Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-14 / 216. szám
1994. szeptember 14., szerda Pásztó Es Környéke 5. oldal A TEJ: ÉLET, ERŐ, EGÉSZSÉG. Ez a jelszava a pásztói Avonmore üzemnek is, ahonnan többféle friss tejtermékeket indítanak útnak nap mint nap. Fotó: Gyurián A nyolcvankét éves ezermester A minap idős bácsika járta az utcát Szurdokpüspökiben, kerékpárján tucatnyi seprűvel. A helybéli asszonyok tüzetes mustra után pillanatok alatt elkapkodták a portékát.- Hol tanulta a seprűkészítést? - kérdeztem Soós Ignác - tól.- Itthon a műhelyemben, ahol megalkottam egy szerkezetet, mely- lyel minden műveletet el tudok végezni.-Úgy tudjuk, hogy csak kosárfonó szakképzettsége van, és mégis nagyon sok szakmát kiválóan művel.- Szülőfalumban, Jászá- rokszálláson tanultam ki a kosárfonó mesterséget és sokáig ezzel kerestem a kenyérrevalót. Amikor 1936-ban felkerültem Budapestre az egyik téglagyárba dolgozni, a sors rákényszentett arra, hogy minél több szakmát tanuljak meg. Ennélfogva voltam ács, kőműves, lakatos, gépmunkás, bognár, suszter és szíjgyártó. Több éves távoliét után hazatérve, a helyi kovaföldbányá- ban dolgoztam 27 éven át. Emellett ló- és kocsiszerszámokat készítettem a lófuvarosoknak. Alkalmanként kőművesmunkákat is végeztem a faluban.-Látom még mindig foglalkozik kosárfonással?- A késő őszi és kora tavaszi időszakokban megfonok 25- 30 kosarat és azokat el is adom. De itt van a seprűkészítés, suszterszékfara- gás is. Az ásókat, kapákat, csákányokat be is nyelezem, és ha kell, meg is élezem. így telnek öreg napjaim, nem tétlenkedem. K. L. Soós Ignác hosszú életében sok szakmát kipróbált Mozaikok Buják A település a Cserhát-hegység lágy ölében fekszik. Színpompás, ma már csak ünnepnapokon látható népviseletét, a virágos zabkát, az apró ráncú tarka szoknyát és a csíkos harisnyát tette országszerte ismertté az évtizedken át itt dolgozó Glatz Oszkár festményeivel. történelméből Helyi nevezetesség a tatárjárás után épült vár romja is. Évszázadokon át sűrűn cserélgette gazdáit a haditechni- kailag gyenge erődítmény. A török időkben falai alatt zajlott le Tinódi Lantos Sebestyén által megénekelt párviadal Kapitán György és Szan- davári Hubiár aga között. Egyházasdengeleg az önállósulást követően újít Hatszáz lakosú kis település a Galga és a Zagyva folyó közötti területen fekszik Egyházasdengeleg. Nevezetessége a XIII. században épült román ablakú és kapuzatú római katolikus templom, melynek csúcsíve a XV. századból való. A település a rendszerváltás előtt Szirák társközsége volt. Az első demokratikus választásokat követően vált le, és építhette ki saját intézményrendszerét.- Egyházasdengeleg - némi túlzással - az önkormányzati választásokig szinte a romokban hevert - mondja a polgár- mester, Kovács Tibor. - Mindent fel kellett újítani az iskolától kezdve a polgármesteri hivatalig. Ezeket az intézményeket központi fűtéssel láttuk el. Teljesen új óvodát építettünk. Mintegy négyszáz méteren új aszfaltburkolattal borítottuk a még meglévő földutakat. A közvilágítást korszerű energia- takarékos lámpatestekkel újítottuk fel. Az új ivóvízvezetékrendszer kiépítésére várhatóan a jövő évben kerül sor, a dunai - hasznosi regionális gerincvezeték kiépítése függvényében. A gázprogramban is érdekeltek vagyunk. Mindkét beruházásra elkészültek a kiviteli tervek, s a fedezet is úgy-ahogy rendelkezésre áll.- Milyen a lakosság kötődése a községhez?- A lakossági mozgás jelenleg stagnál, vagyis nem mennek el, de nem is jönnek a községbe. Évente egy-két ház épül, melyhez az önkormányzatunk 30 ezer forint vissza nem térítendő egyszeri támogatást nyújt.- Az iskolai oktatás most a községben történik?- A leválást követően a felső tagozat is visszakerült hozzánk. Ezzel egyidejűleg kialakult egy teljesen új tanári kar - az élén agilis, energikus helyi iskola- igazgatóval.- Ősszel újra választások lesznek. Vállalja-e ismét a megmérettetést?- Még nem döntöttem, eddig is tiszteletdíjas polgármester voltam. (ke) A z emberi gyarlóságról dohogott a minap egy mentőtiszt. Jelen esetben a mentőkkel kapcsolatos visszásságokról... Azt tette szóvá, hogy sokan nem becsülik mások munkáját. Az elmondott történet szerint a szolgálatvezető kapott egy bejelentést a mentőállomástól harminc kilométerre lévő településről. Egy szülő kismamához kérték a mentőt. Á szakUtat a mentőnek! személyzet azonnal indult a távoli községbe. A helyszínen egyezett a cím, a név is. Csupán annyi eltérés volt, hogy a hölgy nem várt gyermeket és éppen a szomszéd falu diszkójában ropta a táncot. Előfordult olyan eset is, amikor valós hívásra érkezett a mentő, de hiába használta a megkülönböztető jelzést, nem kapott szabad utat. Nem, hogy nem előzhetett, de az előtte közlekedő jármű még a normális előrehaladásban is gátolta. V ajon felmerül-e azokban az emberekben a gondolat, akik szórakozásból ilyen cselekedetekre vetemednek, hogy alkalmasint szüleik, gyermekeik is szorulhatnak sürgős ellátásra!? A pályakezdők nem kerülhetnek a senki földjére A közmunka csak átmeneti megoldás lehet Néhány napja becsengettek az iskolákban, ám sok fiatal otthon maradt, továbbtanulási elképzelése nem sikerült, és sajnos munkalehetőség sincs. Egy „mankót” találnak a pályakezdő fiatalok: munkanélküli segélyt kapnak, melyet a területi kirendeltségeken kell kérniük. Pásztón Somogyi Jenőnével, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ pásztói kirendeltségének vezetőjével beszélgetünk a város és környéke helyzetéről.- Tavaly több, mint háromszázan fordultak hozzánk, az idén 264 fő jelentkezett. A kérelem benyújtása után három hónappal kezdjük a támogatás folyósítását. Egy példa: ha július 1-én jelentkezett az illető, október 1-jén kezdődik a folyósítás, hat hónapig tart.-Milyen az összetétele ennek a rétegnek?- Legtöbbjük - 48 százalék - szakmunkásképzőt végzett, 3 százalék felsőfokú intézmény hallgatója volt és nem kapott állást, a többiek gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban végeztek és nem sikerült továbbtanulniuk.- Milyen összegű a támogatás?- A mindenkori minimálbér 75 százaléka, most 7300 forint körül van.-Milyen segítséget tudnak nyújtani a fiataloknak?-Képzési, foglalkozást elősegítő támogatást, tanfolyami költségtérítést és egyéb juttatásokat tudunk adni és Salgótarjánban, a megyei munkaügyi központban pályaválasztási tanácsadáson is részt vehetnek. Mint a felnőtteknek, nekik is be kell járni havonta, munkavállalási lehetőségeket ismertetjük velük.-Kiknek a legnehezebb a helyzetük?- A szakmunkásképzőben építőipari szakmát végzetteknek és a „sima” gimnázium érettségizettjeinek, ha nem sikerült a felvételijük.- A fiatalok a járadék mellett kisebb, alkalmi munkákat vállalhatnak?-Természetesen - ennek a határa a felnőtt munkanélküliekéhez hasonlóan, a minimálbér, ami most 10 500 forint. Erre csak eseti megbízás alapján van lehetőség. Nem könnyű a feladat, hogy a kamaszkorból éppen csak kilépő fiataloknak segítséget nyújtsanak. Sorsforduló lehet ez az időszak. Van, aki a kényszerpihenő miatt teljesen „lazít”, a semmittevés az egyénisége kárára lesz. Persze, a másik véglet éppúgy előfordulhat: a gyors felnőtté válás. Teher alatt nő a pálma. De nagyon figyelni kell a gyerekekre, nehogy a senki földjére kerüljenek! - gkm Pásztó és környéke RÖVIDEN JOBBÁGYI. Ez évben angol anyanyelvű tanár kezdte meg munkáját a helyi általános iskolában. Az iskola egy pályázaton nyerte ezt a lehetőséget, hogy Amerikából érkezett pedagógus vezetésével minél jobban el tudják sajátítani a világon nagyon sokak által beszélt angol nyelvet a gyerekek. PÁSZTÓ. Folytatódik a gázépítési és bekötési program a városban. 1992-93 évi beruházásból kimaradt részeken fektetik le a gázcsöveket. Jelenleg a főutca úgynevezett felső része van felbontva. Innen kötik be a rendőrség és a takarékszövetkezet épületébe, valamint néhány lakóházba a gázt. A korszerű energia bevezetésének költségei miatt az itt lakók többsége kölcsönfelvételre kényszerült. SZURDOKPÜSPÖKI. A községben az idei nyáron is működött gyermektábor. Ott dolgozott Gábri Albert festőművész is, aki a Tiszai táj című alkotását nemrégiben a tábornak ajándékozta. A művész azért hagyta a településen a képet, mert hosszabb vendégeskedése idején nyugodt körülmények között végezhette alkotómunkáját. PÁSZTÓ. Divatbemutatóval indul a hagyományos Pásztói Ősz című rendezvénysorozat a városban. A művelődési központban szeptember 17-én, szombaton, 18 órakor kezdődő esten a gyermek- és ifjúsági manökencsoport, valamint a salgótarjáni Klikk modem tánccsoport szórakoztatja a nézőket. Az oldalt szerkesztette Vendel Lajos Holnapi számunkban Bátonyterenye és környéke A pásztói főorvos szerencsés ember: azzal foglalkozhatott, amit szeret Dr. Kovács Bertalan nyugalmazott főorvos napjainkban is részt vesz a gyógyítómunkában. Hosszú, tartalmas orvosi pálya van mögötte. Pásztón, a városi tisztiorvosi irodában beszélgettünk arról, hogyan alakul egy orvos élete, munkája sok-sok éven át.- Tősgyökeres nógrádiként Palotáson születtem és a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szereztem diplomát - mondta a főorvos. - Utolsó egyetemi évemet szigorló orvosként már a pásztói kórházban töltöttem. A sebészeten alkalmaztam az addig tanultakat, 1962-ben szakvizsgát tettem. További pályafutásomat nagymértékben befolyásolta, hogy a sebészeti szakrendelés mellett kineveztek járási főorvosnak. Akkoriban ez a beosztás egészségügyi, szervezési és irányítási feladatot jelentett.- Ezért több ilyen szaktanfolyamon és továbbképzésen vettem részt. Hivatásomnak tekintettem ezt a munkát. Később a járási főorvosi és a kórházigazgatói munkaköröket összevonták és e feladat végzésével engem bíztak meg. Nyugdíjba vonulásomig ebben a munkakörben dolgoztam és "szerencsés embernek tartom magam, hiszen azt csinálhattam, amit szerettem.- A pásztói kórház elismertetésében is nagy munkát végzett.- Sok, értékes munkatársakkal sokat tettünk a kórházért és ezt csak az tudja igazán, aki legalább húsz éve ismeri a házat. Közös munkánk eredményeként lett a pásztói kórház egy családias, jó hírű intézménnyé a nyolcvanas évek végére. Egyénileg a legnagyobb eredményemnek tartom, hogy 1986-ra elkészült a kórház rekonstrukció első szakasza, ami nélkül ma nem lehetne szó továbbfejlesztésről. Sokat kellett ezért úgymond lobbyzni, hiszen akkor is voltak erők, akik nem hittek kórházunk jövőjében. Munkatársaimmal megteremtettük a kisvárosi egészség- ügyi ellátás kereteit és ahol ez nem úgy működik ma, ahogy kellene, ott nem a feltételekben van a hiba. A mai gyógyító- Dr. Kovács Bertalan nyugdíjas- munkának nagy ve- ként is sokat dolgozik szélyét látom abban, hogy ha az orvos munkáját teljesítményalapúvá teszik, akkor a kezelt betegek száma lesz az érdekes, pedig a betegnek lelke is van. Érzelmi kötődés nélkül pedig nem lehet gyógyítani, gyógyulni.- Ön több szervezetben tevékenykedett és tevékenykedik ma is.- Kis kórházunkat megismerték az ország más vidékein is. A nyolcvanas évek elejétől a Magyar Kórházszövetség vezetőségi tagja voltam és vezettem a kórházigazgatók fórumát. Jelenleg elnöke vagyok a Vörös- kereszt városi szervezetének, a Kollégiumért Alapítvány kuratóriumának, és tagja vagyok a Csohány Kálmán Baráti Körnek is.- Ezen tisztségeken túl mit csinál most főorvos úr?- Mostanság is dolgozom. A szakrendelőben heti két napon át a sebészeten látom el a betegeket. Emellett a városi tisztiorvos helyettese vagyok. E munkakörök kapcsán többféle jelenséggel találkozom.- Sajnos, az emberi kapcsolatok a munkahelyeken és a társadalomban egyaránt sokat lazultak, pedig ma sokat lehetne tenni a városi közösségek kialakításáért, vagy a hagyományok ápolásáért, megteremtéséért.-Ugyanakkor én hiszek városunk fejlődésében, melynek biztató jelei már látszanak. Hiányolom azonban a városban élő és szerintem igen értékes emberek nagyobb közéleti szereplését. Okkal vagy ok nélkül visszahúzódtak, pedig szükség lenne rájuk. Kerekes Lajos
