Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-20 / 221. szám

2. oldal Külpolitika 1994. szeptember 20., kedd Elhárult az invázió veszélye Haiti fölül Az utolsó pillanatban hárult el Haiti fölül a katonai invázió ve­szélye: a Jimmy Carter vezette amerikai küldöttség vasárnap este azután jutott megállapodásra Port-au-Prince-ben a haiti junta vezetőivel lemondásuk feltételeiről, hogy a katonai gépe­zet beindult, és az első amerikai szállítógépek már a szigetor­szág partjai felé tartottak. A szemmel láthatóan megkönnyeb­bült Clinton vasárnap este tízkor rendkívüli televíziós beszéd­ben jelentette be, hogy a haiti junta három vezetője beleegyezett a hatalom önkéntes és békés feladásába, s ennek nyomán vissza­térhet a szigetországba az 1991-ben elűzött elnök, Jean-Bert­rand Aristide. Közölte, hogy a megállapodás hírére leállította az inváziót, és visszahívatta a repülőgépeket. Becslések a világgazdaság idei növekedéséről Az ENSZ gazdasági szervezete, az UNCTAD becslése szerint az idén a világgazdaság növekedése 2,5 százalék lesz, szemben a tavalyra becsült 1,7 százalékkal. A legnagyobb ütemű növe­kedés Ázsiában várható 5,2 százalékkal, és ezen belül is Kíná­ban 10 százalékkal. Latin-Amerika átlaga idén várakozások szerint 2,5, Afrikáé 1,8 százalék lesz. Az Egyesült Államokban a mutató eléri a 3,4 százalékot, Nyugat-Európában az 1,6 száza­lékot, Japánban pedig az igen szerénynek mondható 0,5 száza­lékot. Az olasz kormány tiltó rendelkezése Az olasz kormány megtiltotta élelmiszerek importját Albániá­ból annak megakadályozása végett, hogy a kolerajárvány átter­jedjen Itáliára. Az olasz egészségügyi minisztérium által hozott döntés értelmében - további intézkedésig - tilos halat, kagylót, gyümölcsöt és zöldségféléket bevinni Albániából Olaszor­szágba. Elrendelték az Albániából Olaszországba érkező sze­mélyek orvosi ellenőrzését is. Albánia középső részén már öt halálos áldozatot követelt a kolera, s a járvány átterjedőben van az ország keleti vidékeire is. Rómában attól tartanak, hogy az il­legális bevándorlók Olaszországba is magukkal hurcolhatják a betegséget. A lengyelországi áremelkedések mértékéről Lengyelországban augusztusban 1,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak s a szolgáltatások térítési díjai. Az áremelkedés mértéke az előző év augusztusához képest 32,2 százalék volt. A nettó bérek fél százalékkal, a munkanélküliség szintje 0,1 szá­zalékkal csökkent, 16,9-ről 16,8 százalékra. Az átlagosnál va­lamivel nagyobb mértékben, 35,1 százalékkal drágultak egy év alatt az élelmiszerek. A bruttó átlagkereset 5574,7 ezer zloty volt, a nettó 4502 ezer zloty. Eves viszonylatban a reálbérek majd 2,5 százalékkal nőttek. Ötmilliárd dollárt kell fizetnie az Exxonnak Az anchorage-i (Alaszka) szövetségi bíróság büntető intézke­désként ötmilliárd dolláros kártérítésre ítélte az Exxon olajtár­saságot a Prince William-tengerágban az 1989-es esztendőben okozott olajszennyezésért. Amint az ismeretes, öt évvel ezelőtt a mamutcég Valdez nevű tartályhajójából csaknem ötvenmillió liter nyersolaj ömlött szét a tengerszorosban, irtózatos pusztí­tást idézve ezzel elő a hal- és vadállományban, illetve jelentős értékveszteséget okozva a part menti ingatlanokban és birto­kokban. A tizenegy tagú esküdtszék egyébiránt vétkesnek mondta ki a tartályhajó kapitányát is, akit ötezer dolláros kárté­rítésre ítélt. Magukra maradt gyermekek A szocdemek győztek Vasárnap éjfélre bizonyossá vált: Svédországban a szociál­demokraták a választások eredményeként visszatérnek a hatalomba. Az előzetes ered­mények alapján az Ingvar Carlsson vezette Svéd Szociál­demokrata Munkáspárt a sza­vazatok 45,6 százalékát sze­rezte meg, azaz a 349 parla­menti mandátumból 162-vel rendelkeznek, ami 24-gyel több az eddiginél. A jobbközép koa­líció vezető ereje, a Mérsékelt Koalíciós Párt 22,1 százalékot szerzett, s ez 80 helyet jelent az újjáalakuló parlamentben. Visszaesett a jobboldali Új Demokrácia: 1991-es 6,7 száza­lékos eredményükkel szemben most csak a választók 1,2 szá­zalékának támogatását szerez­ték meg, s nem lesznek jelen a törvényhozásban. Alig kerültek a parlamentbe a keresztényde­mokraták. A Baloldali Párt erő­sítette helyét, míg a centristák és a liberálisok némileg vissza­estek a három évvel ezelőtti eredményeikhez képest. Ünne­pelnek a zöldek: 5 százalékos eredményükkel 18 képviselőt küldhetnek a parlamentbe. Szerb fenyegetőzés Momcilo Krajisnik boszniai szerb parlamenti elnök vasár­nap azzal fenyegetőzött, hogy a boszniai szerbek megszakítják az együttműködést az ENSZ-szel, ha a világszervezet megszigorítja az ellenük hozott büntető intézkedéseket. „A szankciók megszigorítása kedvezőtlen hatást gyakorol a közös békekezdeményezé­sekre” - mondta Krajisnik, majd hozzátette: „Ebben az esetben természetesen megkér­dőjeleződne az ENSZ-szel való együttműködés is, s elképzel­hető, hogy nem lesz mód a kap­csolatok fenntartására”. Krajisnik szerint a boszniai szerbek megbüntetése nem se­gíti a boszniai válság megoldá­sát, sőt, a szankciók megszigo­rítása a helyzet romlását hozza magával. A parlamenti elnök nyilatko­zatát ismertető Beta hírügynök­ség emlékeztet arra, hogy az ENSZ azért döntött a boszniai szerbek elleni szankciók meg­szigorítása mellett, mert a paléi vezetők Belgrád nyomására sem voltak hajlandóak elfo­gadni a nemzetközi összekötő­csoport béketervét. Az amerikai elnök hangsú­lyozta, hogy a kidolgozott egyezség végrehajtása kielégíti azokat az amerikai érdekeket, amelyeket csütörtök este az in­vázió célkitűzéseiként felvá­zolt: a polgári kormányzás helyreállítását a szigetország­ban, az emberi jogok tisztelet­ben tartását, az esetleges mene­kültáradat megakadályozását és az Egyesült Államok presztí­zsének a fenntartását. Egyúttal bejelentette: az ENSZ Bizton­sági Tanácsának 940-es számú határozata alapján partra száll­nak Haitin a nemzetközi köte­lék egységei; küldetésük az lesz, hogy a biztonság szavato­lásával elősegítsék a hatalom átadásának békés feltételeinek létrehozását és a haiti demokra­tikus intézmények kiépítését. A részleteket illetően kö­zölte: a megállapodás értelmé­ben a junta vezetői lemonda­nak, mihelyt a haiti parlament elfogadja a számukra és híveik számára amnesztiát biztosító törvényeket. Legkésőbb októ­ber 15-ig azonban mindenféle­képpen fel kell adniuk a hatal­mat. Emlékeztetett: Jean-Bert­rand Aristide nemzeti megbé­kélést hirdetett, és azt mondta, hogy visszatérése után nem lesznek megtorlások. - A nem­zetközi kötelék egységei min­dent meg fognak tenni az eset­leges erőszakos események és politikai bosszúk megakadá­lyozására - húzta alá Clinton. Az elnök utalt rá, hogy a ha­iti katonai vezetők kilátásba he­lyezték az együttműködést a külföldi alakulatokkal, aminek köszönhetően a partra szállás bizonyosan békésebb körülmé­nyek között fog lezajlani, mintha sor került volna az in­vázióra. Ugyanakkor leszö­gezte: a művelet ennek ellenére nem teljesen veszélytelen. Clinton beszédében is utalt rá: a megállapodás azután szü­letett, hogy az inváziós gépezet már beindult, és 61 szállítógép a levegőbe emelkedett. A Port-au-Prince-i megálla­podás nem írja elő ajunta tagja­inak - Cédras altábomagynak, a rezsim vezetőjének, Biamby vezérkari főnöknek és Joseph Michel Francois-nak, a rendőr­ség főparancsnokának - küld- földre való távozását, ahogyan eredetileg az USA követelte. Christopher külügyminiszter az elnöki beszéd elhangzása után jelezte: Washington arra szá­mít: a katonai vezetők be fog­ják látni, hogy a Jean-Bertrand Aristide elnök visszatérése után kialakuló politikai környezet­ben nincs jövőjük, és inkább külföldön telepednek le. A mandai polgárháború miatt csaknem 150 ezer gyermek ma­radt magára. A II. világháború óta nem volt példa arra, hogy gyerekek ilyen nagy számban váljanak árvává, vagy kerülje­nek el szüleik mellől - közölte egy UNICEF-illetékes Za- ire-ban, az egyik Gomához kö­zeli menekülttáborban. A tisztviselő elmondta: egyre több magára maradt gyermeket találnak mind Ruandában, mind a szomszédos országokban: Ugandában, Tanzániában, Bu­rundiban és Zaire-ban. Padraig Czajkowski abból az alkalom­ból nyilatkozott, hogy Gomába látogatott egy ismert japán te­levíziós személyiség. Az UNI­CEF által szervezett látogatás célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a mandai gyermekek sorsára. Mint az AFP emlékeztet rá, a héten indult el Kenyába annak a 470 fős japán kontingensnek az első csoportja, amelyet a m- andai menekültek megsegíté­sére vezényeltek a térségbe. Oroszország történelméről régen és ma Három évvel azután, hogy „Lenin apánk” képe kezdett eltűnni az osztálytermek falai­ról, az orosz kis- és nagydiá­koknak már nem adnak a ke­zébe olyan tankönyvet, ame­lyet a Kommunista Párt ideo­lógiájának megfelelően állítot- j tak össze. Idén lépnek első osztályba azok a gyerekek, akik teljesen szovjet propaganda-mentes oktatásban részesülnek majd az elkövetkezendő évek során. A „szovjet” értelmezésű történelmet a Szovjetunió széthullása után nem sokkal száműzték az iskolákból, ám a tanárok sokszor kényszerültek a régi tankönyveket alapul venni, vagy saját jegyzeteikre támaszkodni, míg végül meg­jelentek a piacon az újgenerá­ciós történelemkönyvek. Oroszországban réginek -/.ámítanak az 1980-as évek v égén, a kommunista uralom idején írt könyvek, újnak pe­dig a Szovjetunió széthullása, azaz 1991 után kiadottak. A „régi” könyvek szerint az 1825-ös dekabrista felkeléssel vette kezdetét a forradalmi mozgalom. Az új könyvek szerint a felkelés a cári zsar­nokság megdöntésére irányuló kísérlet volt. Az öt évvel ezelőtt kiadott könyvek szerint az 1918-as „vörös terror” - amikor Lenin ellenzékinek tartott embereket végeztetett ki és büntetett drá­kói szigorral - a nép akaratát tükrözte. Az új értelmezés szerint ez az időszak Oroszország törté­nelmének legnagyobb tragédi­ája. A sztálinizmussal kapcso­latban így ír az egyik régi tör­ténelemkönyv: „Az 1936-ban elfogadott alkotmánynak köszönhetően sikerült ébren tartani a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom lángját... Népünk nagy lelkesedéssel építette a szocia­lizmust, ugyanakkor ártatlan emberek millióit ítélték el és küldték a halálba.” Ugyanezt a korszakot a kö­vetkezőképpen festi le egy új típusú tankönyv: „Az 1930-as évek szovjet társadalma nagyon távol állt a polgári és jogállamtól... Az úgynevezett „fényes jövő” a félfeudális, sőt, rabszolgajel- legű kizsákmányolás segítsé­gével épült. Az új könyvek Brezsnyevet sem kímélik. Míg a régiek em­lítést sem tettek a Brezs- nyev-korszak korrupciós ügyeiről, az újak nem rejtik véka alá a kemény kritikát: „Brezsnyev úgy gondolta, hogy az árnyékgazdaság nor­mális jelenség, akárcsak a be­törés és a rablás a szolgáltató­iparban, illetve a tisztségvise­lők megvesztegetése... Az ak­kori közélet legfőbb jellem­zője az alkoholizmus, a speku­láció, a korrupció, az apátia, a karriervágy, valamint a fegye­lem hiánya volt.” Néhány 1994-es kiadású könyv először tesz említést II. Miklós cár és családjának ki­végzéséről, valamint Alek- szandr Szolzsenyicin író és a többi másként gondolkodó száműzéséről. Új könyvek ide vagy oda, egyes felmérések szerint az oroszországi tanárok szakmai színvonala gyengébb, mint va­laha. Hogyan is várható javu­lás e téren, mikor egy tanár havonta 46 dollárnak megfe­lelő fizetést kap, felét, mint az országos átlagkereset. A tanár megingathatatlan tekintélye is a múlté már. De nemcsak az idők és a ta­nárok, hanem a diákok is megváltoztak. A gyerekek ugyan nem tűnnek engedetle­nebbnek, de nyíltabban kifeje­zik a véleményüket. Az iskolák tekintetében ta­nárok és diákok egyaránt a bő­ség zavarával küszködnek. Az országban több mint 500 ma­gániskola kezdte meg műkö­dését, ahol az oktatási reform keretében a különféle extrák között latint és illemtant is ok­tatnak - írta az AP. Helyreállították a frankfurti zsinagógát Telve örömmel és egyben félelemmel, a frankfurti zsidó közös­ség újra megnyitotta felújított westendi zsinagógáját, amely 1910-ben - amikor Németországban elsőként megépítették - a legjellemzőbb jelképe volt a zsidók asszimilációjának. A Henryk Isenberg építész vezette, hat évig tartó és 8 millió már­kát felemésztő felújítás során helyreállították a ragyogóan kék, arany és türkiz színű, virágmintás oszlopokat és falakat. és a zsidó közösség máig is bi­Az épületbelső a náci hiszté­ria áldozataként 1938-ban el­égett, a szövetségesek bombá­zásai után pedig csak a külső fa­lak maradtak épen. A II. világ­háború után berendezését sze­rény formában helyreállították a rendkívüli megrázkódtatást elszenvedett, még megmaradó zsidó közösség számára. A másodszori felújítás 1988-ban kezdődött meg, ami­kor a 30 ezres lélekszámú nyu­gatnémet zsidó közösség bizo­nyos volt abban, hogy a demok­rácia már gyökeret vert Német­országban. Salomon Kom épí­tész, aki tanácsadóként műkö­dött közre a felújításban, a mi­napi ünnepélyes átadáson a kö­vetkezőket mondta:- A szélsőjobboldali erőszak kitörése - mégpedig közvetle­nül a német újraegyesítés után - természetesen felveti azt a kérdést is, hogy vajon igazunk volt-e akkor, amikor a döntést meghoztuk. Isenberg nem változtatott az 1950-ben, szerény kivitelben helyreállított magas ablakok egyszerűségén, meghagyva mementóként a náci pusztításra zonytalan helyzetére Németor­szág életében. Jobboldali fiatalok március­ban felgyújtottak egy lübecki zsinagógát, ami sok-sok esz­tendő után az első ilyen jellegű bűncselekmény volt. Á leg­utóbbi három évben számos zsidó temetőt, emlékművet rongáltak meg szélsőségesek.- A zsidóknak újból meg kell állapítaniuk, hogy a léthez való jogukat ismételten megkérdője­lezik Németországban - mondta Kom. Az 1910-ben felépített ere­deti zsinagógaépület a zsidók által, az akkori Németország­ban - néhány évtizeddel a ho­locaustot megelőzően - érzett rendkívüli biztonságérzet kife­jezője volt. A németországi neológ zsi­dóság tagjai lojális német ál­lampolgároknak tartva - és ezért biztonságban érezve - magukat, számos templomot építtettek. Az ezeken alkalma­zott közel-keleti díszítőele­mekkel azt akarták kifejezni, hogy Németország számukra az új Szentföld - mondta Kom. Az 1933-as évben - Hitler hatalomra kerülése előtt - még félmillió zsidó élt Németor­szágban, közülük 30 ezren Frankfurtban. A háború után már csak tizedennyien éltek a városban, nagy részük az or­szág keleti részéből áttelepült ortodox zsidó. A neológ zsidók - akik val­lásuk gyakorlásában kevésbé tartják az előírásokat, mint az ortodoxok vagy a konzervatí­vok - a holocaustot követően jóformán eltűntek Németor­szágból. A felújítási munkák alatt, a fő ünnepek idejére a zsinagóga szentélye mindig nyitva állt. A templom eredeti pompájában történő helyreállítását azonban mégis ellenezték néhányan a zsidó közösségből, ugyanis úgy érezték, hogy mindez megújult életükről meglehetősen hamis képet ad. Celly Kugelman, a frankfurti zsidómúzeum egyik vezető munkatársának véleménye sze­rint a templom felújítása eszté­tikai revizionizmus. O úgy érzi, a helyreállítás elkendőzi a zsi­dóknak túlélésük fölött érzett örömét.- Visszatérés ez egy olyan múltba, amely már nem létezik többé. Én a magam részéről nem tudom megérteni - nyilat­kozott Kugelman asszony az AP-nek. (MTI) Carlos khartumi lakása. Amint az ismeretes, a Franciaországban fogságban lévő Carlost, a világ talán elsőszámú terroristáját Khartumban sikerült kézre keríteni. Nos, a fentebbi felvétel a rettegett férfiú ottani lakásának egy részét mutatja. Mint látható, Carlos nemigen vetette meg a finom (és drága) itókákat...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents