Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-02 / 206. szám

2. oldal Külpolitika 1994. szeptember 2., péntek Államkötvény 1997/K Legyen akár kényelmes... ...elfoglalt, előrelátó, a Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedvezőbb befektetési forma mind­azoknak- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek - például gyermekeik taníttatásához, ingatlan vásárlásához vagy vállalkozás beindításához. _______Államkötvény 1997/K_______ A befektetők 1994. szeptember 5-9. között vásárolhatnak névérték alatt államkötvényt leg­feljebb az 1994. augusztus 26-án tartott auk­ción kialakult átlagárfolyam (100.54%)+0,2 százalékponttal és az aukció értéknapjától fel­halmozott napi kamatokkal megnövelt értékén a kijelölt forgalmazóknál. A vételár a névérték felett van és naponta emelkedik, mivel a kama­tozás a kibocsátás napjától kezdődött. A legújabb Magyar Államkötvény 1997/K 3 éves futamidejű (1994. augusztus 3. - 1997. augusz­tus 3.) értékpapír. A kötvény mozgó kamato­zású, melynek alapja az 1, 3 és 6 hónapos diszkont kincstárjegy átlaghozama +1,75% ka­matprémium. A kötvény első félévre érvényes (1994. augusztus 3. és 1995. február 3. közötti) kamata évi bruttó 26,55%. Törlesztés névértéken 1997. augusztus 3-án. A kötvény alapcímlete 10 000 Ft. Kamatfizetési időpontok: 1995. február 3. 1996. augusztus 3. 1995. augusztus 3. 1997. február 3. 1996. február 3. 1997. augusztus 3. Amennyiben az esedékesség munkaszüneti nap, úgy a kifizetés a következő munkanapon teljesül. _______Másodlagos forgalom_______ A z Államkötvény 1997/K, mint az eddig kibo­csátott összes Magyar Államkötvény, a futam­idő alatt napi árfolyamon eladható és megvá­sárolható a tőzsdén és egyes forgalmazóknál. __________Állami garancia__________ Á llami garancia van rá. Mind a kamatfizetést, mind a törlesztést az állam szavatolja. _____Külföldiek is vásárolhatják_____ A Magyar Államkötvény 1997/K sorozatát külföl­diek is vásárolhatják. Forgalmazó- és kifizetőhelyek: OTP Bank Rt. Salgótarján, Rákóczi út 22., Balassagyarmat, Pásztó, Szécsény • MNB Nógrád Megyei Igazga­tósága Salgótarján, Rákóczi u. 15. Space Godzilla címmel újabb folytatást készítettek ja­pán filmesek a nagy sikerű sorozatból. 1954-ben csinál­ták meg az első szörnyfilmet, majd 19 folytatás követte. (FEB-fotó) A szerbek katonai erejéről Az egykori Jugoszlávia nemze­tei közül továbbra is a szerbek rendelkeznek a legtöbb katoná­val és fegyverzettel - írja csütör­töki számában a Borba. Az utóbbi hónapokban ugyan valamelyest csökkent a szerbek fegyverzetbeni fölé­nye; a harckocsik számát te­kintve azonban négyszeres, a tűzerőben kétszeres, a repülő­gépnél tízszeres fölényben vannak. A londoni Stratégiai Tanul­mányok Nemzetközi Intézetének adatai szerint a boszniai mu­zulmánok 110 ezer, a boszniai horvátok 50 ezer, a horvátok pedig 110 katonával rendelkez­nek, míg a boszniai szerbek 80 ezer, a krajinai szerbek 50 ezer, Jugoszlávia haderői pedig 125 ezer katonát tartanak fegyver­ben. A horvátok és a muzulmá­nok összesen 215 harckocsival rendelkeznek, míg a boszniai, krajinai, a jugoszláv sereg 1170 tankot mondhat a magáénak. Kohl cselekvést kér a szélsőségesek ellen Kohl német kancellár felszólí­totta honfitársait, hogy amikor szélsőségesek cselekedeteinek szemtanúi, ne fordítsák el rész­vétlenül fejüket, hanem lépje­nek fel a szabadság és az em­beri méltóság érdekében. Az Allgemeine Jüdische Wochen­zeitung című zsidó hetilap leg­újabb számában a szeptember hatodiki zsidó újév alkalmából közölte Helmut Kohl írását. A kancellár leszögezte, hogy hajthatatlanul küzdeni kell az erőszakot alkalmazó szélsősé­gesek, az újnáci izgatás és az antiszemitizmus ellen. Az el­múlt évek szélsőjobboldali erő­szakcselekményei egyértel­műen jelezték, hogy a német demokrácia csak akkor marad­hat fenn, ha védekezik, s ezért fontos, hogy az állami erő­szakmonopóliumot senki ne kérdőjelezze meg - írta Kohl. A múlt tanulságait újra és újra fel kell eleveníteni, és számos alkalom lesz a náci erő­szakuralom alóli felszabadulás 50. évfordulójára emlékezni. Az elmúlt év elején már vilá­gosan látszott, az alaphitele­ket sem tudja visszafizetni a cég. Tovább csökkent a ter­melés, nőttek a költségek, egyre emelkedett a veszteség. Júliusban viszont már esedé­kessé váltak az első részletek. Természetesen senki sem fize­tett. Mentőövként kínálkoz­tak a különféle privatizációs elgondolások. A dolgozókat kihagyták Ebbe szerettek volna bekap­csolódni a dolgozók, ugyanak­kor az ÁVÜ-t is ostorozták ajánlataikkal a különféle cégek. Az ÁVÜ-n keresztül történő ér­tékesítés esetén, menedzsment kivásárlással a dolgozóké lehet a gyár. Sajnos, a dolgozókat ebből is kihagyták. Szó nem le­hetett arról, hogy ők tulajdon- részhez jussanak. Vállalati önp­rivatizáció keretében hirdették meg a gyárat. Három cég jelentkezett a pá­lyázatra: a Magyar Fórum Bor­HÁRMAN PÁLYÁZTAK, DE NEM NYERT SENKI - ÓRIÁSI SELEJTEZÉSBE KEZDTEK A VEZETŐK Lesújtott a bárd a gyarmati vágóhídra II. Amikor még dolgoztak a balassagyarmati húsüzemben háza Rt. (Csurka Endre csa­pata), a Hal-Consulting Kft. (zsidó érdekeltségekkel kapcso­latban álló cég) és az Oroshús Kft. Utóbbi lett a nyertes. Ér­demi indoklás hiányában, nem tudható, miért ennek a kft.-nek szavaztak bizalmat. Az önkormányzat is kimaradt A munkások egy része azon frissiben megfogalmazott egy nyílt levelet, melyben az szere­pelt, hogy a dolgozói és vezetői részvényekből az üzem közel 180 millió forintért is elkelt volna. Szerintük mások jobb ajánlatot tettek, mint az Oros­hús Kft. Az önkormányzatot - noha telektulajdonáról van szó - nem vonták be a tárgyalá­sokba. Kiderül a levélből az is, hogy a dolgozókat nem tájékoztatták a tárgyalásokról, a privatizáció nem felelt meg a törvényességi feltételeknek. A dolgozók azt is kérdezték: miért nem az a pá­lyázat nyert, amely hosszú tá­von újabb munkaerő-felvételt és egy új konzervgyári részleg létesítését vette célba? De hát kit érdekelt a dolgozók aggá­lya? Be sem mehetett az üzembe Deák Pál, az üzemi tanács elnöke az Oroshús Kft. igazga­tója, Kovács István mellé állt. Mint elmondotta: „Az előző ve­zetés egyszerűen kitiltott ben­nünket a gyár területéről. Hogy képviselhettem volna a dolgo­zók érdekeit, amikor be sem mehettem az üzembe. Az is fel­háborított, hogy óriási selejte­zésbe kezdtek a vezetők.” Csak hát az említett előző he­lyi vezetést rehabilitálta a bíró­ság, megállapították, nem kö­vettek el semmi törvénybe üt­közőt. Hadjárat kezdődött ellenük, fellebbezés fellebbezést köve­tett, mégsem sikerült rájuk bi­zonyítani semmit. Eltávolításuk után leltárilag mindent helyén találtak. (Nem így a későbbiek­ben, Kovács úr távozása után.) Úgy tűnik, az üzemi tanácsot alaposan félretájékoztatták. Hosszú állásidő Tavaly szeptemberben a gyarmati vezetők jelezték a központi vezetésnek, nagy baj van. Október elején leállt a gyárban a termelés, majd a dol­gozókat október negyedikén ál­lásidőre küldték. Ha a munkál­tató saját hibájából nem tud a dolgozóinak munkát adni, köte­les az alapbesorolási bérével megegyező állásidőért járó fi­zetést biztosítani. Tízmilliókat fizettek a mun­kanélküli munkavállalóknak, a tébének, az adóhatóságnak. Ádám Tamás (Folytatjuk holnapi lapszámunk 5. oldalán)

Next

/
Thumbnails
Contents