Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-19 / 220. szám
4. oldal Ovásóktól - Olvasóknak 1994. szeptember 19., hétfő Pf. 96 A Hírlap postájából A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A Pf. - 96 A Hírlap postájából az olvasók fóruma. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. BARÁTSÁG KLUBUNK AJÁNLATA Borkóstoló a tokaji szüreten Milyen volt az idei termés? Megtudhatják barátaink, ha velünk jönnek október 15-én Tokajba borkóstolóra. Természetesen harapnivaló is lesz a jó borok mellé. A részvételi díj 1500 forint. A régi várak kedvelőit Sümegre és Nagyvázsonyba hívAkik egy vidám szüreti napra vágynak, azokat a badacsonyi hegyvidékre hívjuk október 8-án. A mulatság egész napos: szüret, préselés, műsor, tánc, háromszori étkezés a hozzávaló borral, és az utazás autóbusszal 2300 forint. Vacsorát rendezünk október Velence, a lagúnák városa ősszel is szép juk október 15-én. Október 22-én pedig Gyulára, vagy Egerbe utazhatnak velünk a várlátogatók. A vártúrák bármelyikét választják (egy jó ebéddel együtt) 1200 forintba kerül. Olaszországba, Velencébe utazunk szeptember 30-án. Az útiköltség és a 2 éjszakai szállás Jesoloban 8900 forint. Október 5-én Grazba, 14-én Bécsbe indítunk bevásárló turistacsoportot. Az út 1300 forintba kerül. Szeptember végére és október elejére tudunk még néhány helyet biztosítani a görög tengerparti üdülőnkbe azoknak az olvasóknak, akik a kellemes őszi pihenést kedvelik. A részvételi díj 9-10 000 forint utazással együtt. Városlátogatást ajánlunk olvasóinknak Londonban november 4-7-ig. Az utazás repülővel és a 3 éjszakai szállás félpanzióval 39 500 forint. Szeptemberi klubnapunkat 24-én rendezzük az Ajtósi Dürer sor 19-21. sz. alatti étteremben. A belépő és a vacsora 600 forint. 23-án Budán, a Pusztaszeri út 43. szám alatti Király vendéglőben, ahol a klubtagjaink az igazolványukra mindenkor 10 százalék kedvezményt kapnak. Egy menü 200 forint, a pacalvacsora 350 forint. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy már most lehet jelentkezni a hagyományos karácsonyi találkozónkra, amit Hajdúszoboszlón rendezünk december 24-25-26-án a Délibáb szállóban. A részvételi díj teljes ellátással, fürdőkádas, televíziós szobákban 4000 forint, televízió nélküli zuhanyzós szobákban 3800 forint. A nyugdíjasok felhasználhatják utazási kedvezményüket. A vonatok reggel 7 óra után indulnak Budapestről a Nyugati pályaudvarról. Akik különjáratú autóbusszal kívánnak utazni, azoknak 700 forinttal kell többet fizetniük. A Barátság Klub minden rendezvényére jelentkezni lehet szervezőirodánkban: Budapest, 1055. Fáik Miksa u. 7. Telefon: 13-27332. Vidéki olvasóink levélben is elküldhetik jelentkezésüket. Maholnap Batu kán is hős lesz Én már semmin nem lepődök meg, hisz' az elmúlt négy évben úgy vélem, mi voltunk talán egész Európa legnagyobb újratemető és szobordöntögető nemzete. De élen jártunk Jányi Gusztáv, vagy Szombathelyi Ferenc rehabilitációjában is. így aztán az sem lepett meg, amikor a sajtóból arról értesültem, hogy Szigetvár mellett felállították a török „Nagy Szu- lejmán” emlékművét is. De azt már Zrínyi Miklós és a szigetvári hősök megcsúfolásának tartom, hogy azt az emlékművet éppen Szigetvár mellett állították fel. Nagy Szulejmán volt annak az eseménysorozatnak az elindítója, mely következtében hazánk 150 évig török rabságban élt. E másfél évszázad alatt a magyar fiatalok ezreit hurcolták el Törökországba, hogy janicsároknak neveljék őket. Én már azon sem lepődnék meg, ha a sajtó arról adna hírt, hogy Muhi község közelében - az emlékezetes csata színhelyén felépítenék Batu kán, vagy éppen Dzsingisz kán tatár fejedelmek emlékművét. Igaz, hogy e tatárok csak pár évig voltak hazánkban, de az ő nevükhöz is sok magyar falu népességének kiirtása fűződik. Gondolkodtam még, a több évszázados osztrák elnyomás hasonló megörökítéséről is, de végül is ez politikailag nem volna helyes, hisz' a „sógorok” a jövőt illetően megígérték, hogy egyengetik utunkat az Európai Közösségbe. De mégis kikívánkozik belőlem az 1848/49-es szabadságharc véres kezű hiénájának, Haynau- nak a neve, akinek leszármazottjait viszont anyagilag nálunk kárpótlásban részesítette a hálás utókor. Mit mondjak ezek után? Semmit! Mucsi Lajos Salgótarján A volt karagandai bányászok joggal varnak elégtételt A doni második magyar hadsereg tragédiája 1944 nyarán látszott kiteljesedni. A szinte minden súlyos betegségen átesett maradék hadifogoly és munkaszolgálatos szénbányába indult, a karagandai tröszt 26-os aknájába. A bányában már vártak ránk az orosz és ukrán „főnökök”, mert hiába volt Karaganda Kazahsztán második legnagyobb városa, bányaművelésben a kazalt atyafiak nem jeleskedtek. Inkább a rövid lábú asztalok mellett töltötték idejüket színes szőnyegeken, vagy nagy számú állataikat- lovakat, teheneket, kecskéket - vitték a legelőre. A bányában első időkben féltünk - közülünk senki nem volt azelőtt bányász - majd a bizalom váltotta fel félelmünket. Az én életemet egy ukrán mentette meg, mert elrántott onnan, ahol a következő másodpercekben vagonnyi szén omlott alá! Hiába, a bánya nem életbiztosítás! Ha figyelembe vesszük, hogy Karaganda lepra, malária- és trahomafertőzött hely volt, akkor nem csoda, hogy az egykori karagandai bányászok közül már csak egy-két fő él. Pedig az adottságokhoz képest az ellátás jónak volt mondható. A kazah őrnagy - a táborparancsnok - fegyelmet és rendet tartott, ez elsősorban azt jelentette, hogy „körmére” nézett az orosz személyzetnek is, amit lehetett, ő biztosította. Például napi egy kilogramm kenyeret, 4,5 kg/hó húst és a bányászpótlékot, ha a teljesítés meghaladta a száz százalékot. Néha -ha a termelés jól ment- még vodkát is adtak, amit összekötöttek az „öreg grúziai (Sztálin) születés- vagy névnapjával. Az nem számított, hogy ácsolat nélkül termeltünk és a következő napokban még annyit sem - mert a bánya biztonságát vissza kellett állítani - ami a barakunkat átmelegítette volna! Később a Kirov-bányába kerültünk, ez már egy modernebb bánya volt, de a hangulat itt sem volt lényegében jobb. Az időjárás, a klíma külön szám volt, bizony a hatalmas széltől kezdve a negyven-ötven fokos hidegig minden előfordult. A karagandai bányászok, de a doniak általában is várnák, hogy a két év és hét hónapjukat „elszámolják” és megkapják végre az erkölcsi elégtételt is! Kérjük az új adminisztrációt, hogy - az ország nehéz helyzetét is figyelembe véve - korrigálja az 1992. évi XXXII. tv. visszásságait, amelyek a volt hadifoglyokat, elsősorban a doniakat sújtják. Dr. Kecskés Géza volt karagandai bányász Ennél már nincs frissebb újság! Korán kelő nyugdíjasként szeretem, ha a lehető leggyorsabban hozzájutok az aznapi újsághoz. Mióta a Nógrád Megyei Hírlapnak - melynek több évtizede vagyok hűséges olvasója és előfizetője -, illetve kiadójának, az Axel Springer-Ma- gyarország Kft.-nek saját terjesztői hálózata van, semmi akadálya nincs, hogy valóban frissen vegyem kézbe az újságot. Hajnali fél hat körül ugyanis már bedobja hozzánk a kézbesítő. Ezúton is szeretném megköszönni ezt a gyors munkát a kiadónak és mindenekelőtt személy szerint a kézbesítőnek. Kérem, hogy a jövőben sem változtassanak ezen a bevált, jó gyakorlaton. íly módon tényleg szinte „melegében”, minden más újságot megelőzve lehet hozzájutni a megyéről, a városról, közvetlen környezetünkről szóló legfontosabb információkhoz, hírekhez. Ozsvár István Salgótarján Forgách u. Azonos mércével kell mérni! Tévedés ne essék, nem vagyok sem a bankok, sem a takarék- pénztárak ellensége, hiszen nekem is lakossági folyószámlám van az OTP-nél, s igen elégedett vagyok az ügyintézésükkel! Az viszont már kissé borzolta az idegeimet, mikor megtudtam, hogy pénzintézeti szféra az, ahol a legmagasabb az átlagbér. No, de hát spongy át rá - gondoltam! Megértettem azt is, hogy a pénzintézetek úgynevezett likviditási gondokkal küzdenek és így az állam szükségesnek látta e pénzintézetek feltőkésítését. De azt már elfogadhatatlannak tartom, hogy a feltőkésített pénzintézetek ezután legfontosabb feladatuknak tartották, hogy a már így is magas átlagbéreiket tovább növeljék, s a megkapott pénzből huszonöt százalékos bérfejlesztést hajtsanak végre. A kormány viszont azt várja el, hogy a munkaadók önkorlátozást tanúsítsanak a kiáramló béreknél. Magyarul, bérbefagyasztást szorgalmaz. De vajon miért nem arra ösztönzte a bankokat, a takarékpénztárakat is? M. L. Salgótarján Újabban már az égő cigarettát is eldobálják Azt is nehéz volt megszokni, hogy tele van a város cigaretta- csikkekkel, mostanában azonban újabb rossz gyakorlat van elterjedőben Salgótarjánban. Én magam is tapasztalom, hogy elegánsan öltözött, arannyal „dekorált”, magukat úgymond úri embereknek tartó férfiak és nők égő cigarettát szórnak szanaszét az utcákon, tereken, közterületeken. Arra nem gondolnak, hogy ezzel komoly bajt, tűzesetet is okozhatnak? Ha felemelnék a cigaretta árát, talán a felelőtlen szemete- lők is jobban meggondolnák magukat. Takács Lajosné Salgótarján OLVASÓINK KÉRDEZTEK - JOGÁSZUNK VÁLASZOL A bírósági végrehajtásról Egyre többen vannak, akik megítélt jogos követeléseikhez nehezen, vagy egyáltalán nem jutnak hozzá. Olvasóink közül is többen érdeklődtek az utóbbi időben e témakört érintően, mert hallották, hogy megjelent a bírósági végrehajtásról szóló törvény és tudni vélik, hogy szervezeti változás is lesz a végrehajtóknál. Kérdéseik lényege, hogy várható-e kedvező változás követeléseik végrehajtása terén? Belátható időn belül hozzájuthatnak-e megítélt jogos követeléseikhez? Az országgyűlés 1994. április 6-ai ülésén fogadta el és a Magyar Közlöny 1944. május 11 -ei, 51. számában jelent meg az 1994. évi Lili. törvény a bírósági végrehajtásról és - mert e témához szorosan kapcsolódik, kiemelem azt is, hogy - ezzel a törvénnyel együtt fogadták el és hirdették ki a polgári perrendtartás (Pp.) kiegészítéséről szóló 1994. évi LII. törvényt is. Mindkét törvény 1994. szeptember első napján lépett hatályba. Olvasóink tehát megfelelően tájékozottak. Bírósági végrehajtás útján A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján e törvény szerint kell végrehajtani. A munkabérre és egyéb járandóságra, valamint a pénzintézetnél kezelt összegre vezetett végrehajtás foganatosítása esetén a bírósági végrehajtás szabályai irányadóak akkor is, ha a pénzkövetelést közigazgatási végrehajtás vagy közvetlen végrehajtás útján hajtják be. Ha ingóságot (követelést, jogot) vagy ingatlant bírósági és közigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglaltak, az eljárást bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell tovább folytatni. Állami kényszerrel A bírósági végrehajtás fő funkciója önkéntes teljesítés hiányában állami kényszerrel is elérni, hogy a pénzfizetésre és egyéb magatartásra kötelezett (adós) teljesítse a kötelezettségét. Az állami kényszer elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, kivételesen azonban személyi jogait is érintheti. Az adóssal szembeni kényszercselekményt a bíróság, illetőleg a bírósági végrehajtó intézkedése alapján a rendőrség végzi el. A rendőrség jogosult és köteles mindazokat a kényszerítő intézkedéseket megtenni és kényszerítő eszközöket alkalmazni, amelyek a rendőrségről szóló jogszabályok szerint megtehetők, illetőleg alkalmazhatók és az adott esetben a végrehajtás eredményes befejezéséhez szükségesek. A költséget az adós viseli E törvény keretei között a végrehajtást kérő rendelkezésétől függ, hogy az adós milyen jellegű vagyontárgyából kívánja követelésének végrehajtását. A bíróság a végrehajtó okiratot a végrehajtást kérő kérelmére állítja ki. A végrehajtás során felmerülő költséget - ha a törvény másként nem rendelkezik - a végrehajtást kérő előlegezi és az adós viseli. A végrehajtás egyéb szabályaira majd konkrét kérdés alapján fogok kitérni. Nem véletlen, hogy a polgári perrendtartásról szóló, sokszor módosított 1952. évi III. törvényt (Pp.-t) az 1994. évi LII. tv. új fejezettel egészítette ki. Az új fejezet a végrehajtásra, a végrehajtás-megszüntetési és korlátozási perre, a foglalás tűrése iránti perre és a követelés behajtása iránti perre tartalmaz rendelkezéseket. Szervezeti változás Példaként említem, hogy a foglalás tűrése iránti pert a végrehajtást kérő indíthatja az adós tulajdonában álló ingóságok lefoglalásának tűrése iránt az érintett harmadik személy ellen. Jó tudni, hogy a végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a végrehajtási eljárást elrendelte; ha pedig a végrehajtási eljárást a megyei bíróság vagy a munkaügyi bíróság rendelte el, kizárólag az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság illetékes. Végül kitérek arra is, hogy a bírósági végrehajtásról szóló törvény ötödik része több fejezetben rendelkezik a végrehajtás szervezetéről. Remélhetőleg a jelentős szervezeti változás a végrehajtás eredményességét fogja szolgálni, s kevesebb lesz a végrehajtást kérők panasza is. Dr. Verebélyi Gyula MINDENT BELE! Csoda, hogy nem haladnak?
