Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-02 / 206. szám
1994. szeptember 2., péntek Szécsénv Es Környéke 5. oldal A közelmúltban esett meg, hogy egy család az éjjeli órákban haladt át Pöstény- puszta előtti országúton autóval. Szabályszerűen közlekedtek, amikor hirtelen a kocsi elé ugrott egy jól megtermett vaddisznó. Köztudomású, hogy ez a vadon élő állat az éjjeli órákat használja föl élelemszerzésre. Az út mentén pedig ott volt neki a kukoricás, mint a terített asztal. Az élelemhez jutás annyira leköthette figyelmét, hogy az útját az autó fényszórója sem gátolhatta abban, hogy nekiugorjon a kocsinak. A gond akkor keletkezett, j amikor a területileg illetékes vadásztársaságtól megkérték a történtek igazolását a biztosító részére. Ez meg is történt, ám azzal, hogy a biztosító által kifizetésre kerülő összegnek harminc százaléka a vadásztársaságot illeti meg. Vaddisznókaland az éjszakában KÉTMILLIÓ - TEMETŐRE. Nagylócon az új temető kerítésére, kapujára kétmillió forintot költött az önkormányzat. A munkálatokat a közhasznú munkások végezték. Józsa Barnabás, a temető gondnoka felszíni vízelvezető árkot készített a kerítés mellett. Fotó: Szenográdi Tamás HUSZONNÉGY ÓRA ÁLLANDÓ KÉSZENLÉT HAT TELEPÜLÉSEN A gyufásdoboz háta és az állatorvos Szép dolog a szerénység, de nem szabad, hogy a valóságot megváltoztassa. A közelmúltban dr. Kecskeméti Nándorral, Szé- csény városának főállatorvosával folytatott beszélgetésünk során mérlegeltük a térség állategészségügyét, az állatorvos szerepét. És a főorvos úr, amikor szóba került ennek a munkának a jelentősége, egyszerűen azzal került ki minden elismerést, hogy az állatok egészségügyével foglalkozni az állatorvos mindennapi kötelessége. Ez igaz, de nem mindegy a végzett munka minősége, az orvos áldozatvállalása. A főállatorvos a magas követelményeknek megfelelően, fáradhatatlanul látja el feladatát már több, mint három évtizede, az állattartók megelégedésére. Szép a szerénység tehát, de amint azt a kőhegyaljai juhász kifejtette: - Jó állatorvosunk van, a juhok között nincs megbetegedés, mert a magunk ismeretei mellett sokat tanulunk az állatorvosunktól egészséges állattartási ismeretekből. Endrefalvától Nógrádszakálig A doktor nem szereti, ha a nyilvánosság előtt beszélünk arról, hogy ő reggeltől estig, estétől reggelig állandó készenlétben van feladata ellátására. Pedig ez a valóság. A kerületében hat település állategészségügye jelenti számára a napi feladatot. Piliny, Endrefalva. Szé- csényfelfalu, Ludányhalászi, Nógrádszakál, valamint Szé- csény városának egy része, ahol figyelmének középpontjában van az állattartás. Aki reggeltől estig végig kíséri útján, hol az egyik, hol a másik községben tűnik fel a hívásoknak megfelelően. Van, amikor azonnali beavatkozásra van szükség a jószág érdekében. De ott kell lennie az állatvásárokon, a háziállatok oltása is reá vár. A közfogyasztásra kerülő húsok vizsgálata szintén az ő felelőssége. Készenlétben kell lennie az állattartó váratlan Dr. Kecskeméti Nándor főállatorvos Szécsényben bejelentésére is, jöhet az nappal éppen úgy, mint éjszaka, amikor a jószág orvosi beavatkozásra szorul. Mit mondott erre a sürgés-forgás felsorolásra az állatorvos? - Kérem, aki erre a munkára szánta magát, az számoljon ezzel az elfoglaltsággal. Az ember ezt a kötelességét csak hivatástudattal képes ellátni. Az emberek bizalmában Ez az a felfogás, ami dr. Kecskeméti Nándort az állattartókhoz köti. Ezért az emberek megtisztelik és bizalmukba fogadják. De az utóbbi években bizony megváltozott az állattartás is. Az orvos keserűséggel szól erről. Ami érthető, hiszen szeme láttára zuhanásszerűen lecsökkent az állatok száma. És számára ez nem közömbös. De erről ő nem tehet. Azt mondja, hogy a közgazdasági helyzet hozta, amelyre az állattartók úgy válaszoltak, hogy a legcsekélyebbre csökkentették az állatlétszámot. Szécsényben van olyan állattartó, akinek het- ven-nyolcvan disznaja hízott a hizlaldájában, ma viszont kettő-három. Akkor derül ki igazából az állatlétszám nagyarányú le- csökkenése, amikor számba veszi a körzetének állatlétszámát. Endrefalva szövetkezet: 220 szarvasmarha, 1000-1200 juh. A további öt községben 90-100 szarvasmarha, 30 ló, 110 sertés, és hozzáteszi:- Ilyen alacsony létszámú állatállomány állatorvosi prakszi- som alatt még nem volt. A jószág nem kifizetődő Mit tehet az állatorvos? Ezzel az állapottal kell együtt élnie. Sőt azt is megérteni, hogy manapság jószágot tartani nagyon nem kifizetődő. Drága a táp, a takarmány, alacsony a piaci ár. Az állattartó pedig számol, amihez neki egy gyufásdoboz háta is elegendő és dönt: leapasztja az állatok számát. Tart sertéshúst a mélyhűtőben a családnak. Lassan a hentesüzletek is üresen maradnak ... A főállatorvos azonban végzi munkáját, hogy ami van jószág, az egészséges legyen. Dr. Kecskeméti Nándor együtt él az állattartókkal, közösek gondjaik, örömeik, közéjük tartozik B. Gy. Szécsény és környéke RÖVIDEN RIMÓC. A mezőgazdasági és értékesítő szövetkezet a nyugdíjas és aktív tagokat rendszeresen meleg vizű strandokra viszi hétvégeken. Legutóbb Egerben fü- rödtek a résztvevők. LITKE. A Hagymás-tetőről 1800 köbméter tűzi és ipari fát szállítottak a vasútállomásra. Jelentős meny- nyiségű papírfát irányítottak Olaszországba. KÁPRÁSALJA. Az őszi szezon beköszöntével megélénkültek a ragadozó halak. A sóderbányatóból a közelmúltban Stayer László a horgászegyesület alapító tagja közel egyméteres süllőt emelt ki. Az oldalt szerkesztette Bobál Gyula Holnapi lapszámunkban Salgótarján és környéke Merre tartanak, kit szolgálnak a falugazdák? A milyen reménylkeltő volt, olyan csalódottság követte a falugazda-hálózat életre keltét. Igaz, a mindig gyanakvó palócemberben ott lappangott, hogy kinek az érdekében, ki mellett ezen derék mezőgazda- sági szakemberek falugazda- kénti felsorakoztatása? Mert ugyebár kezdetét vette volt a választási kampány, amelyben ezek a szakemberek, olykor-olykor feledve címüket, küldetésüket, megbízójuk politikai érdekeit képviselni is vállalkoztak. Bizony-bizony az ilyen kettősség a parasztemberben na- gyonis felébreszti a bizalmatlanságot. Hát még akkor mekkorára nő a bizalmatlanság, amikor már kétségtelenül kiderül, hogy pártérdek is vezényli a falugazdát, olyan politikát képviselő párt mellett, amely nem lett eléggé elismert a kétkezi munkás, a paraszt számára. A falusi ember tudatában így vált aztán egyre idegenebbé ennek a rossz csillagzat alatt született szervezetnek a megítélése. Kezdetben sok minden tervvel indultak. Azzal például, hogy falvanként gazdaköröket hoznak létre. Ludányhalásziban történetesen Cs. J. neves mező- gazdasági szakember vállalkozott a gazdák tömörülésének az élére. De egy kézen is megszámlálható, mikor találkoztak az emberekkel. Fogadóórákat jelöltek meg. Ha azon havonta három-négy ember is megjelent, akkor sokat mondunk. A karancssági körzetből ismert öt ember bankkölcsönért való folyamodványa, amit a falugazda egyengetett számukra. A szé- csényi körzetben is jelentkeztek néhány an hasonló céllal. A télvégi mezőgazdasági munka beindulása után derült ki, hogy a falugazdának a hangzatos nevén túl, vajmi kevés lehetősége van a mezőgazdasági munka elősegítésére. Leginkább a polgármesterek, mindenképpen jogtalan noszogatásával igyekezett magát felszínen tartani, fontosságát kihangsúlyozni. A vetőmag utáni futkosásban, a vegyszerek beszerzésében, a gépi munka megszervezésében, a géptulajdonos és a földtulajdonos közötti munkaszerződés megkötésében, a megtermett gabona betakarításában -tisztelet a ritka kivételnek - önhibájukon kívül, hatáskör hiányában, nem tudtak megfogható segítséget nyújtani a parasztembereknek. "VTéhány, nagyobb vagyonhoz IN jutott mezőgazdasági vállalkozó boldogult ugyan, ahogyan boldogult, de a több ezer, kisebb vagyonú embernek például az aratás idején, szinte kétségbeesetten kellett futkosnia a kombájnért, miközben a géptulajdonos kénye-kedvére öt-hat ezer forintért hektáronként, vágta le a gabonát. Varsányban K. J. több erő- és munkagéppel rendelkező tulajdonos meg is mondta: ő vállalkozó, nem pedig jóléti intézmény. Na, de az az öt-tíz hektáros gazda, akinek semmi egyebe, csak a földje van, akinek fizetnie kell a vetőmagért, a föld megműveléséért, a vegyszerért, a gabonájáért pedig jó, ha kap mázsánként nyolcszáz-ezer forintot, ha egyáltalán értékesíteni tudja azt a gazda. És mindez a falu népét istá- polni létrehozott falugazda szeme láttára zajlik, aki elsőnek is a sajátjával törődik. Az még jobb, mert mozgásra kényszeríti a falugazdát, amikor a megyei földművelésügyi hivatal részükre statisztikai adatok gyűjtését rendeli el. De ez így legnagyobb sajnálatra, vékonyka segítség a földművelő falusi embernek. De még mennyire vékonyka. És akkor felvetődik a kérdés: mivégből a falugazda-rendszer? M ennyibe kerül ez az adófizető polgárnak? Merre tartanak, kit szolgálnak? Bobál Gyula Ötven szabálysértés SZÉCSÉNY. A nyári hónapokban elkövetett szabálysértések száma elérte az ötvenet, amelyeket az illetékes szervek eljárás alá is vontak. Ennek következménye lett, hogy a szabálysértőkre az elkövetés mértékének megfelelően pénzbüntetést szabtak ki. Szabálysértést ötezer forint kártételig tárgyalnak. Ezen felül már rendőrségi eljárás következik, amely bírósági tárgyalást von maga után. Az ötezer forint értékű szabálysértés után kiszabható bírság lehet ötvenezer forint is. Ezért is érdemes elgondolkodni, mielőtt valaki szabály- sértésre szánja magát. A felmérések szerint leginkább szándékos rongálás, áruházi lopás, a köztisztaság megsértése, kutyával való veszélyeztetés, valamint parkrongálás szerepelt a szabálysértések sorában. GÉPESÍTETT HÍRMONDÓ. Régebben Varsányban is a kisbíró dobolására jöttek össze az emberek, hogy meghallgassák, mit üzen számukra az elöljáróság. Ma autóra felszerelt hangszóró tájékoztatja a falu lakóit az önkormányzat intézkedéseiről, a polgárokat érintő' fontosabb döntésekről. A gépkocsiban Bárány József. Fotó: Sz. T. • Privatizáció csak készpénzért? • Hol a csődbementek béralapja? • Nagymaros a Dráván? • Adóleírás: felejtsük el?
