Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-29 / 202. szám

1994. augusztus 29., hétfő Balassagyarmat Es Környéke 5. oldal Népdalversenyre jött, traktorral tér haza Bidiga József és családja Erdélyben, a Kovászna me­gyei Lemhényben él. A fi­zika-kémia szakos tanár az Ipoly-parti városban töltött néhány napot.- Hogyan került az Ipoly-partra?- A kisfiam a rádióban hal­lotta, hogy Balassagyarmaton Édesanyám rózsafája címmel népdaléneklő versenyt ren­deznek. írtunk egy levelet Gyarmatra, de nem kaptunk választ... Az eset után egy hónappal átjöttünk Magyaror­szágra a gyöngyösi barátom­hoz. Mondtam neki, ha már itt vagyunk, ugorjunk el Balas­sagyarmatra. Ráakadtunk a Szentgyörgyi Albert Gimná­ziumra, és összetalálkoztunk Kalocsai Frigyes tanár úrral, aki a népdaléneklő verseny fő szervezője volt. Nagyon megörültünk mindketten, ő ismertette velem a kiírást. Édesanyám rózsafája- Eljöttek a versenyre, ahol Lóránt fia nagy sikert aratott. A 14 éves mokány kiskölyök székely ruhában lépett fel.- Színvonalas produkciók voltak. A kisfiam jól szere­pelt, díjazott lett.-Most viszont nincs Édes­anyám rózsafája, mégis visz- szatért a városba.- Az első utamon is keres­tem a kapcsolatot a mezőgaz­daságban jártas emberrel. Erre azért volt szükségem, mert kárpótlásként visszakap­tam a szüleim földjeit. Kalo­csai Frigyes összehozott Bo­csa Bélával. Ő elismert szak­ember, falugazdász.- Milyen nehézségekkel kell megküzdenie Erdélyben egy gazdának?-Nincsenek gépeink. Ná­lunk az állam tulajdonában volt a géppark, s mivel mono­polhelyzetben vannak ma is, nagyon drágán dolgozzák meg a magángazdák földjeit. Sokan lovakkal próbálkoz­nak. Hát ezért kellene nekem egy használt traktor. Meg kell harcolni a jogokért-És milyen ma magyar­nak lenni Erdélyben?- Nem követelünk egyebet, mint az európai normák sze­rinti jogokat, melyek más or­szágbeli kisebbségeket is megilletnek. Magyar iskolát akarunk. Senki nem gondol Erdély visszacsatolására - csupán a határok légteleníté- sére.-Siker koronázta a mos­tani útját?-Igen. Béla segített, saját traktorját ajánlotta fel.-Hogy viszi haza a trak­tort? Beleül és meg sem áll Lemhényig?- Béla leszállítja a határig, onnan viszem én haza. Marad a tanítás is- Mi lesz a tanítással?- Azt sem hagyom abba. A szabad időmben viszont a csa­láddal karöltve művelem a földet.- Merre járt még?- Átruccantunk Szlováki­ába s voltunk Salgótarjánban is. Nagyon tetszik Gyarmat, ahogy nézem a dombokat, úgy érzem, mintha Erdélyben lennék. Barátságosak, kedve­sek az emberek. Testvérkap­csolatot szeretnénk kiépíteni valamelyik itteni iskolával. A Szent Imre iskola igazgatójá­val, Meló Ferenccel tartalmas beszélgetést folytattam. Ádám Tamás PENGŐK A VITRINBEN. A dejtári iskolában vitrint ál­lítottak fel a folyosón, s a gyerekek által gyűjtött régi ban­kókat helyezték el benne. Felvételünkön Sinkó Tiborné igazgató a pengőkben gyönyörködik. Fotó: Kun Király József BIZONYOS SZEMÉLYEK SZERINT A HÁROMNAPOS DÖG A LEGÍZLETESEBB Patakon volt, aki a kútba engedte a vizet Egy község életében számtalan probléma adódhat. Ami az egyik embernek jó, korántsem biztos, hogy a másiknak is elnyeri tet­szését. Mindenki számára elfogadható döntést hozni szinte lehe­tetlen. Patakon sincs ez másképp. Oravecz Imre polgármester­rel beszélgetünk a fentiek tükrében, konkrét ügyek kapcsán.- Az egyik falugyűlésen egy asszony azt kifogásolta, miért zárták le a közkutat a falu szé­lén. így az uborkaföldeken dolgozók mindig hozzá ko­pognak be vízért.- Egyszerű magyarázattal szolgálhatok. A lezárást az tette szükségessé, hogy a nagymér­tékű pazarlás miatt négyszáze­zer forint vízdíjat kellett fizet­nünk évente. Szemléletváltás kellene- Miféle pazarlásról beszél?- Sokan a kutakról mosták a kocsikat, de találkoztunk ennél cifrább esetekkel is. Az egyik polgár este rákötötte a nyomós- kútra a slagot, kitámasztotta a szelepet, és egész éjjel a saját kútjába engedte a vizet. Vala­hogy nem érzik az emberek, hogy a közös is az ő pénzük, az ő pénztárcájukat terheli. Egy­szer talán majd megérti min­denki, miről is van szó.- Mi értelme a vízvezeték­nek akkor, ha nem jön a kút- ból a víz?- Nem mindenhol zártuk le a kutakat. Ahol idősebbek, vagy rossz családi körülmények kö­zött élő emberek laknak, ma is folyik a víz.- Eléggé szemetes a falu szélev-Őszintén szólva, sok gond van a szeméttel. A porták kör­nyéke majd mindenhol tiszta. Máshol viszont, gondolván, hogy nem a saját területük, bát­ran szemetelnek az emberek. Ki kellene őket vinni nyugatra egy kiadós tanulmányútra! Feltörik a dögkutat-Gondolom, a szemétszál­lítás azért megoldott a falu­ban?-Hetente egyszer szállítjuk el a szemetet, s ezt igénylik is a lakosok. Viszont a szeméttele­pünk esős időben igen nehezen közelíthető meg a rossz út mi­att. Szilárd burkolatú útra még nem futotta az erőnkből.- Hogy „érzi magát” a dög- kút?- Nincs vele gondunk. A té- esszel közösen kezeljük. Olyan előfordul, hogy időnként feltö­rik bizonyos egyének. Ők képe­sek a három-négy napos dögöt is elvinni, megenni. Állítólag az a legjobb, mert addigra megpuhul a hús. Bemásznak kötélen a kútba, kiszedik a hús legjavát, és elviszik. Hozzáte­szem: nem a patakiak kedvelik a dögöt. Egy biztos, erre oda kell figyelnünk.- Az óriási munkanélküli­ség nem kényszerítette az em­bereket az állattartásra?- Nem mondhatnám. Nyula- kat tenyésztenek ugyan, a többi állat viszont soha nem volt ho­nos ezen a vidéken.- Mennyien részesülnek jö­vedelempótló támogatásban?- A munkanélküliség kétsze­rese az országos átlagnak. Je­lenleg 56 jövedelempótlónk Oravecz Imre: Sajnos, nem érzik az emberek, hogy a közös is az ő pénzük van. Ez az idén alaposan meg­nyirbálta a költségvetésünket, hiszen a felét az önkormány­zatnak kell állnia. Sajnos, ezen a téren nem várható javulás. Jöhet az NB I- Elkészült már a labda­rúgó-pálya?-Tavaly sikerült közmunká­sokkal újjávarázsolni a pályát. Új kerítést húztunk, beton alap­pal. A pálya minősége elég jó. Felújítottuk az öltözőt is - hi­deg-melegvizes blokkot telepí­tettünk. Tőlünk akár már most jöhet az NB I is.- Milyen fejlesztésekre lenne még szükség? ’-Faluházat kellene építeni, járdákat betonozni. Az utak ál­lapota is nagyon rossz a köz­ségben. Az új polgármesteri hi­vatal kivitelezése, sem várhat sokáig. Ádám Tamás Kinek fontos Gyarmaton a nyilvánosság? Az biztos, hogy Balassagyar­mat város önkormányzata nem sok dicséretet kapott a sajtótól, és a polgárok is ve­gyes érzelmekkel gondolnak az elmúlt négy évre. Már az indulás utáni hónapokban ki­derült, a képviselők nem is­merték fel a nyilvánosság fon­tosságát. Nem nagyon törőd­tek azzal, hogy a választópol­gárok megismerjék elképzelé­seiket, döntéseiket. Ezen szemlélet eluralkodá­sának meglehet, súlyos ára lesz -úgy is alakulhat, hogy a vá­lasztók visszaküldik az urakat, úrhölgyeket oda ahonnan jöt­tek. Nem a sajtó miatt. Egyálta­lán nem csodálkozhatunk azon, hogy a polgárok minduntalan azt mondják: semmi fejlesztés nem történt az eltelt négy év­ben. Nem látványosan dolgo­zott a testület, és az eredmé­nyeket sem tudta eladni. Hogy mennyire így van, bi­zonyítandó, nézzük meg meny­nyit fordított a testület fejlesz­tésre. Gázépítés: 87 millió, ivó­víz-gerincvezeték és -csatorna­építés: 60 millió, közvilágítás- korszerűsítés, távfűtés, gépek beszerzése: 45 millió, strand: 35 millió, kórházfelújítás: 612 millió, gáz-, művelődésiköz- pont-építésre felvett hitel visz- szafizetése: 220 millió. Az apróbb fejlesztéseket is figye­lembe véve bizony komoly összeg jön ki - olyan egymilli- árd meg kétszázmillió. Kétség­telen, nem épültek, paloták, uszoda stb., mégis imponáló a végszámla. Talán, ha el is mondják nekünk, miféle logika alapján fejlesztettek, még el is hisszük, hogy jól döntöttek sze­retett városatyáink. így azonban sok mindent nem értünk. Nem tudjuk, mi­lyen elvek alapján adogatták el az ingatlanokat, potom pénze­kért. Gondoljunk csak a pénz­ügyi palota vagy a volt Palóc ét­terem nevetséges árára. Mondhatják, nyilvánosak a testületi ülések, ott mindent megtudhatnak a polgárok. De akik ezt mondják, nem ismerik az emberi lélek rejtelmeit. Nem mennek oda az emberek. Egyébként sem sokan fémek be a nagyterembe. Maradnak az újságok. A városi nem, mert az megszűnt. Akkor a Nógrád Megyei Hírlap. Igyekszünk, több információt is közölnénk, de valahogy nem igazán műkö­dik a hírcsatorna. Elvétve kül­denek meghívót a rendezvé­nyekre, testületi ülésekre a pol­gármesteri hivatalból. Nem jut­tatják el az illetékesek a rende­lettervezeteket stb. Mondom, a nyilvánosság, a tájékoztatás kellő súlyát sokan nem ismer­ték fel ebben a városban. Mi nyitottak vagyunk. Reméljük, lesz változás. (ádám) RÖVIDEN ŐRHALOM. Az általános iskola tantermeit, a folyosót megviselte az idő, nem lehe­tett halogatni a festést. Ezen a nyáron rászánta magát a fenntartó önkormányzat a felújításra. A munkálatokat közhasznú munkások vé­gezték, de az iskola alkal­mazottai is segítettek. Szük­ség is volt az olcsó mun­kára, mivel csak a festék megvásárlása 130 ezer fo­rintba került. A megbízók szerint jó munkát végeztek a szakemberek, az iskola terv szerint megújult. ÉRSEKVADKERT. Pénteken ülésezett a község képviselő-testülete. A többi között beszámoló hangzott el a költségvetés első fél­éves teljesítéséről. Módosí­tani kellett a költségvetési rendeletet, mivel a szilárd burkolatú utak építése többe került a tervezettnél, és egyéb előre nem várható költségek is jelentkeztek év közben. BALASSAGYARMAT. A Dózsa György Általános Iskola igazgatója sikerrel indult az országgyűlési vá­lasztásokon, bejutott a par­lamentbe. Mi több: az okta­tási bizottságban is helyet kapott, így nem vállalhatta tovább az igazgatói tiszt be­töltését, jóllehet mandátuma csak egy év múlva jár le. A félszáz pedagógus demokra­tikus szavazáson döntött ar­ról, hogy ki helyettesítse a távozott igazgatót. Végül az eddigi igazgatóhelyettes, Molnárné Gócz Ajnácska érdemelte ki a bizalmat, így egy évig megbízott igazga­tóként, helyettesi jogkörrel ő irányítja az iskolát Az oldalt szerkesztette Ádám Tamás Keddi lapszámunkban Rétság és környéke Fajcsik József: Tesszük a dolgunkat A község főutcáján az utóbbi időben akkora mozgás tapasz­talható, hogy az ember csak kapkodja a fejét. Szorgos ke­zek által épül-szépül a község. A polgármester, Fajcsik József sem unatkozik, ez bizonyos.- Polgármester úr, mire véljem ezt a nyüzsgést?-Semmi különös, tesszük a dolgunkat.- Kicsit pontosítaná?- A főúton már egy hosszabb járdaszakasz elkészült. Kis-Mohorán is félig kész az új járda - már csak az aszfalt hi­ányzik róla. Utóbbi részt szep­tember 11-ig szeretnénk befe­jezni. Lényegében ezen a két veszélyes útszakaszon bizton­ságosabbá válik a közlekedés.-A járda alá vízelvezető csövet fektettek. Nem lehet valami olcsó mulatság egy ilyen beruházás.-Csak saját forrásból nem futotta volna. Szerencsére a kü­lönböző pályázatokon nyert pénz segített nekünk.-Látom, kaszálják a füvet az árok mentén?- Rendnek kell lenni a falu­ban. Egyébként a kaszálást a közmunkások végzik.- Jelenleg hány közmun­kást alkalmaznak?- Tizet.- Pillanatnyilag mennyien kapják a munkanélkülijáru- lék-kiegészítést?-Negyvenötén. A kiegészí­tést mi adjuk, nekünk kell ki­gazdálkodnunk ezt az összeget. Ha így halad, akkor év végére ez a szám elérheti a százas ha­tárt is, mely óriási anyagi ter- hekét rak az önkormányzatra. Ma összesen 127 munkanélküli található Mohorán.-Ezek szerint nincs esély ezen a vidéken a munkanélkü­liek elhelyezkedésére?- Az a kevés hely, ami itt ta­lálható az üzemeknél, mind be van töltve. Hiába böngészik a hirdetéseket az emberek, mun­kahelyre nemigen lelnek.-A művelődési háznál is emberek szorgoskodnak.- Az előteret szépítjük, s ez­zel egyidőben betonozzuk a ke­rítést. A ház belső tatarozásával már elkészültünk. A többi in­tézményben is befejeztük a nyári karbantartási munkákat.- Lesz-e gáz?-Felmértük az igényeket, - több mint 130 család jelentke­zett bekötésre. Annak ellenére meglepően sokan igénylik a gázbekötést, hogy nem kis pénzbe kerül.- Mikorra várható a beru­házás befejezése?- Nem kell már sokat várni - hiszen jövő év végére itt lesz a vezetékes gáz.- Viszont még mindig kurb­lis telefonnal kell szenvedni, ha hívni akarnak valakit.-Ebben is van előrelépés. Nem tartottuk helyesnek, hogy Mohorát kihagyták a rendszer­ből, ugyanis négyen építettük a központot. Ezt az észrevételün­ket elmondtuk az illetékesek­nek is. Megegyeztünk a MA­TÁV beruházási osztályvezető­jével, hogy soron kívül megter­vezik a község rácsatlakozását a kábelre. Ha nem jön közbe semmi, azok a telefonnal ren­delkező mohorai családok év végére biztos be lesznek kötve a crossbar rendszerbe. Addig pedig a MATÁV szakemberei elhelyeznek egy fülkét a pol­gármesteri hivatal elé -mely­ből az igények szerint közvet­len hívás is lehetséges.- Mennyien szeretnének te­lefont?-Negyvenezer forint lesz a bekötés, és már most közel szá­zan jelezték, élnek a kínálkozó lehetőséggel.-Ebben a pénzszükös vi­lágban jut-e pénz szociális jut­tatásokra?- Az idei tanévet megkezdő minden gyermek részére, aki iskolalátogatási bizonyítvány­nyal rendelkezik, beiskolázási segélyt adunk. Legyen az a ta­nuló általános iskolás, gimna­zista vagy éppen egyetemista. Mi több, akik a saját intézmé­nyeinkbe járnak, azok számára ingyenes étkezést biztosítunk. Ádám Tamás Segített a különböző pályázatokon nyert pénz a mohoraiaknak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents