Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-16 / 218. szám

1994. szeptember 16., péntek Szécsény Es Környéke 5. oldal EGYHÁZASGERGEI HÁZHELY-GONDOK Akadozik a földrendezés.. Karancsság lónevelő központ lett A szép ló látványa megdobogtatja az ember szívét. Az utóbbi években szépen megemelkedett a nemesvérü lovak száma megyénkben is. Olyan lótenyésztő telepek létesültek, mint a nógrádgárdonyi, a somoskői, a Salgótarján környéki és az Ipoly-völgyi. E jelenség azért is méltó a figyelemre, mert az ötvenes években szinte pusztulásra ítéltetett a ló. is itt tartja a ménesben . Érthető a lovakra való nagy figyelem, mert a Karancssá- gon lévő kancák és csikaik da­rabonként több százezer forin­tot érnek. A ménesgazda, Bacsa Mihály mezőgazdasági szaktanár büszkén mutatja neveltjeit A lótenyésztésnek valójá­ban a nyolcvanas évek elején változott meg a helyzete. El­ismert lett a nem szakemberek körében is ennek a rendkívüli állatnak a szépsége, hasznos­sága. Az arra alkalmas paripák versenyeken is bizonyítanak. Részt vesznek a turizmusban. Lovagló iskolák működnek az ifjú nemzedék nevelésére. A földrendezések során földhöz jutott gazdák a termő­föld megművelését sok helyen ismét igáslovakkal végzik. A nemeslovak nevelésének egyik centruma Karancsság lett. A község környezete szép, kiimája kitűnő. A dom­bos vidék legelőin jó takar­mány növekszik. Mindenkép­pen alkalmas a lótenyésztésre ez a hely. Karancsságon két ménest tartanak, amely hu­szonöt-harminc tenyészkan- cából és ezek csikaiból áll. Minden ló származását törzs­lapon rögzítik. A ménes egy része a központi major kör­nyezetében lévő legelőn él, a másik fennsíki körülmények között. Mindkét ménes na­gyon szép látványt nyújt. A tulajdonosok, a gondozók akár a kincset vigyázzák az ér­tékes lovakat.. Tulajdonosaik, Tóbiás Attila mezőgazdasági mérnök és dr. Kobolák István jó gazdáknak bizonyulnak, akár a gondozók: Bacsa Mi­hály mezőgazdasági szakta­nár, ménesgazda, Musztács Zsolt mezőgazdasági szak­munkás és Csuka János lóte­nyésztő, aki saját lovait A csikókat félévi nevelés után értékesítik és lovasverse­nyeken érnek el szép eredmé­nyeket országos szinten, de külföldön is. Lóversenyeknek lehetünk tanúi Nógrádgárdonyban és Szécsényben is. Jelenleg a Ka­rancsságon közeljövőben megrendezendő lovasnapokra készülnek a ménesgazdák, bi­zonyítandó a lótenyésztés szépségét és eredményességét. Edzik a lovakat a túra­sportra is. A Palóc Lovas Szövetség által rendezendő, az egész megyét átszövő utakon ismer­hetik meg a lovak kitartó munkáját a lovasok. A túra résztvevői lóhátról gyönyör­ködhetnek a palóc táj szépsé­gében. - bobál ­Csökkent az igény a takarmánykeverékek iránt Ahol a földkiadó bizottságok nem a törvényes előírásoknak megfelelően végzik el a felada­taikat, ott gondokat okoz a földrendezés. A lakossági földigényt nem elégítik ki, emiatt az igénylők természe­tes, hogy a községi államigaz­gatási szervhez fordulnak or­voslásért. És az önkormány­zatokra hárítják a föld- rendezés elmaradásáért a fe­lelősséget. A valóság pedig az, hogy az önkormányzatok addig, amíg a bizottságok a munkájukat nem végzik el, nem tudnak hatéko­nyan intézkedni. Egyházasgergén az önkor­mányzat még 1993 elején a sportpálya környékén lévő kül­területnek a belterülethez csato­lását határozta el abból a célból, hogy az igényeknek megfele­lően házhelyet biztosítson az építkezni szándékozóknak. A hely erre ideális. Közel a köz­lekedési lehetőség, nem esik messze a község központjától sem. Az illetékes szakemberek el­készítették a házhelyek kialakí­tásához szükséges vázrajzokat, amelyek szerint több házhely kiosztására lenne lehetőség. A Szécsény környéki falvak némelyike is beleesett abba a hibába, hogy létszámcsökke­nést hirdetett meg a polgármes­teri hivatalnál. Hamar be kellett azonban látniuk, hogy megfe­lelő szakapparátus nélkül nem lehet színvonalasan, gyorsan, szakszerűen elintézni az embe­rek ügyeit. A saját ügye mindenki szá­mára a legfontosabb, és ez ter­mészetes. A demokrácia is idő­Vannak mind a mai napig a házhelyre igényt tartók. A gond az, hogy az önkormányzat a fennálló rendelkezések szerint nem tudta megszerezni a terület tulajdonjogát. Ennek pedig az az oka, hogy a sportpálya körüli földterület a szövetkezet által részarány-tulajdonosoknak lett kijelölve. így a valóságos tulajdonosok kijelölése a földkiadó bizottság feladata lenne. De ez a bizott­ság munkáját csak részben vé­gezte el. Az ötvenhat aranyko­rona értékű területre szükséges 20 tulajdonost kijelölték, de a tulajdoni részt a mai napig nem rendezték. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a résztulajdonos tudja, hogy rendelkezik bizo­nyos földterülettel, de azt nem tudja, hogy ez a föld hol van. Ennek rendezése a földkiadó bizottság dolga lenne. Az ön- kormányzat csak ezt követően végeztetheti el a házhely kimé­réseket. Egyházasgergén ezekben a napokban sürgős lenne a ház­hely kialakítása, ezért a földki­adó bizottsággal tárgyalásokat folytat az önkormányzat, mert az építeni szándékozók sürgetik a területrendezést. igényes dolog. A hosszú testü­leti ülések jegyzőkönyveit, az önkormányzati határozatokat, rendeleteket le kell adminiszt­rálni. Rengeteg kérvényt kell elbírálni, amelyről határozatot kell hozni. Sokszor olyan problémákkal keresik meg a hivatalokat, ami nem hozzájuk tartozik. Előfor­dul, hogy a hivatalok dolgozói tíz-tizenkét órát is kénytelenek dolgozni. Az állatállomány drasztikus lecsökkenése Szécsény és tér­ségében komoly gondot okoz a nagy teljesítményű takar­mánykeverő üzem árujának értékesítésében. Nándori István, telepvezető véleménye szerint a tizenhat siló teljesen telített terménnyel. Ez megnyugtató lenne ugyan az ellátásra való felkészülést ille­tően, de az már aggodalomra ad okot az állattartók részéről, ha a megszokottnál lényegesen ki­sebb az igény a takarmányke­verékre. Legföljebb az áfészek vásárolnak folyamatosan a szo­kott mennyiségben keveréket. Az üzem teljesítménye egy mű­szakban négyszáz mázsa ta­karmánykeverék. Aki nagyobb mennyiségben vásárol az áru­ból, annak kedvezményt bizto­sítanak. Az igaz, hogy az őszi idő­szakban a takarmánykeverék iránt átmenetileg lecsökken az érdeklődés. Legalábbis addig, amíg az otthoni takarmánykész­let nem fogy el. De jelen eset­ben nemcsak erről van szó, ha­nem arról is, hogy Szécsényben van olyan állattartó, akinek va­laha 100-120 disznaja hízott a hizlaldájában, ma viszont jó, ha van a nagy méretű disznóólban kettő-három hízó. De hasonló a helyzet a szarvasmarhával, de még az aprójószággal is. Az állatok mennyisége meg­határozza a tartás minőségét is. Amit a mai állattartók hazai ta­karmányban nyújtanak a jó­szágnak, az kedvezőtlen a hús­fogyasztókra. RÖVIDEN LUDÁNYHALÁSZI. A községet átszelő többkilo­méteres utat a gázvezeték lefektetése miatt felbontot­ták, a közlekedést lámpák üzemeltetésével biztosítot­ták. A gázvezeték lefekteté­sét elvégezték, már csak fi­gyelmeztető sárga villogás jelzi, hogy még az útszakasz teljes rendbetétele hátra van. SZÉCSÉNY. Megkez­dődtek az őszi rendezvé­nyek a művelődési és ifjú­sági centrumban. Kiemel­kedő érdeklődésre tart szá­mot az október elején sorra kerülő szüreti felvonulás és mulatság. Ebben a hónap­ban rendezik meg az őszi tárlatot, novemberben pedig az egyházzenei találkozót. RIMÓC. A községben él és dolgozik Déska Bertalanná és Vincze Jánosné hímeves népművész. Jelenleg motí­vumokat hímeznek ken­dőkre és férfi ingekre, ame­lyeket a Folkart Népművé­szeti boltban folyamatosan értékesítenek. SZÉCSÉNY. A városban megélénkült az idegenforga­lom. Van olyan nap, amikor öt autóbusszal érkeznek leg­inkább iskolás vendégek, akik Hollókőre látogatnak. Kisebb mértékben az ipoly- tamóci lelethez. HORKA. Itt a központja a BSZV Állattenyésztő Kft-nek. A kiváló minőségű húshasznosítású szarvas­marha-tenyészet borjai iránt érdeklődnek az olasz és szlovén kereskedők. A jó­szágok értékesítésére meg­tették az előkészületeket, amelynek keretében elvé­gezték az állatok egészség- ügyi vizsgálatát. Az oldalt szerkesztette Bobál Gyula Holnapi lapszámunkban Salgótarján és környéke KÖZSÉGI TEJCSARNOK. Varsányban az önkor­mányzat felújíttatta a községi tejcsarnokot, amelyet Kiss Bertalan üzemeltet. Bárány Dénes polgármester a felújí­tott tejcsarnokban. Fotó: Szenográdi tamás Jó szakapparátus nélkül nem megy Amiről a lóciak beszélnek A nagylóci önkormányzat csat­lakozott a gázprogramhoz, amelynek első üteme elkészült. A folytatás Nagylócot Rimóc- cal összekötő középnyomású vezeték lefektetése, a fogadóál­lomás megépítése. Az első két ütemre a község 50 százalékos állami támogatást kap. Meg­kezdik a harmadik ütem előké­szítését. Felmérik a községben az igényeket, a lakosság szán­dékait. A tervek szerint a rákö­tés összege családonként 50-60 ezer forint között lesz. A har­madik ütemhez, az utcákon a gázhálózat kiépítéséhez az ön- kormányzat 30 százalékos ál­lami támogatást kap. * A községben megtiltották az idegenek számára az utcai áru­sítást. Különösen a külföldi árusok viselkedése jelentett sok gondot a község vezetőinek. Olykor az áruk minősége körül sok probléma volt. Az enge­déllyel rendelkező vállalkozók a helypénz megfizetésével minden további nélkül kínálhat­ják áruikat. * A levéltár tanúsága szerint a községnek már 1850-ben volt pecsétlenyomója, amelyen a Nap és kettős kereszt látható. Az önkormányzat elfogadta a község jelképeinek - a címer­nek és a zászlónak - azí'alapítá- sát. A címerben újra a Nap és a régi kettős kereszt szerepel. A három domb a tájra emlékeztet. Az ekevas és a csoroszlya az ott élő emberek munkájára utal. A pajzs azt szimbolizálja, hogy a helybéliek mindig is megvéd- ték és megvédik falujukat. A jelképeket augusztus 20-án avatták fel. Szeptember 18-án, a búcsú napján a falu plébánosa is megszenteli a falu címerét és zászlaját. KÁEFTÉ A VÁROS SZÉLÉN - PEZSEG AZ ÉLET - GONDOK IS VANNAK Mesterségük címere: a kábeldobgyártás Az Ipolydob Kft. Szécsény­ben korábban is a nagyobb üzemek sorában szerepelt« Száz embert foglalkoztatott, köztük kiváló műszakiakat, szakmunkásokat és nem utolsó sorban betanított, de a szakmát jól elsajátító mun­kásokat. Ma is, ha idegen lép az üzem területére, azt tapasz­talja, hogy pezseg az élet. Gondozottak a munkahelyek, zúgnak a gépek, a teherautók egymás után sorakoznak a ra­kodó helyen és szállítják a kész termékeket. Az üzemet Jakab András vezeti, aki járatos a szakmában a vezetésben egyaránt, miután hosszú éveket töltött már el a balassagyarmati bútorgyárban. Az Ipolydob Kft. küzd per­Kelemen Béla, a marógép mestere Fotó: Sz. T. sze gondokkal is a mindennapi létért folytatott küzdelemben. Kihatással van rájuk a közgaz­dasági környezet. Beszűkült a piac, létszámleépítésre kény­szerültek. De a jelen körülmé­nyek között is élnek és dol­goznak, ha nem is olyan ered­ményességgel mint, amikor még virágzottak az országos szintű kábelművek. Az első fél évben bizonyos lemaradással számolnak, de a körülményekhez való igazo­dással, történetesen a takaré­kossággal, a lakossági igények kielégítésére való felkészülés­sel, pótolni tudják a lemara­dást. A munka minőségének javítása dolgozói érdek, hiszen az Ipolydob Kft. többszemé­lyes tulajdonosi egység lett.- szeno -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents