Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-05 / 183. szám

1994. augusztus 5., péntek Szécsény Es Környéke 5. oldal Épül a szociális étkezde Mihálygerge. Takaros község, amelynek meghatározója az átmenő forgalom a megyeszék­hely és az országhatár felé. Zsély Gyula, a község polgár- mestere azon fáradozik, hogy korszerűsítse a község ellátó képességét. Üzletek, vendéglá­tók üzemelnek a faluban, de nincs étkeztetési lehetőség sem a községben, sem a szomszéd falvakban. Ezért döntött a kép­viselő-testület, hogy megépíte­nek egy étkezdét. Az építkezés már javában folyik. Tekintettel arra, hogy a köz­ségben jelentős a munkanélkü­liek száma, közülük is foglal­koztatnak 15 embert az építési munkákban. Szociális konyhának és étke­zőnek tervezik a 4étéátményt, de ha a községen átmenő ide­genek igényüket időben beje­lentik, nekik is adnak étkezési lehetőséget. Fürdőzők a pöstényi hídnál Jól viselik a nagy meleget a vízközeiben Szécsény és kör­nyékének lakói. Ismét életre keltették az Ipoly pösténypusz- tai szakaszán a fürdőzést. Kel­lemes a víz hőmérséklete, szép a környezet. Bár a folyóhoz ve­zető út az ott éktelenkedő kőpil­lér mellett vezet el, a fürdőzők közül kevesen tudják, hogy ez a kőpillér annak a hídnak a ma­radványa, amelyik összekötötte a két partot és itt vitt az út Bu­dapestről Kassára. így érthető, hogy Pöstény utcáját is Kassai útnak nevezték el. A hidat a visszavonuló né­metek robbantották fel. Az idők múltával a megmaradt használ­ható alkatrészeket a Dráván épült hídhoz szállították. A Pös- ténypusztán élő idősebbek szí­vesen emlékeznek a Szlovákiá­val összekötő hídra. A fürdőzők viszont keveset tudnak arról, hogy ahol hűsölnek, ott vala­mikor híd állott. Havasi Beáta SZERENCSÉS SZABÓ GYŐZŐ. A minap jelentkezett az egyesületnél, hogy horgász kíván lenni, és a szécsé- nyi sóderbányatóba első' alkalommal bedobott horgára máris fennakadt a képen látható két hal.Fotó: Faluhelyi László Mezőgazdasági hitelt kaptak A magángazdálkodók kölcsön folyósításának feltétele, hogy a gazdálkodó legalább tizenöt hektár földdel rendelkezzen és vállalja, hogy legalább öt éven keresztül gazdálkodik. Szécsény körzetében a tava­szi felmérések szerint tíz-ti­zenöt gazda vett fel ilyen köl­csönt. Karancsságon és Endre- falván a hitelre pályázók közül öt személynek fogadták el a ké­relmét, s részükre körülbelül tízmillió forintot folyósítottak. Kisközség is tud nagy dolgokat alkotni PILINY.Már kibontakozott az épület homlokzatán, bent az épületben, a folyosón és lépcsőkön díszlő márványlapokból a vakítóan fehérlő tágas termekben a szép, a jó. Az egész léte­sítmény azt tükrözi, nagyon okosan kigondolt középület ün­nepi átadása történik meg augusztus 20-án. Aki ennek a kulturális köz­pontnak a születéséről min­dent tud, az Horváth Istvánná, a község jegyzője. Akik vi­szont megálmodták, a kivite­lezést előkészítették, az épület esztétikájára nagy figyelmet fordítottak, azok Kollár Sán­dor polgármester, a híres gra­fikus, és Ruzsinszki István, az építőszakma kiválósága. De ne feledkezzünk meg arról a hat festő és kőműves emberről sem, akik kitűnő szakérte­lemmel végzik a munkát. Ennek a kultúrközpontnak a története dióhéjban: körzetesí- tették a tanintézeteket. Hely­ben az első osztályosokat ké­kultúrház maradt, amiről a kőművesmester tudta, olyan alapokon nyugszik, hogy el­bírja az emeletráépítést. Egy emeletet építenek rá, tanter­mekkel, tanári szobákkal. Kü­Szólló's Sándor és Oláh Andor az utolsó simításokat végzik az új épületen pezték, a többiek Endrefalván tanultak. Pilinyben félkész lön bejárattal egy orvosi ren­delő is ide tartozik. -B­BALOGH FERENC LEVELÉNEK TARTALMÁT CÁFOLJA A POLGÁRMESTER Képviselői tájékoztató, amely bejárta a várost SZÉCSÉNY. Az állampolgárok tájékoztatásának sajátos for­máját választotta Balogh Ferenc, az önkormányzat testületének képviselője, aki a testületi üléseken nem vesz részt már évek óta. Elhatározását azzal magyarázza, hogy a testületen belül meg nem értett személy, akinek az a küldetése, hogy bebizonyítsa igazát, melyet kemény, egyes kitételeiben durva, személyeskedő megnyilvánulásokban fejez ki. Képviselői tájékoztatónak neve­zett, június hónapban keltezett fogalmazványát szerte a város­ban terjesztette. A levél visszhangot keltett a lakosság körében. Volt, aki elítélte, volt, aki kételkedett valóságtartalmában, de olyan polgár is akadt, aki egyetértett vele. A Nógrád Megyei Hírlap Szécsény és környéke szerkesz­tőjének ez a megosztottság adott okot arra, hogy a levél va­lóságtartalmát kutatva, kérdé­seket tegyen fel a polgármes­ternek a levél tartalmának, le­ginkább a pénzüggyel, az igaz­gatással kapcsolatban. Az egyéneket érintő megfogalma­zással, tekintettel a személyes­kedésre, nem foglalkoztunk. De az egyéneket érintő felvetések­ről érdeklődők a polgármesteri hivatalban a személyi jogok be­tartása mellett tájékoztatást kaphatnak. A harag rossz tanácsadó Varga Tibor, Szécsény pol­gármestere mindenekelőtt le­szögezte:- Legfőbb óhajom, hogy mi­nél többen kérjenek tőlünk vá­laszt a képviselő úr körlevelé­ben megfogalmazottak igazá­ról. Az érdeklődők rendelkezé­sére állunk, válaszunkat okmá­nyokkal is kiegészítjük. Előre­bocsátom: települési képvise­lőnk levele nem a valóságot tükrözi. A levél a képviselő úr­ban felgyülemlett gyűlölködést mutatja. A harag pedig rossz tanácsadó. Beszéljünk hát indu­latmentesen erről a levélről. Ha ezzel egyetértünk, akkor szorít­kozzunk szigorúan csupán a té­nyekre. A városnak nincs 500 millió forint adóssága. Tartozásunk van ugyan, de az 112 millió fo­rint. Ennek az adósságnak egyes részletei még 1990 előtt keletkeztek. Az adósság tör­lesztése miatt senkit nem ter­heltünk meg anyagiakkal. A gáz- és csatornamű megépíté­sének terheit részben állami támogatással, részben pedig a lakosság önkéntes hozzájárulá­sával hajtjuk végre. Volt kése­delmi számlakifizetés, de ebből származó fizetési kötelezettség még nem terhelte az önkor­mányzatokat. Ez a kérdés ugyanis a térségünk önkor­mányzatait is érinti. Egyébként ez ügyben tárgyalás folyik. A számok nem hazudnak Nézzük a csatorna és vízdí­jakra vonatkozó megállapításo­kat. Teljesen téves információ­kon alapulnak. A vízmű veze­tősége azt válaszolta: Szé- csényben az ivóvíz ára 1994. február 1-től hatvan forint köbméterenként, plusz 10 szá­zalék áfa. A csatornadíj negy­ven forint plusz áfa. Ez össze­sen 110 forint. Tehát az a kép­viselői tájékoztatás, amely a vízdíj 160 forint köbméteren­kénti felemeléséről szól, nem igaz. A vízmű vezetői készek az érdeklődőket erről hiteles okmányokkal kiegészítve tájé­koztatni reggel 6 órától délután 16 óráig a vízmű központjában. Az alpolgármester fizetése nem 51 ezer forint, hanem bruttó 25 ezer forint. Az igaz, ha a munkáltatóra vonatkozó törvényekben foglaltak szerint kifizetik a tb és egyéb kötelező járulékokat, akkor érvényes az 51 ezer forint költség. Ami a költségvetési üzem felszámolását illeti, azt felsőbb rendelkezés szabályozta és a képviselőtestület szavazta meg. Olaj-maffiáról a városban sen­kinek sincs konkrét tudomása, de ha van ilyen, az kizárólag rendőrségi ügy, ahol a képvi­selő úr észrevételeit szívesen meghallgatják. Indulatmentes válaszkeresés Végül betekintettünk a „sze­génykonyha” ügyébe, de meg­állapítani haszontalanságát nem tudtuk. Ennél érdekesebb az ősszel megnyíló új gimnáziummal kapcsolatos megjegyzés. A tan­intézet létrehozói nemcsak a mában, inkább a holnapban, az igények növekedésében gon­dolkodtak. A középiskolával gazdagodik a város. Es ide tar­tozik a parkoló megépítése. A tervek ugyanis nagyon szépek, szemléletesek és bemutatják a jövőt. E korszerűsítésben kap helyet ez a parkoló. Az intézet bővítése ebben az irányban tör­ténik. Pártatlanul, senkinek el nem kötelezve, indulatmentesen ke­restük a választ a képviselői körlevélre, nem kétségbe vonva a szerző vélt igazát sem. Csak ismételni tudjuk: A polgármes­teri hivatal az érdeklődők ren­delkezésére áll. Álljon választói rendelkezésére a kiadvány szerzője is! Sz.F. RÖVIDEN Mihálygerge. Gazdag augusztusi programot dol­gozott ki a dr. Egyed Ferdi- nánd vezette művelődési ház. Az öntevékeny művé­szeti csoportok augusztusi ünnepségek alkalmával Me­zőkövesden, Hollókőn, Ma- gyamándorban lépnek fel. A hagyományőrzők szlovák meghívásnak tesznek eleget Klenócon. Az öreg fiúk fut­ballcsapata már pályára is lépett a határon túli testvér­községben. Egyházasgerge. A képviselő-testület még az év elején döntött arról, hogy az általános iskola 1-6. osztá­lyáig önállósítják a tanítást. Ennek érdekében öttanter­mes iskolát létesítenek. A tantermek építése befejezés előtt áll. Nógrádszakál. Az Ipoly-völgyi községek kö­zül elsőnek Nógrádszakál- ban létesít ízléses, korszerű turista házat Puszta Ferdi- nánd, aki tagja a Falusi Tu­rizmus Szövetsége megyei szervezetének. Endrefalva. Az Arany­kalász mezőgazdasági szö­vetkezet vadásztársasága a télre való felkészülés jegyé­ben szálastakarmánnyal töl­tötte fel a vadetetőket. A szemestakarmányt később szállítják ki az erdőbe. Piliny. A községben mű­ködő áfész-boltot a magas árak miatt nem látogatták a vásárlók, emiatt bezárták. Az önkormányzat a lakos­ság ellátásának folyamatos­sága érdekében alapítványt hozott létre, és ennek támo­gatásával nyitott élelmi­szerboltot, ahol az árakat a lakosság anyagi erejéhez igazítva alakítják. Az oldalt szerkesztette: Bobál Gyula Holnapi lapszámunkban: Salgótarján és környéke Gondokkal folyik az aratás A Szécsény környéki nagyüzemi gazdaságok befejezték az ara­tást, kielégítő a termés mennyisége és minősége is. Az egyéni gazdálkodók gabonája még némely helyen lábon áll. S ami nyugtalanító, hogy nehezen jutnak arató-cséplő géphez. Az aratásra nem kötöttek szerződést, mert a kombájnnal rendelkező tulajdonosok nem voltak hajlandók erre. Arra hi­vatkoztak, hogy a sajátjukat aratják le elsőnek. Gépeik mi­nőségi állapota elhasznált, üzemeltetése drága. így a saját­juk learatása is elhúzódott. Az úgynevezett 25. körzet­ben - ahová Endrefalva, Szé- csényfelfalu, Piliny, Szalma- teres, Karancsság és Ságújfalu sorolható, és a falugazda, Tóth Aladár - tomyosodtak az ara­tási gondok. Á körzetben kö­rülbelül 180-200 egyéni gazda foglalkozik mezőgazdasági munkával. Endrefalva térségében a szö­vetkezeti gépek elvégezték az aratást. Szalmatercsen, Ka­rancsságon és Ságújfaluban, ahol egyéni gazdálkodásra lép­tek a földművelő emberek, hi­ány volt az arató gépekből. A falugazda jóval az aratást megelőzően felmérte az igé­nyeket, aminek végeredménye, hogy a földtulajdonosok számí­tottak a kombájnra. Szécsény- ben, Varsányban, Sóshartyán- ban, Etesen keresték meg a kombájntulajdonosokat az ara­tás felvállalására. Ezzel fel­gyorsult a betakarítás. A becs­lések szerint hektáronként 50-60 mázsával is számolnak. A falugazda ma már bizakodik. Számítása szerint legkésőbb augusztus 10-15-ig minden ga­bonatáblán elvégzik az aratást. Idegenforgalom Szécsényben és térségében Kerékpárral egyre többen túráznak. Szécsényben fo­tóztuk le Pesti Mariannát és Viaszács Gábort Fotó: Sz. T. A nyárban megkapóan szép a mi Palócföldünk, amelyben mint afféle ékesség Szécsény és térsége. A lombos erdőktől díszlő dombok, az Ipoly-menti síkság, benne az apró települé­sek szépséget, vonzó érdekes­séget, értéket kínálnak az ide látogatóknak. Szécsényben a turistákat szállító autóbuszjáratok sűrűn megfordulnak. Utasaik a vá­rosi múzeumban kedvükre gyönyörködhetnek. A hollókői vendégjárás is sűrűsödik, aho­gyan mind jobban vonzza a lá­togatókat az ipolytamóci ősle­let is. De az igazsághoz tarto­zik, hogy még nem igazán is­merik megyénknek, ezen belül Szécsény térségének igazi szépségeit. A rejtett kis falucs­kák csendjét, a Cserhát rejtel­meit, a vendégszerető palóc embert. Ezért törekszenek az ide­genforgalmi szakemberek a megyénket illusztráló kiadvá­nyokat felújítani. Bagyal Pé­ter, a Szécsényben székelő TOURINFORM irodájának vezetője írta levelében: „A Szécsény és környéke iránti érdeklődés, például Szé­csény, Hollókő és Ipolytarnóc vonatkozásában a belföldi diák-hobbiturizmus élénkült meg." De tegyük hozzá az iroda­vezető levele nyomán, hogy a nyugat-európai és tengerentúli látogatók március havában jár­tak többen a Palócföldön. Már áprilisban kevesebb volt a lá­togatók száma, és csökkent a külföldi túristák itt töltött éj­szakája is, míg a belföldiek több éjszakát töltöttek nálunk. Az idegenforgalmi szakem­berek az idelátogatók számá­nak növelése érdekében meg­lévő kulturális, építészeti és egyéb kincseink ápolását, be­mutatását tűzték ki célul, új ér­tékek feltárásával és a falusi turizmus kialakításával.

Next

/
Thumbnails
Contents