Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-06-07 / 184. szám

4. oldal Salgótarján Es Környéke 1994. augusztus 6-7., szombat - vasárnap Angolul tanultak a Bolyaiban SALGÓTARJÁN. Angol nyelvtanfolyam zajlott július 25-től a Bolyai János Gimnáziumban. A szegedi Rhen Bt. az EGK alapítvánnyal karöltve ötödik éve szervez kurzusokat az or­szág öt városában - az öt között negyedszer van ott Salgótar­ján, nevezetesen azért is, mert az említett cég vezetője annak idején 18 évig élt a nógrádi megyeszékhelyen. A tanfolyam résztvevői magyar (és kevésbé) fiatalok. A tanárok szinte a teljes angol nyelvterület képviselői: ango­lok és skótok, kanadaiak és USA-beliek, walesiek és ausztrálok. Szóval: származá­suk és nyelvjárásuk igencsak különböző. De azért van ben­nük valami közös: valameny- nyien a skóciai St. Andrews Egyetemről, Nagy-Britannia harmadik legnagyobb felső- oktatási intézményéből érkez­tek. A tanfolyamon sikerült túllépni a szódolgozat-szintű szajkózáson, a felbukkanó témakörök viszont erősen ha­sonlítottak az állami nyelv­vizsga témaköreihez. A fő cél aműgyis a beszédkészség fej­lesztése volt. Meg a szóra- koz(tat)va tanulás. A diákokon kívül az okta­tók is kifejezetten elégedett­nek tűntek. Egyikük, Sarah Newport, a St. Andrews-on tanuló washingtoni egyete­mista kérésünkre össze is fog­lalta élményeit: - Egyszerűen csodálatos. Alkalom a tanárok és a diákok számára is, hogy tanuljanak a különböző kultú­rákról. Élveztem az órák utáni találkozást a diákokkal - a skót táncpartin és a kincsva­dászaton. Meglehet, hogy a tíz nap még kevés is volt. Mondta is egy amerikai úr: Time flies when you are having fun! Ezt a résztvevők közül többen is megerősítették, mondván : így igaz, mulatozás közben tényleg gyorsan múlik az idő. Szinte rohan. -séf­Hőgutát kaptak a gumik(?) A füst teleokádja pernyével, méreggel a tájat emmi meglepő abban, hogy ég a salgótarjáni szemétte­lep. Már az sem éri váratlanul az embert, hogy esetenként ki­lométereken át húzódó, átlátha- tatlanul sűrű, fekete füstfelhőt borít a tájra, teleokádva per­nyével, méreggel a növényzetet, az emberek lakóhelyét. A füst végighúzódik Karancsalján, a széljárástól függően veszélyez­teti a Kemerovo lakótelep nyu­galmát is. Hétfőn megint nagyon égett a szeméttelep. Olyannyira, hogy a tűzoltók és a rendőrök is kivonultak. Tavaly nyáron lehe­tett látni valami ehhez hasonló borzalmat. Akkor is nagy mennyiségű gumiabroncs gyul­ladt be, mint most. így mond­ják: begyulladt, mert nincs tet­tes (vagy tettesek), akire rábi­zonyítanák a gyújtogatást. Az egészben az a furcsa, hogy a gumiabroncsok mindig nyáron, annak is a legrekkenőbb káni­kulájában gyulladnak be. Mintha valamiféle láthatatlan, mesteri kéz irányítaná: most lehet, most úgy is mindenkinek melege van, miért ne lehetne elviselhetetlen hősége a gumi­nak is. És zsupsz, meggyullad! Furcsa az is, hogy aztán va­lakik mindig pótolják az elégett mennyiséget. Ugyanúgy, mint ahogyan a virtigli kereskedő feltölti elapadt árukészletét. De akik ezt teszik, azok nem érde­melnek dicséretet. Ellenkező­leg: a lakosság szerint megér­tek a felelősségre vonásra, zt gondoljuk mi is. S olvasó­inkkal együtt reméljük, hogy a tűzoltók nem késleked­nek, és megteszik - ha eddig még nem történt volna meg - feljelentésüket az ismeretlen tettes(ek) kézrekerítésére. És aztán abban is bízunk, hogy a rendőrség derekas munkát vé­gez, s tisztázó erőfeszítései eredménnyel járnak. Ne nézze baleknak senki a másikat!- ok ­Eddig még nem vettek fel hitelt Etesen A helyi önkormányzat képvi­selő-testületének csütörtöki ülésén két tájékoztatót" hallga­tott meg. Mindkettő a legszéle­sebb körű érdeklődésre tartha­tott számot a településen, hi­szen pénzről és az egészség- ügyi ellátásról esett szó. Lénárt Dezső polgármester az önkormányzat idei költség- vetésének első fél évi teljesíté­séről adott számot. Ebből kide­rült, hogy idáig még sikerült hi­tel nélkül elvégezni a testületre háruló szerteágazó és komoly terheket jelentő feladatokat. Fi­gyelemre méltó eredménynek könyvelhetik el a faluban, hogy fennakadás nélkül sikerült mű­ködtetni az intézményeket, pél­dául a gyermekintézményeket. Az ülés második napirendi pontjaként a háziorvos, dr. Szabó Katalin Ingrid tájékozta­tóját hallgatták meg a községi elöljárók. A doktornő a telepü­lés egészségügyi alapellátásá­nak a helyzetét értékelte be­számolójában. További fontos témákról is tárgyalt a testület. A többi kö­zött: a közmunkákról, az in­tézmények nyári karbantartásá­ról, valamint a lakásvásárlás támogatására benyújtott egyedi kérelmekről. Egy váratlan meghurcoltatás története Pálfalvai Kálmán vízellátási és csatornázási üzemmérnök, élő történelemkönyv. Különösen a megye és a megyeszékhely vízel­látásának megszervezésében, kialakításában, működtetésében volt meghatározó, kezdeményező szerepe. Másfél évtizedig igazgatta a megyei víz- és csatornamű vállalatot.- Akkoriban az egyetemet fő- és középiskolát végzettek - ahogy akkor mondták - lent kezdték az életet. Az érettségi után a síküveggyárban helyez­kedtem el, ahol mint kisegítő, később segéd-gépkocsivezető, könyvelő dolgoztam. Különböző témájú és idejű felsőfokú szaktanfolyamok el­végzése után az akkori megyei tanács ÉKV osztályvezetője lett. 1957-ben az országban egyedül Nógrádban került a bányai vízműhálózat megyei hatáskörbe.- Nagy szegénységet vettünk át az akkori hatalmasságok kényszerítésére. Szerencsénkre fönt méltányolták az átvett sze­génységet és központi keretből plusz pénzt kaptunk a bányai településeken létrehozandó közkutak építésére. Regionális vízmüvet építettek A megyeszékhely áthelyezé­sével bekövetkező fejlődésben egyik legfontosabb feladattá vált Salgótarján jó ivóvízzel való ellátása. Megvalósítását sürgetik a városban gomba­módra szaporodó lakóépületek és az infrastrukturális beruhá­zások. Mivel a rendelkezésre álló kutak vízhozama nem biz­tosította a növekvő fogyasztást, az akkori megyei vezetés a re­gionális vízmű felépítése mel­lett döntött. Erre 350 millió fo­rintot áldozott saját keretéből. A távlati tervek szerint még két szakaszra került volna sor, a napi húszezer köbméter víz- mennyiség eléréséhez. A hasz- nosi víztározó felépítése mel­letti döntés következtében azonban csak a második ütem valósult meg, ami újabb hétezer köbméter ivóvizet jelentett az újonnan lefektetett csővezeté­ken, átemelők segítségével a megyeszékhelynek. A hálózat működtetése a vállalaté.- Közben megszületett a központi döntés, mely szerint a budapesti vízügyi hatóság átve­szi a regionális vízmüvet, s el­lenében pénzt ad a kettes ütem és a hasznosi vízműtározó fel­építéséhez - egészíti ki az előbbieket Pálfalvai Kálmán, majd így folytatja: - Az első ütem 1967-ben fejeződött be. Az előtte való évben neveztek ki a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalathoz fő­Pálfalvai Kálmán: Mond­ták, le vagyok tartóztatva mérnök helyettesnek, majd 1971-ben igazgatónak. Irányítása, vezetése alatt a vállalat nyereségesen tevé­kenykedett, többször elnyerte a Kiváló Vállalat címet. Pálfalvai Kálmán, mint elismert szakem­ber, több országos szakmai szervezet vezetőségi tagja, majd a megyei hidrológiai tár­saság elnöke lett. Karrierjében nyugdíjazása előtt másfél évvel következett be a törés, amikor az akkori minisztertanácsi rendelet alap­ján felsőbb unszolásra, a válla­latnál is elkezdték a vállalati gazdasági munkaközösségek szervezését, működtetését. Nyomozók nyomták rá az ajtót Jóakarói feljelentették. Állí­tólag a 17 fős vállalati gazda­sági munkabrigádnak kifizetett pénz mögött csalás, túlszámlá­zás húzódott meg. A vizsgálatot végző szakértő jelentése alap­ján Pálfalvai Kálmánt is vét­kesnek találták.-Országos ellenőrző bizott­sági értekezletre készültem. Előtte fél órával a megyei ta­nács ÉKV-osztályvezetője, he­lyettese és a szolgáltató vállala­tok pártbizottságának titkára felkeresett. Hellyel kínáltam őket, de nem fogadták el, mondván: sietnek. Az átadott levelet nem bontottam fel. Be akartam zárni az ajtót, hogy a hátralévő időben készüljek az ülésre, amikor két nyomozó be­felé nyomta a bejárati ajtót, majd amikor belülre kerültek, a következőket mondták: Zárjak el mindent, a kulcsot adjam át a titkárnőmnek, le vagyok tartóz­tatva. Mondom, itt a kocsim, menjünk vele. Nem, válaszol­ták, velük kell mennem a főka­pitányságra. Egy hónapig vol­tam előzetesben. Az esemény­ről nem ők. hanem mások érte­sítették a feleségemet. Pár na­pig helybeli ügyvéd védett, ké­sőbb a hidrológiai társaság or­szágos vezetősége egy buda­pesti ügyvédet kért fel a védelmemre. Legfölül derült ki az igazság A vizsgálatot végző szakértő jelentése alapján Pálfalvai Kálmán is a vizsgálatba bevon­tak listájára került. Kezdetben ez húsz fő volt. Ügyészi felülbí- rálat után leapadt nyolc főre. Mivel egymillió feletti „csalás­ról” volt szó, tárgyalása a me­gyei bíróság hatáskörébe került. Az eljáró bírói tanács igen szi­gorú ítéletet hozott, amit fel­lebbezés folytán a Legfelsőbb Bíróság megsemmisített. Az igazságügyi szakértők bebizo­nyították, hogy a brigád 1,2 millióval kevesebbet számolt el a lehetségesnél. Pálfalvai Kál­mánt is felmentették.- Valószínű, már az előze­tesben töltött időben döntöttek arról, amikor kijövök, felajánl­ják a tanácsi építőipari vállalat személyzetis beosztását. Erre én nemet mondtam. Olyan idegállapotban voltam, hogy nyugdíjazásig betegállományba kerültem. Csupán elrettentés­ként említem: azzal tartóztattak le, állítólag disszidálni akarok. Ugyanis, a feleségemmel a Du­nántúlon voltunk. Az indokolatlan meghurcol­tatás keserveit ma sem tudja ki­törölni emlékezetéből. Hangja időnként meg-megcsuklik, el­halkul.- Sok évtizedes vezetői be­osztás után havi 12 ezer forint­tal mentem nyugdíjba. 1988-ban még jó pénznek szá­mított, vállalkozói munkával egészítem ki. Venesz Károly RÖVIDEN Mátraszele/Vizslás/Kazár. A községben augusztus 15-én megkezdődik a gáz­beruházás. A gerincvezeték kiépítése a költségszámítá­sok szerint áfával együtt 140 millió forintba kerül, és jövő év június 25-én fejező­dik be. Ä lakossági bekötés háztartásonként 60 ezer fo­rintba kerül, de ebből 9 ezer visszaigényelhető közmű- fejlesztési támogatásként. A lakosság OTP- hitelt is igénybe vehet. Karancskeszi. Az önkor­mányzat a tanévkezdésre támogatja a diákokat. Az ál­talános iskolások ingyene­sen kapják a tankönyveket, továbbá ezer forint tanszer­vásárlási segélyben része­sülnek. A középiskolások és a felsőfokú oktatási intéz­ményben tanulók kétezer forintot kapnak. A diákok támogatása összesen min­tegy 850 ezer forintjába ke­rül az önkormányzatnak. Karancslapujtő. A faluban pillanatnyilag 170-en kap­ják a munkanélküliek jöve­delempótló támogatását. Je­lenleg 45-en dolgoznak kö­zülük közmunkásként, 30-an július 1-től, 15-en au­gusztus 1-től. A közmunká­sok bruttó 15 ezer forint bért kapnak, és két, illetve há­rom hónapig dolgozhatnak a község javára. Kazár/Székvölgypuszta. A mindössze harminc lelket számláló településrészre ve­zető út - az itt jelenleg is működő külszíni fejtés munkálatai, a szállítások miatt - megrongálódott. Az önkormányzat azt tervezi, hogy még ebben az évben felújíttatja a székvölgyi utat. Az oldalt szerkesztette: Sulyok László Hétfői lapszámunkban: Balassagyarmat és környéke Salgótarján és környéke A harmincas esztendők Szilváskője a csempészek átjárója volt A jó levegőjű, közel 600 méter szint magasságban levő Rónabá­nyát elhagyva, Cered felé egy bekötőútnál letérve, érhetünk el Szilváskőre. Jelenleg a túrázók és téli időszakban a síelők para­dicsoma. A takaros házak, gondozott kertek nem mindig mutat­tak ilyen szép látványt, mint napjainkban.- Még a negyvenes években is nagy szegénységben éltek az itteniek, no meg az egész or­szág - komorodik el a vígkedé- lyű, itt élő Martinék Márton. - Ä gyengébb hitűek kivándorol­tak, az itt maradiakra sok munka és nagy szegénység várt. Nem is csoda, hogy a kö­zeli régmúltban, a harmincas években Szilváskő a csempé­szek átjáróháza volt. Megpi­henni, elbújni egyikük sem mert, lévén ugyanis közel a ha­tár. nem volt biztonságos hely a számukra. Abban az időben nagyban az abasáriak üzleteltek csempész­kedéssel. Ugyanis ez volt a fő megélhetési lehetőségük. Há-_ tűkön hozták a jó minőségű vö­rösbort, mézet, szőtt kelméket, majd odaát, a határon túl kivál­tották tűzkőre, cigarettapapírra, meg olcsó dohányra, ami a sze­gény ember egyik kábítószere volt. Gyermekkoromban én is megkóstoltam, ám oly förtel­mes íze volt a cigarettának, hogy azóta sem szoktam rá. A csempészett árukat itthon jó pénzért eladták. Mindig csa­patban közlekedtek, így a csen­dőrök még igazoltatni sem mer­ték őket. Ha netán mégis, elő­került a csizmaszárból a hosszú kés, akadt, akinél még fegyver is volt. A csempészést odaát is ko­molyan vették, téli időszakban a határt is megerősítették. Ami­kor jöttünk haza Rónatelepről, az iskolából, és ahol láttuk a hóban, hogy a csapásból egy-két nyom eltért, követni kezdtük, mi, gyerekek. Nem is hiába, mivel a megzavart csempészek futás közben min­dent eldobáltak, mi meg össze­szedtük ezeket. Volt, amikor több rizs és cukor volt otthon, mint a telepi Hangyában. Tavaszi-nyári hónapokban hajtották a lovat, a marhát, úgy nézett ki a dolog, hogy az ak­kori hatóság mindkét oldalon szemet húnyt efelett. Mivel ezek a személyek így ellenőriz­hetőek voltak bármikor, a gya­nús az volt, ha a fővezért nem láthatták. Ezeket a csempészát­járókat hajdanán még a betyá­rok építették ki. Pontosan erre már nem emlékszem. Majd közeledtek a negyve­nes évek. Ezek a tevékenységek már valahogy szűnőben voltak. Úgy lehet, hogy a hiány és a drágulások - mindkét oldalon - egymást kezdték kielégíteni. Persze teljesen a mai napig még most sem szűntek meg. Jelen­leg a kábítószer és az autó a sláger, ám az embercsempészet is jó kereseti lehetőségnek mu­tatkozik. Végül saját magáról kérde­zem a gazdát, aki így válaszol:- Jelenleg nyugdíjas vagyok, két tehénnel és egy üszőborjú­val gazdálkodom. Az ember el­foglalt, nem öregszik talán olyan gyorsan. Meg a gazdál­kodó vértől sem lehet oly könnyen szabadulni. Fekete ri- bizlivel is foglalkoztam, itt a hegyek között a gyümölcs nem valami sláger. Az itt lakók sem gazdálkodnak komolyabban. Az a néhány család, amelyik itt lakik, az iparban, a gyárban dolgozik, ha van még egyálta­lán ilyen. Bármilyen kedvező is lesz az új kormány gazdaságpo­litikája, már nem fogok másba belevágni, én már háromszor újra kezdtem. Nem nehéz el­dönteni, Hogy mire jutottam... Kép és szöveg: Kun Király József Martinék Márton szilváskői tehenesgazda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents