Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-29 / 202. szám

2. oldal Külpolitika 1994. augusztus 29., hétfő ENSZ-kivonulás NATO-védelemmel? A NATO szárazföldi erőinek közvetlen bevetése is szüksé­gessé válhat abban az esetben, ha a Bosznia elleni fegyverem­bargó esetleges feloldása nyo­mán I...-Ű békefenntartó ENSZ-alakulatok a kivonulás mellett döntenének - nyilat­kozta Zágrábban az UNPRO- FOR-egységek parancsnok-he­lyettese. A Reuter szombati je­lentése szerint Ray Crabbe ve­zérőrnagy kijelentette: ha sor kerül az ellenséges környezet­ben történő visszavonulásra, az csak szárazföldi erők védelme alatt történhet. A segítséget a világszervezet reményei szerint a NATO nyújtja majd - tette hozzá a tábornok. Crabbe szerint már készülnek a kivonulás tervei, mégpedig szoros együttműködésben a ná­polyi NATO-parancsnokság- gal. Jelenleg mintegy 20 ezer ENSZ-katona állomásozik szerte Boszniában, sokan közü­lük ellenséges boszniai szerb erőktől körülvett, elszigetelt muzulmán enklávékban. (MTI) A szlovákiai lapok a Göncz-látogatásról •j Kioá?'*" ' ; i.!; A szlovákiai magyar pártok po­zitívan qrtékqhék,Göncz Árpád tjjjqmfo szombati besztercebá­nyai látogatását és a szlovák politikusok ott elhangzott be­szédeit, s nagy örömüknek ad­tak hangot a Szalka-Letkés ha­tárátkelőhely megnyitása al­kalmából. Az MTI kérdésére vála­szolva A. Nagy László, a Ma­gyar Polgári Párt elnöke kifej­tette: „Nagy öröm, hogy a rend­szerváltás után öt évvel az új határátkelő megnyitásával végre konkrét, kézzelfogható jele is van a szlovák-magyar kapcsolatok javulásának.” A magyar politikus hozzátette: őszintén reméli, hogy karácso­nyig sor kerülhet a Horn Gyula augusztus eleji pozsonyi látoga­tása alkalmával kötött megálla­podásban szereplő másik két átkelőhely megnyitására is, amit annyira várnak az érintett környékek lakói a határ mind­két oldalán. Bugár Béla, a Magyar Ke­reszténydemokrata Mozgalom elnöke ugyancsak az MTI kér­désére válaszolva kijelentette: Göncz Árpád államfő részvéte­lének a Szlovák Nemzeti Felke­lés 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken minden bizonnyal önmagában is biza­lomerősítő hatása lesz. Bugár Béla ugyancsak üdvözölte a Szálkát és Letkést összekötő határátkelő megnyitását. El­mondta, hogy augusztus köze­pén, egy személyes találkozás alkalmával Michal Kovác szlo­vák államfő megkülönböztetett érdeklődést tanúsított a határát­kelők kérdése iránt. Kohl kancellár megalapozott aggodalma az atomcsempészet terjedése miatt Helmut Kohl német kancellár nagyon komoly gondnak tartja az atomcsepészetet, s az ügyben folyamatosan kapcso­latban áll mind az orosz el­nökkel, mind a nyugati álla­mok vezetőivel. Minderről mondta el véleményét egy németországi hetilap vasár­napi számában. A Welt am Sonntag című heti­lap vasárnap megjelenő számá­nak Helmut Kohl emellett azt is elmondta, hogy szerdán Berlin­ben, amikor Borisz Jelcin el­nökkel együtt búcsúztatják a kivonuló orosz csapatok utolsó egységét, tárgyalási téma lesz a nukleáris anyagok illegális ke­reskedelme is. A titkosszolgála­tokat felügyelő német állammi­niszter múlt hét végi moszkvai tárgyalásai után született meg­állapodás csak kiindulópont a további konkrét együttműkö­dési egyezményekhez - mondta a kancellár. Megemlítette, hogy ezügyben összefognak a hír­szerző szolgálatok is és kicseré­lik információikat. Kohl ismét erőteljesén szor­galmazta a közelmúltban tett javaslatának megvalósítását egy ütőképes, közös európai rendőrség felállításáról. Az Európai Unió intézményeként megszervezendő, a legkiválóbb technikával felszerelendő rend­őrség a kancellár meggyőző­dése szerint az egyes nemzeti rendőrségeknél sokkal hatéko­nyabban tudna fellépni a szer­vezett bűnözés ellen. Kohl ismét élesen bírálta az ellenzéki szociáldemokratákat amiatt, hogy Szász-Anhalt tar­tományban a szociáldemok­rata-zöld kisebbségi kormány a keletnémet állampárt utódjának a támogatásával került hata­lomra júliusban. A Demokrati­kus Szocializmus Pártját (PDS) kommunista mozgalomnak mi­nősítette és úgy vélte, hogy az SPD azzal, hogy elfogadta e párt támogatását, fölrúgta a demokratikus pártok azon alap­elvét, hogy szélsőséges párttal nem működik együtt. Az SPD vezetőinek a PDS elleni táma­dásait, valamint azon kijelenté­seit, hogy a Bundestagban semmiképpen nem működnek együtt a keletnémet utódpárttal, a kereszténydemokrata kancel­lár egyszerűen színészkedés­nek, az október 16-án Urnákhoz járuló választók megtéveszté­sének minősítette. Roman Herzog szövetségi elnök egy másik vasárnapi lap­nak, a Bild am Sonntagnak nyi­latkozva óvott a szélsőséges pártok választóinak kirekeszté­sétől. A radikális jobb vagy balol­dali mozgalmak kemény mag­jával határozott politikai csatát kell vívni, e pártok választói esetében viszont a demokrati­kus pártoknak a választók visz- szaszerzésére, megnyerésére kell törekedni - mondta a né­met elnök. (MTI) __ / K uba kész tárgyalni az Egyesült Államokkal Roberto Robaina kubai kül­ügyminiszter kijelentette, kor­mánya nem utasítaná el, ha az Egyesült Államok tárgyalni szeretne országával a kubai be­vándorlásról más témák érin­tése nélkül. A dél-amerikai körúton tar­tózkodó Robaina a bolíviai La Pazban nyilatkozott egy sajtó- értekezleten. A kubai külügy­miniszter hozzáfűzte, hogy a tárgyalásoknak nem kell feltét­lenül elnöki szinten lezajlaniuk. Robaina emlékeztetett arra, hogy Fidel Castro kubai elnök minapi televíziós beszédében elsőként említette: Havanna kész megvitatni Washingtonnal az Egyesült Államokba beván­dorolni szándékozó kubaiak kérdését. Nem mulasztotta el azonban hozzátenni, hogy a két ország kapcsolatai „komoly, mélyreható és hosszú távú megbeszéléseket” igényelnek, különösen ami az amerikai ke­reskedelmi embargót illeti. Eközben Carlos Menem ar­gentin elnök, aki néhány órával Robaina elutazása után csütör­tökön érkezett Chilébe, egy, a chilei elnökkel, Eduardo Frei- jel tartott közös sajtóértekezle­ten a dél-amerikai diktátorok­hoz hasonlította Castrót, aki szerinte a fő felelős a kubaiak exodusáért. Menem, aki maga is börtönbüntetést szenvedett politikai tevékenysége miatt, azt mondta, a dél-amerikaiak „iszonyatos tapasztalatai a dik­tatúrákról” arra ösztökélik őket, hogy támogassák a demokrácia létrehozását Kubában. A Kanszaj-repülőtér non-stop jellege Az Oszakai-öbölben, ahol a tenger mélysége eléri a 18 mé­tert, 1987-ben kezdték el épí­teni azt a 11 négyzetkilométer nagyságú, mesterséges szigetet, amelyre - a zajszennyezés el­kerülése végett - megépítették Japán első 24 órán át működő repülőterét. A szigetet, amelyet 4 kilométer hosszú híd köt ösz- sze a szárazfölddel, öt éven át építették. A vakítóan tűző napon elő­ször a kihalt, csendes leszálló- pálya izzó aszfaltján állva kí­vülről láthattuk a csupa üveg- és acélépületeket, amelyekben még folyik a belső tér kialakí­tása. Az építés egyik irányítójá­tól megtudtuk, hogy a légiki­kötő egyetlen kifutópályája 3500 méter hosszú, és még to­vábbi 3 leszállópálya építését tervezik, de helyükön egyelőre csak a tenger hullámzik. Az egész repülőtér méretét te­kintve valamivel kisebb, mint a naritai (Tokió nemzetközi repü­lőtere), de háromszor nagyobb a szingapúri légikikötőnél és hatszor nagyobb a párizsi Orly- nál. A repülőtéren több épülete­gyüttes fogadja a hazai és a kül­földi árukat, és a Kanszajnak természetesen saját kikötője is van. Az utascsamok építésénél az Orly épületét vették alapul, az 1,7 kilométer hosszú termi­nál tervezője Renzo Piano olasz építész. A megrendelők egyik legfontosabb elvárása az volt, hogy a legmodernebb technikai berendezésekkel felszerelt építmény összahangban legyen a természettel. Ezt szolgálják majd többek között az utas­csarnokba tervezett bon- szaj-kertek is. Közvetlenül a terminál mellett pályaudvar épült, ahonnan szuperexpresz- szek (sinkanszenek) szállítják az utasokat a közeli nagyváro­sokba, Kobéba, Oszakába, Kio­tóba és Narába. A vonatokon és az autókon kívül gyorshajókon is elérhető a szárazföld. A repü­lőtéren és az utascsamok egyes szintjei között piros kisvonatok viszik az utazókat a kívánt helyre. A terminál négyszintes: a nemzetközi járatoknál a 4. szintről indulnak és az 1. szintre érkeznek az utasok. A belföldi forgalom a 2. szinten zajlik majd. A pályaudvar mögött áll a 11 emeletes Aeroplaza épülete­gyüttes, amely 400 szobás szál­lodát és üzletközpontot rejt. Az Aeroplaza közelében épült vi­lágítótorony 18,6 méter magas, a légikikötőben 8 kerozintartály áll a gépek rendelkezésére. Az összesen 15 milliárd dolláros bemházás fő részvényese a ja­pán kormány volt. Az előzetes gazdasági számítások szerint a vállalkozás öt év múlva lesz nullszaldós, az első osztalékot várhatóan 9 év múlva fizetik a részvényeseknek. A 900 oszlo­pon álló mesterséges sziget na­ponta 2 cm-t süllyed. Karadzic fenyegetőzik nagy-nagy haragjában A boszniai szerbek vezetője ENSZ-katonák foglyul ejtését, re­pülőgépek lelövését és külföldiek letartóztatását helyezte kilá­tásba arra az esetre, ha a Nyugat feloldja a Boszniával szem­beni fegyverszállítási tilalmat. Radovan Karadzic a Der Spiegel című német hírmagazinnak nyilatkozva a Reuter szerint kijelen­tette: a boszniai szerbek semmilyen ENSZ-határozatnak nem fognak eleget tenni a fegyverembargó megszűnte után, sem­mire sem lesznek tekintettel, csak a nép érdekeire. Kéksisako­sokat fognak túszul ejteni, számtalan repülőgépet lőnek majd le és a területükön tartózkodó összes külföldit őrizetbe veszik. A szerb vezető megismételte: elveti a legújabb nemzetközi béke­tervet. Embercsempészet: Németországba készültek Pozsonyi lapjelentés szerint nagyszabású embercsempészetre derült fény. Vámosok a román határnál egy teherautóban 61 il­legális menekültre bukkantak - jelentette a Sme független szlo­vák napilap szombati számában. Az írás szerint a menekültek úti célja Németország lett volna. A hatóságok csak véletlen folytán figyeltek fel a teherautóra. Phenjan: Szöul terjesztette a röplapokat Észak-Korea szerint a dél-koreai titkosszolgálat készítette és szórta szét Phenjanban azokat a röplapokat, amelyek az ország kijelölt vezetője, Kim Dzsong II megbuktatására szólítottak fel. A phenjani rádió azt állította, hogy a dél-koreai hírügynökség­nek a röplapok terjesztéséről közölt jelentése része a dél-koreai nemzetbiztonsági tervező hivatal által szőtt összeesküvésnek. Észak-Korea szocialista rendszerében ismeretlen dolog a röp­lapterjesztés, mivel az egész nép a Koreai Munkapárt mögött áll, s valamennyi politikai szabadságjog biztosított - hangsú­lyozta a kommentár. Magyar betörőtrió letartóztatása Ausztriában Betöréses lopás miatt őrizetbe vettek három magyar illetőségű állampolgárt az ausztriai Mattersburg tartománybeli Stöttera városában - jelentette szombaton az APA osztrák hírügynök­ség. A három tettes egy 38 éves nő házába tört be pénteken, ahonnan csaknem 250 ezer schilling értékben ékszereket és ér­téktárgyakat rabolt el. A bűntett elkövetése közben azonban megszólalt a riasztó, így a betörőket elfogták, s a magyar határ­tól nem messze fekvő kismartoni (eisenstadti) tartományi tör­vényszékre szállították. A zsákmányt a hatóságok lefoglalták, és visszaadták tulajdonosának. Hamasz-merénylet a hebroni mészárlás okán A Hamasz nevű militáns mohamedán csoport tagjai gyilkoltak meg két izraeli építőmunkást, akiknek tetemét tegnap találták meg Tel Aviv környékén - közölte a gerillaszervezet. A beje­lentés szerint az akció a hebroni mészárlás féléves évfordulóját jelzi. A ciszjordániai város egyik mecsetjében az év elején egy zsidó teleps 30 arabot gyilkolt le. A Hamasz-közlemény szerint „még két támadás várható az év végéig”. Iliescu szeptember 1-jén visszatér hivatalába Traian Chebeleu román elnöki szóvivő a Romania Libera című napilap szombati számának nyilatkozva közölte, hogy Ion Ili­escu elnök szeptember 1-jén visszatér hivatalába. A jövő pén­teken az elnöki szóvivő is felújítja heti sajtóértekezleteit, ame­lyeket július 20. óta szüneteltetett, tekintettel arra, hogy Iliescu elnök kivizsgálásra kórházba ment, majd megműtötték és ezt követően szabadsága keretében pihent. A legnagyobb példány- számú román napilap, az Evenimentul Zilei csütörtökön azt állí­totta, hogy Iliescu elnök egészségi állapota rosszabbodott, ezért nem mutatkozott a nyilvánosság előtt azután, hogy hétfőn és kedden, epekőműtéte óta először, részt vett közéleti eseménye­ken. Chebeleu szóvivő még aznap cáfolta a hírt. Kétnapos népszavazás volt Boszniában Bosznia szerbek által megszállt területein szombaton kétnapos népszavazás kezdődött a nemzetközi összekötő csoport által ki­dolgozott felosztási tervről. A boszniai szerb vezetőség a lakos­ságtól egyértelmű „nem”-re számít. A belgrádi szerb parlament felszólította a boszniai szerbeket, a béke nevében fogadják el a tervet. A belgrádi hatóságok megtiltották, hogy a Szerbiában és Montenegróban élő boszniai szerb menekültek bekapcsolódja­nak a népszavazásba. A referendum kimenetelét a hét elején hozzák nyilvánosságra. A szlovák nemzeti felkelés emlékére { A szlovák nemzeti felkelés a II. világháború része volt, s ezt az I ünnepséget, amelyen az áldozatokra emlékezünk, alkalomnak kell tekintenünk arra, hogy tekintet nélkül a múltbeli ellensé­geskedésre békülően kezet nyújtsunk mindazoknak, akik a mai Szlovákiában és a mai Szlovákiával békében és kölcsönös egyetértésben akarnak együttműködni - mondta szombaton Besztercebányán a szlovák nemzeti felkelés kitörésének ötve­nedik évfordulóján Michal Kovác szlovák államfő. A déli órákban kezdődött nagygyűlésen ezrek gyűltek össze: köztük a felkelésben résztvevő külföldi antifasisz­ták küldöttségei, mintegy húsz állami küldöttség és az egykori harcosok, utódaik, .valamint a felkelés központjának, az Ala- csony-Tátrában lévő festői Besztercebányának a lakói. A hivatalos küldöttségek - köztük Göncz Árpád magyar államfő, s a vele Besztercebá­nyára érkezett Keleti György honvédelmi miniszter (akinek édesapja annak idején részt vett a felkelésben) - délelőtt elhelyezték koszorúikat a felke­lés áldozatainak emlékművé­nél, és megtekintették a szlo­vák nemzeti felkelés múzeu­mát. Ezalatt a múzeum előtti emlékparkban a ragyogó nap­sütésben a világ minden tájáról Besztercebányára érkezett, sok-sok kitüntetést viselő egy­kori felkelők között a viszont­látás megható jelenetei zajlot­tak. Délben az ünnepi emelvé­nyen helyet foglaltak a kül­döttségek vezetői: Göncz Ár­pád Jozef Moravcík szlovák elnök és Milan Kucan szlovén elnök között, az első sorban foglalt helyet. A vendégek között jelen volt Václav Havel cseh, Lech Walesa lengyel, és Zselju Zse- lev bolgár államfő, Madeleine Albright, az, Egyesült Álla­mok ENSZ-nagykövete, Nico- lae Vacaroiu román, Vitalij Maszol ukrán és Mihail Csigir fehérorosz miniszterelnök, va­lamint Jurij Jarov orosz mi­niszterelnök-helyettes, számos más kormányfőhelyettes és Se va Veisz, az izraeli parla­ment elnöke. Az ünneplő tömeg felelt át­repültek a szlovák légierő he­likopterei, harci helikopterei, vadászgépei, s a szlovák him­nusz hangjára 21 ágyúlövés dördült el az áldozatok tiszte­letére. Michal Kovác elnök előtt a felkelés orosz, francia és szlo­vák résztvevőinek egy-egy képviselője, valamint Seva Ve­isz izraeli parlamenti elnök mondott rövid beszédet. A hi­vatalos ünnepség végén a poli­tikusok a díszemelvényről tá­vozva üdvözölték a veteráno­kat. Kovác államfő ezt követően díszebédet adott a jelen lévő államfők tiszteletére, míg a küldöttségek tagjait Jozef Mo- ! ravcík kormányfő látta vendé- ! gül ünnepi fogadáson. Késő délután u jelen lévő államfők regionális köztársasági elnöki találkozón vesznek részt. (MTI) Horn az orosz stabilitásért A Japán és Oroszország közötti gazdasági kapcsolatok szoro­sabbra fűzését szorgalmazta Horn Gyula a Kyodo japán hírügynökségnek adott interjú­jában, hangoztatva, hogy Oroszország stabilitása egész Európa biztonsága szempontjá­ból létfontosságú.- Mi, itt Magyarországon nagyon is érdekeltek vagyunk abban, hogy Oroszországban stabilitás legyen. Oroszország világhatalom, és természetesen másfajta felelőssége van, mint a középhatalmaknak vagy a kis országoknak. Az Oroszország­ban uralkodó bizonytalanság veszélyt jelent, s ez a veszély egész Európát fenyegeti - álla­pította meg a miniszterelnök. Utalva Japán „óriási gazdasági potenciáljára”, a kormányfő rámutatott, hogy Tokió gazda­sági szerepet vállalhatna Oroszország stabilitásának megőrzésében, ezért „rendkívül fontos az orosz-japán gazdasági kapcsolatok fejlődése”. Ami a magyarországi mun­kanélküliség és infláció két­számjegyű rátáját illeti, Hóm megállapította: - A legnagyobb probléma a gazdaság stabilizá­lása. Stabilizálnunk kell a gaz­daságot, ami azt jelenti, hogy számos területen vissza kell fognunk a kiadásokat, a túlköl­tekezést összhangba kell hozni a teljesítménnyel. Horn az interjúban annak a reményének adott hangot, hogy Magyarország a lehető legrövi­debb időn belül kiépíti a kap­csolatokat az Európai Unióval és annak tagországaival, s re­mélhetően 2000 körül az EU teljes jogú tagjává válik. - Üd­vözölnénk, ha a teljes jogú tag­sággal foglalkozó tárgyalások 1997-ben elkezdődhetnének - fűzte hozzá.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents