a Duna partjait is. Az óriási for­galom ehhez mért környezet­szennyezéssel is párosul, ami egyrészt a kipufogógázok, más­részt pedig a természetbe ke­rülő kommunális hulladék for­májában jelenik meg. (A paras- sapusztai határátkelő és Buda­pest között mind a személy, mind pedig a teherforgalom je­lentős.) Hasonló szennyezést okoz a tömeges turizmus is. Mindez elsősorban a túlzsúfolt Dunakanyar térségében jelent­kezik. A jelenlegi tájvédelmi körzet eldugott részein megje­lenő kirándulók a védett madár­fajok költését zavarhatják meg. Ezek eszmei értéke akár félmil­lió forint is lehet, és ez mind a fióka, mind a „tojáskori” álla­potra vonatkozik. Ezek a gon­dok azonban csak apróságok azokhoz képest, amelyeket a gazdaság okozhat! Ütközőzóna és vendéglátás A fokozottan védett területek szomszédságában viszonylag széles sávban ütközőzónának nevezett részeket alakítanak ki. Ezekben - viszonylag - termé­szetbarát elvek szerint kell, vagy legalábbis kellene gazdál­kodni. A mezőgazdaság vegy­szerfelhasználásától a fakiter­melésig, az üzemek légszeny- nyezésének csökkentésétől az ivóvízbázis védelméig számta­lan kérdést kellene megoldani. Rétság környékén azonban aligha jelentkeznek olyan sú­lyos gondok, mint Vác vagy Verőcemaros térségében. A vegyszerárak emelkedése miatt a mezőgazdaság nem használja túlzott mértékben a kemikáliá­kat, igazi nagy üzemek pedig nincsenek. (A környéket tartós munkanélküliség sújtja.) Megyénkben Drégelypalánk, Nagyoroszi és Borsosberény környékén okoz gondot a nem­zeti park kialakítása, hiszen itt a kárpótlási földárverések késtek a területcserék miatt. Mit jelenthet a nemzeti park a környék lakosságának? Rét­ság térségében remélhetőleg nem lesz semmiféle gond, hi­szen a nemzeti park rengeteg előnnyel is járhat! A tiszta, kul­túrált környezet vonzza mind a hazai, mind a külföldi turistá­kat, de itt nem árt figyelembe venni azt, hogy környezetbarát feltételek között kell fogadni a látogatókat. A falusi vendéglá­tás igen jelentős bevételeket hozhat, de csodát nem szabad várni tőle, hiszen csak a legjobb szolgáltatást nyújtóknak adhat szerény megélhetést. Mire megy el a pénz? Figyelembe kell venni azt is, hogy más országokban az ál­lami költségvetésből is jelentős összegeket juttatnak a termé­szetvédelem céljaira. Tulaj­donképpen az állampolgárok pénzéről van szó, és talán meg lehetne oldani úgy is a dolgot, hogy a természetvédelmi terü­letek közelében lévő települé­seken élők adóját - vagy leg­alább annak egy jelentős részét - a természetvédelembe forgas­sák vissza. Ha a többnyire csak a pillanatnyi érdekeket szolgáló gazdaság tevékenységének gá­tat lehetne szabni, nem kellene túlságosan sok pénz a termé­szetvédelemhez sem. Elég lenne, ha a német és osztrák példát követve nem sietnénk túlságosan az erdők kitermelé­sével ... Faragó Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents