Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-13 / 215. szám

6. oldal Horizont 1994. szeptember 13., kedd NINCS MEGÁLLÁS - SAKÁLVADÁSZAT Carlos dél-jemeni útlevéllel Az utóbbi hetek szenzációja Carlos szudáni őrizetbe vé­tele és Párizsba szállítása volt. A magyar sajtó is sokat foglalkozott a Sakál viselt dolgaival. Ennek ellenére kimaradt az írásokból, hogy a témáról egy hallatlanul iz­galmas és érdekes, több mint hatszáz ol­dalas do­kumentum­kötet is ol­vasható. David Yal- lop ír útlevél­lel utazó an­gol író-nyo- mozó-ripor- ter könyve tavaly látott napvilágot Londonban. A Magyar Könyvklub példás gyor­sasággal le- fordíttatta és kiadta Nincs megállás - Sa­kálvadászat címen. A dokumentumkötet bemu­tatja Carlos, a terrorista életút­ját, bele ágyazva a nemzet­közi terrorizmusba a magá­nembert is. Ez utóbbiból kiderül; Iljics Ramirez valóságos playboy­nak bizonyult. Még Moszk­vában megismerkedett egy kubai diáklánnyal, Somával, akit szintén kiutasítottak, és akitől Havannában lánya szü­letett. Londonban kolumbiai és baszk, Párizsban venezue­lai, valamint dél-afrikai szere­tői voltak. Yallop vérbeli riporterként nemcsak Carlos nyomába szegődött, hanem a terroriz­mus hátterét is igyekezett megvilágítani. Ennek érdeké­ben olyan világhírű politiku­sokat is megszólaltat a köny­vében, mint Kreisky volt oszt­rák kancellár, Kadhafi ezre­des, Arafat. A szerző könyvében egye­bek mellett másfél oldalt szentelt a Sakál magyaror­szági, egy oldalt romániai tar­tózkodásainak, továbbá leírja, kik voltak azok a nagyhatalmú férfiak, akikkel kooperált. Asz- szad, Honecker, Kádár János, Ceausescu, En­ver Hodzsa, Tó­dor Zsivkov, Gusztáv Husak, valamint Bume- dien, Szaddan Húszéin, Tito marsall. Azt is megtudjuk, hogy a Car- los-csoport Sza­bad Európa Rá­dió elleni bom­bamerénylete mögött maga a román diktátor állt. A könyv szerint magyar- országi és egyéb európai tá­maszpontjaira tett utazásai so­rán használt dél-jemeni útle­velének száma: 001 278-as és Ahmed Adil Favas nevére szólt. Nemcsak a könyv elolva­sása tartogat számtalan meg­lepetést, hanem az utószava is megdöbbentően érdekes, amelyből kiderül, hogy Rami­rez a hidegháború idején egy­fajta sakkfigurává vált, és a körülötte kialakult mítosz mennyire hamis. A kötet Budapesten meg­vásárolható a Magyar Könyvklubnak a Déli pálya­udvari kerengőjében lévő könyvesboltjában, illetve megrendelhető postai úton a Könyvklubtól. A hírhedt terrorista James Clavell könyve: A patkánykirály Dr. Benjamin Spock nagy szomorúsága Beszélgetés a gyermeknevelés apostolával (FEB) Dr. Benjamin Spock immár 91 esztendős, és - nem érzi jól magát. De nem a kora miatt (két évvel ezelöttig azt sem tudta, hogy mi az öregség), nem családi problémák miatt (bol­dog házasságban él negyven évvel fiatalabb feleségével) és anyagi gondjai sincsenek (csecsemőápolásról, gyermeknevelés­ről szóló könyvét még mindig évente félmillió példányban ve­szik meg). Dúl a háború. A világ egyik is­ten háta mögötti sarkában, a szingapúri Changiban több ezer foglyul ejtett brit, ausztrál és amerikai katona sínylődik em­bertelen körülmények között egy táborban. Japán rabtartóik állatnak tekintik őket, hiszen „gyáván” megadták magukat, és eszerint bánnak is velük. James Clavell, a könyv szer­zője átélte ezt a sok szenvedést, és hitelesen ír arról, hogyan őrizték meg néhányan - első­sorban Marlowe, az angol úr­fiú, és barátja, a King, a Király, a harlemi proligyerek, aki ki­rállyá lett a patkányok között - tartásukat és emberi méltósá­gukat a fogolytábor poklában. James Clavell, a félig ír, félig angol író Ausztráliában született, ahol apja a Királyi Haditengerészet kapitányaként teljesített szolgálatot. James Clavell a második világháború során mint a Királyi Tüzérség tisztje esett japán fogságba. Há­rom és fél évet töltött a hírhedt changi hadifogolytáborban. Hollywoodban mint forgató­könyvíró, producer és rendező vált ismertté. Híres filmjei: A nagy szökés, A repülés, Tanár úrnak szeretettel, Az utolsó völgy. Regényei: Patkányki­rály, Tajpan, A sógun, A Ne­mes Ház, Forgószél, Gajdzsin. Dr. Benjamin Spock azért nem érzi jól magát, mert úgy gondolja, hogy Amerika gyer­mekei rosszabb körülmények között élnek, áldatlanabb vi­szonyok között nőnek fel ma, mint évtizedekkel ezelőtt, ami­kor sajátosan apostoli munkás­ságát elkezdte. Hát minden hiábavaló volt? - kérdi rezignáltan az idős pro­fesszor. -Nem vagyok afféle vaskalapos konzervatív, aki csak azt szeretné, ha azok a régi szép idők visszatérnének. Nem, nem. Van szemem ahhoz, hogy az életem során lezajlott jó változásokat is észreve gyem. Ám Spock professzort elke­seríti, hogy a mai gyermekeket sokkal lélektelenebb, zordabb környezet veszi körül, mint ré­gebben. Vége a család szentsé­gének, a házasság intézménye teljességgel bizonytalanná vált, a kegyetlen és állandó hajsza, ami az iskolában kezdődik és a Borászati különlegességekből tartott kóstolót St. Christian- ban a borok ízének, aromájá­nak nyolcvan neves francia szakértője. A kóstolás szakemberei ma­tuzsálemi korú italok sokaságát ízlelgetve elragadtatással nyug­Villám-válás Amerikában — nem kell hozzá válóperes ügy­véd vagy bíró, csak egy olyan automata, mint amilyet Ari­zonában, Mesa városában a minap üzembe helyeztek. Ez a világ első válóper-automatá­ja. Az első pillanattól hosszú sorok kígyóznak a gép előtt. A Quickcourt „gyorsbíróság” nevű masina megtévesztően hasonlít egy pénzváltó auto­matához. Egy beépített képer­nyőn jelennek meg a kérdések és a válaszokat az ugyancsak beépített klaviatúrán kell be­pötyögni. A gépezet hátránya, hogy csak a „közös megegye­zéssel” kívánt válásokat tudja lebonyolítani. Előnye vi­munkahelyeken már-már elvi­selhetetlen, igen megviseli ko­runk fiataljait. Az őket is körül­vevő erőszak növekszik, és az olyan oktatási rendszerek, ame­lyek nem adnak életcélokat, és nem készítik fel őket egy ter­mékeny, megelégedett életfor­mára, Spock víziója szerint apokaliptikus következmé­nyekkel fenyegetnek. A legfőbb baj: nem örökítjük gyermekeinkre az általános eti­kai értékeket, spirituálisán nem törődünk utódainkkal, akikből következésképpen érzelmileg sivár felnőttek lesznek. - Min­dent egybevéve egy szociálisan és lelkileg szakadék felé köze­lítő társadalom képét regiszt­rálhatjuk - kesereg a gyerekne­velés világhíres professzora. Gondolatai összefoglalójá­nak, egyszersmind figyelmezte­tésnek szánja az idős tudós le­gújabb könyvét, amely Egy jobb világot gyermekeinknek tázták, hogy a múlt század utolsó harmadában a 82-es, a 85-ös és a 89-es különösen jó évjárat volt. A csúcsot azonban kétségte­lenül az a 1865-ből származó nyolc palack Chateau Gruaud jelentette, amelyet a búvárok szont, hogy a válást egyetlen cent befizetése nélkül lebo­nyolítja. Hogyan működik? A válni szándékozó pár megnyomja a „start” gombot, mire klasszikus zene szólal meg, majd „Viktor bíró” kom­puterhangon üdvözli őket. Megkérdezi a nevüket, lak­címüket, fizetésüket és a gye­rekeik nevét. Fél óráig tart, amíg a komputer regisztrálja a válaszokat és meghozza az ítéletet. Akkor egy nyílásból kihullik a többoldalas válópe­res ítélet, amit még alá kell íratni egy „élő” bírósági al­kalmazottal. Az egyik szakértő, az 52 címmel ezekben a napokban a New York-i könyvpiac szenzá­ciója. Új kötetében nem tetsze­leg azzal, hogy a „hogyan”-ra tudná a választ. Már csak azért sem, mert az ilyen kérdések egy részét még saját életében is csak nehezen tudta megoldani. Amikor 48 évi házasság után - 20 évvel ezelőtt - otthagyta feleségét egy nála 40 évvel fia­talabb, harcos feminista hölgy kedvéért, aki az új házasságba akkor tinikorba lévő lányát hozta hozományképpen, a gye­reknevelés világszerte elismert apostola saját bevallása szerint tanácstalanul állt mostohalá­nyának ridegségével, idegen­kedésével szemben. - Bor­zasztó volt, évek alatt sikerült csak „ kiegyenesíteni’’ kettőnk dolgát. Ha időm engedné, a mostoha szülőknek külön köte­tet szentelnék. Ez a legnehezebb mindazon dolgok közül, ame­lyeket valaha is megtapasztal­tam. Az interjú végén, amelyet egy amerikai újságírónak adott, a 91 éves Dr. Benjamin Spock megjegyzi: - El kell ismernem: megöregedtem. De senki ne mondja, hogy ezt a tényt még szeretnem is kellene . . . hoztak fel az 1872-ben elsül­lyedt háromárbócos hajó, a Ma­rie Therese roncsai közül. A szakértők szerint a tenger mélyéről előkerülő borok egyébként is rendre pompás ízűnek, kitűnő aromájúnak bi­zonyulnak. éves Betty McMillan szerint jó ez a megoldás. Mint mondja: — Egy szokványos bírósá­gi válás legalább 2 800 dollár­ba kerül plusz az ügyvédi ho­noráriumok. „Viktor bírónál” egy fillérbe sem kerül. Hogy mit szólnak ehhez a válóperes ügyvédek, akiket, ha ez a módszer beválik, ko­moly anyagi kár ér? A német Bild című napilap elképzel­hetőnek tartja, hogy hamaro­san tiltakozó ülősztrájkba kezdenek Arizona fővárosá­ban, a phoenix-i parlament előtt. Sőt az is lehet, hogy el­torlaszolják a „Viktor bíró­hoz” vezető utat. Az Ipoly Szálló szebb napjai... M agyarország mindig bő­velkedett olyan varázs­igékben, melyektől azt vártuk, hogy egy csapásra megoldják a problémákat. Az elmúlt negyven év is kifogyhatatlan volt a különböző jelszavakból. Most újabb hasonló varázs­szavakat ismételget a televízió: az ációt, rációt, privatizációt. Ez a három szó állítólag kitű­nően hat a meddőség, a kösz- vény ellen, és meggátolja a láb izzadását, a vele járó kellemet­len szagot. Mások esküsznek arra is, hogy jótékony hatással van az állami tulajdonok magánkézbe adásánál... Eddig én is ebben a hiszemben voltam. Most viszont elbizonytala­nodtam. Naponta elmegyek Ba­lassagyarmaton az Ipoly Szálló előtt, mely több mint három éve zárva van. Az ok: áció, ráció, privatizáció. Az új tulajdonos, aki meg­vette annak idején, egyesek szerint már régen tönkrement. Mások tudni vélik, hogy a megvásárolt szálloda rendbe hozatalára felvett közel száz­millió forinton állami gazdasá­got vett. Ennél cifrább hírek is lábra keltek a városban. Egy biztos. Ma már az utazni vágyók egy széles rétege nem látogat Ba­lassagyarmatra, mert nincs szál­lodája. Ez még akkor is így van, ha két vállalkozó is megteremtette a városban a szállás lehetősé­gét, elfogadható tisztességes áron, sok egyéb szolgáltatást adva melléje. De az Ipoly Szál­lót patinájánál fogva nem pó­tolja semmi. Ebben az ügyben különösen az bosszant, hogy aki megvette, annak egy idő után tapasztalnia kellett, hogy anyagi lehetőségei végesek, ahhoz, hogy rendbe­hozza és üzemeltesse. Az épü­letben a szállodai szobákon kí­vül étterem és presszó is van, és ennélfogva bizonyos fokig a város alapellátását is hivatott ellátni. Arról nem is beszélve, hogy a hotel szebb napjai idején csaknem harminc embernek nyújtott munkalehetőséget. Amennyiben a tulajdonos nem tudja üzemeltetni, úgy ta­lán el kellene adni. Az előző tu­lajdonos, ha az emlékezetem nem csal, a megyei vendéglátó­ipari vállalat volt, mely való­színű úgy jutott hozzá, mint szamár a füléhez. Innét került magánoshoz, aki a fentiek szerint egyáltalán nem jó gazdája az épületnek. A balassagyarmati Ipoly Szálló kálváriája minden­esetre nem igazolja a televízió reklámfilmjét. Soós Géza Matuzsálemi bor az elsüllyedt Marie Therese roncsai közül „Viktor” bíró gombnyomásra indul, és fél óra alatt hozza ítéletét Villámgyors válás gombnyomásra Új hírek Schwarziról. A True lies filmjének bemutatója alkalmából Hollywood polgármestere felkérte Arnold Schwarzeneggert, hogy a hollywoodi Kínai Színház előtt örökítse meg kéz- és lábnyomát. A turisták most már egy újabb sztár kéz- és lábjegye előtt fényképezhetik le magukat. FEB-fotó Henry Maske nemcsak ellenfeleit, a hölgyek szívét is megpuhította A bokszoló erotikus és romantikus A nők egy részének a szemé­ben nagyra nő a lovagja, ha bokszol vagy legalább rokon­szenvez ezzel a nagy állóké­pességet feltételező sportág­gal. Ma a talán legnépszerűbb öklöző a 30 éves német Henry Maske, aki négyszeres félne­hézsúlyú világbajnokként nemcsak ellenfeleit „puhítot­ta” meg, hanem hölgyek mil­lióinak is a szívét. Miért ra­jong a hölgytábor az 1,92 mé­teres, 79 kilós izomkolosszu­sért? — Henryn nem érzem, hogy brutális sportnak hódol. Elegáns és sikeres a ringben, ez pedig erotikus hatással van rám. Érzem, hogy nemcsak hogy jóképű, de intelligens is. Egy szóval olyan férfi, akinek van mondandója — vallja Ka­tarina Witt, a világhírű német jégkirálynő. — Henry egyszerűen zseni­ális. Nem vakon csapkod, ha­nem előre kiterveli, hová üs­sön. Ezek az izmok, ez a von­zó fizikum! A legnagyobb mértékben esztétikus látvány — vallotta be az egyik híres német mű­sorvezetőnő. — Csodálom az alakját, a férfias arcát. Ahogy fellép, feledteti velem, hogy a boksz meglehetősen brutális sport — mondja egy középkorú nő, aki Henry Maske egyetlen mérkőzését sem hagyná ki. — Amikor küzd, van valami ben­ne, ami eredetileg az állatvi­lágból származik. Ez maga erotikus látvány. — Henry minden győzel­mét nyugodtan veszi tudomá­sul, ez pedig hihetetlenül sze­xivé és férfiassá teszi — véli egy középkorú kártyajósnő. — Amióta Henry fölbuk­kant a bokszolok között, úgy érzem, az öklözés már nem az, aminek nélküle tartottam: mégsem egyfajta mészárszék. Henry a rajta lévő kevéske ru­hadarabban romantikus lát­ványt kelt, ez pedig leveszi a nőket a lábukról — mondja egy 25 éves hölgy, aki a maga nemében szintén profi: por­nósztár. Ferenczy Europress

Next

/
Thumbnails
Contents