Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-04 / 182. szám

2. oldal Külpolitika 1994. augusztus 4., csütörtök Repülőtéri robbanás az argentin fővárosban Pokolgépet találtak kedden a Buenos Aires-i repülőtéren. A robbanószerkezetet hatástalanították. A légikikötő rendőrségé­nek a parancsnoka elmondta, hogy a pokolgépet a repülőtéri épület egyik éttermének mosdójában találták meg. Egyelőre nem tudni, hogy ki és milyen célból helyezte oda a robbanó­szerkezetet. Az esetről beszámoló Reuter brit hírügynökség megjegyzi, hogy az argentin főváros zsidó kulturális központ­jában két hete történt robbantásos merénylet száz ember életét oltotta ki. Sört ivott a nagy melegben - emiatt elfogták A Japánt is sújtó szokatlan hőhullám lett a veszte egy besurranó tolvajnak Oszakában. A középkorú férfi egy 72 éves zongora­tanár lakását akarta kirámolni egy éjszaka. Mielőtt azonban nekilátott volna, a nagy meleg miatt nem tudott ellenállni a kí­sértésnek, kivett a hűtőszekrényből két üveg sört, amit azon mód le is gurított. A zongoratanár azonban felfigyelt a konyhá­ból jövő szokatlan zajokra és kihívta a rendőrséget. A besurranó tolvajt - akinek bűnlajstromán két további betörés is szerepelt - őrizetbe vették. „Túl meleg volt” - vallotta a kihallgatás során - „és teljesen megfeledkeztem miért is jöttem”. Hosszú után ismét: Kínai küldöttség Tajvanon Tajvanra érkezett szerdán Tang Su-pej, a Tajvani-szoros Partjai Közötti Kapcsolatok Társaságának elnökhelyettese. Ez a félhi­vatalos pekingi szervezet Kína tajvani politikáért felel. Ilyen magas rangú pekingi illetékes még nem látogatott a szigetre a két ország kapcsolatainak történetében. Tang Su-pej tárgyalá­sokat folytat a pekingi szervezet másának, a tajpeji Csere a Taj­vani-szoroson Alap elnökhelyettesével, Cao Zsen-hóval. A tör­ténelmi találkozó során az alap illetékesének közlése szerint a kétoldalú kapcsolatok javításának távlatait vitatják meg. Maga a tárgyalások ténye - így a tajvani illetékes - áttörésnek számít a két ország kapcsolataiban, bár a tárgyalások nem ígérkeznek könnyűnek. Peking és Tajpej továbbra is eltérő állásponton van a gépeltérítők kiadatása ügyében, nincs egyetértés az eltérített hajók sorsára (mintegy 2 ezer ilyen esetet tartanak számon) és a szárazföldi Kínából a szigetre illegálisan menekülőkre vonat­kozóan. Az új dominikai elnök idegesíti az USA-t A nyolcvanhét éves Joaquin Balaguert nyilvánította a domini­kai választási bizottság a karibi köztársaság új elnökévé. A döntés hosszú vitát zárt le: a május 16-án megrendezett vá­lasztások eredményét ugyanis Balaguer politikai ellenfele, a szociáldemokrata José Francisco Pena Gomez kétségbe vonta mondván, hogy majd 30 ezer választót törvénytelenül kizártak a voksolásból, márpedig a jelenleg is elnök Balaguer ennél ke­vesebb szavazattal győzött. Az ellenzék ezért új választások kií­rását követeli. Washington az új dominikai elnök személyének kihirdetését követően nem sokkal tiltakozott a Haitivel egy szi­geten lévő ország választási bizottságának a döntése ellen. Az amerikai külügyminisztérium nyilatkozatában leszögezte: az új választások kiírására vonatkozó kérelem jogos, s követelik an­nak mielőbbi megtartását. Mind teljesebb a káosz Olaszországban Berlusconi Olaszországában káosz uralkodik - írta szerdán a Wall Street Journal Itália kormányfőjének kedd esti parlamenti beszédét és az ország politikai-gazdasági légkörét kommen­tálva. Mint az AP-DJ Rómából keltezett jelentésében ismer­tette: a Wall Street Journal „politikai instabilitásról” írt, tekin­tettel a koalíciós partnerek között tapasztalható ellentétekre, a korrupciós ügyekben nyomozó bírák döntésére, hogy letartóz­tatják a Fininvest-birodalom néhány vezetőjét, köztük Paolo Berlusconit, a miniszterelnök testvérét, s arra, hogy Silvio Ber­lusconi továbbra sem hajlandó különválasztani magánüzletét a politikai érdekektől. Növekvő USA-részesedés a fegyverpiacon Számottevően nőtt az Egyesült Államok részesedése a fegyve­rek harmadik világbeli piacán - jelentette az AP-DJ. Míg 1992-ben a fejlődő országok fegyverimportjának 55,8 száza­léka származott az Egyesült Államokból, addig tavaly az arány már 72,6 százalékra emelkedett. Az adatotokat nyilvánosságra hozó amerikai források a hányad emelkedését nem annak tulaj­donítják, hogy az amerikai fegyverek kapósabbak lettek, hanem annak, hogy más fegyverexportőr országok kevesebbet adnak el. Konferencia az atomsorompó-szerződésről Egyhetes nemzetközi konferen­cia kezdődött szerdán Hirosi­mában az atomsorompó-szer- zödés meghosszabbításáról, amely jövő tavasszal válik esé- dékessé. A ,Japán Kongresszus az Atom- és a Hidrogénbomba El­len” (Genszuikin) nevű szerve­zet által rendezett tanácskozás mintegy 200 japán és külföldi résztvevője a nukleáris fegy­verkísérletek világméretű betil­tásának kérdéseit is megvitatja. A kormánykoalícióban részt vevő Japán Szociáldemokrata Andrej Kozirev a genfi kül­ügyminiszteri konferencián újabb haladékot harcolt ki a boszniai szerbek számára, akik így még az elkövetkező egy-két hét alatt megmásíthatják nega­tív döntésüket a nemzetközi összekötő csoport béketervével kapcsolatban. Az orosz kül­ügyminiszter diplomáciai si­kere azonban brit és francia kollégái támogatása nélkül el­képzelhetetlen lett volna. Doug­las Hurd és Alain Juppé a Boszniában állomásozó kéksi­sakos honfitársaik élete védel­mében beleegyezett a boszniai szerbek elleni szigorú intézke­dések meghozatalának elha­lasztásába - állapította meg az Izvesztyija szerdai száma. Az orosz külügyminiszté­rium magas rangú tisztviselője szerint nem valószínű, hogy fíR H««-­Bili Clinton amerikai elnök washingtoni látogatásra hívta meg Leonyid Kucsma ukrán el­nököt. A hivatalos munkaláto­gatás időpontja november 29-ike - idézte a Reuter a Fehér Ház kedden kiadott közlemé­nyét. A meghívást AI Gore al­elnök nyújtotta át, aki kedden Kijevben tárgyalt Kucsmával. Gore személyében először látogatott Ukrajnába magas rangú külföldi vezető Kucsma július 10-iki megválasztása óta. Az amerikai alelnök egynapos Kedden este mintegy 500 Ma­gyarországról érkezett cigány gyűlt össze a leghírhedtebb egykori német koncentrációs tábor területén Auschwitz-Bir- kenauban, hogy egész éjjel tartó gyertyafényes megemlé­kezéssel rója le kegyeletét a második világháború idején itt elpusztított 20 ezer cigány előtt. A lengyelországi település mai neve: Oswiecim-Brzezinka. A romák számára a mészár­lás évfordulója fontos dátum a nemzeti öntudat ápolásában. A Párt (JSZDP) támogatását él­vező Genszuikin - riválisával, a kommunista párthoz közel álló „Japán Tanács az Atom- és a Hidrogénbomba Ellen” (Gen- szuikjo) nevű szervezettel el­lentétben - a kormány állás­pontját teszi magáévá, s támo­gatja az atomsorompó-szerző- dés meghatározatlan időre tör­ténő meghosszabbítását, „bizo­nyos feltételek mellett”. A konferencia nyitónapján ezen előfeltételek egyike, a nukleáris fegyverkísérletek vi­lágméretű betiltása állt a viták Belgrádnak sikerül megtörni a boszniai szerbek ellenállását. A háború kiújulásának esélyeit több mint 50 százalékosra jó­solta. Véleménye szerint, ha a boszniai szerbek végül elvetik a béketervet, az ENSZ feloldja a fegyverembargót a boszniai muzulmánok tekintetében. Ez esetben a muzulmánok a NATO légierejének támogatá­sával megkezdik a szerbek kiű­zését jelenlegi állásaikból. A diplomata nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy az ame­rikai szenátus egyoldalúan fel­oldja a fegyverembargót. Ekkor az orosz alsóház válaszul egy­oldalúan eltörli a Jugoszlávia elleni büntetőintézkedéseket. A probléma csak az, hogy az orosz lépés szimbolikus jelen­tőségű lesz, míg az amerikai szenátus döntése gyakorlati kijevi tartózkodása során bizto­sította ukrán tárgyalópartnereit Washington támogatásáról, és felszólította őket a gazdasági reformok felgyorsítására. Gore Kucsma társaságában kedden látogatást tett a pervo- majszki hadászati rakétatá­maszponton is. Az ITAR-TASZSZ beszámolója szerint a két politikus megvi­tatta az idén januárban, Moszk­vában aláírt háromoldalú - amerikai-orosz-ukrán - megál- .lapodással kapcsolatos kérdé­mérhetetlen tradégia megün­neplése ugyanis minden évben egyesíti ezt a népet, emlékez­tetve őket szoros összetartozá­sukra és sorsközösségükre. A tragikus események 50. évfordulóján szerdán Oswie- cimben volt Waldemar Pawlak miniszterelnök és Németország varsói nagykövete. A holocaust ünnepségen koszorút helyezett el Körmendi Adrien, a varsói nagykövetség “követtanácsosa, Kovács István, krakkói főkon­zul, valamint Bogdán Béla, a középpontjában. A Genszuikjo, amely ugyancsak ezekben a napokban tartja a nukleáris fegyverkezés kérdéseinek szen­telt éves konferenciáját, azt a nézetet vallja, hogy az atomso- rompó-szerződés meghatáro­zatlan időre történő meghosz- szabbítása tartósítaná az öt atomhatalom jelenlegi kivált­ságait, s ezzel meghiúsítaná a szervezet által meghirdetett végső célnak, a nukleáris fegy­verek világméretű betiltásának az elérését. (MTI) eredményeket hoz - mondta a diplomata. Andrej Kozirev kijelentette, hogy Oroszország minden tőle telhetőt megtett a boszniai szerbek érdekében. Az Izvesz­tyija cikkírója szerint, még töb­bet is, mint kellett volna, tekin­tettel „az orosz miniszterek megalázó zarándoklatára a hit­testvérekhez”. Moszkvának, Washingtonnak, Londonnak és Párizsnak nem maradt más vá­lasztása, mint hogy tehetetlenül várakozzon a Palében ülésező boszniai szerbek válaszára. Bi­zonyos értelemben Karadzic és környezete erkölcsi győzelmet aratott, hiszen provinciális poli­tikus létükre megalázkodásra kényszerítették a nagyhatalma­kat - állapította meg az Izvesz­tyija újságírója. (MTI) seket. A pervomajszki támasz­ponton ez idő szerint két kü­lönböző típusú - SS-24-es és SS-19-es - atomrakétát tárol­nak. A múlt év vége óta egy ré­szüket hatástalanították. Ukrán katonai illetékesek közölték az idén tavasszal Pervomajszkban járt William Perry amerikai vé­delmi miniszterrel, hogy 30 da­rab SS-24-es és 11 darab SS-19-es rakétáról szerelték le a robbanófejeket, és ezt terve­zik további 46 darabnál. (MTI) Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal főtanácsosa is. A meg­emlékezésen emellett felolvas­ták azt a levelet, melyet Göncz Árpád köztársasági elnök írt a gyászoló cigányokhoz. Nem szabad felejtenünk, de nem sza­bad a sebeket feltépni sem - állt a levélben. Áz emlék legyen memento a jövő érdekében, az előítéletek és az igazságtalan megkülönböztetések megszün­tetésének, a méltánylásnak és a türelemnek a szolgálatában. (MTI) Világliga-ülés a Szabadságért és Demokráciáért Moszkvában szerdán megnyílt a „ Világliga a Szabadságért és Demokráciáért” (WLFD) elne­vezésű szervezet konferenciája. A résztvevők a világban kiala­kult helyzetet, a nemzetközi gazdasági együttműködés kér­déseit, az álatalános biztonság erősítésének lehetőségeit elem­zik tanácskozásuk során. A fó­rum munkájában az orosz aka­démikus körökön kívül a liga tagállamainak küldöttségei és a nemzetközi szervezetek képvi­selői vesznek részt. Magyaror­szágot Tor gyón József, a füg­getlen kisgazdapárt (FKGP) és egyben a szervezet magyar ta­gozatának elnöke képviseli. A „Világliga a Szabadságért és Demokráciáért” nevű nem kormányszervezet négy évvel ezelőtt jött létre a Kommunis­taellenes Ligából, amelyet még 1967-ben hoztak létre. A jelenlegi ligának összesen 139 tagállama van. Célja az, hogy egyesítse a békeszerető és demokratikus erőket a szabad­ságért, a demokráciáért és a vi­lágbéke megteremtéséért foly­tatott küzdelemben. A moszk­vai tanácskozás megszervezése jelképes jelentőségű, a szerve­zők véleménye szerint azt jelzi, hogy véget ért a két egymással ellentétes berendezkedésű tár­sadalmi-politikai rendszer szembenállása. Terezíni incidens: az első eljárás Büntetőeljárás indult a szélső- jobboldali cseh Republikánus Párt egyik tagja ellen, aki - mintegy húsz társával együtt - szombaton a terezíni nemzeti sírkertben (a volt náci gyűjtőtá­bor helyén) erőszakkal meg­akadályozta, hogy kegyeleti megemlékezést tartsanak kü­lönböző német szervezetek képviselői. Terezínben a csehországi németek szövetsége, a né- met-cseh megértés társasága, valamint a szudétanémetek drezdai szervezete akart meg­emlékezni arról, hogy 49 évvel ezelőtt (vagyis néhány hónap­pal a háború befejezése után), pusztán nemzeti hovatartozá­suk miatt, legkevesebb többtu­cat németet gyilkoltak meg Ústi nad Labemben. A Miroslav Sládek vezette cseh republikánusok aktivistái hangos gyalázkodással, fizikai erőszak alkalmazásával meg­akadályozták a megemlékezést. A rendőrség tétlenül asszisztált az eseményekhez. Azóta le­mondott az illetékes járási rendőrfőnök, két további rend­őrtisztet leváltanak. A rendzavaró akció résztve­vőinek egyike ellen a legújabb hír szerint a büntetőeljárást is megindították. Kozirev haladékot nyert Boszniának Az amerikai alelnök Kijevben tárgyalt nolßgioi sppP*' Magyar emlékező cigányok Auschwitzban Hét esztendő alatt: 121 ezer földrengés dúlt 1987 eleje óta, több mint 121 ezer földrengés sújtotta Dél-Kaliforniát. A földrengések közül 2700 - azaz megközelítően naponta egy - a Richter-skálán 3-as, vagy annál erősebb volt, ami azt jelenti, hogy az epicentrum­hoz közel élő emberek érezték a földlökést. Az intézetben dol­gozó tudósok elmondták a Reu­ter brit hírügynökség tudósító­jának, hogy az 1992. évi két nagy földrengés, Landers és Big Bear után, több mint 53 ezer utórengés következett be, amelyek közül 19 ötnél erősebb fokozatot mutatott a Rich­ter-skálán. 155 utórezgés 4 és 4,9, 1458 pedig 3 és 3,9 közötti erejű volt. Bár a Landers volt a legerő­sebb (7,3 a Richter-skálán), központja sivatagban volt: mindössze egy ember halt meg és az okozott kár egymilliárd dollárt tett ki. Ezzel szemben a gyengébb, 6,8-as erősségű Northridge földrengés január­ban 60 embert ölt meg és 20 milliárd dollárnyi kárt okozott. Ez a földrengés Los Angeles központját sújtotta, és szétrom­bolta az autópályákat az epi­centrumtól 25 kilométeres kör­zetben. A kaliforniai intézet közölte, hogy a Northridge földrengésnek eddig 9222 utó­rezgése volt, amelyek közül hét erősebb volt mint 5-ös foko­zatú. Kate Hutton, az intézet mun­katársa azt jósolta, hogy a kö­vetkező 11 hónapban még öt nagyobb utórezgés fog bekö­vetkezni. Kevés sikert hoz a furkósbot politikája Mintegy 7500 hivatásos katona, néhány kisebb repülőgép, hat könnyű harckocsi és tucatnyi gyorsnaszád, a felük bevetésre képtelen állapotban, - ennyiből áll a haiti hadsereg. A kie­gyenlítetlen erőviszonyok ellenére Raoul Cedras tábornok, a haiti diktátor többször fogadkozott, hogy katonai beavatkozás esetén a támadó erős visszavágásban részesül és a hadsereg megvédi a haiti rendszert. A fővárosban, Port-au-Prince-ben állomásozó katonai szakértők abból indulnak ki, hogy a Haiti­ért vívandó csatában az amerikai és szövetséges csapatok gyorsan felülkerekedhetnek. A haiti katonák mindenesetre megnehezíthetik a megszálló erők munkáját és alááshatják arra irányuló erőfeszítéseit, hogy helyreállítsák a demok­ráciát - vélik szakértők. A hadsereg kemény magva pél­dául gerillaháborút indíthat a szigetország városaiban. A hadsereg legjobban felszerelt egysége az a páncélos hadtest, amely 1991. szeptember 30-án a demokratikusan megválasz­tott elnök, Jean-Bertrand Aristide ellen indított katonai államcsíny idején a döntő sze­repet játszotta. A haiti katonai beavatkozás előkészületei fel­idézik a Karib térségben és Közép-Amerikában korábban végrehajtott amerikai inter­venciók emlékét. Az évszázad fordulója óta az Egyesült Ál­lamok több mint 4Ó-szer haj­tott végre katonai beavatkozást a térségben. Ez a politika azonban kétes sikerekkel járt. William McKinley, Theodore Roosevelt és William Taft el­nöksége alatt újszerűén értel­mezték az Amerika az ameri­kaiaké elnevezésű Monroe- doktrínát: az európai interven­ció elkerülése végett az Egye­sült Államoknak kellett az amerikai földrész nyugalmáról és rendjéről gondoskodnia és ezáltal egyfajta rendőri erőt gyakorolnia. Az eljárási mód, mint a furkósbot politikája (Big Stick Policy) vonult be a történelembe. Az Egyesült Ál­lamok ily módon Kubából, Puerto Ricoból és a Fülöp- szigetekről eltávolította a gyarmati hatalmat, miközben először az ottani szabadság- mozgalmakat támogatta, majd 1898-ban hadat üzent Spa­nyolországnak. Kubában csat­mogatására 1933-ig többször j kényszerült katonai beavatko­zásra. A furkósbot politikája révén az Egyesült Államok hamaro­san imperialista nagyhatalom kétes hírnevét vívta ki és gyű­löletessé tett magát egész La­tin-Amerikában. Ezért Was­hington 1945 után igyekezett kerülni a közvetlen katonai beavatkozásokat. Főleg a dek­laráltan kommunista ellenes diktatúrákat, illetve az anti- kommunista szabadcsapatokat részesítette támogatásban „a kommunista kihívás” ellen ví­vott harcban. Az Egyesült Ál­lamok mindössze 1965-ben a Dominikai Köztársaságban, 1983-ban Grenadán és Anto­nio Noriega panamai tábornok ellen vívott harcban.

Next

/
Thumbnails
Contents