Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-25 / 199. szám

T 1994. augusztus 25., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Keszontündérek B izonyára az ember úgy te­remtetett, hogy kéje tár­gya szüntelenül változzon. Kezdetben voltak az „ejtőer­nyősök”, akik kiugorva a ha­talomból, vagy talajt fogtak, vagy a talaj foglyai lettek. Örökre. Később a „damasz­kuszi úton” poroszkált tova néhány korosztály.-Saul vagyok, de holnap­tól szólíthatsz Pálnak! - mondta a fegyelmi bizottság elnöke a templomi esküvő miatt állampártból kizárt fia­tal ismerősének. A hittel, akarattal, biza­lommal megágyazott demok- rácia-nászágy körül fertőzött a gátlástalan bűnbakképzés. Kipécézett célpontokon ke­resztül saját hibák, feszültsé­gek, netán bűnök vetítődtek ki, hogy önmagukat mentsék föl a vádlók. Talán ezért in­dult háttal a jövőnek 1990-ben sok szépreményú politikusféle, pedig minden­kinek, akár fél, akár remény­kedik, az a legelső vágya, hogy megtudakolja a jövőt. Igen, hiányzott a bölcses­ség legfőbb tanújele: a tettek egyre inkább nem csengtek össze a szavakkal, „fecsegővé lett a felszín.” Jut eszembe, az antik bölcs Aiszóposz meséje: „A tek­nősbéka arra kérte a sast, hogy tanítsa meg őt repülni. A sas arra figyelmeztette, hogy a repülés ellenkezik az ő ter­mészetével, mire a teknős­béka még erősebben kérte. Ezért a sas karmai közé fogva felvitte a magasba, azután el­engedte. A teknősbéka a kö­vek közé esett és teljesen ösz- szezúzódott”. Nos, így érkeztünk 1994 nyaráig. A baráti, rokoni, osz­tálytársi, hitbéli kapcsolati tő­kék olykor busás kamatai ta­lán hamarosan nullára íród­nak. Megtorpanni látszik urambátyámék gőgössége is. Ám „tovább fecseg a felszín”: az úr ír, nyilatkozik, érvel. Joga ez a demokráciában! De most arany 'kéne, a hallgatás aranya. Nem örökre, Isten őrizz! - csupán addig, amíg újratanulni, -okulni képessé tehet az idő. Olvasom, hallgatom: kap­kod a kormány, az egyezteté­sek holmi színjátékok, hiány­zik az átfogó gazdasági prog­ram, küszöbön az alkotmá­nyos parlamenti diktatúra, meg jaj, meg juj... Ám le­gyen! A nyilatkozónak lelke rajta. Azt hiszem megtaláltam az új ciklus politikustípusát. Az „ejtőernyősök” és „damasz­kuszi útonjárók” után itt van­nak a „keszontündérek”. Ők azok, akik - bár részesei az elmúlt kurzusnak - szűziesen, ma született bárányként, oko­san rebbenő szempillával minden átmenet nélkül lépnek ki a politika igen mélyre me­rült búvárharangjából, a de­mokrácia tisztuló szabad le­vegőjére. Igen, ők azok, akik a légnyomáskülönbség okozta szédülésben elfelejtik: bármit akarsz mondani, mielőtt más­nak mondanád, előbb mondd magadnak! P láne, ha tükör is van ott­hon ... Demus Iván A pedagógusok Megkezdődött a tanév megye- szerte. Legalábbis a pedagó­gusok számára, akik a hét ele­jén megtartották tanévnyitó értekezletüket. Legtöbb helyen befejezték a nyári vakáció idején megkez­dett felújítási, karbantartási munkálatokat. Ezeken a helye­ken, mint például Nagybár- kányban, már a tantermek csi­nosítását végzik a pedagógu­sok. Van ahol iskolabővítést végeztek, ám azt nem mindig sikerül a kivitelezőknek időre befejezniük, mint például Sá- gújfaluban. Taron sem készül el tanévkezdésre az iskola új épü­lete. Karancsságon viszont újba várják a gyerekeket. Lucfalván is újnak számít az általános iskola, pár héttel a tanévzárás előtt avatta a régi kormány legelső embere. Csak az a baj, hogy a csodapalotának nincs varázsereje. A szülők közül jó néhányan -élve a szabad iskolaválasztás lehetőségével- a salgótarjáni iskolák valamelyikét megfele­lőbbnek tartják gyermeke­már dolgoznak ik fejlődése szempontjából. Ezekben a napokban a pót­vizsgára való felkészítés, a vizsgáztatás mellett a tanárok­nak gondoskodniuk kell a tan­könyvárusítás megszervezésé­ről, meg sok más, a tanév zavar­talan lefolyásához nélkülözhe­tetlen szakmai dologról. Végül is sokakról van szó. Csak Sal­gótarján általános iskoláiban az 550 elsőssel együtt 4900 tanuló kezd szeptemberben. Sok intézményben új kez­deményezésekkel találkoznak majd az érintettek. Salgótarján­ban a város oktatása új intéz­ménnyel is gazdagabb lett, ne­vezetesen az ILS Alapítványi Középiskola indulásával. Az ál­talános iskolák a korábbi uni- formizáltságukkal szemben kezdenek különbözni egymás­tól, egyre inkább sajátos arcula­tuk lesz. Ami az intézmények szemé­lyi és tárgyi feltételeit illeti, si­mának látszik a kezdés. De mindenütt gond a pénzhiány, amit így vagy úgy megéreznek az iskolák. T. Z. Ha egy láncszemet megfog A napokban hagyta el a nyomdát Jeli Ferenc Mohora törté­nete című kötete. A gyönyörű, s tartalmában igen gazdag ki­advány egy élet munkájának eredménye. Sajnos, Jeli Ferenc már nem érhette meg a könyv megjelenését. Félúton abbama­radt a kutatás is, ám a társ, a feleség nem hagyta veszni a fel­halmozott anyagot, sőt saját maga folytatta a kutatást. A hangyaszorgalommal eltöltött sok-sok év meghozta gyümöl­csét: nyomtatásban megjelent Mohora története. Jeli Ferenc- nével beszélgetünk a könyv születéséről, a kutatásról.- Mikor jöttek Mohorára?- Jó régen történt - pontosan 1954-ben. Én tanítottam, a fér­jem később igazgató lett.- Meddig tanítottak?- Együtt mentünk nyugdíjba, 1979-ben. Sajnos ő csak egy évig élvezhette a nyugdíjat, mert jött a vasúti tömegszeren­csétlenség.-Ön kezdettől fogva be­kapcsolódott Mohora történe­tének kutatásába?-Dehogy, akkoriban éppen eléggé lefoglaltak a minden­napi teendők: tanítottam és itt voltak a saját gyermekeim. Nem beszélve arról, hogy a könyvtár, a kultúrház is adott éppen elég teendőt. Néha ugyan mondott valamit a férjem a ku­tatásról, de megmondom őszin­tén, nem nagyon figyeltem oda.- Mohorán kezdett el elő­ször kutatni a férje?- Kisecsetre mentem férjhez -, ő már akkor gyűjtötte az anyagot arról a községről.- Következett Mohora?- Mohora és Magyamándor, mert a férjemet utóbbi helyre nevezték ki igazgatónak. Az az igazság, hogy neki Mohora volt a szívecsücske.- Az egyik megyei honis­mereti pályázaton már sok Jeli Ferencné évvel ezelőtt nyert a férje.- Rábeszélték, küldje be Tar- jánba Mohora történetét. Első helyezést ért el a pályázaton, ha jól emlékszem, 1974-et írtunk akkor.- Aztán bekövetkezett a tragédia. Mennyire jutott a férje?- Két héttel halála előtt kér­deztem, hogy áll a kutatás. Azt válaszolta, már nem sok van hátra. Hogy mit jelentett ez a nem sok, akkor még nem tud­tam felmérni... Elkezdtem ku­az ember... tatgatni. Először a gyarmati könyvtárat kerestem fel, ahol Podlipszky Ervin igazgató úr sokat segített. Következett a múzeum, a levéltár - egyik hozta a másikat. Ha egy lánc­szemet megfog az ember, azt nehezen engedi el.-Előfordult olyan, hogy a férje következtetése és az ön véleménye valamiben külön­bözött?- Utólag akadtam rá Mohora nevének eredetére - a Mohor család történetére. Feri más irányban indult el ebben a kér­désben.- Végül összeállt ez a nagy­szerű kötet.-Elővettem Feri munkáját, majd összedolgoztam az én anyagommal. Már „csak” meg kellett jelentetni a könyvet.- Miért-e szerénység, hogy csak a férje nevét tüntette fel a címlapon?- Ő végezte el a munka leg­javát, megérdemelte ezt a könyvet.- Manapság egy ilyen kiad­vány előállítása nagyon sok pénzbe kerül. Kik támogatták a kiadást?- Szerencsém volt, hogy összegyűlt a pénz. Támogatta a megjelenést a Lakitelek Alapít­vány, a megyei Mecénás, Mo­hora önkormányzata, a Drogu- nion, a helyi téesz és az áfész. Köszönöm mindenkinek a se­gítséget.- Egy kutatás soha nem le­het teljes. Folytatja a mun­kát?- Nincs szándékomban. Ádám Tamás Változó elemek a betét- és hitelpolitikában (Folytatás az 1. oldalról) Az újabb emeléssel kapcso­latos elképzeléseiket valószínű­leg a közeljövőben újra átgon­dolják, de csak azért, mert a Magyar Nemzeti Bank folya­matosan emeli a bankoknak nyújtott hitelek kamatait. Ezek aztán átgyűrűznek a betét- és a hitelpolitikába. A betétkamatok növelését a költségvetés-finan­szírozásban való részvétel in­dokolja. A Budapest Bank Rt. buda­pesti központjában Kovács András főosztályvezetőtől a következő tájékoztatást kaptuk:-Júniusban a lakossági be­tétkamat-emelés, amely az egész lakossági betéteket érin­tette, 1-1,5 százalékos volt. Az újabb emelésre augusztus 3-án került sor. De csak néhány futamidejű - 3-6-9 hónap - la­kossági betéteknél. A mértéke 0.5 és 1 százalék között válta­kozik. Az emelés hatása még nem nagyon érezhető. Az ösz- szeg nagyságától függően, a la­kossági betéteknél - 1 hótól 18 hóig - a bruttó kamat 18 száza­lék és 24 százalék között mo­zog. Az értékpapíroknál a Ta­karékjegy három hónapnál évi bruttó 21, hat hónapnál pedig 23 százalékos kamatot hoz. Az egyéves Aquincum-értékjegy évi bruttó 24, a kétéves pedig 25 százalék kamatot jelent. A hitelkamatnál az alapkamat 28 százalék, melyhez az adós mi­nősítéstől függően plusz nyolc százalék jön, amit még két szá­zalék kezelési költség egészít ki. Venesz Károly Eladta a rendőrök által lefoglalt sínalátéteket Gyakoriak az olyan vasúti lo­pások, amikor fémkábeleket, fontos jelzőberendezések al­katrészeit viszik el a csibé­szek, a minden emberi mivol­tukból kivetkőzött tolvajok. Az eltulajdonított vasúti anyagok sora most újabbal bő­vült, az úgynevezett sínalátét­tel. Ez olyan négyzet alakú megmunkált fémlap, amit a talpfa, a betonaljzat, valamint a sín közé helyeznek el. Az utóbbi időben több felje­lentés érkezett, hogy a MÁV salgótarjáni külső pályaudvará­ról ismeretlen tettesek rendsze­resen lopkodják a vasúti sínek­hez szükséges alátéteket. Már több tízezer forint a kár. A rendőrök hangyaszorga­lommal keresték fel a színes­fém- és hulladék-felvásárló te­lepeket, mígnem nyomra buk­kantak. Az eljárás során a rend­őrség helyszínen hagyással le­foglalta a vasalátétek meglelt részét, amit viszont a színes­fémtelep tulajdonosa eladott. Az illető védekezésként nagyon gyenge érvet hozott fel, misze­rint ő nem tudta, hogy a nála hagyott és lefoglalt alátéteket nem adhatja el. A rendőrök időközben elfog­ták a fémtolvajokat is, akik ala­posan gyanúsíthatók a vasaláté­tek eltulajdonításával. Számuk azonban gyarapodott a színes­fémtelep működtetőjével is, aki cselekedetével a zártörés vétsé­gét követte el. A NAP HÍREI Traffipax Augusztus 25-én csütörtö­kön 10-től 18 óráig a 21-es úton Pásztó, Jobbágyi és Mátraszőlős külterületén, Szurdokpüspöki és Pásztó belterületén, 6-tól 14 óráig a Balassagyarmati, 14-től 22 óráig a Szécsényi Rendőr- kapitányság működési terü­letén számíthatnak az autó­val közlekedők műszeres sebesség-ellenőrzésre. Útfelújítás és -lezárás NŐTINCS/NÓGRÁD. A 2-es számú főúton útfelújí­tási és -szélesítési munkála­tok kezdődtek a nőtincsi el­ágazó és a Nógrád községbe vezető bekötőút közötti sza­kaszon. A munkálatok ide­jére lezárták a nógrádi bekö- tőútnak a 2-es számú főúttól számított mintegy 100 mé­teres szakaszát is. Az eltere­lés miatt Nógrád és Berke­nye község a diósjenői bekötőúton közelíthető meg. A kivitelezési munká­latok körülbelül még három hétig tartanak. Kanadai vendégek SALGÓTARJÁN. Tegnap a kanadai nagykövetség ta­nácsosa és két munkatársa, a Magyar Vállalkozásfejlesz­tési Alapítvány képviselőjé­nek kíséretében látogatta meg a Nógrád Megyei Re­gionális Vállalkozásfejlesz­tési Alapítvány központját, melynek ügyvezető igazga­tója, Géczy Gyula fogadta és tájékoztatta a vendégeket az eddig végzett munkáról, a következő időszak felada­tairól. A diplomaták látoga­tást tettek Korill Ferencnél, a Nógrád Megyei Közgyű­lés elnökénél is, és kifejez­ték további együttműködési szándékukat, segítőkészsé­güket. Tirol bemutatkozik PÁSZTÓ. Augusztus 26-án pénteken délelőtt 10 órakor tiroli népzene csendül fel a Zsigmond Hotel és Étterem előtti téren. Az Innsbruck melletti Pill városka negy­ventagú zenekara mutatko­zik be a pásztói EGLO-Lux fénytechnikai üzem és a vá­rosi önkormányzat szerve­zésében. Utcaszínház SALGÓTARJÁN. Augusz­tus 26-án, pénteken 17 óra­kor az Immanuel Horem ke­resztény színjátszóműhely csoportja Kör-lánc-tánc címmel mutatja be műsorát a Fő téren. A közönség részvétele ingyenes, sőt a csoport meglepetést is ígér. Budapesti munkavállalás MÁTRANOVÁK. Jövede­lempótló támogatásból élőkkel szervezett találkozót az önkormányzat, mert bu­dapesti munkalehetőséget tudott számukra felajánlani. 26 embert értesítettek, közü­lük 19 ment el a megbeszé­lésre, és négyen vállalták el a munkát. A hivatalt megke­reső szervező három kft. nevében toboroz munkáso­kat Budapesten végzendő útépítésre, de információnk szerint a munka, a szervezés és a bánásmód is hagy kí­vánnivalókat maga után. Akik vállalták a munkát, hajnali fél négykor indulnak Mátranovákról és este nyolcra érkeznek haza Bu­dapestről. A hivatal úgy érzi, hogy minden lehetősé­get fel kell ajánlania. Diszkont lesz a salgótarjáni Kővárból? Mint a járókelők is láthatják: lakat került a Garzon-ház alatti Kővár étterem és presszó ajta­jára, a másik oldalon pedig kézzel írott felirat hirdeti a pa­pírtáblán: zárva. Az egység a régi Nógrád Megyei Vendéglátóipari Válla­laté volt. Időközben a vállalat is magánkézbe került, Birkás At­tila tulajdonába. Információink szerint ő lett a Kővár új tulaj­donosa is, és úgy hírlik, disz­kontáruházzá kívánja alakítani az épületet. A városközponti ingatlan el­adásáról és a Kővár jövőjéről nem szívesen nyilatkoznak a vendéglátónál. Ami biztos: a városházára tartozó több száz embert - főként nyugdíjasokat - érintő szociális étkeztetést már az APEH épületében mű­ködő konyhán, illetve étterem­ben oldják meg. (dudellai) Ma már csak emlék a presszó is . . . Fotó: Gyurián Tibor KÍVÁNCSISKODÓ Szlovák céggel tárgyalnak Bátonyterenyei olvasóink - akik a Mátra-iakótelepen élnek - azt tették szóvá, hogy miért nem tisztítják a városgazdálkodási üzemnél a szeméttárolókat? Azokat ugyanis csak ürítik, de nem takarítják ki belőlük a visz- szamaradt üledéket. Kérdésünkre Boros Fe­renc, a bátonyterenyi IKSZ Kft. kommunális üzemveze­tője elmondta, hogy a prob­lémát ismerik, annak megol­dására keresik a lehetőséget. Alapszerződésükben ugyan nincs előírva a konténerek fo­lyamatos tisztítása, ennek el­lenére a telepre beszállított, sérült tárolókat hagyományos módszerekkel takarítják ki. A folyamatos tisztán tartáshoz azonban egy speciális, köze­gészségügyi szempontból is elfogadott gépre lenne szük­ség. Az ezzel rendelkező szlovák céggel már folynak a tárgyalások, igaz ennek anyagi vonzatai is vannak. Boros Ferenc a panaszosok megnyugtatására azt is kö­zölte lapunkkal, hogy új kon­ténerek beszerzése is folya­matban van, amiket hamaro­san elhelyeznek a bányaváros területén. Salgótarjáni olvasóink kí­váncsian tudakolják, hogy létezik-e még Salgótarjáni Városi Televízió, vagy csak egy képmagnó az időnként vetített filmek lejátszására. Ebben a régen tartó holtsze­zonban fizetésük fejében mi­lyen munkát végeznek az ot­tani dolgozók? t * * t

Next

/
Thumbnails
Contents