Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-12 / 214. szám

1994. szeptember 12., hétfő Látóhatár 7. oldal Gondozónők kis fizetéssel kevés megbecsüléssel Azt mondják, elegük van a hitegetésből. Mert igencsak szük­ségük van a ruhapénzre, hiszen munkájuk fokozottan tiszta- ruhaigényes. Ehelyett csak ígérgetnek nekik. Szociális gondozónők a megyeszékhelyen, kis fizetés­sel, kevés megbecsüléssel. Az utóbbi időben munkakedvükre nem hatottak serkentően a napi teendőik szerves részét alkotó ebédhordás körülmé­nyei sem. Bár a szerepéhez méltatlan edénytároló ma már múlt idő. Kimaradtak a jutalomból is A garzonház és a Kővár ét­terem közötti szűk helyiséget az utóbbi bezárása miatt to­vább nem használhatják. Sé­relmesnek tartják, hogy a kór­házi dolgozókkal ellentétben hagyományos, Semmel- weis-napi jutalmazásból kima­radtak. A fenti problémák meg­szüntetése céljából a munka­védelem-felügyelőséghez for­dultak a gondozónők, amely „hiányosságokat tapasztalt”. Megállapította egyebek mel­lett, hogy a munkáltató, vagyis az Egyeztetett Szociális In­tézmény a „szükséges védő- és munkaruhát nem bizto­sítja”. Az ezekre vonatkozó hat hónap türelmi időt nem kell feltétlenül betartani. A vizsgá­latról szóló leiratban megje­gyezte azt is: a szabálytalan­ságok megszüntetése érdeké­ben a gondozónők - az év ele­jén - levélben fordultak az önkormányzathoz, s mivel az nem intézkedett, a felügyelő­ség közbenjárásától remélték gondjuk megoldását. Nem kaptak munkaruhát Szlovacsek Gyuláné, az Egyesített Szociális Intéz­mény vezetője ismeri beosz­tottjai sérelmeit. Az említett „ruhapénz és hitegetés” kap­csán a következőket mondta el: a '93-ban módosult sza­bályzat szerint a területi mun­kát végző gondozók részére szeptember 7-ig ki kell fizes­sék a meghatározott összeg egy részét, s ez meg is fog tör­ténni. Az Egyesített Szociális In­tézmény részben önálló költ­ségvetési szerv, gazdasági és pénzügyi feladatait az önkor­mányzat szociális és egész­ségügyi gondnoksága látja el. Az ez évi költségvetés az első hat hónapban nem tette lehe­tővé a munka- és védőruha megvásárlását.-A dolgozókat viszont fo­lyamatosan tájékoztattuk ar­ról, keressük a lehetőségeket a juttatás megvalósítására. A költség ugyanis kigazdálkod­ható, de csak a félévi teljesítés ismeretében - mondta a veze­tőnő. Véleménye szerint nem felel meg a valóságnak az a megállapítás, hogy a házi- gondozó-szolgálat számára nem teremtették meg az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit. Az Egyesített Szociális Intéz­mény I. és II. számú gondo­zási központjainak része a szolgálat. A törvényhozók a ludasak? A központok bázishelyei - a Május 1. úti és a Gorkij krt.-i idősek klubjai, ahol tisztálko­dásra, pihenésre, mosogatásra mindenkor van lehetőség. A garzonházban lévő helyiséget az ételhordók tárolására azért alakították ki, mert a Kővár Étteremből sok idősnek hord­tak ebédet. A hiányolt jutalmazásról is szólt Szlovacsekné: a jutalom­adás a bérmegtakarítás függ­vénye, '94-ben erre esetleg év végén kerülhet sor. Ennek kapcsán végül egyetértését fe­jezte ki a gondozószolgálat nem megfelelő anyagi megbe­csülését illetően, hozzátéve azt is: szó sincs a bajok másokra hárításáról, de ebben a tör­vényhozók ludasak. M. J. Városkörzetenként különbözik a munkaerőpiac A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ adatai szerint júliusban 18 901 volt a regisztrált munkanélküliek száma. A mérték és a nagyság egyes munkaeröpiaci körzetekben eltérően alakult. Történtek-e visszaélések a privatizációs folyamatban? BÉRGARANCIA ALAP Még nem törvény! Nógrád megyében is többeket érint a kormánynak a köz­ponti Bérgarancia Alap létre­hozásáról való döntése, ame­lyet sürgősséggel terjeszt az Országgyűlés elé törvényja­vaslatként. A csődeljárásról, a felszámo­lási eljárásról és a végelszámo­lásról szóló 1991. évi II. tör­vény 1992. január 1-én történő hatálybalépésével egyidejűleg megszűnt a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek bérkifizetéseivel kapcsolatos állami garanciavállalás. Felszámolás esetén a gazdál­kodó szervezetnek először a bé­reket, illetve a végkielégítést is tartalmazó felszámolási költsé­geket kell kifizetniük. Ez a gyakorlatban problémát jelent­het, ha a cégnek nincs kész­pénze, illetve vagyona nem nyújt megfelelő hitelfedezetet a munkavállalókkal szembeni tartozások rendezésére. A Bér­garancia Alap, mint elkülönített állami pénzalap, ilyen esetek­ben támogatást nyújt azoknak a gazdálkodó szervezeteknek, amelyek tevékenységüket a fel­számolást megelőzően legalább 6 hónappal megkezdték. Az alapból a támogatás - az előírásoknak megfelelő kérel­met benyújtóknak - alanyi jo­gon, azaz automatikusan jár, feltéve, ha az erre szolgáló ösz- szeg az alapnál rendelkezésre áll. Az alap forrása a foglalkoz­tatási törvény rendelkezései szerint fizetett munkaadói járu­lékból e célra elkülönített ösz- szeg, valamint - a kormány döntése alapján - az állami költségvetés, összesen 600 mil­lió forint erejéig. A Bérgarancia Alapról szóló törvény elfogadásával jelentős munkavállalói kör számára nyí­lik lehetőség, hogy felszámo­lási eljárások esetén időben hozzájussanak az őket megil­lető munkabérhez, vagy annak egy részéhez. Gyermekkulturális szakmai találkozó Gyermekkulturális szakmai ta­lálkozót szervez szeptember 16-ától 18-ig Újpesten az Új­pesti Gyermek- és Ifjúsági Ház és a Zabhegyező Gyermekani- mátorok Egyesülete (1042 Bu­dapest, István út 17-19) az or­szág gyermekekkel foglalkozó szakemberei, önkéntesei, szer­vezetei, s a közönség, így a nógrádi érdeklődők számára is. A találkozó keretében egye­beken kívül több mint 25 szer­vezet kiállításon mutatkozik be, s több mint harminc előadásra is sor kerül, különböző szerve­zeteket, projekteket mutatva be. Sok szabadtéri rendezvényt is terveznek. A szakmai progra­mokon is bárki részt vehet. A találkozó minden eseménye in­gyenes lesz. A munkanélküliek számának alakulása jól visszatükrözi Sal­gótarján sajátosságait, a ko­rábbi iparszerkezet hátrányos következményeit. Az elmúlt négy hétben a pályakezdők számának gyarapodása mellett a megyeszékhely három na­gyobb gyárából elbocsátott dolgozók szaporították a munka nélkül maradók számát. Emellett szép számmal vol­tak olyanok, akiknek a rövid távra szóló munkaszerződésük lejárt, s újból visszatértek a re­gisztráltakhoz. Ugyanakkor soknak sikerült elhelyezkedni is. Mivel a növekedés megha­ladja a megyei átlagot, a salgó­tarjáni vonzáskörzethez tartozó kirendeltségén 32,77 százalé­kot képviselnek a munkanélkü­liek. A második legnagyobb lét­számot nyilvántartó balassa­gyarmati kirendeltségen a nö­vekedés abszolút értékben sok­kal kisebb volt, mint Salgótar­jánban, mértéke viszont csak­nem megegyezett azzal. A gya­rapodást főként az új belépők 52,8 százalékos növekedése se­gítette elő, amely két forrásból táplálkozott. Az egyik a 105 fős létszámú, újonnan belépő pá­lyakezdők sokasága, a másik a létszámleépítés miatt kikerülők bejelentkezése. Az előbbiek ha­tására a munkanélküliségi ráta itt is rosszabb lett, de még így is lényegesen kisebb a megyei mutatónál. Ha viszont az előző év hasonló időszakához viszo­nyítjuk, akkor a létszámcsök­kenés nagyságának mértéke itt volt a legnagyobb. Az előző hónapok 5-6 száza­lékos létszámapadása Pásztó körzetében lényegesen lelas­sult, de tovább folytatódott. A létszámleépítéseket, a járadékot először igénylőket, a növekvő pályakezdő munkanélkülieket, ha kis mértékben is, de ellensú­lyozni tudták az ellátási idejü­ket kimerítők és az elhelyezke­dettek. Az eltelt négy hétben bekövetkezett 0,32 pontos csökkenés a munkanélküliségi ráta megyei átlag alatti színvo­nalát jelzi. A szécsényi körzetben hat fővel csökkent a regisztráltak száma, ami az állomány 0,09 százalék pontos mérséklődését foglalja magába. A munkavi­szonyt vesztettek száma pedig azonos maradt az előző havival. Az előző hónapban bekövetke­zett 2,4 százalékos csökkenést jelentősen befolyásolta az isko­lapadból kikerült, elhelyez­kedni vágyó fiatalok száma. A bátonyterenyei kiren­deltségnél a munkanélküliek létszámának alakulása ellenté­tes a megyei változással. Bár az állomány 0,19 ponttal csök­kent, ennek megfelelően mér­séklődött a munkanélküliségi ráta is, de még mindig a leg­rosszabb mutatóval rendelkező hátrányos helyzetű térség, an­nak ellenére, hogy az elmúlt hónapban 21-gyei csökkent a regisztráltak, a munkanélküli járadékra, valamint a jövede­lempótló támogatásra jogosul­tak száma. A pályakezdő mun­kanélküli segélyre jogosultak csapata megduplázódott. A rétsági térség sajátosságai az elmúlt négy hétben a követ­kezők voltak: csekély mérték­ben - 18 fő - csökkent a re­gisztráltak száma. A pályakez­dők százfős jelentkezését ellen­súlyozta a közhasznú munkára kiközvetítettek és az egyéb munkahelyeken elhelyezkedők száma. A munkanélküliségi ráta ebben a körzetben a legki­sebb: 15,18 százalék. A kormány döntést hozott a privatizáció és az állami va­gyonkezelés jogszerűségét ve­szélyeztető visszaélések feltá­rásának intézményrendszeré­rői. Az elmúlt időszak privatizá­ciós folyamatainak nyilvános­ságát számos állampolgári jel­zés, sőt képviselői felszólalás hiányolta. Visszaélési lehető­ségeket jeleztek. A kormány már működésé­nek első napjaiban felismerte az igényt, és július 21-i határo­zatában kötelezte a belügymi­nisztert, hogy tegyen javaslatot a privatizációs döntések, a va­gyonkezelés vizsgálatának in­tézményrendszerére . A most elfogadott előterjesz­tés ennek a korábbi határozat­nak a végrehajtásaként került a kabinet elé. A privatizációs folyamat fe­lülvizsgálatára az érintett mi­nisztériumok államtitkáraiból, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkárának veze­tésével bizottság jön létre. E testület kíséri figyelemmel az időlegesen állami tulajdon­ban lévő vagyon értékesítésé­ről, hasznosításáról és védelmé­ről, továbbá a tartósan állami tulajdonban maradó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvény és más, kapcso­lódó jogszabályok rendelkezé­seinek megtartását. A Központi Számvevőségi Hivatal ellenőrzi a központi költségvetési szervek, az elkü­lönített állami pénzalapok keze­lői, a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet gazdálkodását, külö­nös tekintettel az államháztar­tási törvény előírásaira. A Pénzügyminisztérium - a folyamatos felügyeleti ellenőr­zés keretében -kiemelten ke­zeli az adó-, a vám- és az ille­tékbevételek befizetésével és behajtásával kapcsolatos eljá­rást. Különös figyelmet fordít arra, hogy történtek-e az emlí­tett forrásokból származó bevé­teleket csökkentő, indokolatlan intézkedések. A három területen folyó el­lenőrzést egy kormánytagokból álló, szűk körű bizottság fogja majd össze. Az intézményrendszer mű­ködtetésének legfontosabb célja a valós helyzet feltárása, az indokolatlan kétségek elosz­latása, a közvélemény világos és egyértelmű tájékoztatása. A vizsgálatok tapasztalatait fel kívánják használni a jövő­beni jogszabályalkotásnál, kü­lön tekintettel az esetleges jog­hézagok kiszűrésére, a vissza­élések megakadályozásának hosszú távú törvényi garanciá­ira. Természetesen, ahol jogsér­tés gyanúja merül fel, ott a vizsgálatot végzők kötelesek feltárni, történt-e visszaélés, s ha igen - mint azt jogszabálya­ink is előírják -, kezdeményez­niük kell a felelősségre vonást. Terény, Magyargéc: Karancskeszi - két falu a harmadikban vett lakást egy családnak Sajátos vonal köti össze a címben jelzett kis, nógrádi falvakat. Mivel ezek egyben a ma Karancskesziben élő cigánycsalád éle­tének állomásai, meglehetősen kacskaringós sorsvonalat jelen­tenek. Sodródásuk sorsvonalait. Talán furcsán hangzik, de Tupi László és övéinek rende­zetlen életkörülményei mást is (majdnem) bajba sodortak. Történetük szerencsére nem szokványos. Pár éve még Te- rényben élt a család egyik fele, befogadta őket egy férfi, akinek hozzátartozói, későbbi örökö­sei, távozásra késztették a fél családot is. Önkényes lakásfoglalók A másik fele a magyargéci rokonoknál húzódott meg. De korántsem békességben, ezért visszatanácsolták őket Te- rénybe, ahol - önkényesen - betelepedtek egy önkormány­zati lakásba. A történtek után a két község vezetése - hogy pontot tegyen a se itt, se ott la­kás végére - elhatározta, hogy közösen vesznek valahol egy árban és állagában elfogadható házat.- Muszáj volt megoldást ke­resni, mert a befogadók - lét­számban - gyarapodtak, ezért Tupiék kiszorultak a tornácra - tudatja Szerémi Nándor, Ma­gyargéc polgármestere. Szlobodnyik András, Terény jegyzője ennek kapcsán el­mondta, hogy a képviselő-testü­let „áldásával” ötvenezer forin­tot adtak erre a célra. Az összeget a magyargéci önkormányzat százezerre egé­szítette ki. Olcsó ház Tupiék volt lakóhelyein nem volt, s miután néhány más településen Tupi László, a családfő is hiába kutattak, eljutottak Ka- rancskeszibe, ahol végre meg­lelték, amire a pénzük futotta. A költöztetés a munkanélküli családfő szerint túl gyorsan le­zajlott: csütörtökön este szól­tak, hogy másnap reggel jön a teherautó. És jött, ők pedig be­költöztek. Aztán szétnéztek és össze­vonták a szemöldöküket. A lát­szatra nem rossz állagú épület egyik helyiségéből a jókora re­pedésen átláttak a szomszéd portára, s állítják, hogy nem kí­vánatos éjszakai látogatóik - a patkányok - miatt kénytelenek egy helyiséget használni. Ez van, ezt kéne szeretni Tupi László utóbb már úgy vélekedik, ha előre megnézheti, hova hozzák, nem fogadja el a lakhelyet, mert nincs és nem lesz elég pénze, hogy rendbe hozza. Szlobodnyik András nem tartja helyénvalónak ezt a meg­állapítást, hiszen évek óta elő­ször húzódhatnak meg a saját­jukban, amit apránként rendbe kellene szedniük. Véleményét Szerémi Nándor is osztja, több pénzt ugyanis nem szánnak, nem szánhatnak rájuk. Nem tehetik, hiszen sok más éhes szájat volna szüksé­ges jóllakatni. És ehelyett leg­feljebb kamatmentes kölcsön osztására, vagy - mint történik ez Magyargécen - állami segít­séggel újítják fel a korosabb hajjékokat. Éppen az utóbbi a gondja a karancskeszi polgármester asz- szonynak, Vérségi né László Lí­diának is. Hiszen melyik ön- kormányzatnak van manapság pénze arra, hogy a rászorulók­nak házat vegyen? A kérdés azért vetődik fel új­fent, mivel Kesziben az az álhír terjedt el: a helyi vezetés költött az új lakókra. A Tupiékhoz ha­sonló helyzetűek ezért ostro­molják anyagi segítségért az önkormányzatot, amely persze kénytelen kiábrándítani mind- annyiukat. Tető már van fejük felett- Bizonyos mértékig sérel­mesnek tartom, hogy a rákérde­zésem ellenére nem tudhattam meg előre: új lakókkal gyarap- szunk. Legelsősorban azért, mert problémás családról van szó. Tető már van a fejük felett, de mégsem vagyunk túl a nehe­zén. Ezt azért mondom, mert elhangzott a részükről olyan ki­jelentés: ők ebben a házban nem laknak tovább! - így a polgármester.- Remélem, sikerül jobb be­látásra bírni a férjet és a felesé­get. Mihalik Júlia HALHATATLAN SZERELMESEK. Beethoven és Brunswick Teréz szerelmét ismét filmvászonra viszik. A rendező': Bemard Rose. A két szerelmes: Isabella Rosse- lini és Gary Oldman. FEB-Fotó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents