Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-09 / 186. szám

2. oldal Külpolitika 1994. augusztus 9., kedd A Habsburg-család egy kis része - ritka esemény így együtt Mi lesz veled, Habsburg-ház...? Egy életen át nem volt haj­landó, most mégis megtette: Habsburg Károly Lajos főher­ceg - az utolsó osztrák császár és magyar király, IV. Károly negyedik fia, az Európa par­lamenti képviselő Habsburg Ottó öccse - ügyvédjének írásban adta: lemond minden uralkodói igényéről, azaz az 1918 óta nem létező osztrák­magyar monarchia trónjairól. Sokan komikusnak és teát- rálisnak tartották, hogy a 76 esztendős, Brüsszelben élő Habsburg Károly Lajos főher­ceg - polgári foglalkozását te­kintve bankár - éppen most mondott le mindeddig hangoz­tatott trónigényéről. Döntését az Európai Unió­ról rendezett osztrák népsza­vazás eredményével indokolta és kijelentette: „Realista, eu­rópai és bankár vagyok, nem fantaszta”. Jogászok azonnal rájöttek, mi sarkallta álláspontja meg­változtatására: azáltal, hogy az Osztrák Köztársaság igen nagy valószínűséggel a jövő január 1-től tagja lesz a kibő­vülő Európai Uniónak, már ő is szabadon beutazhat Auszt­riába, ugyanazok a jogok (és kötelességek) illetik meg, mint bármelyik honfitársát. Habs­burg Károly Lajos egyébként kettős, osztrák-belga állam­polgár. Nyugati szomszédunk szá­mára az 1919-ben kelt Habs- burg-törvény elfogadása óta sokáig szerfölött kényes ügy­nek számított a volt uralkodó­ház tagjaival fenntartott (azaz fenn nem tartott) viszony. Csak az a Habsburg léphet be az országba, aki egyértelműen kinyilatkoztatja: semmiféle igényt sem támaszt az egyéb­ként sem létező osztrák trónra, és gyakorlatilag nem tekinti magát az egykori uralkodóház tagjának. Ügyvédje szerint Károly Lajos ez utóbbira to­vábbra sem hajlandó, mivel nem kívánja megtagadni sem származását, sem szüleit. Habsburg Ottó, aki 1963-ban tette meg azt a nyi­latkozatot, amelyet most az öccse, annak idején a második feltételt is teljesítette. Igaz, akkor csak a közigazgatási bí­róság, nem pedig a bécsi par­lament előtt. Emiatt jó ideig viharok is dúltak az osztrák törvényhozásban. Az Első Osztrák Köztársa­ság 1919. április 3-án kelt Habsburg-törvénye nem csu­pán száműzetésbe kényszerí­tette a volt uralkodót és csa­ládját (állítólag mindössze 3000 svájci frankkal Károly zsebében), hanem egyúttal rá­tette a kezét a mesés vagyon­nal remndelkező Habsburgok összes föllelhető tagságára és ingatlanára, így a többi között Ferenc József valamikor mürzstegi vadászkastélyára is. Károly Lajos évtizedekkel ez­előtt megkísérelte beperelni az osztrák államot az akkor 200 milliárd schilltagre tartott Habsburg-vagyon visszaszer­zése érdekében, de minden fó­rum elutasította keresetét. Nem kizárt, hogy Károly 1918-ban a Bécs melletti Ba- denben született negyedik fia újra nekifeszül a paragrafu­soknak, esélye azonban egyenlő a nullával. Annak inkább lenne reali­tása, hogy az Első Osztrák Köztársaság által egykor jó­váhagyott kvázi „családi pót­lékot” újra folyósítsák a Habsburg famíliának. Ezt az Ausztriát bekebelező Német­ország vonta meg a Habsbur­goktól, mert (akkor még ek­ként emlegetett) Ottó királyfi elítélte Franciaország leroha- nását. Az összeg körülbelül 200 ezer schilling. (FEB) Társadalmi kérdések az AIDS-kutatók japáni, jokohomai világkonferenciáján Pokolgép-robbanás Tel-Avivban Vasárnap pokolgép robbant Tel-Aviv egyik külvárosában, Givata- jimban, egy forgalmas utca sarkán. A hírt a Reuter jelentette az iz­raeli hadsereg rádiójára hivatkozva. A merényletben, amely egy temető mellett történt, a rendőrség és szemtanúk közlése szerint a tettes megsérült. A fiatal férfi elmenekült a helyszínről. A me­rénylő a Reuter szerint véres kézzel rohant el a temető irányában. A hírügynökség nem tud más sebesülésekről. A rendőrség később bejelentette, hogy még két pokolgépet fedezett fel a temetőben, és ezeket hatástalanította. A merénylet háttere egyelőre ismeretlen. Az UNPR0F0R főparancsnokát várják Hétfőn Belgrádba várják Bertrand de Lapresle tábornokot, az ENSZ Oltalmazási Erői (UNPROFOR) főparancsnokát, - éretesült vasárnap belgrádi diplomáciai forrásokból az AFP. A hírforrás sze­rint a tábornok néhány órát tölt a jugoszláv fővárosban, de prog­ramjáról részleteket nem voltak hajlandók közölni. Nem zárták ki annak lehetőségét, hogy Lapresle találkozik Slobodan Milosevic szerb államfővel, valamint Momcilo Perisiccel, a jugoszláv hadse­reg vezérkari főnökével. Havanni tüntetés - hivatalos mérleg A pénteki havannai tiltakozó megmozduláson 35-en sebesültek meg - köztük 10 rendőr. Ezt közölte vasárnap a Kubai Kommu­nista Ifjúsági Szövetség központi lapja, a Juventud Rebelde belügyi forrásokat idézve. A Havanna központjában és a régi városrészben lezajlott megmozdulással kapcsolatban ez az első hivatalos szám­vetés, amely kiemeli, hogy a megmozdulás legsúlyosabb sebesült­jei egy rendőr, akinek eltört a nyakcsigolyája, illetve a polgári rendfenntartók erők egyik tagja, aki elvesztette fél szemét. Az új­ság az AFP szerint azt is megírta, hogy ebben a negyedben még a tiltakozás kirobbanása előtt meggyilkoltak egy rendőrt, amikor el­raboltak egy motorosbárkát, amely rendszeres utasforgalmat bo­nyolított le a Havannai-öbölben. A tüntetésért felelős csoportokat őrizetbe vették, vádat emelnek ellenük, és szigorúan ítélkeznek felettük. A tüntetés résztvevői közbűntényesek és antiszociális elemek, akiknek célja az Egyesült Államokba emigrálni - írta a lap. Tallinnba érkezett a kazah elnök Hivatalos látogatásra Tallinnba, Észtország fővárosába érkezett hétfő reggel Nurszultan Nazarbajev, a Kazah Köztársaság elnöke. Korábbi megbeszélései színhelyén, Szentpétervárott az a kazah el­nök hangsúlyozta: a volt szovjet köztársaságokat sújtó gazdasági válság jórészt az egykori tagköztársaságok közötti gazdasági kap­csolatok felbomlására vezethető vissza. Úgy vélte, habár a FÁK továbbra is fontos szerepet tölt be, a volt Szovjetunió területén lévő, és egymáshoz gazdasági s politikai tekintetben közeledni kí­vánó köztársaságoknak „eurázsiai közösséget” kellene létrehoz- niok. Iszlám nagygyűlés Londonban Vasárnap délutánig viszonylag rendben zajlott le az az iszlám nagygyűlés Londonban, a Wembley Arénában, amelynek betiltását hetek óta követelték brit zsidó és mérsékelt iszlám szervezetek, va­lamint arab diplomaták egyaránt. Brit zsidó szervezetek ízléstelen­nek tartották a nyíltan zsidófaló iszlám mozgalmak handabandázá- sát alig két héttel a londoni izraeli nagykövetség és egy londoni zsidó intézmény ellen elkövetett robbantásos merénylet után. A brit belügyminisztérium - a hivatalos magyarázat szerint: jogalap híján - azonban nem tiltotta be az összejövetelt. Brit kommentáto­rok szerint a brit kormány továbbra is azt tartja a legjobb önvéde­lemnek, hogy nem ingerli fel az iszlám szervezeteket. Bosznia: nincs hadiállapot Új hangok Pozsonyban A nagy áttörés nem történt meg, de ezt komolyan senki nem várhatta. Az új magyar miniszterelnök első hivatalos pozsonyi látogatása sikernek számít - állapította meg hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zei­tung. A konzervatív beállítottságú tekintélyes német lap kiemelte, hogy „a pénteki megbeszélések utáni sajtóértekezleten mind Horn, mind Moravcík méltatta a tárgyalások légkörét. Mindkét fél elismerte a másik politikai szándékát az alapszerződés megkötésére, a bősi vita meg­oldására. Ezek új hangok vol­tak a két szomszéd viszonyában, miután Szlovákia önállóvá vá­lása óta inkább az ellenséges­ség volt jellemző". A főbb tárgyalási témák és a sajtóértekezleten elhangzott ki­jelentések ismertetése után a cikk szerzője, Matthias Rüb azt írta, hogy "az úton, amelyen Budapest és Pozsony közösen kíván haladni, mindenütt aka­dályok vannak, amelyek közül a szlovákiai magyar kisebbség önkormányzatának lehetősége és a dunai vízlépcső ügye a leg­nagyobb". "Szlovákiában aligha van még egy olyan kül­politikai téma, amelynek ak­kora belpolitikai jelentősége lenne, mint a Magyarországhoz fűződő viszonynak. Horn látha­tóan kiegyensúlyozottságra tö­rekedett pozsonyi tárgyaló- partnerei kiválasztásánál." A német újság szezője sze­rint a magyar miniszterelnök azzal, hogy nem az alapszerző­dés megkötésének gyorsasá­gára helyezte a hangsúlyt, te­kintettel volt Moravcíkra, aki a szeptember végi választások előtti kampányban nem mutat­kozhat a magyarokhoz nagyon közel állónak. Izraeli-j ordán határátkelőhely Hétfő délelőtt ünnepélyes kere­tek között felavatták az Akaba és Eilat között létesített első iz- raeli-jordániai határátkelő-he­lyet. A létesítményt Jichak Ra­bin izraeli kormányfő és Ha­szon Ibn Talal jordán trónörö­kös adta át rendeltetésének. Az eseményen részt vett Warren Christopher amerikai külügy­miniszter is. A határátkelő-helyet, amelynek megnyitására Husz- szein jordániai király és Jichak Rabin izraeli miniszterelnök jú­liusi, Washingtonban aláírt béke-megállapodása alapján kerülhetett sor, egyelőre csak külföldi állampolgárok vehetik igénybe. Az ÀP megjegyzi: a két ország 46 évig tartó ellen­ségeskedése után a most felava­tott közúti határátkelő az első látványos lépés Jordánia és Iz­rael kapcsolatainak normalizá­lódása irányában. A jokohamai AIDS-világkon- ferencia hétfőn kezdődött ple­náris vitájában Michael Mer- son, az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) globális AIDS-progamjának irányítója hangsúlyozta: a világon ez év júliusában számon tartott több mint 17 millió AIDS-beteg, il­letve HIV-vírushordozó közül 2f5 millióan Ázsiában élnek. Jun-Fong Ngeow, a Kuala Lumpur-i egyetem professzo­rasszonya szerint a HIV-vírus és általában a szexuális érintke­zés útján közvetített betegségek terjedése Ázsiában szorosan összefügg a szegénységgel, a tudatlansággal, a nők szexuális kizsákmányolásával, valamint a kábítószerekkel. A boszniai szerb vezetés egye­lőre nem kívánja meghirdetni a hadiállapotot, szükség esetén azonban ezt az intézkedést azonnal bepótolja - a dpa jelen­tése szerint ezt Radovan Kara­dzic boszniai szerb vezér jelen­tette be a palei televíziónak adott szombati nyilatkozatában. A hét végén a boszniai szer- bek már bevezették az általános munkakötelezettséget. Kara­dzic vitatta, hogy be akarja ve­zetni a gazdasági és a társa­dalmi élet teljes állami ellenőr­zését. Utalt arra, hogy fokozott erőfeszítésekre van szükség a a lakosság, valamint a fronthar­cosok ellátsára. Karadzic ismét bejelentette, hogy augusztus 27-én és 28-án népszavazást tartanak a Bosz­nia-Hercegovináról az össze­kötő csoport által előterjesztett nemzetközi béketerv elfogadá­sáról. „A nemzetközi közösség­nek el kell fogadnia minimális követeléseinket,, - jelentette ki. E követelések magukban fog­lalják Szarajevó felosztását, a szerbek tengeri kijárathoz való juttatását, a Bosznia északi ré­szén áthaladó szárazföldi fo­lyosó kibővítését és az önha­talmúlag kikiáltott boszniai szerb állam függetlenségének nemzetközi elismerését. (MTI) Rakéták a színésznő-gyilkosságért... A mindig élénk londoni dip­lomáciai forgalomban nem volt igazi hírértéke annak, hogy Anszari iráni ügyvivőt bekérették a külügyminiszté­riumba. A brit kormány ugyanis Te­herán és a terrorista akciókat végrehajtó IRA, az Ír Köztár­sasági Hadsereg kapcsolatai­ról kért felvilágosítást. Ponto­sabban egy csereügylet lehe­tőségéről, amely végül még­sem jött létre. A múlt év novemberében Iránban járt az IRA küldött­sége, s ott - természetesen a legnagyobb titokban - az iráni titkosszolgálat képviselőivel is tárgyalt. Többek között bizo­nyos fegyverfajtákat szerettek volna beszerezni akcióikhoz, amelyek korábban főként Lí­biából érkeztek az IRA cí­mére. A kívánságlistán szere­pelt többek között a műanyag alapú Semtex robbanóanyag, amelyet a hagyományos fém­kereső eszközökkel szinte le­hetetlen felfedezni; egy tétel izraeli gyártmányú UZl-gép- pisztoly; vállról kilőhető Stin­ger rakéták, amelyeket brit he­likopterek ellen lehetne be­vetni; s kértek távközlési, va­lamint lehallgató berendezé­seket is. Az irániak - a The Inde­pendent értesülése alapján - nem utasították el az IRA kí­vánságait, de a valamiért va­lamit elve szerint csereüzletet ajánlottak. Az ellentétel az lenne, hogy az IRA komman­dói - amelyek az európai fő­városokban könnyebben tud­nak mozogni, mint a Teherán­ból érkezők - gyilkoljanak meg három ismert, emigráció­ban élő iráni személyiséget: Párizsban Baniszadr volt mi­niszterelnököt, aki ellen már megkíséreltek merényletet; Dzsavad Dabirant, a Népi Mudzsahedek szóvivőjét, aki­nek Bonnban van az irodája; s a Londonban letelepedett iráni filmszínésznőt, Farzaneh Ta- idi-1. Ez utóbbi azzal vívta ki maga ellen az iráni titkosszol­gálat szó szoros értelmében vett gyilkos haragját, hogy szerepet vállalt a Lányom nél­kül sohasem című, nálunk is bemutatott filmben, amely azt beszélte el, hogy iráni férje miként próbálta elszakítani a lányától, s leleplezett sok mindent a teheráni közállapo­tokból. Az IRA hónapokon át ké­sett a válasszal, végül pedig elutasította a gyilkosságokra vonatkozó teheráni terveket. Réti Ervin _______________KÉRDŐJELEK O roszoktól félni? Oroszokkal élni? Zsirinovszkij közelmúltbeli, szerbiai heveskedései közben tette fel a kérdést a Die Welt: mi jobb Európának, az oro­szokról félni, vagy az oroszok­kal élni? A befolyásos német lap egyértelmű válasza, hogy „Oroszország bevonása az eu­rópai és az egész nemzetközi politika folyamatába meghatá­rozó feladat". Más megfogalmazásban, ez „az ezredforduló talán egyes számú kulcskérdése" abból az alapigazságból adódóan, hogy „Oroszország a jövőben is vi­lághatalom". Mi látszik ma az együttélés­hez vezető legkézenfekvőbb út­nak? Az egyik az öreg kontinens­hez való fokozódó kötődés felé vezeti Moszkvát: ez „az Euró­pai Unió és Oroszország egy­üttműködési szerződése". A másik útvonal pedig egy „sür­gősen megkötendő szerződés a NATO és Oroszország együtt­működéséről", amely Európán túlmutatva „stratégiai partneri szövetséget teremt Washington és Moszkva között" is. S mindez miért annyira fon­tos? A lap négy érvre hivatkozik. 1. Minél szorosabb a NATO és az EU együttműködése Orosz­országgal, Moszkva annál in­kább kényszerül egyenrangú kapcsolatokra a Szovjetunió többi utódállamával. 2. A Kreml nem érzi magát kiszo­rítva a modem Európából, el­lenkezőleg. 3. Az oroszokkal való széles együttműködés csökkenti a rivalizálás veszé­lyét Európán belül, illetve Eu­rópa ás az amerikaiak között Moszkva barátságának és szö­vetségének megszerzéséért és megőrzéséért. 4. Mindez együtt erősíti Európa biztonságérzetét és érzékelhetővé teszi, mit je­lent az új körülmények között a Vancouvertől Vlagyivosztokig tartó biztonsági övezet. S ha ez mind igaz, miért ne lenne igaz az is, hogy "a világ stabilitása és Európa jövője megköveteli az átfogó együtt­működést Oroszországgal, de nem mások kárára, hanem kö­zép- és kelet-európai szom­szédaink közreműködésével" Létérdekünk, hogy éljünk a le­hetőséggel: de mi, a kicsik tényleg kapunk ebben érdemi közreműködési lehetőséget a nagyoktól? Kocsis Tamás (FEB)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents