Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-14 / 216. szám

1994. szeptember 14., szerda Pásztó Es Környéke 5. oldal A TEJ: ÉLET, ERŐ, EGÉSZSÉG. Ez a jelszava a pásztói Avonmore üzemnek is, ahonnan többféle friss tej­termékeket indítanak útnak nap mint nap. Fotó: Gyurián A nyolcvankét éves ezermester A minap idős bácsika járta az utcát Szurdokpüspökiben, kerékpárján tucatnyi seprű­vel. A helybéli asszonyok tü­zetes mustra után pillanatok alatt elkapkodták a portékát.- Hol tanulta a seprűkészí­tést? - kérdeztem Soós Ignác - tól.- Itthon a műhelyemben, ahol megalkot­tam egy szer­kezetet, mely- lyel minden műveletet el tudok végezni.-Úgy tud­juk, hogy csak kosárfonó szakképzett­sége van, és mégis nagyon sok szakmát kiválóan mű­vel.- Szülőfa­lumban, Jászá- rokszálláson tanultam ki a kosárfonó mesterséget és sokáig ezzel kerestem a ke­nyérrevalót. Amikor 1936-ban felkerültem Budapestre az egyik téglagyárba dolgozni, a sors rákényszentett arra, hogy minél több szakmát tanuljak meg. Ennélfogva voltam ács, kőműves, lakatos, gépmunkás, bognár, suszter és szíjgyártó. Több éves távoliét után haza­térve, a helyi kovaföldbányá- ban dolgoztam 27 éven át. Emellett ló- és kocsiszerszá­mokat készítet­tem a lófuvaro­soknak. Alkal­manként kőmű­vesmunkákat is végeztem a fa­luban.-Látom még mindig foglal­kozik kosárfo­nással?- A késő őszi és kora tavaszi időszakokban megfonok 25- 30 kosarat és azokat el is adom. De itt van a seprűkészítés, suszterszékfara- gás is. Az ásó­kat, kapákat, csákányokat be is nyelezem, és ha kell, meg is élezem. így tel­nek öreg napjaim, nem tétlen­kedem. K. L. Soós Ignác hosszú életé­ben sok szakmát kipróbált Mozaikok Buják A település a Cserhát-hegy­ség lágy ölében fekszik. Szín­pompás, ma már csak ünnep­napokon látható népviseletét, a virágos zabkát, az apró ráncú tarka szoknyát és a csí­kos harisnyát tette ország­szerte ismertté az évtizedken át itt dolgozó Glatz Oszkár festményeivel. történelméből Helyi nevezetesség a tatár­járás után épült vár romja is. Évszázadokon át sűrűn cse­rélgette gazdáit a haditechni- kailag gyenge erődítmény. A török időkben falai alatt zaj­lott le Tinódi Lantos Sebes­tyén által megénekelt párvia­dal Kapitán György és Szan- davári Hubiár aga között. Egyházasdengeleg az önállósulást követően újít Hatszáz lakosú kis település a Galga és a Zagyva folyó közötti területen fekszik Egyházasdengeleg. Nevezetessége a XIII. szá­zadban épült román ablakú és kapuzatú római katolikus temp­lom, melynek csúcsíve a XV. századból való. A település a rendszerváltás előtt Szirák társközsége volt. Az első demokratikus választá­sokat követően vált le, és épít­hette ki saját intézményrend­szerét.- Egyházasdengeleg - némi túlzással - az önkormányzati választásokig szinte a romok­ban hevert - mondja a polgár- mester, Kovács Tibor. - Min­dent fel kellett újítani az iskolá­tól kezdve a polgármesteri hi­vatalig. Ezeket az intézménye­ket központi fűtéssel láttuk el. Teljesen új óvodát építettünk. Mintegy négyszáz méteren új aszfaltburkolattal borítottuk a még meglévő földutakat. A közvilágítást korszerű energia- takarékos lámpatestekkel újítot­tuk fel. Az új ivóvízvezeték­rendszer kiépítésére várhatóan a jövő évben kerül sor, a dunai - hasznosi regionális gerincve­zeték kiépítése függvényében. A gázprogramban is érdekeltek vagyunk. Mindkét beruházásra elkészültek a kiviteli tervek, s a fedezet is úgy-ahogy rendelke­zésre áll.- Milyen a lakosság kötő­dése a községhez?- A lakossági mozgás jelen­leg stagnál, vagyis nem mennek el, de nem is jönnek a köz­ségbe. Évente egy-két ház épül, melyhez az önkormányzatunk 30 ezer forint vissza nem térí­tendő egyszeri támogatást nyújt.- Az iskolai oktatás most a községben történik?- A leválást követően a felső tagozat is visszakerült hozzánk. Ezzel egyidejűleg kialakult egy teljesen új tanári kar - az élén agilis, energikus helyi iskola- igazgatóval.- Ősszel újra választások lesznek. Vállalja-e ismét a megmérettetést?- Még nem döntöttem, eddig is tiszteletdíjas polgármester voltam. (ke) A z emberi gyarlóságról do­hogott a minap egy mentő­tiszt. Jelen esetben a mentőkkel kapcsolatos visszásságokról... Azt tette szóvá, hogy sokan nem becsülik mások munkáját. Az elmondott történet szerint a szolgálatvezető kapott egy be­jelentést a mentőállomástól harminc kilométerre lévő tele­pülésről. Egy szülő kismamá­hoz kérték a mentőt. Á szak­Utat a mentőnek! személyzet azonnal indult a tá­voli községbe. A helyszínen egyezett a cím, a név is. Csupán annyi eltérés volt, hogy a hölgy nem várt gyermeket és éppen a szomszéd falu diszkójában ropta a táncot. Előfordult olyan eset is, ami­kor valós hívásra érkezett a mentő, de hiába használta a megkülönböztető jelzést, nem kapott szabad utat. Nem, hogy nem előzhetett, de az előtte közlekedő jármű még a normá­lis előrehaladásban is gátolta. V ajon felmerül-e azokban az emberekben a gondolat, akik szórakozásból ilyen csele­kedetekre vetemednek, hogy alkalmasint szüleik, gyerme­keik is szorulhatnak sürgős el­látásra!? A pályakezdők nem kerülhetnek a senki földjére A közmunka csak átmeneti megoldás lehet Néhány napja becsengettek az iskolákban, ám sok fiatal ott­hon maradt, továbbtanulási elképzelése nem sikerült, és sajnos munkalehetőség sincs. Egy „mankót” találnak a pá­lyakezdő fiatalok: munkanél­küli segélyt kapnak, melyet a területi kirendeltségeken kell kérniük. Pásztón Somogyi Jenőnével, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ pásztói kirendeltségé­nek vezetőjével beszélgetünk a város és környéke helyzetéről.- Tavaly több, mint három­százan fordultak hozzánk, az idén 264 fő jelentkezett. A ké­relem benyújtása után három hónappal kezdjük a támogatás folyósítását. Egy példa: ha jú­lius 1-én jelentkezett az illető, október 1-jén kezdődik a folyó­sítás, hat hónapig tart.-Milyen az összetétele en­nek a rétegnek?- Legtöbbjük - 48 százalék - szakmunkásképzőt végzett, 3 százalék felsőfokú intézmény hallgatója volt és nem kapott ál­lást, a többiek gimnáziumban, szakközépiskolában, techni­kumban végeztek és nem sike­rült továbbtanulniuk.- Milyen összegű a támoga­tás?- A mindenkori minimálbér 75 százaléka, most 7300 forint körül van.-Milyen segítséget tudnak nyújtani a fiataloknak?-Képzési, foglalkozást elő­segítő támogatást, tanfolyami költségtérítést és egyéb juttatá­sokat tudunk adni és Salgótar­jánban, a megyei munkaügyi központban pályaválasztási ta­nácsadáson is részt vehetnek. Mint a felnőtteknek, nekik is be kell járni havonta, munkaválla­lási lehetőségeket ismertetjük velük.-Kiknek a legnehezebb a helyzetük?- A szakmunkásképzőben építőipari szakmát végzettek­nek és a „sima” gimnázium érettségizettjeinek, ha nem si­került a felvételijük.- A fiatalok a járadék mel­lett kisebb, alkalmi munkákat vállalhatnak?-Természetesen - ennek a határa a felnőtt munkanélkülie­kéhez hasonlóan, a minimálbér, ami most 10 500 forint. Erre csak eseti megbízás alapján van lehetőség. Nem könnyű a feladat, hogy a kamaszkorból éppen csak ki­lépő fiataloknak segítséget nyújtsanak. Sorsforduló lehet ez az időszak. Van, aki a kény­szerpihenő miatt teljesen „la­zít”, a semmittevés az egyéni­sége kárára lesz. Persze, a má­sik véglet éppúgy előfordulhat: a gyors felnőtté válás. Teher alatt nő a pálma. De nagyon fi­gyelni kell a gyerekekre, ne­hogy a senki földjére kerülje­nek! - gkm ­Pásztó és környéke RÖVIDEN JOBBÁGYI. Ez évben angol anyanyelvű tanár kezdte meg munkáját a he­lyi általános iskolában. Az iskola egy pályázaton nyerte ezt a lehetőséget, hogy Amerikából érkezett peda­gógus vezetésével minél jobban el tudják sajátítani a világon nagyon sokak által beszélt angol nyelvet a gye­rekek. PÁSZTÓ. Folytatódik a gázépítési és bekötési prog­ram a városban. 1992-93 évi beruházásból kimaradt ré­szeken fektetik le a gázcsö­veket. Jelenleg a főutca úgynevezett felső része van felbontva. Innen kötik be a rendőrség és a takarékszö­vetkezet épületébe, vala­mint néhány lakóházba a gázt. A korszerű energia be­vezetésének költségei miatt az itt lakók többsége köl­csönfelvételre kényszerült. SZURDOKPÜSPÖKI. A községben az idei nyáron is működött gyermektábor. Ott dolgozott Gábri Albert festőművész is, aki a Tiszai táj című alkotását nemrégi­ben a tábornak ajándékozta. A művész azért hagyta a te­lepülésen a képet, mert hosszabb vendégeskedése idején nyugodt körülmé­nyek között végezhette al­kotómunkáját. PÁSZTÓ. Divatbemuta­tóval indul a hagyományos Pásztói Ősz című rendez­vénysorozat a városban. A művelődési központban szeptember 17-én, szomba­ton, 18 órakor kezdődő es­ten a gyermek- és ifjúsági manökencsoport, valamint a salgótarjáni Klikk modem tánccsoport szórakoztatja a nézőket. Az oldalt szerkesztette Vendel Lajos Holnapi számunkban Bátonyterenye és környéke A pásztói főorvos szerencsés ember: azzal foglalkozhatott, amit szeret Dr. Kovács Bertalan nyugalmazott főorvos napjainkban is részt vesz a gyógyítómunkában. Hosszú, tartalmas orvosi pálya van mögötte. Pásztón, a városi tisztiorvosi irodában beszélgettünk arról, hogyan alakul egy orvos élete, munkája sok-sok éven át.- Tősgyökeres nógrádiként Palotáson születtem és a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szereztem diplomát - mondta a főorvos. - Utolsó egyetemi évemet szigorló orvosként már a pásztói kórházban töltöttem. A sebészeten alkalmaztam az addig tanultakat, 1962-ben szakvizsgát tettem. További pá­lyafutásomat nagymértékben befolyásolta, hogy a sebészeti szakrendelés mellett kineveztek járási főorvosnak. Akkoriban ez a beosztás egészségügyi, szervezési és irányítási felada­tot jelentett.- Ezért több ilyen szaktanfo­lyamon és továbbképzésen vet­tem részt. Hivatásomnak tekin­tettem ezt a munkát. Később a járási főorvosi és a kórházigaz­gatói munkaköröket összevon­ták és e feladat végzésével en­gem bíztak meg. Nyugdíjba vonulásomig ebben a munka­körben dolgoztam és "szeren­csés embernek tartom magam, hiszen azt csinálhattam, amit szerettem.- A pásztói kórház elismer­tetésében is nagy munkát vég­zett.- Sok, értékes munkatársak­kal sokat tettünk a kórházért és ezt csak az tudja igazán, aki legalább húsz éve ismeri a há­zat. Közös munkánk eredmé­nyeként lett a pásztói kórház egy családias, jó hírű intéz­ménnyé a nyolcvanas évek végére. Egyéni­leg a legnagyobb eredményemnek tar­tom, hogy 1986-ra elkészült a kórház re­konstrukció első sza­kasza, ami nélkül ma nem lehetne szó to­vábbfejlesztésről. Sokat kellett ezért úgymond lobbyzni, hiszen akkor is voltak erők, akik nem hittek kórházunk jövőjében. Munkatársaimmal megteremtettük a kisvárosi egészség- ügyi ellátás kereteit és ahol ez nem úgy működik ma, ahogy kellene, ott nem a fel­tételekben van a hiba. A mai gyógyító- Dr. Kovács Bertalan nyugdíjas- munkának nagy ve- ként is sokat dolgozik szélyét látom abban, hogy ha az orvos munkáját teljesítménya­lapúvá teszik, akkor a kezelt be­tegek száma lesz az érdekes, pedig a betegnek lelke is van. Érzelmi kötődés nélkül pedig nem lehet gyógyítani, gyó­gyulni.- Ön több szervezetben te­vékenykedett és tevékenyke­dik ma is.- Kis kórházunkat megis­merték az ország más vidékein is. A nyolcvanas évek elejétől a Magyar Kórházszövetség veze­tőségi tagja voltam és vezettem a kórházigazgatók fórumát. Je­lenleg elnöke vagyok a Vörös- kereszt városi szervezetének, a Kollégiumért Alapítvány kura­tóriumának, és tagja vagyok a Csohány Kálmán Baráti Kör­nek is.- Ezen tisztségeken túl mit csinál most főorvos úr?- Mostanság is dolgozom. A szakrendelőben heti két napon át a sebészeten látom el a bete­geket. Emellett a városi tiszti­orvos helyettese vagyok. E munkakörök kapcsán többféle jelenséggel találkozom.- Sajnos, az emberi kapcso­latok a munkahelyeken és a tár­sadalomban egyaránt sokat la­zultak, pedig ma sokat lehetne tenni a városi közösségek kia­lakításáért, vagy a hagyomá­nyok ápolásáért, megteremté­séért.-Ugyanakkor én hiszek vá­rosunk fejlődésében, melynek biztató jelei már látszanak. Hiányolom azonban a városban élő és szerintem igen értékes emberek nagyobb közéleti sze­replését. Okkal vagy ok nélkül visszahúzódtak, pedig szükség lenne rájuk. Kerekes Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents